Jupiter

Készítette: Ötvös Petra

9.a
A Jupiter…
• Az ötödik bolygó a Naptól
számítva.
• Óriásbolygó, tömege két és
félszerese az összes többi bolygó
együttes tömegének.
• Többi óriásbolygóval együtt
gyakran Jupiter-típusú, vagy
külső bolygóknak nevezik.
• Gyors forgása miatt alakja
forgási ellipszoid.
Viharok (Nagy Vörös Folt)
A külső atmoszférája láthatóan számos
sávra oszlik a különböző szélességi
körökön, turbulenciát és viharokat
okozva ezek határain. Kiemelkedő
látványosság a Nagy Vörös Folt, egy
óriási vihar. Legalább 300 éve tombol.
2000-ben egy új képződmény jelent
meg a déli félgömbön, amely hasonló
a Nagy Vörös Folthoz, de annál A Nagy Vörös Folt
kisebb.
A holdjai
• 2019-ben 79 holdja ismert.
• A négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezik.
Szabad szemmel is láthatók.
• A jelenlegi 79 hold a második legtöbb a Szaturnusz
után, amennyi bármely más bolygónak van, de
valószínűleg még több kisebb, ismeretlen hold kering Galilei-holdak és a Jupiter
körüli pályájuk
a Jupiter körül.
• A holdakat két fő csoportra osztjuk:
szabályos/szabálytalan
Látható fény

• A Jupiter általában a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai

égbolton.
• Megfigyelhető szinte egész évben, kivéve azt az időszakot, amikor a
Nappal konjunkcióban van.
• Utána alig egy hónappal már felbukkan a hajnali égbolton.
• A Földhöz képesti pozíciójától függően fényessége -2,94 és -1,6
magnitúdó közötti, amikor a leghalványabb, az éjszakai égbolt
legfényesebb csillaga, a Szíriusz fényességét éri el.
Összetétel
• A légkör főként hidrogénből áll, tömegének egynegyedét hélium teszi
ki.
• Nyomokban tartalmaz metánt, vizet, ammóniát és szilícium alapú
összetevőket.
• Található még szén, etán, hidrogén-szulfid, neon, oxigén és kén. A
légkör külső rétege tartalmaz fagyott ammóniakristályt is. Infravörös
és ultraibolya mérésekkel benzolt és más szénhidrogént is kimutattak.
Belső szerkezet

A Jupiter belső szerkezete

• Egy modell szerint a felépítése homogén, azaz szilárd felszín nélküli,
és a sűrűség fokozatosan növekedik a mag irányába.
• Másrészt a Jupiter akár tizenkétszeres Föld-tömegű, sűrű, sziklás
maggal is rendelkezhet. A központi régiót sűrű, fémes hidrogén veszi
körül. Fölötte a folyékony és gáznemű hidrogén átlátszó rétege
található. A gázréteg a felhőrétegtől körülbelül 1000 km mélyre terjed.
Nincs közvetlen határ a hidrogén különböző rétegei között; a
mélységgel a hidrogén állapota gázból folyékonyba megy át.
Gyűrűk
Szaturnuszhoz hasonlóan a Jupiter is rendelkezik gyűrűkkel, de ezek
halványak, és főleg a holdakról származó porrészecskékből állnak. A
gyűrűrendszer három fő részre osztható: az apró részecskék alkotta
legbelső gyűrű, a viszonylag fényes középső gyűrű és a kettős külső
gyűrű.
Felhők
• A Jupitert ammóniakristályokból és ammónium-hidroszulfidból álló
felhők borítják. Ezek sávokban helyezkednek el, különböző
szélességeken.
• Két felhőréteg található: egy vastag alsó réteg és egy vékonyabb régió.
• Vízfelhők vékony rétege húzódhat az ammóniaréteg alatt, amelyet a
Jupiter légkörében megfigyelt villámlások bizonyítanak. A vízfelhők
belső hő által táplált viharokat is létrehozhatnak.
Kutatások
• 1979. március 5-én a Voyager-1 (űrszonda) 280 ezer km-re közelítette
meg a Jupitert. Két nap alatt több Jupiter-holdat is megközelített.
Január 24-től kezdve készített felvételeket az óriásbolygóról. Közben a
szonda adatokat gyűjtött a légkör összetételéről.
• 2016-ig csak egyetlen űrszonda, a Galileo állt pályára a Jupiter körül.
Több mint hét éven keresztül keringett a bolygó körül, miközben
többször megközelítette a Galilei-holdakat és az Amaltheát. Az
űrszonda szemtanúja volt a Shoemaker–Levy 9 üstökös 1994-es
becsapódásának a Jupiterbe.
Források:
• Wikipédia
• James Muirden: Csillagok és bolygók – című könyv
• http://
astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010305Jupiter/
Jupiter_holdjai.html
Köszönöm a figyelmet!