A római köztársaság

Itália
• Ókori kereskedelem fontos útvonalán fekszik
• Kr.e. 2. évezred: latinok érkezése
• Latiumban letelepedés
• Latinoktól északra etruszkok
• Kulturálisan hatottak a latinokra
• Tk. 30/ térkép
 A római köztársaság létrejötte
• Róma alapítása: Kr. e. 753
• Királyok uralkodtak kb 200 évig
• Vezetőréteg: patríciusok (földbirtokos családok)
• Patríciusok alkották a senatust (király tanácsadó testülete; vének tanácsa)
• Plebejusok: politikai jogokkal nem rendelkező, szabadok (parasztok,
kézművesek, kereskedők)
• Kr. e. 510 körül: arisztokratikus köztársaság
• A római patríciusok által választott tisztségviselők irányítottak
(magistratusok)
• Állam élén a két consul állt
• akik egymást ellenőrizték
• Senatussal együttműködve
• A senatus = törvényhozás; külpolitikai döntések
• Consulok helyettesei a praetorok
• Város rendjének fenntartása, bíráskodások
• Nagy veszély esetén dictator választás max. 6 hónapra
• Korlátlan hatalom, nem lehet felelősségre vonni
 Patrícius és plebejus ellentét
• Róma a körülötte lévő népeket lassan legyőzte  Itália meghódítása a
cél
• Eredmény: földterületek szerzése, ami elvileg a római nép tulajdona
• Valójában állami földek, amelyeket a jelentős vagyonnal rendelkező
patríciusok béreltek
• Hadsereg zömét a plebejusok adták (nehézfegyverzetű gyalogság) 
elégedetlenség
• Polgárjogot akartak
• Ne legyen jogi különbség plebejus és patrícius között
• Részesedés közföldekből
• Adósrabszolgaság eltörlése
• TK 32/ felső forrás
• Kr.e. 494: néptribunusokat választhattak a plebejusok
• Plebejusok érdekeit képviselték
• Megvétózhatták a plebejusokat sértő törvényeket
 A vagyoni alap megjelenése
• Plebejusok újabb célja: törvények írásba foglalása
• Kr. e. 451: XII táblás törvények
• Nincs különbség patrícius és plebejus között
• Büntetéseknél a vagyoni alap számított
• Magántulajdon szigorú védelme
• Adósrabszolgaság megmaradt
• A társadalom alapja a családok, nem a nemzettségek
• A város lakóit vagyoni osztályokba sorolták
• Tisztségek, katonáskodás és politikai jogok alapja
• Új tisztség megjelenése: censor
• Öt évente vagyonbecslés  a lakosságot öt vagyoni osztályba sorolták
• Adókivetés
• Pénzügyek ellenőrzése
• Kettő volt belőlük
• Patríciusokból választották