Kína

• Kína földrajza hatalmas területe, valamint mozgalmas geológiai

múltja miatt rendkívül változatos. Az ország Ázsia központi (Belső-
Ázsia) és keleti részén fekszik. Területe 9,6 millió négyzetkilométer*,
egész Európa méreteihez hasonló. Kína Oroszország és Kanada után a 
Föld harmadik legnagyobb területű országa. Az ország felszíne két,
világosan elhatárolható részre, a hegyekből és magas fennsíkokból
álló nyugati, belső-ázsiai kétharmadra, valamint a nagyrészt
síkságokból álló kelet-ázsiai egyharmadra.
• Az ország belső-ázsiai területeit északon az Altaj-hegység legdélebbi vonulatai és a 
Góbi-sivatag, (Tajhang)-hegység, délkeleten a Szecsuani medence nyugati
peremláncai, míg nyugaton, délnyugaton és délen a Pamír-Karakorum-Himalája
 vonal határolják. Felszínét 3000-7800 méter magasságig emelkedő, részben erősen
eljegesedett úgynevezett láncos röghegységek (Altaj, Tien-san, Kunlun), valamint
általuk közbezárt félsivatagos-sivatagos magas fennsíkok és medencék (
Tarim-medence, Dzsungária, Góbi, Tibeti-fennsík) váltakozása, a mérsékelt övezeti
sztyepp és a sivatagi éghajlat (szélsőséges hőmérsékleti értékekkel és gyér
csapadékkal), valamint uralkodóan a lefolyástalanság jellemzi. Ez a Föld egyik
legnagyobb átlagmagasságú területe, ezért Magas-Ázsiának is nevezik időnként. Itt
találhatók Földünk legnagyobb és legtipikusabb orográfiai (hegyrajzi) sivatagjai,
amelyek nem a földrajzi szélességi lehelyezkedés miatt, hanem a tengerszint feletti
magasság és a tengerektől való távolság miatt sivatagosodtak el.
• Az ország belső-ázsiai területeit északon az Altaj-hegység legdélebbi vonulatai és a 
Góbi-sivatag, (Tajhang)-hegység, délkeleten a Szecsuani medence nyugati
peremláncai, míg nyugaton, délnyugaton és délen a Pamír-Karakorum-Himalája
 vonal határolják. Felszínét 3000-7800 méter magasságig emelkedő, részben erősen
eljegesedett úgynevezett láncos röghegységek (Altaj, Tien-san, Kunlun), valamint
általuk közbezárt félsivatagos-sivatagos magas fennsíkok és medencék (
Tarim-medence, Dzsungária, Góbi, Tibeti-fennsík) váltakozása, a mérsékelt övezeti
sztyepp és a sivatagi éghajlat (szélsőséges hőmérsékleti értékekkel és gyér
csapadékkal), valamint uralkodóan a lefolyástalanság jellemzi. Ez a Föld egyik
legnagyobb átlagmagasságú területe, ezért Magas-Ázsiának is nevezik időnként. Itt
találhatók Földünk legnagyobb és legtipikusabb orográfiai (hegyrajzi) sivatagjai,
amelyek nem a földrajzi szélességi lehelyezkedés miatt, hanem a tengerszint feletti
magasság és a tengerektől való távolság miatt sivatagosodtak el.
Köszönöm a figyelmet!