PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI RENDSZERSZINTŰ MÉRÉSEK

 RENDSZERSZEMLÉLET

Light
cola
A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT
RENDSZERSZEMLÉLETŰ MODELLJE
(BÁTHORY, 1992)
3
2
1
4

Kliensek

Célok => Tartalmak Tanítási-tanulási folyamat

A diák
személyiségében
ré s
é
bekövetkező
Társadalom változások

Az egyes diákok
M
Rendszerszintű Iskola- és tanulmányi
döntések tanulócsoport és személyiség-
Tantervfejlesztés szintű döntések fejlődésével
kapcsolatos döntések

Bemenet Folyamat Kimenet

 RENDSZERSZINTŰ MÉRÉSEK
 A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje
(Báthory, 1990)
 A ped.-i értékelés harmadik visszajelentési köre

 Az oktatási rendszer egészének működését teszik

vizsgálat tárgyává
 Nemzetközi mérések

 Hazai mérések
 NEMZETKÖZI
TANULÓI TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK
 TIMSS
Trends in International Mathematics and Science Study

 PIRLS
Progress in International Reading Literacy Study

 PISA
Programme for International Students Assessment
 TIMSS
 IEA: International Association for the Evaluation
of Educational Achievement
 Iskolai teljesítménymérés

 Tantárgyi teljesítményekre koncentrál

 területei: matematika, természettudományok

 Populáció: 4-5. évfolyam, 8-9. évfolyam,

Magyarország 1970-től vesz részt
 http://www.oktatas.hu
 TIMSS 2007
MATEMATIKA 4.ÉVF.
 TIMSS 2007
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 4.ÉVF.
MAGYARORSZÁG A TIMSS VIZSGÁLATOKBAN
 1970: természettudományok
 4-5. évf.:6. hely
 8-9. évf.: 2. hely
 11-12. évf.: 7. hely

 1983: természettudományok
 8-9 évf.: 1. hely
 1980: matematika:
 8. évf.: 5. hely
 1970: olvasásmegértés
 4-5. évf.:10.hely
 8-9. évf.:8.hely
 11-12. évf: 11.hely
TIMSS 2007 TERMÉSZETTUD., 8. ÉVF.

Átlag feletti
eredmények
TIMSS 2007 MATEMATIKA, 8. ÉVF.
 PIRLS
 Az IEA vizsgálata
 Területe: szövegértés
 A közoktatás alapozó szakaszának záró pontján, 4.
évfolyamon
 5 évenként (2001, 2006, 2011, 2016)
 Élmény- és információszerzésre szolgáló szövegek
 http://www.oktatas.hu
EREDMÉNYEK
 PISA
 OECD : Organization for Economic Co-operation
and Development
 Három felmért terület
● Szövegértés, matematika, természettudomány
 15 éves korosztály
 3 évenként
 Alkalmanként mindhárom terület, de egyik
hangsúlyos
PISA 2000 szövegértés
PISA 2003 matematikai eszköztudás
PISA 2006 természettud. Alkalmazása
PISA 2009 szövegértés
PISA 2012 matematikai eszköztudás
PISA 2015 természettudomány
 A MÉRÉSEK CÉLJA
 A PISA érvényes összehasonlítható eredményeket közöl
az egyes oktatási rendszerek:
 eredményességéről
 hatékonyságáról
 méltányosságáról.

+ részletes adatok az oktatási rendszerek

diagnosztikus értékeléséhez.
PISA 2006 TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

A RUHA

Brit tudósok egy csoportja olyan „intelligens” ruha kifejlesztésén

dolgozik, amely fogyatékos gyermekeknek megadja a „beszéd”
lehetőségét. A különleges elektrotextilből készített mellényt
viselő gyermekek beszédszintetizátorhoz kapcsolva képesek
lesznek magukat megértetni, egyszerűen a tapintásra érzékeny
anyag megérintésével. Az anyag normál textilből és szénnel
impregnált fonalak leleményes hálójából készül, amely vezeti az
elektromosságot.
Amikor nyomást gyakorolnak az anyagra, az alacsonyfeszültségű
jel alakja – amely végighalad a vezető anyagon – megváltozik, és
ez alapján egy komputercsip megállapítja, hogy a ruhát hol
érintették meg. A csip azután működésbe tud hozni bármilyen
rácsatlakoztatott elektromos készüléket, amely nem nagyobb két
gyufásdoboznál.
„Az a szellemes a dologban, ahogyan az anyagot megszőjük és
jeleket küldünk rajta keresztül – és úgy szőjük bele valóságos
anyagokba, hogy azt észre sem lehet rajta venni”, mondja az egyik
tudós. Az anyag mosható, tárgyak köré tekerhető vagy
összenyomható anélkül, hogy megsérülne, és a tudósok azt állítják,
hogy tömeges előállítása
olcsón megoldható.
PISA 2012 MATEMATIKA
PISA 2003 SZÖVEGÉRTÉS
PISA
 2015-ös mérés óta elektronikus adatfelvételi környezet
 2018-as mérés: adaptív tesztelés
MAGYARORSZÁG A PISA VIZSGÁLATOKBAN

 Kezdetben átlag alatti teljesítmények

 A TIMSS vizsgálatokban a legjobbak között
 1991: IEA Reading Literacy vizsgálata: M.o. az
élmezőnyben
 2000-es PISA vizsgálatban a hazai tanulók
teljesítménye az OECD átlag alatt van

 „PISA-sokk”

 http://www.oktatas.hu
2012
M
A
T
E
M
A
T
I
K
A
S
Z
Ö
V
E
G
É
R
T
É
S
T
E
R
M
É
S
Z
E
T
T
U
D
O
M
Á
N
Y
2015
A matematikaeredmények varianciájának szocioökonómiai
Az iskolák közötti
és az iskolán
belüli
teljesítmény-
különbségeknek
az ESCS-index
által
megmagyarázott
része
 HAZAI MÉRÉSEK

 Országos kompetenciamérések

 Monitor-vizsgálatok

 Országos készség- és képességmérés

 A SZTE nagymintás vizsgálatai

 KOMPETENCIAMÉRÉSEK

 Először 2001-ben, majd minden tanévben

 6., 8. és 12. évfolyamon
 Minden iskola, minden 6., 8. és 12. évfolyamos tanulója
megírja
 Felmért területek: matematikai eszköztudás és szövegértés
 Az iskolák visszajelzést kapnak munkájukról
 http://www.oktatas.hu
ORSZÁGOS KÉSZSÉG- ÉS
KÉPESSÉGMÉRÉS
Vizsgált készségek, képességek
Az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási
kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiak:
 olvasáskészség
 íráskészség
 számolási készség
 rendszerező képesség
 kombinatív képesség
 A felmérés azt mutatja meg, hogy hol tartunk a 4. évfolyam
végén az optimális használhatóság kritériumához képest.
2013-tól az országos mérés megszűnt, a tesztek szabadon
felhasználhatók.
IDEGEN NYELVI MÉRÉS
 6. és 8. évfolyamon
 Angol és német mint első idegen nyelv

 6. évfolyamon KER szerinti A1, 8. évfolyamon KER

szerinti A2 szint

 Először 2015. jún. 11-én

 SZEGEDI MÉRÉSEK
 1979- : a műveleti képességek fejlődésének és
fejlesztésének vizsgálata
 1995-1999 :Az iskolai tudás minőségének vizsgálata
CsapóBenő (szerk.): Az iskolai tudás
 1999-2002: Az iskolai műveltség vizsgálata CsapóBenő
(szerk.): Az iskolai műveltség
 1997-1999: Gondolkodási képességek és tárgyi tudás
fejlődése, fejlesztése
 1999-2003: Komplex problémamegoldás

 1999-2003: Az elsajátítási motiváció

Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció

 Csapó Benő (2012): Mérlegen a magyar iskola.
HOL VANNAK AZ SNI TANULÓK A RENDSZERSZINTŰ
MÉRÉSEKBEN?
 Nemzetközi vizsgálatok:
 PISA 2015 főbb célkitűzései közé tartozott, hogy több SNI
tanuló kerüljön be a mintába
 A részvételi arány növelése a cél

 Nemzeti mérések: NAEP az USA-ban, az egyes államok

mérései, európai országok mérései
 Accommodations (többletsegítségek)

 Modifications (módosítások)

 Alternate assessments (alternatív mérések)

 SNI ÉS KOMPETENCIAMÉRÉS

SNI mint „mentesítő körülmény”

 Az iskola döntése alapján mentesíthetők:
Testi vagy érzékszervi fogyatékos (mozgássérült,
látássérült, hallássérült) tanulók
Beszédfogyatékos tanulók
Enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
Autista tanulók
 SNI ÉS KOMPETENCIAMÉRÉS
Nem mentesíthető tanulók:
a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési,
tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő tanulók
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

(organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető)

tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (diszlexia,
diszgráfia, diszkalkulia, az iskolai képességek zavara, nem
meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek,
kevert specifikus fejlődési zavarok, az aktivitás és a figyelem
zavarai, hiperkinetikus magatartászavar, magatartási zavarok,
elektív mutizmus).
ADAPTÁLT KOMPETENCIAMÉRÉS SNI TANULÓK
SZÁMÁRA
 Bővebben, ajánlott irodalom:

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/12242/1/ONK_2016_kotet_142_169_u.pdf