A gyermekjogok nemzetközi

keretrendszerének kialakulása
A gyermekjogi mozgalom születése
Dr. Lux Ágnes
• A gyermek olyan érték, amely már a jogi szabályozás előtt és attól
függetlenül is létezett, ugyanakkor mára jogi regulációja révén elnyerte
jogi alapértéki minőségét. (ÁDÁM ANTAL)

EMBERI JOGI ÉRTELMEZÉS

• Az emberi jogok fogalma a természetjogi tanokból alakult ki. A
természetjogi nézetek szerint az ember alkotta törvényeknél léteznek
magasabb rendű normák, létezik a természet igazságára épülő „igazi
jog”, a természeti, illetve isteni eredetű, „örök törvények”
• Alapul véve KAREL VASEK tipológiáját, az emberi jogok több generációja
különíthető el természetük és elismertségük alapján.
 Modern emberi jogi megközelítés
Míg az emberi jogok klasszikus koncepciója a jogalanyokat, mint
egyforma „billiárdgolyókat” fogta fel,
Michael IGNATIEFF szerint napjainkban az emberi jogok alanyait, mint a
rongyszőnyeg sokszínű, különféle hosszúságú és vastagságú szálait
értelmezzük, amelynek okán a jogvédelem is éppen ezért reflektál
ezekre a specialitásokra.
A gyermekjogok rendszere

1. azok a jogok, amelyek minden gyermeket, a felnőttekhez hasonlóan

megilletnek (élethez, emberi méltósághoz, megkülönböztetés-
mentességhez való jog);
2. korlátozásokkal megillető jogok (választójog);
3. speciális, pluszt jelentő garanciális jogok (erőszaktól való védelem).
A gyermekjogok
hárompólusú jogviszonyokban léteznek:
a (1) jogalany gyermek és az alkotmányos intézményvédelem
kötelezettjeként szereplő (2) állam mellett, egy harmadik szereplő is
bekapcsolódik a (3) szülő (gondviselő) személyében.
A gyermek-szülő viszonylatban is éppúgy követelmény, mint az állam
vonatkozásában.
E pólus hármassága a gyermekvédelem területén mutatkozik meg
legerőteljesebben, mert akkor lép be a gyermekvédelem a képbe, amikor
a gyermek érdekében szükséges és a család nem tudja megoldani az
adott krízishelyzetet, vagy megszüntetni a gyermek veszélyeztetését.
 Gyermek

Szerető, gondoskodó környezet Védelem és gondoskodás a

jóllétért
A gyerek felnevelésért és
kibontakozó fejlődés segítéséért Intézményi ellátás,
való elsődleges felelősség szolgáltatások nyújtása (és
monitoringja)
A gyerek véleményének
meghallgatása és kellő súllyal A gyermek részvételének
történő figyelembe vétele biztosítása
Szükséges gondoskodás és  
védelem

Szülő (gondviselő)
A felelősségek tiszteletben
tartása, jogok és kötelezettségek
egyensúlya Állam
Megfelelő támogatás, ideértve az
anyagit is

Gyermekvédelmi alap-és
szakellátás
 Gyermekjogi elméletek
Gyermekjogok elismerése
• A gyermekeknek minden olyan
jogot biztosítani kell – erkölcsi
alapon is, amely emberi lényként
való méltóságukat védelmezi
(FREEMAN)
 A gyermekeknek vannak jogaik
és a Gyermekjogi egyezmény
ennek elméleti keretét nyújtja
(QUENNERSTEDT)
Gyermekjogok elismerésének
hiánya/korlátozott elismerése
• A gyermekeknek fel kell nőniük, hogy jogaik birtokosai
legyenek: ezzel nyernek „jogorvoslatot is” (O’NEILL), a
gyermekek alapvető jogai helyett inkább a felnőttek
kötelezettségeire kell hangsúlyt helyezni
• Nem a gyermekek, mint emberi lények bizonyos
alapvető jogait kérdőjelezik meg, de azt már igen,
hogy a gyermekjogi megközelítés valóban hatékony-e
a gyermekek védelmére (FERGUSON)
• A gyermekek messze nincsenek még kompetenciáik és
racionalitásuk birtokában (BRIGHOUSE)
• A felnőttek, ezen belül is a szülők jogait veszélyeztetik
(KING)
• A gyermekjogok zászlaja alatt igazából szülői/felnőtt
játszmák zajlanak, ezért is aggályos gyermekjogoknak
szélesebb teret adni (GUGGENHEIM)
• A gyermekek veszélyes és rossz döntéseket hozhatnak,
amennyiben autonómiát kapnak döntéseik
meghozatalára (BRENNAN)
Út a gyermekjogi nyilatkozatok felé
• THOMAS SPENCE (1796) „A kisgyermekek jogai” című munkájában úgy
fogalmazott a pamfletben szereplő nő és az arisztokrácia közötti
párbeszédben, hogy a föld gyümölcseinek élvezetében való teljes
részesedéshez joguk van, az anyatejhez, a táplálékhoz, a
gondoskodáshoz, a tisztasághoz, a kényelmes ruházathoz és fedélhez a
fejük felett.
• Az első világháborút követően, az újonnan formálódó nemzetközi
szervezetek az emberi jogok védelme terén is elkezdtek tevékenykedni.
• A gyermekek védendő státusa megjelent, az Nemzetközi Munkaügyi
Szervezet (ILO) napirendjén is, amikor elfogadta a fiatal személyek
éjszakai (ipari) munkájáról szóló, valamint a mezőgazdasági munka
során alkalmazandó korhatárról szóló egyezményeit, 1919-ben és 1921-
ben.
• EGLANTYNE JEBB (1876-1928): a Save the Children Fund megalapítása
- Látva a Balkán országaiban és Oroszországban a gyermekek súlyos helyzetét az I.
világháborút követően, és felismerve, hogy a gyermekek érdekében nemcsak ad
hoc jelleggel, hanem folyamatosan kell tevékenykedni, kidolgozta az ún.
Gyermekek Chartáját, amelyet azzal juttatott el a Népszövetségnek, hogy
„meggyőződésem, hogy szót kell emelnünk bizonyos gyermekjogok elismeréséért,
és harcolnunk kell általános elfogadásukért”.
http://www.savethechildren.org/site/c.8rKLIXMGIpI4E/b.6354847/k.2DD5/The_
Woman_Who_Saved_the_Children.htm
• A Népszövetség 1924-ben el is fogadta a JEBB javaslatát tartalmazó Genfi
Nyilatkozatot, amely elsősorban a gyermekek jólétét biztosító alapvetőnek titulált
jogokat tartalmazta.
„A gyermekjog alaptételeinek jelen megállapításával, az összes nemzetek
férfiai és asszonyai elismerik, hogy az emberiség teljesítő képessége legjavával
tartozik a gyermeknek és hitvallást tesznek azokról a kötelességeikről, amelyek
a gyermekkel szemben faji, nemzetiségi és hitbeli eltérésektől függetlenül
mindnyájokra nézve fennállnak. Ezek:
I. A gyermeket abba a helyzetbe kell hozni, hogy testileg-lelkileg
szabályszerűen fejlődhessék.
II. Az éhező gyermeket táplálni kell, a beteg gyermeket gondozni; az elmaradt
gyermeket előbbre kell vinni, az eltévelyedettet visszavezetni; az árvát, az
elhagyottat felkarolni és neveléséről gondoskodni kell.
III. Válságos időkben a gyermek legyen az első, akin segítünk.
IV. A gyermeket képesíteni kell arra, hogy majdan kenyerét kereshesse és meg
kell védeni minden kizsákmányolás ellen.
V. A gyermeket annak tudatára kell nevelni, hogy képességei legjavát
embertársai szolgálatának tartozik szentelni.” (Fordította: Apponyi Albert)
• 1946 – ENSZ (és az UNICEF) megalakulása
• Az ENSZ Közgyűlése az 1948-ban elfogadott, Emberi Jogok Nemzetközi
Egyezményének érvényre juttatásával bajlódott, 1959-ben mégis
újabb Nyilatkozatot fogadott el a Gyermekek Jogairól, amely már
továbblépett a JEBB-féle elvi nyilatkozaton, azonban még ez sem bírt
kötelező erővel.
• A második Genfi Nyilatkozat is alapvetően a kornak megfelelő jóléti
megközelítést tükrözi, amely elsősorban a gyermekek védelmére
koncentrál, s kis hangsúlyt kap még a gyerekek jogaik tudatában való
megerősítése.
 1979
• A Genfi Nyilatkozat 20. évfordulója tiszteletére, 1979 az ENSZ
Közgyűlés döntése alapján „A Gyermek Nemzetközi Éve” lett
Janusz Korczak (Henryk Goldszmit), a gyermekjogi
mozgalom és a reformpedagógia úttörője
Fő művei: „Hogyan szeressük a gyermeket?”
–
”A gyermek joga a tiszteletre”
• Meggyőződéssel vallotta, hogy a gyermeknek természetes joga van ahhoz, hogy
a felnőttek (szülők, pedagógusok) sajátos lényét, fejlődésben lévő személyiségét
és egész világát figyelembe vegyék, megismerjék, megértsék és tiszteljék.
• Meggyőződéssel hitte, és elkötelezettséggel hirdette, hogy a gyermeknek joga
van a szeretethez, a tisztelethez, a megfelelő fejlődési feltételekhez, a
neveléshez, a jelenben való éléshez, a hibavétéshez vagy a kérdezéshez. Joga
van ahhoz, hogy személyét komolyan vegyék, hogy vágyait elismerjék, hogy
szükség esetén segítségben részesítsék. Joga van továbbá elvárni, akarni,
érezni, nőni és kibontakozni, sőt meghalni.
• Ebben a vonatkozásban KORCZAK elévülhetetlen érdeme, hogy korának
gondolkodási modelljeit meghaladva a gyermeki jogokra vonatkozó későbbi
nyilatkozatok alapjait rakta le.
Korczak asszimiláns zsidó családból származó lengyel pedagógus,
publicista, író, orvos személyében, a XX. század első, és máig egyik
legjelentősebb gyermekjogi aktivistája tartható számon. KORCZAK
alapította meg a ‚gyermek önkormányzatiságon nyugvó’ híres
varsói Árvaházat (Dom Sierot), aki árvaházának lakóival együtt
halt mártírhalált a treblinkai náci megsemmisítő táborban.

http://polinst.hu/node/7892

Council of Europe: Janusz Korczak Lecture - http://

www.coe.int/t/commissioner/source/prems/
PublicationKorczak_en.pdf
Lengyel inspiráció Gyermekjogi
Egyezmény
• 1978 februárjában a lengyel kormány az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához fordult a
Gyermekjogi Egyezmény szövegtervezetével, amely az 1959-es Genfi Nyilatkozaton
alapult.
• Az előkészítést végző munkacsoport, mint az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának szerve,
ahhoz hasonló elv szerinti összetételben állt fel. 1980-ban, 43 taggal kezdte meg
munkáját, 5 caucus-nak nevezett, régiók szerinti csoportban (10 hely a ’Nyugatnak’
/Nyugat-Európa, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland); 5 hely a ’Keletnek’ /Szovjetunió és a
keleti blokk/; 11 hely Afrikának, 9 hely Ázsiának, 8 hely Latin-Amerikának).
• Vitás kérdések: (1) gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadság,
(2) a nemzetközi örökbefogadás,
(3) a meg nem született gyermek,
(4) a káros hagyományos szokások (harmful traditional practices),
(5) és a gyerekek kötelességeinek kérdése.
1989
• A Gyermekjogi Egyezmény 10 év előkészítő munkát követően, 1990.
szeptember 2-án lépett hatályba, majdnem egy évvel azután, hogy
1989. november 20-án (a Gyermek Nemzetközi Évének 10., és a Genfi
Nyilatkozat elfogadásának 30. évfordulójának évében) az ENSZ
Közgyűlése elfogadta.
• Azóta az Egyesült Államok kivételével a Föld minden államában
ratifikáltak; a magyar törvényhozás – a közép-kelet európai térségben
az elsők között – az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki.