A középkori magyar állam

bukása
 A KIRÁLYI HATALOM ÖSSZEOMLÁSA
Mátyás halálát követően a magyar főurak Jagelló Ulászló cseh királyt akarták a ma-
gyar trónra →megegyezés Corvin Jánossal (a trónigényéről lemondásért délvidéki
tisztségek és megtarthatta a Hunyadi-birtokokat).
II. Ulászló (1490–1516) ígéretei: nem folytat Mátyáshoz hasonló politikát = Nem
szed rendkívüli hadiadót, saját költségére megvédi az országot, és a rendek-
kel együtt kormányoz.

II. Ulászlót a kortársak Dobzse (jól van )

Lászlónak nevezték erélytelensége miatt.
Egyetlen társadalmi csoport sem volt ér-
dekelt a királyi hatalom megerősítésében.

A királyi jövedelmek csökkentek

→ a fekete sereget szélnek kellett ereszteni
→ II. Ulászló többször megújította a
Mátyás által a törökökkel kötött békét.
 RENDI KORMÁNYZÁS
Két egymással szemben álló erő:
1)A bárók érdekérvényesítése: a királyi tanácsban. Ők szedhették be birtokaikon
a rendkívüli hadiadót → jelentős bandériumuk → hatalmuk volt
2)A köznemesség érdekérvényesítése: a vármegyékben és az országgyűléseken
(itt minden köznemes személyesen vehetett részt) önálló erőként lépett fel. Egy
báró, Szapolyai János mögött sorakoztak fel.

Amikor a királyt szélütés érte, a köz-

nemesség nyomására a rendek elfogad-A Szapolyai-birtokok részesedése a vármegyékben
ták a rákosi végzést: csak magyar
születésű királyt választanak az or-
szág élére. (Ez Szapolyai János helyze-
tét erősítette.) Ulászló azonban felgyó-
gyult, és fia született.

Ulászló és a bárók a Habsburgokhoz

közeledtek → házassági szerződések
 A Hármaskönyv
A köznemesi párt egyik vezetője,Werbőczy István joggyűjteményt állított
össze: a Hármaskönyv (Tripartitum, 1514) összefoglalta a szokásjogot és
kora rendi felfogását.
A Hármaskönyv címlapja

Werbőczy a nemesi szabadságjogokat az

Aranybulla és az 1351-es törvények alapján
fogalmazta meg.

Felfogása szerint az országot a Szent

Korona testesíti meg, melyet a rendek és az
uralkodó közösen alkotnak. A rendek
lemondtak jogaik egy részéről a király javára,
de ezért megmaradt a joguk a törvények
alkotására és a szabad királyválasztásra.

Bár a Hármaskönyv soha nem emelkedett

jogerőre (a király nem szentesítette), a nemes-
ség alapvető jogforrásnak tekintette 1848-ig.
A DÓZSA-FÉLE PARASZTHÁBORÚ,
Előzmények:
1514
A jobbágyság (mezővárosok és a falvak lakossága)helyzete: adók, a bárók, neme-
sek hatalmaskodása, szegényedés, zselléresedés

A köznemesség törekedett arra, hogy a mezőgazdasági árutermelésben a job-

bágyok rovására minél nagyobb részesedést szerezzen→

A Dózsa-féle parasztháború
-fejenkénti adózás a mezővárosokban is
-a parasztok vadászati és halászati tilalma
-a szabad költözés korlátozása

Bakócz Tamás esztergomi érsek a tö-

rök ellen keresztes hadjáratot hirde-
tett.

A rendek féltek a parasztság felfegy-

verzésétől → ellenezték a toborzást.
Mozgósító erő: a török elleni harc és a csatlakozóknak ígért üdvözülés

Keresztesek : parasztok, köztük sok mezővárosi lakos.

Vezér: Dózsa György (végvári katona)

A növekvő létszámtól és kezdeti fosztogatásoktól megrettenve a kormányzat le
akarta állítani a szervezést. Dózsa György kínhalála

A keresztesek ezt árulásnak tartották, s

a nemesek ellen fordultak.

Több csata után végül Temesvár falai alatt

Szapolyai János erdélyi vajda hadai
szétverték Dózsa seregét.

Megtorló törvények: elvették a jobbágyok

szabad költözését, fegyverviselési jogát, és
heti egy nap robottal sújtották őket.
A DÉLI VÉGVÁRI VONAL ÖSSZEOMLÁSA
Hatalmi változások: az Oszmán Birodalom közel-keleti térnyerése → erősödése
A magyar királyi hatalom meggyengülése + belső megosztottság → a rendi
kormányzás csődje → a várak állaga romlott, a fizetetlen katonák szétszéledtek.
Nem rendelkezett az ország olyan haderővel, amely nagy
ostromok esetén a felmentő sereget alkothatta volna.
Ulászló közeledése a Habsburgokhoz az ellenségünkké
tette az Oszmán Birodalmat (cognaci liga).
II. Lajos (1516–1526) gyer-
mekként lett király → a kirá-
lyi hatalom veszített súlyá-
ból, állandósult a belpoliti-
kai zűrzavar, ez a külpoli-
tikát kiszámíthatatlanná
tette. I. Szulejmán követeit
fogságba vetették, kiprovo-
kálva a török támadást →
A török elfoglalta Szabácsot,
és Nándorfehérvárt (1521).
 MOHÁCS
Szulejmán 1526-ban elfoglalta Péterváradot.
A király harcba hívására a bárók és a nemesség lassan gyülekeztek.
1526. augusztus 29-én a mohácsi síkon Tomori Pál vezetésével a magyar had –
nem várva be a segédhadakat – kísérletet tett a török megállítására, de a csata
néhány óra alatt a magyar sereg teljes vereségével végződött .
A katonák jó része és a király is odaveszett. A török had Budára vonult, a várat ki-
rabolták, a várost felégették, majd foglyok tízezreivel dél felé elhagyták az országot.
Kivonulásukat a Szapolyai János vezetésével várakozó had sem merte megzavarni.
Az országnak – bár területén nem tartózkodott ellenséges haderő – nem volt
királya, és végvári vonal híján kiszolgáltatva állt a török előtt.
 Összefoglalás
II. Ulászló kezét a rendek oly mértékben megkötötték, hogy a királyi
hatalom látszólagossá vált.
A politikai harc a bárók és a nemesség között folyt.
Werbőczy István Hármaskönyvében összefoglalta a szokásjogot és kora
nemesi felfogását a hatalomról.
A törvények gátolták a jobbágyok felemelkedését, és sújtották a
zselléreket is.
A Bakócz Tamás által szervezett török elleni keresztes hadjáratból
parasztfelkelés bontakozott ki.
A Török Birodalom keleti hódításai révén egyre jobban megerősödött.
A magyar királyi hatalom összeomlása a végvári rendszer
meggyengüléséhez vezetett, a kulcsfontosságú várakat elfoglalta a
török.
1526-ban a mohácsi síkon a királyi sereg végzetes vereséget szenvedett,
az ország kiszolgáltatottan állt a török előtt.
 Feladatok, kérdések
Mi az oka annak, hogy a magyar nemesség II. Ulászlót
választotta királynak?
Hogyan zúzták szét a központosítás eredményeit?
Mely belső erők álltak szemben egymással?
Milyen okok növelték a jobbágyok elégedetlenségét?
Hogyan lett a keresztes hadjáratból parasztháború?
Milyen megtorlással sújtották a jobbágyokat?
Hogyan alakultak a nemzetközi erőviszonyok?
Miért volt végzetes Nándorfehérvár eleste 1521-ben?
Milyen tényezők járultak hozzá a mohácsi csatavesztéshez?
Mit tud a csata lefolyásáról és a veszteség mértékéről?
Milyen következményekkel járt a tragikus vereség?