Általános ismeretek

 A rák, mint betegség

 A rosszindulatú daganatok epidemiológiája
 Prevenció
 A rosszindulatú betegségek etiológiája
 Daganatok nevezéktana és stádiumbeosztása
A rák, mint betegség
 Egészség betegség

Egészség fogalma
 Egészség, mint szimbólum

Betegség fogalma
 Betegség, mint szimbólum
 Statisztikai alapfogalmak

 A morbiditás valamely betegség gyakoriságát kifejező

viszonyszám egy adott lakosság körében.
 A mortalitás valamely betegségben bekövetkezett halálozás
gyakoriságát fejezi ki.
 Az incidencia az új esetek száma alapján fejezi ki a betegség
gyakoriságát egy adott évben és adott populációban.
 WHO adatok
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint:
 2008-ban mintegy 12 millió új rákbeteget regisztráltak és közel
7,5 millió ember halt meg rosszindulatú daganatok miatt.
 Becsléseik szerint a rákos megbetegedések száma 2020-ra
megkétszereződik, 2030-ra megháromszorozódik.
 Globális szinten, 2002-ben 24,6 millió daganatos beteg élt, illetve
10,9 millió új esetet regisztráltak.
 A közép-kelet európai régióban 2020-ra 50%-os daganatos
incidencia növekedést jeleznek.
 WHO adatok
1. Tüdőrák
2. Gyomorrák, vastagbélrák
3. Emlő, prosztatarák
4. Májrák
5. Méhnyakrák
6. Méhtestrák
7. Szájüregi daganatok
8. Nyelőcsődaganat
 Magyarországi adatok
 A szív és vérkeringési betegségek mögött a daganat a
második leggyakoribb haláloki tényező hazánkban.
Magyarország évtizedek óta a daganatok incidenciáját, illetve
a miattuk bekövetkező halálozási arányokat tekintve is
világviszonylatban a legmagasabb mutatójú országok között
helyezkedik el.
 Daganatos morbiditás alakulása
Magyarországon
2006 2010 2013
diagnózis fő diagnózis fő diagnózis fő
1. tüdő 11 365 tüdő 10 563 tüdő 11 315
2. colorectalis 9 320 colorectalis 9 545 colorectalis 10 672
3. emlő 7 222 emlő 6 711 emlő 7 925
4. prostata 3 774 prostata 3 635 prostata 4 660
ajak, szájüreg,
5. nyárlmirigy, 3 741 ajak 3 598 ajak 3 761
garat
6. húgyhólyag 2 830 húgyhólyag 2 789 húgyhólyag 3 311
7. gyomor 2 506 vese 2 409 vese 2 824
8. vese 2 348 hasnyálmirigy 2 315 hasnyálmirigy 2 734
9. leukaemia 2 185 gyomor 2 243 leukémia 2 495
10. hasnyálmirigy 2 059 leukémia 2 028 gyomor 2 436
 Daganatos morbiditás alakulása
Magyarországon
sorrend férfi fő nő fő
1. tüdő 6 738 emlő 7 781
2. colorectalis 5 876 colorectalis 4 796
3. dülmirigy 4 660 tüdő 4 577
4. szájüregi 2 699 corpus uteri 1 553
5. húgyhólyag 2 262 hasnyálmirigy 1 409
2013 6. vese 1 613 petefészek 1 404
7. gyomor 1 386 melanoma 1 258
8. vese 1 345 leukaemia 1 213
9. hasnyálmirigy 1 325 vese 1 211
10. leukaemia 1 282 méhnyak 1 120
 Daganatos mortalitás alakulása
Magyarországon
2006 2010 2013

diagnózis fő diagnózis fő diagnózis fő

1. tüdő 7 721 tüdő 8 648 tüdő 8 591

2. colorectalis 4 695 colorectalis 4 965 colorectalis 5 107

3. emlő 2 081 emlő 2 040 emlő 2 194

4. gyomor 1 847 hasnyálmirigy 1 848 hasnyálmirigy 1 976

5. hasnyálmirigy 1 692 gyomor 1 626 gyomor 1 619

6. szájüregi 1 585 szájüregi 1 524 szájüregi 1 431

7. dülmirigy 1 180 dülmirigy 1 209 dülmirigy 1 211

8. leukaemia 1 145 leukaemia 1 184 leukaemia 1 170

9. húgyhólyag 769 húgyhólyag 904 húgyhólyag 899

10. vese 764 máj 747 vese 835

 Daganatos mortalitás alakulása
Magyarországon
sorrend férfi fő nő fő
1. tüdő 5413 tüdő 3173
2. colorectalis 2865 colorectalis 2242
3. dülmirigy 1211 emlő 2167
4. szájüregi 1146 hasnyálmirigy 1033
5. hasnyálmirigy 943 petefészek 739

2013 6. gyomor 942 gyomor 677

7. húgyhólyag 637 leukaemia 588
epehólyag és
8. leukaemia 582 418
epeutak
9. máj 553 méh 417
10. nyelőcső 522 méhnyak 405
 Tüdőrák
A férfiak tüdőrák okozta halálozása stagnál – szemben az európai
csökkenő halálozási trenddel.
A nők tüdőrák okozta halálozása emelkedő tendenciát mutat, az
EU országainak átlagához viszonyítva 2,5-szer több.
 Emlőrák
A nők emlőrák okozta korai halálozás több az EU átlagánál,
de ez a szám jelentősen csökkent, és folyamatosan javul.
 Prostatarák
A daganat előfordulása a korral nő. Az 55 év feletti férfiak
prostatája 30-40%-ban tartalmaz carcinomát.
 Colorectalis daganatok
• Az EU országaihoz képest magasabb a magyarországi
eredmény, és emelkedő tendenciát is mutat.
• A gazdaságilag fejlett országokban a malignus vékonybél
tumorok gyakoribbak, mint a fejletlen országokban. Ez
rámutat a táplálkozási és urbanizációs tényezők szerepére.
A colon malignus folyamatának gyakorisága a két nemben
azonos, a rectalis folyamatoknál a férfiak túlsúlya észlelhető.
A colorectalis carcinoma fiatal korban ritka, az esetek 95%-
ában 50 éves kor felett jelentkezik. A betegséget gyakran
észlelik Nyugat-Magyarországon és ritkábban Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyében.
 Fej-nyaki daganatok
A 80-as évektől mindkét nemben évről évre emelkedik a
számuk. Az orrgarat daganatok 2-3-szor gyakoribbak
férfiaknál. A mesopharynx tumorok a férfiaknál jellemzőbb, de
egyre több nő betegszik meg . Az ajak- és szájüregi daganatok
okozta halálozás jelentős, valamint megfigyelhető, hogy egyre
fiatalabbak is megbetegszenek. Kiemelt jelentősége van az
életmódnak. A gégerák egyre nagyobb számban fordul elő nők
körében és fiataloknál is.
Hazai adatszolgáltatók:
 Központi Statisztikai Hivatal – KSH
 Nemzeti Rákregiszter – Országos Onkológiai Intézet

Nemzeti Rákkontroll Program

 Prevenció
 Az elsődleges megelőzés, a rákkeltő tényezők távoltartása,
helyes életmód kialakítása. Környezeti ártalmak csökkentése,
mely hosszadalmas programok része.
 A másodlagos megelőzés, a lehetséges szűrési technikák
következetes alkalmazása feltétlenül növelné a daganatellenes
küzdelem eredményességét.
Fontos a tünetmentes népesség bizonyos életkorú csoportjainak
a szűrése, illetve a már tünetekkel rendelkezők „korai
felkutatása”, a daganat minél koraibb stádiumban történő
felismerése.
 A szűrési programok jellegzetessége
® Központilag kezdeményezett, szervezett és anyagilag
támogatott.
® Bizonyítottan elfogadható eredményeket ad.
® Szenzitív.
® Specifikus.
® A tömegszűrés a népesség nagy csoportjait érinti.
A célzott szűrés a nagyobb kockázatú egyénekre irányul.
Az önszűrés csak bizonyos daganatcsoportokban
alkalmazható.
® Rákszűrésen „állampolgári jogon”, beutalóval vagy beutaló
nélkül is részt lehet venni.
 Tüdőrák szűrése

A tüdőrák szűrése a világ minden táján megoldatlan!

Emlőrák szűrése
 Méhnyakrák szűrése

Kásler Miklós: Az onkológia alapjai. Medicina, 2011

 Prostatarák szűrése

Kásler Miklós: Az onkológia alapjai. Medicina, 2011

 Vastag- és végbélrák szűrése
• A korai felismerés első állomása a rejtett bélvérzés
kimutatása a székletből. A peroxidáz-aktivitáson alapuló,
színreakcióval járó guaiac típusú reagensek a
legismertebbek. Ezek a reagensek nem humánspecifikusak, a
vizsgálatot megelőzően és annak időtartama alatt diétát kell
tartani.
• Az immunológiai módszerekkel a szűrés foka növelhető –
érzékenyebb, humánspecifikus, diétát nem igényel.
Bőrrák szűrése
Ajak-szájüregi rákok szűrése
 Tumormarkerek
• A tumormarker kifejezés minden olyan test azonos anyagra
vonatkozik, amely a daganatos beteg testfolyadékaiban emelkedett
mértékben van jelen, míg az egészséges ember vagy a nem
daganatos beteg hasonló nedveiben csak kis koncentrációban
(vagy egyáltalán nem) jelenik meg. Növelik a rosszindulatú
daganatok felismerését és gyógykezelésének hatékonyságát.
• Az első ilyen anyag az 1845-ben felismert Bence-Jones-fehérje
volt, amelyről Kahler már 1889-ben bebizonyította, hogy
myeloma multiplexben kórjelző értékű. A klasszikus tumormarker
korszak az 1960-as évekkel kezdődött a két vezető oncofoetalis
antigén, a carcinoembryonalis antigén (CEA) és az alfa-
foetoprotein (AFP) kimutatásával.
Ápolói feladatok a szűrés területén
 Ismerni kell a lehetséges szűrési eszközöket, technikákat.
 Részt kell venni a prevenciós folyamatok propagálásában,
terjesztésében, kivitelezésében.
 Az embereket nem rémisztgetni kell, hanem meggyőzni!
 Legyünk hitelesek! Rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra!
• A daganat a szervezet saját sejtjeiből keletkező olyan
szövettömeg, melynek mértéktelen proliferációs, növekedési,
szaporodási üteme meghaladja az ép szövetekét, nagy
fokban független a szervezet szabályozásától és a gazda
számára haszon nélküli.

• A rosszindulatú daganatok áttéteket, metasztázisokat tudnak

képezni, általában invazívan növekszenek és gyógyítás
nélkül az egyén halálát okozzák.

• Rákos megbetegedés minden szövetben vagy szervben

kifejlődhet, bármilyen életkorban.
A daganatképződés multikauzális, celluláris és klinikai szinten egyaránt
többlépcsős folyamat.

Daganatok keletkezésének oka:

− Daganatkeltő vírusok (pl. Humán papillomavírus, Hepatitis vírusok).
− Kémiai karcinogének (pl. policiklikus aromás szénhidrogének, aromás
aminok, nitrózaminok, aflatoxinok).
− Sugárzás (ionizáló sugárzás, nem ionizáló- ultraibolya sugárzás).
− Olyan ágensek, melyek genetikai változásokat nem hoznak ugyan létre, de
elősegítik a rákkeltő anyagok hatásának kialakulását (promoterek), illetve
a sejteket olyan érzékenyített állapotba hozzák, mely fokozott
transzformációs készségben nyilvánul meg.
− Rákhajlam, mely genetikai háttere egyes megbetegedéseknél bizonyított.
− Az életmód súlyozott jelentőséggel bír (dohányzás, táplálkozás,
alkoholfogyasztás, kevés mozgás).
Rosszindulatú daganatok kialakulásának onkopszichológiai
vonatkozásait illetően:
− Az ókorban Galenus megfigyelte, hogy melankolikus nők
hajlamosabbak emlőrákra, mint a szangvinikusok. A XVIII.
században élő Gendron tapasztalatai szerint a szorongó,
depressziós emberek veszélyeztetettebbek a daganatos
betegség kialakulása szempontjából.
− Stressz, tartós szorongás-, depresszív hangulat- és
tehetetlenség élménye.
− „C-típusú” személyiség.
 Daganatok nevezéktana,
stádiumbeosztása
A szervezetben kialakult növekmény = tumor (duzzanat) – de ma már
rosszindulatú daganattal asszociáljuk.
A rosszindulatú daganat több mint 200 megbetegedés összefoglaló neve.

A daganatok lehetnek:
• Jóindulatúak (benignus), melyeknek áttétképzési képességük nincs,
általában lassan nőnek, a környező szöveteket nem szűrik be, gyakran
tokban helyezkednek el. Általában a kiindulást képző szövet görög
nevéhez az „-oma” végződést illesztve nevezzük el ezeket (adenoma,
fibroma, lipoma, stb.).
• Rosszindulatúak (malignus), melyek áttétet képeznek, gyorsan nőnek, a
környező szöveteket beszűrik. Elnevezésüket a kiindulást képző alapszövet
határozza meg, így a carcinoma epithealis sejtekből származik, a sarcoma
mesenchymalis szövetekből indul ki.
 TNM beosztás
A TNM a betegség anatómiai kiterjedtségének leírásán alapul.
A TNM összetevőinek a száma az elváltozás kiterjedtségére
utal. Fontos kórjelző adat és a kezelés eredményességének
leírását is segíti.

A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC – Union International

Contre Cancer) által kidolgozott beosztás három
alapkomponenst vesz figyelembe:
 T (Tumor) – az elsődleges daganat nagysága,
 N (Nodus) – a környéki nyirokcsomók állapota,
 M (Metastasis) – távoli áttétek.
T – elsődleges N – regionális M – távoli áttét
daganat nyirokcsomó
• X (primer tumor • X (regionális • X (távoli áttét
nem ítélhető nyirokcsomó jelenléte nem
meg) nem ítélhető ítélhető meg)
• 0 (primer tumor meg) • 0 (nincs
nem mutatható • 0 (nincs kimutatható
ki) kimutatható távoli áttét)
• Is (carcinoma in nyirokcsomó • 1 (kimutatható
situ) áttét) távoli áttét van)
• 1/2/3/4 • 1 / 2 / 3 (egyre
(kiterjedés és több
méret egyre nyirokcsomó
nagyobb) érintett)