Készítette: Varga Árpád 8.

A karácsonyi ünnepkör és
a szilveszter

Forrás: Wikipédia
A karácsonyi ünnepkör fontosabb
lényege(i)
 A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó
időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt
követő periódust.
 Az ünnepkörre nagyon sok ünnep esik, melyek egy része nem kapcsolódik a
karácsonyhoz.
 A jelentősebb ünnepek között van az adventi időszak, András napja, Borbála
napja, Mikulás és Télapó ünnepe, Luca napja, szenteste, karácsony,
aprószentek ünnepe, Szent Család vasárnapja, szilveszter és újév, Szűz Mária
istenanyaságának ünnepe, végül vízkereszt.
 Advent

 Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december

25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (a görögkatolikusoknál hatodik
vasárnaptól) karácsonyig számított időszak. Advent első vasárnapja egyúttal az
egyházi év kezdetét is jelenti.

 Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből

származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Régebben egyes vidékeken
„kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

 Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E

szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi
várakozás.
Luca-nap

 December 13-ához, Szent Lúcia vagy Luca ünnepéhez több népszokás is

kapcsolódik.
 Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor jó ideje
ez a nap volt az év legrövidebb napja. Luca-napon régen tilos volt fonni,
sütni, mosni.
 Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok
kezére kerülhettek.
 Ezen a napon kezdték el csíráztatni a Luca-búzát, amellyel a következő év
termését próbálták megjósolni. Luca székének elkészítését szintén ekkor kell
elkezdeni.

Luca szék
 Karácsony
Jézus Krisztus születése

 Karácsony ünnepén a keresztények Jézus Krisztus születésére emlékeznek.

Minden év december 25-én ünneplik világszerte, habár nem ezt a dátumot
tartják számon Jézus születésének.

 Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint
Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása március 25-én történt,
vagy azért, mert a Föld északi féltekéjén a téli napforduló után már elkezd
nőni a világosság, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező
Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.

 Az ünnepet nem csak keresztények tartják: december 25. minden embernek

az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld, a
szeretet és a másikkal való törődés ünnepe.
 Vízkereszt

 Vízkereszt (más néven háromkirályok vagy Epiphania Domini, azaz az Úr

megjelenése) napján, január 6-án a nyugati kereszténységben Jézus Krisztus
megjelenésének, kinyilvánulásának három eseményét ünneplik:

 a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár,

Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál,
 Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban,
 az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn (a víz borrá változtatását).

Jézusban
megjelenik a
világosság

A három napkeleti bölcs

Mi a Szilveszter?

A szilveszter a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napja, Újév előestéje, a karácsonyi

időszak hetedik napja.
Sok országban családi összejövetelekkel, evéssel-ivással, különféle rendezvényekkel és
tűzijátékokkal ünneplik; egyes keresztény templomokban szilveszter éjszakáján virrasztási
szertartás van. Elnevezését onnan kapta, hogy ezen a napon van Szent Szilveszter pápa
ünnepe a katolikus egyházban.

Magyarországon szilveszter nem munkaszüneti nap.

Szent I. Szilveszter Pápa

 Dátuma
 Évbúcsúztató-évköszöntő ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és
egyiptomiak is tartottak.
 Az év kezdetének napja kultúránként és korszakonként változott; a középkori
Európa legtöbb országában március 25-e honosodott meg újév napjaként annak
vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony), bár nem rendeztek
ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették. 1582-ben, XIII.
 Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum,
így az év utolsó napja december 31-ére került.

I. Gergely pápa
 Szilveszteri szokások
Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat az ókori római szaturnáliák
leszármazottjának tekintik, melyeket lakoma, lármázás, dorbézolás
jellemeztek.

A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, és

a régi és új évet jelképesen elválasztó praktikákkal jár. A gonoszűző zajkeltés
mellett Európa-szerte ismert szokások a téltemetés, bálok, szerelmi-, halál-,
és időjóslások.

Számos ember családi összejövetelekkel, bulikkal ünnepli óév estéjét.

Népszerű, hagyományos szilveszteri étel a virsli, sonka, hurka, kocsonya,
pogácsa, valamint a lencse.

Mások templomi szertartásokon vesznek részt. A városok fő terein

tömegrendezvényeket szerveznek, az újév előtti másodperceket gyakran
visszaszámlálás kíséri, ezt követik az újévi, pezsgős köszöntések.

Szilveszter estéjén gyakori az újévi fogadalomtétel, amelynek során az

emberek megfogadják, hogy betartanak vagy elérnek bizonyos dolgokat a
következő év során (például több testmozgás, egészségesebb étrend,
takarékoskodás, leszokás a dohányzásról).
 Magyar népi hagyományok a
szilveszterben
 A szilveszteri hagyományok legtöbbje a jövendöléssel és bőségvarázslással kapcsolatos:

 Népszerű a zajkeltés, „gonoszűző zajcsapás”, „gulyafordítás”: főként éjfél körül lármáztak ostorral,
kolomppal, dudálással, bádogdarabok összeütésével. Egyes helyeken mondákat is fűztek a szokáshoz,
például török támadások emlékéhez kötik.
 A téltemetés az óévet jelképező bábu elásása vagy elégetése, vagy pedig egy öregembernek öltöztetett
legény kiűzése a faluból.
 Elterjedt szokás volt a kántálás, jókívánságokkal házról házra járás. Ezt egykoron felnőtt férfiak űzték,
később fiatalok és gyermekek, a 20. század dereka óta pedig főleg a cigányok adománykérő szokása.
 A férjezetlen lányok jövendőbelijük kilétét, nevét, társadalmi helyzetét jövendölték meg gombócfőzéssel,
pogácsasütéssel, ólomöntéssel. Ismert volt a halál- és az időjóslás is.

Régi kép a gulyafordításról Kép a kántálásról

 Szilveszteri szokások más országokban
 Főleg az angolszász országokban népszerű ünnepi díszítés a fagyöngy, melynek
téli ünnepekkel való társítása még a pogány korból származik. Egy újabb keletű
hagyomány szerint a szerelmesek fagyöngy alatt kell csókot váltsanak.
 Spanyolországban és latin-amerikai országokban minden egyes éjféli
harangszókor bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsés új évük legyen.
 Olaszországban az emberek kidobálják a régi, felesleges dolgokat az ablakon,
így számolva le az óévvel. Egyes helyeken cserépedényeket törnek össze, így
ijesztve el a sötét lelkeket. Hagyományos szilveszteri étel a lencse és csülök.
 Oroszországban szilveszterkor állítanak „újévi fát" (Novogodnaja jolka), és Fagy
apó (Gyed Moroz) ezen az éjfélen ajándékozza meg a gyermekeket.
Hagyományos étel a hering és saláta. Az óhitű ortodoxok január 14-én ünneplik
az újévet.
 Az Egyesült Államok legnagyobb szilveszteri buliját a Times Square-en tartják;
az év utolsó percében egy kristálygömböt engednek le az egyik épület tetejéről.
 A kelet-ázsiai kultúrákban, például Kínában megtartják ugyan a Gergely-naptár
szerinti szilvesztert, azonban a holdnaptárt követő holdújév sokkal fontosabb
ünnepnek számít.
VÉGE

 Boldog Újévet! 