A politikai pártok

Készítette: Horváth Dorka (OH6XXC)

NKE-ÁNTK NIG I. ÉVFOLYAM
Bevezetés a közpolitikába
 Fogalom, tevékenység
• A politikai párt olyan szervezet, amely jelölteket állít a választott
közhivatali és törvényhozói pozíciókra.
• DE kiegészíthető: önkéntesség, szervezettség, a közös ideológia és érdek, a
hatalomszerzés célja, a program átfogó jellege, valamint az egységes,
koordinált csoportviselkedés.
• A pártok önkéntes, közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező
szervezetek, ugyanakkor számos ország jogrendjében az állam szabályozza
belső működésüket.
 Céljuk, működésük
• Céljuk a kormányzati hatalom egészének megszerzése választások útján.
• A pártok az állampolgárok és a közhatalmi döntéseket hozó intézmények
között közvetítenek. A politikusok a pártok révén a választókhoz
fordulnak szavazataik elnyeréséért, míg az állampolgárok a pártokra
leadott szavazataikkal a közhatalmi döntéseket kívánják befolyásolni -> a
politikai pártok a képviseleti demokrácia alapvető intézményei.
 Ambícióik
• A politikai pártok a társadalmi igényeket közvetítő választói piactól
függnek. Alapvetően nem magánjavakért, hanem közjavakért küzdenek.
• A választók várakozásai fontos iránymutatók a pártok számára, de a
pártok képesek formálni, megváltoztatni is a környezetüket, át- vagy
kialakítani a választói preferenciákat, vagyis megteremteni a piacot
„áruik" számára.
 Manapság
• A modern demokratikus pártok a XIX. század második felében, a XX.
század elején alakultak ki.
• Nagyban eltérnek jellemzőik és működésük; attól függően elemezhetjük,
hogy földrajzilag hol helyezkednek el. Míg az Amerikai Egyesült
Államokban a versengő kétpártrendszer (Demokraták kontra
Republikánusok) van jelen, addig Európában a politikai pluralizmus
figyelhető meg. Ázsiában pedig - ha Észak-Koreát, Türkmenisztánt és
Vietnámot tekintjük – pártállamokról is beszélhetünk.