Hantik és manysik

Nyelv, történelem
Hanti nyelv

 A hanti nyelv kăntəγ ‘ember’, vö. m. had, fi. kunta, külső: osztják
tatár eredetű elnevezés, „nem mohamedán nép” jelentéssel. Ny-Szibéria,
Hanti-Manysi Autonóm Körzet, fővaros: Hanti-Manszijszk
 osztják összefoglaló elnevezés:a jenyiszeji osztjákok - ketek, a narimi
osztják, avagy osztják-szamojédok - szölkupok, s a tulajdonképpeni osztjákok
neve obi, illetve jugriai osztjákok volt.
 3-8 eset, gazdag névutórendszer
 dualis (névszó-, ige- és birtokos ragozásban)
 determinált-indeterminált ragozás, van tagadó partikula
 szenvedő szerkezetek nagy száma
 SOV
Manysi nyelv
 A manysi nyel va magy(ar) etimológiai megfelelője, külső: vogul
 Hanti-Manysi Autonóm Körzet, Hanti-Manszijszk főváros
 6 eset van
 dualis van
 kedveskedő mód
 determinált-indeterminált igeragozás
Történelem
 az i. e. 3. évezred végén, két nagyobb csoport különült el egymástól, a finn-
permi és az ugor. Finn-permiek nyugatabbra mentek, ugorok ott maradtak
 Ugorok kapcsolatba kerültek délről jövő népekkel, akik ősirániak lehettek,
akik hoztak magukkal földművelés és állattenyésztés ismereteit. i.e. 2
évezred első felében ezek túlsúlyban voltak a halaszát és vadászattal
szemben. Erről tanúskodnak következő magyar-obiugor közös eredetű szavak:
ló, nyereg, fék, másodfű ('két éves') ló, harmadfű ('három éves') ló.
Ismerhették a bronzművességet is, onnan van a magyar „ón” szó is.
 i.e 2 évezred végén ugor csoport ketté vált, szárazság miatt. Az egyik csoport
ott maradt, és nomadizáló állattartást folytatta, ők voltak a magyarok elődei,
a másik csoport északabbra ment, csapadékosabb vidékre, földművelés miatt.
Obi-ugorok ott keveredhettek ottani népekkel. Mos és por frátria megléte is
erről szól. Lókultusz, medvekultusz
 mos és por frátria: 2 tegez: lovas nép – övre szerelhető, vadász nép – hatra
akasztó,
Történelem
 időjárás még csapadékosabb lett, ezzel még jobban elősegítette a két
népcsoport keveredését. Így kerül előtérbe a vadászat és a halászát
 Az ősmanysi és az őshanti nyelvek elkülönülése valószínűleg időszámításunk
első századaiban indul meg.
 Kr. U. 1 évezredben nem volt klímaváltozás. Együtt élt a déli területeken a
földművelés és lótenyésztés, északi területen vadászát és halászat volt
jellemző.
 12. sz-tól orosz terjeszkedés (Novgorodi fejedelemség) miatt változik a
szibériai népek élete is. Ettől kezdve írásos emlékekben is megjelennek hantik
és manysik.
 Terjeszkedőknek prémadót kellett fizetniük
 Harcok novgorodiak és obi-ugorok között:
 az 1193-ban Jugria ellen küldött seregeket például csaknem teljesen
megsemmisítették a lakóhelyüket védő hantik és manysik. A harc az Urál
nyugati részén volt.
Történelem
 A 13. században nem voltak küzdelmek, a Novgorodi Fejedelemséget is, az
obi-ugorokat is lefoglalta az a mongol támadás.
 A 14. században újra fellángoltak a harcok, s ekkor már az Urál keleti oldalán
csaptak össze a novgorodiak a jugriaiakkal. Az obi-ugoroknak sikerült egy
darabig feltartóztatni a támadókat, de végül 1364-ben a novgorodi sereg
egészen az Obig nyomult, meghódította a folyó torkolatvidékét, s
megkezdődött az őslakosok pravoszláv hitre térítése.
 15. sz hanyatlott Novgori fejedelemség. Ebben az időszakban legyengült
novgorodiak ellen tudtak harcot kezdeni az obi-ugorok. Aszika nevű manysi
fejedelemnek többször is sikerült legyőzni a novgorodiakat, Usztj-Vim nevű
városig elűztek novgorodiakat, a mostani Komi Föld egyik városáig.
 Moszkvai fejedelemség került a legnagyobb államszervezetté. 1487-ben
Novgorod Moszkva fennhatósága alá kerül. Moszkvai nagyfejedelemség ellen
nem tudtak ellenállni, obi-ugorok egy része Moszkvai nagyfejedelemség alá, a
másik része Tatár Kánságnak szolgált, nekik fizettek adót.
 1580-ban Jermak felszámolt Tatár Kánság szibériai csoportjával
Történelem
 1580-tól összes obi-ugor csoport Moszkvai fennhatóság alá került.
 Hűbéri viszony alakult a hóditok és a hódítottak között.
 Obi-ugoroknak hadban kellett részt venniük, igaz, hogy kicsiny csoportjuk volt, de
jól ismerték a terepet.
 Prémmel fizették adót. Fejedelmek fizettek. Kodai fejedelemségnek nem kellett.
Fejedelmek maradhattak fejedelemnek.
 fejedelmek nemzetségekenként nemzetségfőként müködtek. Régen nem voltak
fejedelemségek, csak nemzetségek voltak a nemzetségfővel. Nemzetségek még az
orosz hódítások alatt szétbomlottak, a fejedelemséggé átalakulva. A fejedelmek
hatalmának alapja a vagyon volt, azon alapult a társadalmi rétegződés is.
Réteg
1) Fejedelem családjával 2) szolgálattevő, nem kellett adót fizetniük, katonai
szolgálattal fizettek 3) adófizetők, az a réteg, amelyet a háborúk legyőzésével
csatoltak magukhoz 4) szegények, akik adott nem tudtak fizetni, azért dolgoztak a
fejedelemnek 5) rabszolgák
Történelem
 XVII. századtól már nem támogatták a fejedelmeket, fejedelmek közötti
viszályokat felhasználva területeket Moszkvai fejedelemség magához csatolt,
így kötelezve adott fizetni.
 Akkor még hitterítés nem volt az obi-ugoroknál, sőt támogattak is. Ha elején
azért nem avatkoztak a vallásukba, mert nem volt túl erős katonai erejük
hozzá, más finnugorokkal is kellett e-miatt harcolniuk, 17 sz. viszont az volt a
fontos, hogy legyen ki adott fizet. Tudniillik keresztények kaptak
adókedvezményt.
 adófizetés – prémmel volt kötelező, még azoknak is, akik messze éltek az
erdőtől, azoknak vándorolniuk kellett, családjukat hagyva, amely e-miatt
nyomorban élt.
 A XVIII. század elején ismét változott a cári gyarmatosító politika, ekkorra már
elég volt a hadi erő, hogy terítő munkát véghez vigyenek. Így I. Péter
elrendelte, hogy a hantikat és a manysikat meg kell keresztelni, s az ellenállás
halállal kell büntetni, ennek következtében a misszionáriusok folytattak obi-
ugoroknál is a munkát. 18. sz. végére majdnem összes manysi pravoszláv hitű
lett, de csak papírban, lelkükben természeti vallásúak maradtak
Történelem
 Így adott nemcsak az államnak, hanem az egyháznak is kellett fizetniük. A
manysiknak, hantiknak nyomor, éhínség ideje kezdődött.
 19 sz. se kezdődött változást. Urál nyugati részén élő manysik vagy
eloroszosodtak, vagy keletebbre költöztek. Folyt kereskedelemmel
kapcsolatos probléma is, oroszok és komik a prémet vásároltak obi-ugoroktól
alkoholért cserébe. Így ekkortól obi-ugorok lettek az egyik legerősebb
oroszországi vodkafogyasztók. 19. sz-ra nagyon sok manysi hanti vesztette
elétét a nyomortól és éhínségtől.
Történelem

 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kezdetben pozitív változásokat

eredményezett a hantik életében.
 kommunista part elején kisebbségbarát politikát folytatta, következtében
1924-ben megkezdhette működését az Északi Népek Bizottsága. 
 1931-ben megalakult a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet Hanti-Manszijszk
központtal. 
 Bizottság kedvező termelői és halász-vadász szervezeteket hozott létre.
Északi kisebbségek adómentességet kaptak, nem kellett katonai szolgálatot
teljesíteniük. Gondoskodtak az oktatási és egészségügye fejlesztésekről.
1930-1931-ben írtak latin nyelvű nyelvi könyveket. Kisebb iskolák jöttek létre
ott, ahol éltek az obi-ugorok. 13-14 éves gyerekek mehettek iskolába. Az
órarendet a helyi szokásokhoz és az őslakosok életritmusához igazították. 
Történelem
 Sztalini fordulat teljesen visszaszorította az előbbi kedvezményeket.
 Északi Bizottságot 1935-ben felszámoltak.
 kötelező lett a cirill írásrendszer, azokat, akik hoztak létre latin írásrendszert az
obi-ugoroknál állam ellenségének nyilvánítottak.
 első osztálytól lett kötelező az orosz
 kis iskolákat internátusok váltották, ahol majdnem teljes évet kellet tölteniük
gyermekeknek a szüleik nélkül (az oka az internátus létrehozásának: gazdasági ok,
védeni a természeti vallású szülők vagy sámánok szemléleti világának a hatásától)
 Helyzettől, a gyermekek vesztésével szülők nem tudtak békülni, az apák nem
akartak adni 5-6 éves gyermeküket 1 éves internátusokra. Pl. Kazim faluban apák
fegyverrel őrködtek a gyermekük mellett. Vörös hadsereg fegyverekkel próbált
elvinni, ott ahonnan nem sikerült elvinni a gyerekeket, bombáztak a falvakat, hogy
ne legyen más lehetősége a kis falu népeinek, mint hogy odaadja a gyermekeket.
 A bombázások miatt sámánokat hibáztatta az állam, hogy miattuk nem akartak
szülők búcsúzni a gyermektől, az ők utasítása miatt. Sámánizmus miatt így már
halálbüntetés járt
Történelem
 Sztalin halála után se lett könnyebb az életük. Kis szállásukat szétromboltak
és elvitték összegyűjtve 800 fős falvakba. Vadász-halász-gyűjtőgető életmódú
embereknek szokatlan volt az élet, mivel a régi foglalkozásukhoz túl sokan
voltak, az időjárás pedig nem engedte a fölművelés kezdését.
 gyerekeket már 1 éves koruktól heti 6 napra el kellett vinni az internátusba,
és csak 1 napot lehettek a szüléikkel, hétvégén.
 14-15 éves gyerekek, akik internátusban végeztek a tanulmányait, nem
tudtak mit kezdeni magukkal, a szüleiket nem is annyira ismerték, árvának
érezték magukat, a szüleiktől nem tudtak tanulni dolgozni, iskolában se
tanítottak, manysiul, hantiul se beszéltek jól, de oroszul se beszéltek jól.
 Az utolsó csapás, ami a hantikat és a manysikat a 20. században érte, a
hatvanas években következett be, amikor felfedezték a nagy szibériai kőolaj-
és földgázmezőket.
 Munkások, akik kőolaj és földgázmezőkön dolgoztak, sokkal többen voltak
obi-ugorokhoz képest. Nem figyeltek az obi-ugorok érdekeire.
Történelem
 Sok erdőt kiirtottak, nem figyeltek se ott élő állatokra, se emberekre,
természetvédelemről szó se lehetett. Rossz kutákból, csövekből folyt olaj,
ami miatt meghalt sok állat, pusztulták nővények, nagy tűzvészek voltak.
 Oda telepített munkások kirabolják a lábasházaikat, feldúlják temetőiket,
szórakozásból lövöldöznek kutyáikra és rénjeikre.
 Obi-ugorok olajosoknál munkát se kaphatnak, saját régi helyükön se
halaszhatnak, rénjeikre se tudnak vigyázni, mivel pusztulás következtében
kevés helyen tudnak etetni őket.
 Nagyon sok öngyilkos van közöttük, sok alkolista. Élettartalmuk férfiáknál 45
év, nőknél 55.
 Sokan eloroszosodnak,de vannak akik régi módot folytatnak.