A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ

PEDAGÓGIÁK GYAKORLATI
ALKALMAZÁSÁRA VALÓ
FELKÉSZÍTÉS

EFOP-3.1.2-16-2016-00001
A pedagógusok módszertani
felkészítése a végzettség nélküli
iskolaelhagyás megelőzése érdekében
KÖVETELMÉNYEK

– A képzési napokon történő közös munka

– Záró feladat:
• fejlődési terv (5-6 oldal)
• értékelése zárt kérdések mentén
Szervezeti diagnózis
HELYZETELEMZÉS

• SWOT - analízis

Gyengesége
Erősségek
k

Lehetőségek Veszélyek
 HELYZETELEMZÉS
SWOT – analízis

1. erősségek, gyengeségek, lehetőségek és

veszélyek összegyűjtése;
2. az egyes elemek rangsorolása;
3. kereszttábla elkészítése;
4. a fejlesztendő területek meghatározása
 HELYZETELEMZÉS
Lehetőségek Veszélyek

• 1. 2. 3. 1. 2. 3.
Erőssségek

1.

2.

3.
Gyengeségek

1.

2.

 3.                                         
HELYZETELEMZÉS
„Tavaszi nagytakarítás”

ide azok a dolgok kerülnek, amelyek jellemzőek az iskolára,

Múzeum régóta működnek, büszkék is rá, de már kissé elavultak.

a fölösleges dolgok, amiket évek óta már csak megszokásból

csinálnak, lényegében nem is fontosak a jövőkép
Lomtár megvalósítása szempontjából, vagy éppen akadályozzák is
annak megvalósítását.

jól működnek és fontosak az intézmény hosszú távú céljainak

Megtartandó megvalósításához.

amelyek fontosak az iskola eredményes működése, illetve a

jövőkép megvalósítása szempontjából, de nem működnek elég
Javítóműhely hatékonyan, továbbfejlesztve sikeresebbé tehetik például az
egyes gyerek tanulásának eredményességét.
MINTACÍM SZERKESZTÉSE

TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚSÁG
 CSOPORTMUNKA TÍPUSOK1.

(Órai) csoportmunka Kooperatív csoportmunka

Cél Az adott feladat megoldása Az adott feladat megoldása úgy,
hogy minden csoporttag értse,
tudja
Sajátosság, A feladatvégzés módja nem Strukturált:
alapelv strukturált Párhuzamos interakciók, építő
egymásrautaltság, egyéni
felelősség, egyenlő részvétel
Munkamód Általában azonos feladaton Általában a közös feladat más-
dolgoznak más részein, vagy más nehézségű
részén dolgoznak
Aktivitás Aki bevonódik Mindenkinek saját feladata van
Strukturálás Nincsenek Feladatmegosztás (pl. mozaik)
módja Szerepek
A VÁLTOZÁSRÓL……
• Az első SMS-t 1992-ben küldték - ma naponta több
üzenetet küldünk és fogadunk, mint a Föld lakossága.
• 50 milliós vásárlóközönség eléréséhez a
– rádiónak 38 évre
– TV-nek 13 évre
– internetnek 4 évre
– iPodnak 3 évre volt szüksége
• 1984-ben 1000 internetes gép volt a világon
– 1992-ben 1 000 000,
– 2008-ban 1 000 000 000
• Az angol nyelvben kb. 540 000 szó van ma - ötször
több, mint Shakespeare idejében
• Egy napilap egy heti termésében több információ van,
mint amennyivel egy ember egész életében találkozott a
XVII. században
HOL ÉLÜNK, HOL
FOGUNK ÉLNI?

• A ma létező 10 legnépszerűbb foglalkozás

2017-ben még nem létezett.
• A ma iskolába járók 38 évesen már 10-14
munkahelyen dolgoztak (USA)
• Minden 4 dolgozó közül 1 egy évnél
rövidebb ideje dolgozik jelenlegi
munkahelyén, minden második pedig
kevesebb mint 5 éve (USA)
 Az iskola, meg a világ
Bizonyosság Bizonytalanság
Kiszámíthatóság Kiszámíthatatlanság
Hierarchikus Nem hierarchikus
Analitikus Holisztikus, integrált
Egy pólusú Interaktív
Végrehajtás Együttműködés
Egy nézőpont, a Sok nézőpont, több
legjobb út keresése út A-ból B-be
Fentről lefelé Lentről felfelé
(deduktív) (kísérletező)
No, akkor mi legyen?
 Szövegértés (PISA 2006)
(Forrás: PISA összefoglaló jelentés. A ma oktatása és a jövő társadalma. OKM. 2007)

Mi lehet a finnek „titka”?

Európai Innovációs Index
(Forrás: European innovation scoreboard 2007. Comparative analysis of innovation performance. PRO
INNO Europe paper N° 6.)
A „FINN TITKOK EGYIKE”: A VÁLTOZÁS
ÉS A HAGYOMÁNYŐRZÉS EGYENSÚLYA

Az oktatáspolitikát az új innovációk bevezetésének

„

és a már létező gyakorlatok alkalmazásának

egyensúlya jellemzi. (…)
Az a felismerés jellemző, hogy a szükséges
megoldások a rendszerben valahol már biztosan
léteznek. Ez a pedagógusokban rejlő bölcsesség
elfogadását is jelenti: annak elismerését, hogy a
múltbeli tapasztalatok legalább olyan fontosak,
mint a teljesen új gondolatok.”
(Pasi Shalberg)
VÁLTOZÁS ÉS STABILITÁS AZ
OKTATÁSBAN

• Két vélemény:
– „A társadalmi környezet változik, ezért az
oktatásban is további változásokra van
szükség”
– „Az oktatás már nem bírja elviselni az
állandó reformokat, stabilitásra van
szükség”
A VÁLTOZÁS IGÉNYE

• „Biztosítani kell az oktatási és

képzési rendszerek
alkalmazkodását az új
kompetencia-igényekhez”
(A növekedés és foglalkoztatás integrált irányelvei, 2005-2008)

• „A reformok ütemét fel kell

gyorsítani”
(A Tanács és a Bizottság közös értékelése az ‘Education & Training
2010’ program végrehajtásáról - 2006)
A VÁLTOZÁS NEHÉZSÉGEI
• „A túl sok reform a reform halála, mert nem
marad idő arra, hogy a rendszer
megeméssze a változásokat”
(„Az oktatás - rejtett kincs” Jacques Delors bevezetője, UNESCO, 1996)

• „A közoktatás legnagyobb problémája nem

a változással szembeni ellenállás, hanem
a túl sok innováció, melyeket kritika nélkül
és felszínesen adaptálnak …”
(Michael Fullan, Change Forces – Probing the Depth of Education Reform,
1993)
KÖVETKEZTETÉSEK

• Vissza a két kérdéshez

– Kell-e jelentős változásokkal számolnunk?
– Hogyan tudunk a változásokkal együtt élni ?
• A folyamatos változás növeli a
nyitottságot, a komplexitást, a
bizonytalanságot és a kockázatokat.
• Ezek kezelésére „intelligens adaptív
rendszerek” képesek
• Lehet-e az oktatási rendszer
„intelligens és adaptív”?
MINTACÍM SZERKESZTÉSE

A TANULÁS ÉRTELMEZÉSE
 A TANULÁSRÓL ALKOTOTT TUDÁS
• ismeretátadás
• szemléltetés pedagógiája
• cselekvés pedagógiája
• konstruktivizmus

a tanár saját
„tanulásfelfogása”
HOGYAN ÉRTELMEZZÜK A TANULÁST?

Szociokonstruktivista
tanuláselméletek
Mennyit tanulunk abból, hogy…..

 % megfigyeljük és meghallgatjuk,
 % elmagyarázzuk másoknak,
 % elolvasunk valamit,
 % beszélgetünk róla másokkal,
 % meghallgatunk valamit,
 % a tapasztalatainkból,
 % megfigyelünk valamit.
Mennyit tanulunk abból, hogy…..

 10% elolvasunk valamit,

 20% meghallgatunk valamit,
 30% megfigyelünk valamit,
 50% megfigyeljük és meghallgatjuk,
 70% beszélgetünk róla másokkal,
 80% a tapasztalatainkból,
 95% elmagyarázzuk másoknak.
 MODERN MEGKÖZELÍTÉS
• az oktatás tanuló- és tanulásközpontú
szemlélete, mely a tartalom- és tanításközpontú
szemlélettel helyezkedik szembe
• a tartalmat, tudományterületet hangsúlyozó, arra
építő oktatás helyett a tanulók által megszerezhető
képességekre építő oktatás,
• a minden tanuló által elérhető tanulási
eredmények középpontba állítása szemben pl. a
tehetséges hallgatók oktatásával
KORSZERŰ TANÍTÁS
Tanulóközpontú
  Tanárközpontú modell
modell
az oktató által
az egyén által konstruált
A tudás „továbbított”
tanulás-centrikus
tanítás-centrikus
Tanulói részvétel passzív aktív

Oktatói szerep vezető/ autoritás facilitátor / tanulási partner

Mit kínál a Mit ér el a
kevéstanár? tanuló?–
megnövekedett
Az értékelés szerepe – minősítés céljából
folyamatos visszajelzés
a helyes válaszok
A hangsúly a tanulásban mélyebb megértés
elsajátítása
Értékelési módszerek egydimenziós többdimenziós
együttműködő és
Akadémiai kultúra individualista és versengő
támogató
 TANULÁSI EREDMÉNY (LEO)

• „A tanulási eredmények olyan állítások,

amelyek azt tartalmazzák, hogy egy tanuló
mit fog tudni, illetve mit lesz képes elvégezni
egy adott tanulási tevékenység
eredményeképpen. Ezek az eredmények
általában tudás, képesség vagy attitűd
formájában kerülnek meghatározásra.”
(Kennedy, 2007, 10. o.2 ).
AZ EREDMÉNYES TANULÁS JELLEMZŐI
Aktív,
konstruktív

Önszabá-
szituatív Tanulás lyozott

kollaboratív
MINTACÍM SZERKESZTÉSE

A NAP REFLEXIÓJA
KULCS - KÁRTYA

• A tanulási folyamatról való gondolkodás alapja.

• Történhet önállóan, vagy pedagógussal, más szereplővel

való beszélgetéshez kötődően.

• Figyelni kell arra, hogy ez a kis „többletmunka” ne maradjon

el, mert hónapokkal később ez már nem pótolható.

• A kártyának nem a formája, az egyformasága a lényeg (bár

kialakítható egy osztálynak, egy iskolának a saját „arculata”
is!), hanem a rendszeres rögzítés szokásának a kialakítása.
MINTACÍM SZERKESZTÉSE

AZ ADAPTIVITÁS SZEMLÉLETE
MINTACÍM SZERKESZTÉSE
1. MIT VÁRUNK AZ ISKOLÁTÓL?
pozitív megerősítést, önbizalmat,
sok sikerélményt,
eszközöket a világ
megismerésére,
válaszokat a saját kérdéseinkre,
barátokat,
közösséget,
örömet, vidámságot.
2. A VÁLTOZÁS / VÁLTOZTATÁS KÉNYSZERE I.

A gyermekkép változása

– heterogén gyerekcsoportok
– szociokulturális különbségek
– egyenlőség, esélyegyenlőség
egyéni sajátosságok

szelektív iskolarendszer
2. A VÁLTOZÁS / VÁLTOZTATÁS KÉNYSZERE II.
Információ robbanása – csúcstechnológia
– hatalmas mennyiségű információ
– praktikus ismeretek, új kompetenciák
– modern kommunikációs eszközök
2. A változás / változtatás
kényszere III.

Új tudás a
tanulásról
• Tanuláskutatás és kognitív idegtudomány
• A meglévő tudás és az érzelmek rendkívül
nagy szerepe
• A tanulás egyéni jellege („mindenki másképp csinálja”)
• A tanulás kollektív jellege („együtt könnyebb”)
2. A változás / változtatás
kényszere III.

Tömegoktatás –
egyéni tanulás
• Az egyéniesítés: korunk átfogó trendje
• Egyéni nyomon követés, egyéni
programok
• Önszabályozó tanulás - a tanulásért való
saját felelősség („a tanulás tanulása”)
• „Módszertani forradalom”
 2. A VÁLTOZÁS / VÁLTOZTATÁS KÉNYSZERE

• tömegesedés • nyitottság, empátia,

• információ robbanás • alkalmazható ismeretek
• technika • modern eszközök
• tanulásfelfogások • reflektív szemlélet

Az egyén optimális fejlődésének

segítése, az egyénhez igazodó
tanulásszervezéssel.
 3. LEHETSÉGES UTAK– ADAPTÍV
MEGOLDÁSOK
Problémák az iskolával:
– a műveltségközvetítő szerepe megkérdőjeleződött,
(hatalmas ismeretmennyiség probléma alapú, gyakorlati
tudás)
– motivációs válság: a diákok többségének a hazai
iskolarendszer nem jelent valódi csatornát a társadalmi
felemelkedésre.
Megoldási javaslatok:
 dereguláció – helyi döntések
 emberléptékűség – átlátható csoportlétszám

 gazdag tevékenység repertoár – önmagunk bemutatása

(Knausz 2013)
 3. LEHETSÉGES UTAK– INTÉZMÉNYI SZINT
Az oktatási folyamatban
• az oktatás tartalma (új kompetenciák),
• rugalmas szervezeti keretek (osztálybontás,
nívócsoport, feladatra szerveződő team),
• szervezési módok (egyéni, pár, csoport, frontális)
• szervezeti formák (45’, főtantárgy, blokk,epocha)
• módszerek (kooperatív, projekt, esettanulmány).
3. LEHETSÉGES UTAK– PEDAGÓGUS SZINT

kapcsolat

megélni, hogy számítanak rám; megbecsülnek, biztonságban lenni

kompetencia
annak a megtapasztalása,
hogy meg tudok csinálni valamit; önbizalom
autonómia
saját tevékenységem szabályozása, utasítás
és engedélykérés nélkül
(kezdeményezés, befolyás, felelősség)

42
A SZÜKSÉGLETEK SZEREPE
MASLOW

Önmegvalósítás Autonómia

Önbecsülés Kompetencia

Társas Kapcsolat

Biztonsági

Fiziológiai
MINTACÍM SZERKESZTÉSE

A TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE
TÉMATERVEZÉS 6 LÉPÉSE

1. Témaválasztás
2. Tantárgyi kapcsolat
3. Célok, fejlesztési feladatok
4. Tevékenységek meghatározása
5. Módszerek kiválasztása
6. A tanulási folyamat elindítása - Motiváció
CÉLOK, FEJLESZTÉSI FELADATOK
A célok lebontásánál mérlegelendő:
• Az iskola pedagógiai programja milyen kiemelt értékeket,
célokat fogalmaz meg? Hogyan értelmezhetők, hogyan
adaptálhatók az iskola közös céljai ebben a témában?
• Hogyan lehet az eltérő előzetes tudással, motivációval,
képességstruktúrával rendelkező diákok számára
differenciált feladatokra bontani az elérendő célokat,
követelményeket?
• Hogyan lehet minél több diákot párhuzamosan
tevékenykedtetni, sikerélményhez juttatni, a saját
fejlődésében érdekeltté, aktívvá tenni.
• Hogyan fogom értékelni, hogy elérte a kitűzött célt?
DIFFERENCIÁLÁS
 A TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA
A tevékenységek meghatározásánál
mérlegelendő:
• Mely tevékenységek felelnek meg a diákok
alapszükségleteinek?
• Milyen tanulói tevékenységek aktivizálják a legtöbb diákot?
• Mely tevékenységek segítik elő a célok, követelmények
megvalósulását?
• Mely tevékenység ösztönzi hatékonyan a tanulói
együttműködést, a kölcsönös függőségi és felelősségi viszony
kialakulását?
• Hogyan fogom értéeklni az elért eredményt?
 A tevékenység meghatározásakor
a tanári tevékenység megtervezése áll a
középpontban
- az előző órán tanultak átismétlése
(röpdolgozat),
- felolvasok egy szemelvényt a Mohácsi
csata körülményeiről,
- az atlaszban megkeressük a csata
helyszínét,
- tanulói kiselőadás a csata lefolyásáról,
- összegezzük az új ismereteket (tények,
nevek, évszámok, fogalmak)
- vázlatírás a füzetbe,
- szorgalmi házi feladat (Szapolyai J.)
a tanulói aktivitás megtervezése van
fókuszban
- a diákok csoportmunkában összegyűj­tik
a Mohácsi csata előzményeit,
- hárman újsághírekben tudósítanak a
csata eseményeiről,
- egy csoport interjúkérdéseket fogalmaz
meg a csata főszereplőihez,
- páran elkészítik az ütközet térképét,
- egy csoport a csata kimenetelének okait
gondolja át, míg mások az elke­rülés
lehetőségeit mérlegelik,
- egy páros korabeli forrásokat gyűjt.
 TERVEZÉSI SABLON 1.

Tevékenységek
Tevékenységek

Téma:
Cél, Tanulási eredmény
• …….
• …….
• …….

Tevékenységek Tevékenységek
Tevékenységek
 RJR MODELL
RÁHANGOLÓDÁS, JELENTÉSTEREMTÉS,
REFLEKTÁLÁS
TANTÁRGYTÓL ÉS ÉLETKORTÓL FÜGGETLEN
tanulási tanulássegítési modell -konstruktív tanulás
értelmezés

• az interaktív, reflektív tanulás: TANULÓI

ÖNTEVÉKENYSÉG, ÉRTELMES TANULÁS

• és a kritikai gondolkodás: BELSŐ ÉRTELMEZŐI

KERETEK „GONDOZÁSA” érdekében

kíváncsiság, udvarias kétely, a válaszok módszeres keresése, a

tanultaknak a meglévővel való összevetése, (át)értékelés),
metakogníció
Ráhangolódás
RJR MODELL FÁZISAI
• célkitűzés, problémafelvetés,
(TANULÁS ÉS TANÍTÁS)

• az előzetes tudás, személyes tudás

aktiválása,

• gondolkodás a témáról, a feladatról,

a saját tapasztalatról, viszonyulásról
 Jelentésteremtés
• ismerkedés az új információkkal,
RJR MODELL FÁZISAI
(TANULÁS ÉS TANÍTÁS)

• jelentéstulajdonítás (információfeldolgozás),

• a megértési folyamat nyomon követése,

• hídépítés meglévő és új ismeretek között

(„lehorgonyozódás”)
 Reflektálás
RJR MODELL FÁZISAI
(TANULÁS ÉS TANÍTÁS)

• saját kontextusba ágyazás

• az újonnan tanultak megszilárdítása
(beágyazódás)
• intenzív gondolatcsere
• az értelmezői keretek alakulása
(megerősödés, részbeni vagy teljes
átalakulás, új gondolati sémák létrejötte)
• folyamat(ön)értékelés (formatív, fejlesztő)
MINTACÍM SZERKESZTÉSE

A PROJEKT
 PROJEKT
• komplex
• többféle tevékenységet igénylő probléma köré szerveződik
• tervezéstől a megvalósulásig
• produktummal zárul
• tanárok és diákok partneri együttműködése
• tanulóöntési aktivitás és d
• funkcionális kooperáció – indirekt irányítás
• kettős tárgya van: „végtermék” – „alany”
• differenciálás eszköze
• témában, tehetségben, motiváltságban
• kooperáció – individualizáció
• előzetes tudás – iskolán kívüli információ
 A PEDAGÓGIAI PROJEKTEK FAJTÁI
• A témaválasztás módja
(a pedagógusok, diákok hirdetik)
• Tartalma, témája szerint
(tananyaghoz kapcsolódó / nem kapcsolódó
• A tanítási időhöz való viszonya alapján
(hagyományos órakeret, epocha, tanítási szünet)
• Időtartama szerint
(1-2 nap, egy hét, hosszabb)
• Produktuma alapján
(tárgyi, írásmű, előadás, rendezvény vita,stb.)
A PEDAGÓGUS ÉS A PROJEKT

1. a hagyományostól eltérő tanulásszervezés

2. új tanári és tanuló szerepek
3. komplex feladat – újszerű tananyagszervezés
4. indirekt hatásrendszerek
5. eltérő tudás- és teljesítményértelmezés
6. eltérő értékelés
7. eltérő fogalom a fegyelemről
2. ÚJ TANÁRI ÉS TANULÓ SZEREPEK

• nincs állandó kontroll – helyette kialakul a bizalom

• a tanár nem előíró és fegyelmező, hanem
facilitáló, koordináló partner
• a megszokás bizonyossága helyett állandó
változatosság, kreativitás
• a tanár és tanuló, mint partnerek
• nagyfokú szabadság (kiválasztás, tervezés,
végrehajtás, értékelés, kipróbálás)
• a tanulók és a tanulók közötti különbség
megismerése
3. KOMPLEX FELADAT – ÚJSZERŰ
TANANYAGSZERVEZÉS

• tantárgyakat, szaktanárokat integráló feladat –

munkaközösség mellett „projektközösség”
• csak egyéni erőfeszítések és kollektív
cselekvés útján megoldható feladat
• mindenkinek ugyanabból keveset, vagy
mindenki máshonnan, a közösbe is nagyon
sokat?
• feladattervez és a tervezhetetlenség
4. INDIREKT HATÁSRENDSZEREK

• együttműködés, kooperáció
• az egyén szerepe a csoportban
• összetartozás – csoporttudat
• a versengés és az együttműködés
egyensúlya
• megismerés, megértés, elfogadás, segítség
 5. ELTÉRŐ TUDÁS- ÉS
TELJESÍTMÉNYÉRTELMEZÉS

• a reproduktív és passzív tudás helyett aktív

és teljesítményképes tudás
• a memorizálás helyett, mellett a megértés
• a mennyiség helyett a minőség – a tankönyvi
helyett az alkalmazható és transzferálható
tudás
• valós probléma – valós feladat – valós
megoldás – életszerű tudás
 6. ELTÉRŐ ÉRTÉKELÉS

• különböző oktatási tartalom – különböző

tanulási feladatok – különböző, egyénre szabott
és csoportos értékelés
• a megszokott értékelő eszközök, az
értékeléssel történő fegyelmezés nem
értelmezhető, inadekvát
• a csoport, mint indirekt értékelő
• az eredmény és annak kipróbálása, mint
csoportértékelés és önértékelés
7. ELTÉRŐ FOGALOM A FEGYELEMRŐL

• fegyelmezetlen a  a fegyelmezetlen a
frontális munka projekt során: nem
során: beszélget, beszél, a tanárra
nem figyel a tanárra,
figyel, nem a
a többiekkel
foglalkozik többiekkel foglalkozik
• a fegyelmezett: nem  a fegyelmezett:
beszél, figyel, nem a beszélget, nem a
többiekkel tanárra figyel, a
foglalkozik többiekkel foglalkozik
 A TANULÓ ÉS A PROJEKT

• nagyfokú szabadság – bizalom és felelősség

• integrált ismeretek – komplex világ a tantárgyak
helyett
• a tanárról, az iskoláról való gondolkodás változása
• az érintettség – mint motivációs, aktivizációs erő
• egyéni teljesítmény és csoportszellem
TÍPUSOK

• Tantárgyhoz kapcsolódó (1-3 hó)

– Osztályon belüli
– Osztályok között
• Tantárgyközi (1-6 hó)
• Iskolai ( 1-4 nap)
TANTÁRGYHOZ KAPCSOLÓDÓ PROJEKTEK

• Osztályon belüli:
– Korszakok, tájak
– Fészek
– Tengerbiológiai konferencia
– Turista kalauz
• Osztályok között:
- Világnap
- Környezetvédelem
- Életmód nap
- Szerkesztőség az Ókori Rómában
TANTÁRGYAK KÖZTI PROJEKTEK

• A víz
• A divat
• Ünnepek
• Korszakok
• Tájak
• Mars projekt
• A mozi
ISKOLAI PROJEKTEK

• Könyvünnep
• EU
• Iskola építés
• Erdei iskola
PROJEKTTERVEZÉS

• Előkészítés ( a projektet is tanulni kell!)

• Előzmények
• Cél
• Korosztály
• Időtartam, időbeosztás
• Feladatok ( tantárgyi, iskolai, iskolán kívüli)
• Munkamegosztás
• Prezentáció
• Értékelés
MINTACÍM SZERKESZTÉSE

A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS
FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS

„a fejlesztő értékelés a tanulók fejlődésének és

tudásának gyakori, interaktív módon történő
értékelését jelenti,
célja a tanulási eredmények meghatározása
és a tanítás azokhoz igazítása”
(OECD CERI, 2005).
 TANULÁSI EREDMÉNY (LEO)

• „A tanulási eredmények olyan állítások, amelyek

azt tartalmazzák, hogy egy tanuló mit fog tudni,
illetve mit lesz képes elvégezni egy adott tanulási
tevékenység eredményeképpen. Ezek az
eredmények általában tudás, képesség vagy
attitűd formájában kerülnek meghatározásra.”
(Kennedy, 2007, 10. o.2 ).
A TANULÁS-TANÍTÁS KONSTRUKTÍV
ÖSSZEHANGOLÁSA 1. (BIGGS, 2003)

Tanulási
eredmények
tervezése - tudás

A tanulási Tanulási-tanítási
eredmények tevékenység és
értékelése tanulási környezet
 JELLEMZŐK:
• a diákok bevonása a tanulási célok meghatározásába,

• annak a célnak a megvalósítása, hogy segítsünk a

diákoknak megismerni és megérteni a követelményeket,
ezzel is segítve, azt hogy azok az ő céljaikká is váljanak,

• a tanulók ösztönzését az önértékelésre,

• a rendszeres visszajelzéseket, amelyek ráirányítják tanulók

figyelmét a továbblépés lehetséges formáira,

• diákok megerősítését abban, hogy mindenki képes fejlődni,

• a visszatekintés, reflektálás alapvető elem az értékelés

folyamatban tanárok, diákok részéről egyaránt
HOGYAN?

• az értékelés folyamatosan követi és támogatja a tanulási

folyamatot, s ezáltal lehetőség nyílik a tanulóhoz igazodó
továbblépés tervezésre,

• a diák maga is aktív szereplő, részt vesz az értékelés

megtervezésben, kivitelezésben,

• az értékelés nem csupán az ismeretek reproduktív

számonkérésére szolgál, hanem lehetőséget teremt a
fejlesztendő kompetenciák változásának megismerésére,
hiszen a cél a tudás létrehozása és nem reprodukálása,

• olyan helyzetekben kell az értékelésnek történnie, amely

életszerű, reális, vagyis az iskolán kívüli helyzetekre utaló,
valós problémahelyzet.
NÉGY ALAPKÉRDÉS

Mit?
Miért?

Ki?

Hogyan?
 Mit?

• az adott cél elérését,

• a tanulás folyamatát,
• feladat végrehajtását,
• képesség bizonyítását,
• eredmény létrehozását.

•Alakítsunk ki közös szabályokat a társas együttlétre, ezek képezzék az

értékelés részét!
•A közös fejlesztési célokat értékeljük T-kártyával!
•Értékeljük közösen a diák tanulási folyamatát egyéni beszélgetések során!
•Készítsünk egyéni tanulási tervet a diákok teljesítményére építve!
 Miért?

• folyamat támogatásáért,
• a tanulói fejlődés ütemének megismeréséért,

• a fejlődés folyamat tudatosításáért,

• a saját fejlődés nyomon követéséért.

•A tanulási folyamat megismerése érdekében alkalmazzunk az egyéni

tanulási mód megismerésére szolgáló technikákat, ötleteket!
•Használjunk tanulási naplót a fejlődés megtervezéshez!
•Alkalmazzunk portfóliót a diákok fejlődésének nyomon követéséhez!
 Ki?

• gyerek,
• kortársak,
• tanító/pedagógus.

•Az óra végén értékeltessük a diákokkal a közös munkát!

•A diákok használjanak önértékelő kártyákat!
•A tanulók értékeljék társaik munkáját ellenőrző listák segítségével!
 Hogyan?

• valós helyzetekben,
• változatos módszerekkel,
• sok szereplővel,
• közös felelősséget vállalva,
• reflektíven.
•Segítsük a lassabban haladó diákokat a „ne tedd fel a kezed” módszerrel!
•Figyeljünk a diákok eltérő tanulási tempójára a jelzőlámpa módszer
használatával!
•A tanulói kérdésekből állítsuk össze a témazáró teszt kérdéseit!
•Használjuk fel a feladatok helytelen megoldásait a továbblépésében!
MINTACÍM SZERKESZTÉSE

A FEJLŐDÉSI TERV
 A FSZF MINT ELVÁRÁS

• XX. században felerősödő társadalmi-, gazdasági kihívások - LLL

• LLL értelmezés uniós szinten (paradigma):
– a tanulási folyamatra, a tanulóra és az ő igényeire fókuszálás;
– a tanulási eredményekre, s annak önálló megszerzésre való figyelem;
– az intézményes és formális oktatáson túli tanulás elismerése;
– a tanulás az egyén egész életpályán, egyéni karrieren belül történő
értelmezése (Halász, 2002).

• Új igények a pedagógusokkal szemben:

– eltérő családi-társadalmi háttér
– nemi és kulturális különbség
– a hátrányos helyzet
– tanulási vagy magatartási problémákkal küzdő tanulók speciális
helyzetéből fakadó igények
– s készítse fel a diákjait a tudásalapú társadalom kihívásaira
DIA Tantestületi
CÍMSOR értekezlet? Szakmai nap?

Pedagógusok tanulása
 DIA CÍMSOR
A TANULÁSI ÚT SOKFÉLESÉGE - FSZF
• FSZF és a tanulás kapcsolata (Schon,1983 idézi Falus 2006; Shulman 1987)
• Paradigmaváltás megelőző kritikák ((Ball - Cohen, 1999; Collinson - Ono,
2001; Fullan - Hargreaves, 1996; Villegas -Reimers, 2003) -
TOVÁBBKÉPZÉS

Teacher learning Leu (2004)

Korábbi megközelítés Jövőbeli megközelítés
a cél, hogy a kompetens tanár kövesse az a cél, hogy a pedagógusok reflektív módon
előírásokat, szabályokat osztálytermi gyakorlatában legyenek képesek gyakorlatuk változtatásra és az
arról való gondolkodásra, megosztásra
a képzett tanár mintákat kövessen a tanárokat fel kell hatalmazni autonómiával,
szakembernek kell tekinteni
passzív tanulás aktív tanulás
vízesésszerű, központi programok, műhelyek, iskolákhoz kötődő, minden pedagógust érintő
konferenciák tanulási folyamatok
szakértők tanár támogatása
kis hatás a tanár tudására és az osztálytermi központi kérdés a tanár tudása és az osztálytermi
valóságra gyakorlat
pozitivista alapú megközelítés konstruktivista alapú megközelítés
DIA CÍMSOR
Fejlődési terv
• Diagnózis röviden
• 
• 
• 
• Célom

• 
• 
• 
• Tevékenységek, amelyek segítségével céljaim megvalósítását tervezem
• 
• 
• 
• 
• Határidők, felelősök, partnerek
• 
• 
• 
• 
• Értékelés szempontjai (amelyek megmutatják, hogy valóban elértem a céljaimat):
Diagnózis
• Adatokra, elemzésre épül
• Túlmutathat az osztálytermi szinten
• Több szereplő is érintett – különböző nézőpontok
elemzése
• Szerepe kiemelkedő a tervezés során, mert lehetőséget
ad a jelenségek mögött meghúzódó okok feltárására, s
így a valódi problémához kapcsolódó terv elkészítéshez.
Diagnózis - feladat
• Mi az a helyzet, probléma, kihívás, melynek megoldása fontos az
Ön szakmai fejlődésben, s úgy látja az intézményi célokhoz is
kötődik (helyzetelemzés, előzmény)?
• Írj le röviden, de minél több nézőpontot megjelenítve, melyben kitér
az okok értelmezésre!
• A diagnózis végén legyen pontos problémamegfogalmazás!!!

Critical friends
• A fejlődési terv helyzetfeltárásra épít, mely adatokkal dokumentált?
• A szakmai terv tartalmaz egyéni szakmai célokat mely kapcsolódik
a szervezeti elvárásokhoz, helyzethez, diagnózishoz?
• Átgondolásra került minden érintett nézőpontja, s ezek alapján a
megfogalmazott probléma releváns?
Célok – SMART TERV
• „Megmondanád kérlek, merre kell mennem? – kérdezte Alice a
Macskától.
• Ez attól függ, hogy hová akarsz eljutni – válaszolta a Macska.
• Tulajdonképpen mindegy, hova érkezem – mondta Alice.
• Akkor mindegy, merre indulsz – válaszolta a Macska.”
• (Carroll, L.: Alice Csodaországban)
Célok – SMART TERV
• egészségesen fogok étkezni 

• S: specific, tehát konkrét, pontosan körülírt

abbahagyom a nassolást, csak 5x étkezem egy nap, az evések között
nem nassolok.
• M: measurable: mérhető
1 hónapig kaja-naplót vezetek, amibe őszintén beleírok mindent, amit
aznap megettem
• A: achievable, tehát megvalósítható, elérhető
A nassolást kiiktatom
• R: relevant, tehát témába vágó, releváns, lényeges
most éppen tényleg fontos, elköteleződni, - rendszerességet 
• T: time-bound, tehát időkerethez köthető.
Célok – SMART TERV
• Specifikus (Specific):   Ne általánosíts, írd le pontosan,
adatszinten, milyen végeredményt vársz el!
• Mérhető (Measurable):  Határozd meg, mi alapján fogod
megítélni, sikerült-e a terved!
• Elérhető (Achievable): Legyen kihívó a cél, de légy biztos
abban, hogy elérhető. Tervezd  meg milyen lépésekben
fogod a célod elérni!
•  Fontos (Relevant): Végső sorban miért fontos, hogy elérd
ezt a célt? Összhangban van a hosszú távú céljaiddal?
• Időhöz kötött (Timed): Tűzd ki a terv megvalósításának
pontos időpontját!
Célok – feladat
• A SMART tervezés szempontjai alapján fogalmazzák meg
a diagnózishoz kapcsolódó célt!

Critical friend
• S: specific, tehát konkrét, pontosan körülírt
• M: measurable: mérhető
• A: achievable, tehát megvalósítható, elérhető
• R: relevant, tehát témába vágó, releváns, lényeges
• T:time-bound, tehát időkerethez köthető.
 Tevékenységek
• A tevékenységek sokfélesége
• Példa a mesterpedagógusok tevékenység repertoárjának
modellje
Tevékenységek - feladat
• Fogalmazzák meg a célok eléréséhez kapcsolódó
tevékenységeik tervét!

Critical friend:
• A megvalósítás terve koherens a célokkal?
• A tevékenységek egymást támogató elemeket
tartalmaznak?
• Széles tevékenységértelmezés jelenik meg?
Határidő, felelősök
• Tervezhetőség időben
• Fontos a támogató partnerek átgondolása, megkeresésük
módjának tervezése
Értékelés szempontjai
• Kapcsolódik a célokhoz (egyéni és szervezeti nézőpont
is)
• Kvantitatív, vagy kvalitatív adatokra épül
Értékelés szempontjai - feladat
Fogalmazza meg, mikor tekinti sikeresnek a fejlődési
tervben megfogalmazott tevékenységét! Rendeljen hozzá
mérhető elvárásokat!

Critical friend
• Az eredmények terve kitér-e egyéni és szervezeti szintre?
• Az eredményekhez indikátorok rendelhetők?
KÖSZÖNJÜK
A FIGYELMET!