Professional Documents
Culture Documents
A Keringés Szervrendszere
A Keringés Szervrendszere
HEMATOKRIT
2. Sejtes elemek 44%
1. Erythrocyta
2. Leucocyta
3. Thrombocyta
Mennyiségi vérkép
• Vörösvérsejtek 4-5 T/l
• Fehérvérsejtek 4-9 G/l
• Thrombocyták 150-300
G/l
• HEMATOKRIT 0,45-0,5
Erythrocyta (v. v. s.)
Nagyság: 4 – 4,5 T/l
Származás: Myeloid (csVelő)
Átmérő: 7 – 8 mikron
Morfológia: bikonkáv, korong
mag nélküli
képlékeny
Működés: O2 – CO2 transz.
puffer
Élettartam: 120 nap
Erythrocyta (v. v. s.)
Képzéséhez szükséges Felépítés és működés:
anyagok: • Hbg – oxihemoglobin
• B12 vitamin • Hbg – redukált
• Vas (Fe) hemoglobin
• Aminosavak
• Erythropoetin
RES bontja le
Erythrocyta (v. v. s.)
Erythrocyta (v. v. s.)
Vércsoportok
Vörösvértestek felszíne kétféle — antigén
tulajdonságú — anyagot tartalmazhat:
– „A” agglutinogént
– „B” agglutinogént
Végszükség esetén:
a “0” vércsoportú vér — mivel agglutinogént nem
tartalmaz — minden vércsoportnak adható (univerzális
donor)
az “AB” vércsoportú — mivel nem tartalmaz agglutinint
— minden vércsoportból kaphat vért (univerzális
recipiens)
Leucocyta (f. v. s.)
1. Granulocyták 2. Agranulocyták (nem
(szemcsés) szemcsés)
• Jugend (fatal) • T lymphocyta
• Stáb (pálcika) • B lymphocyta
• Segment (Neutrophyl • Monocyta
gr.)
• Eosinophil gr.
• Basophil gr.
Élettartam: 1 – 2 hét
Monocyta
Nagyság: 3-8%
Származás: Myeloid (cs. Velő)
Átmérő: 15 - 20 mikron
Morfológia: nagy C vagy patkó
alakú mag
cytoplasma elmosódott
Működés: Fagocitosis
Élettartam: 1 – 2 hét
Minőségi vérkép
• Neutrophil granulocyták
– Jugend 0-1 %
– Stáb 0,3-1 %
– Segment 60-70 %
• Eosinophil gran. 1-5 %
• Basophil gran. 0-1 %
• Lymphocyták 20-30 %
• Monocyták 2-6 %
Fehérvérsejtek
Fagocitózis
Fagocitózis
Baktériumokat bekebelező falósejt
Fehérvérsejtek
Fehérvérsejtek
Monocyta
Granulocyta
Lymphocyta
Immunreakció
Celluláris
Humorális
Immunreakció
Thrombocyta (vérlemez)
Nagyság: 150 – 300 G/l
Származás: Myeloid (cs. Velő)
Átmérő: 1 - 4 mikron
Morfológia: áttűnő „sejt”
törmelékek
Működés: véralvadás
Élettartam: 14 nap
Alvadási faktorok
I. Fibrinogén
II. Prothrombin
III. Szöveti thromboplastin
IV. Ca – ion
V. Proakcelerin
VI. V. társfaktor
VII. Prokonvertin
VIII. Antihemofiliás globulin A
IX. Antihemofiliás Globulin B (Christmas faktor)
X. Stuart Power tényező
XI. Resenthal faktor
XII. Hageman faktor
XIII. Fibrinstabilizáló tényező (Laki Lóránt faktor)
A véralvadás
a: faktor aktválódás
1. Coagulatio (vér megalvadása)
Belső út: Külső út:
XII XIIa III.
XIXIa
IX IXa X – V - IV VII VIIa
VIII VIIIa II IIa (thrombin)
I (fibrinogén) fibrin
2. Fibrinolysis (alvadék lebontása) XIII
A vérplazma
Összes víz
100 %
Intracelluláris Extracelluláris
70 % 30 %
A szervezet
folyadéktereinek Vér Egyéb testnedvek
(nyirok, agyvíz stb.)
megoszlása: 7% 23 %
Vérplazma
• Víz (90 %) • Komplementkomponensek
– Ionok
• Plazmafehérjék (65 – 80 g)
• Natrium (130 – 045 mmol/l)
– Albumin 55 % (40 – 50 g/l) • Kalium (4 – 5 mmol/l)
– Globulin 45 % (20 – 25 g/l) • Klorid (97 – 105 mmol/l)
• Alfa, béta, gammaglobilnok • Kalcium (2,35 – 2, 70 mmol/l)
– Fibrinogén (2 g/l) – Glukóz (3,5 – 5,5 mmol/l)
– Egyéb plazmafehérjék – Bilirubin (5 – 20 mikro/l)
– Maradéknitrogén (BUN,
REST Nitrogen)
• Kreatinin (70 – 100 mikro/l)
• KN (3 – 15 mmol/l)
Friss és ülepedett vér
A szív anatómiája és élettana
Nagysága:
Kb. mint az egyén zárt
ökle
A szív fekvése és nagysága
A szív (cor)
350 gr, izmos falú üreges szerv
A szív külső alakja:
• Alap (basis cordis)
• Szívcsúcs (apex cordis)
• Jobb és bal fülcse (auricula dextra et sinistra)
• Körkörös barázda (sulcus coronarius)
• Elülső-, és hátulsó hosszanti barázda
• Koszorúserek (coronariák)
A szív (cor)
A szív elülső és felszíne
A szív hátulsó felszíne
A szív (cor)
A szív üregrendszere
• Szívsövény (septum cordis)
• Pitvar – kamrai szájadékok (ostium
atrioventiculare dextrum et sinistrum)
• Rostos – porcos gyűrű (anulus fibrosis)
Az átfolyást szabályozza
háromhegyű (tricuspidalis) billentyű
Bal pitvar
Beleszájadzik:
négy tüdővéna (vena pulmonalis)
Az átfolyást szabályozza:
kéthegyű (bicuspidalis) billentyű
Bal kamra
Biztosítja a
a nagyvérköri v. testkeringést
Csúcsa alkotja:
az egész szív csúcsát
- Üreg (cavum…)
- Folyadék (liquor…)
A szívfal szerkezete
Kamrai mio- és endocardium
Szívizom rostjainak lefutása
A szív saját automáciája
Részei:
Szinusz-csomó nodus sinuatrialis
(elsődleges ingerképző központ)
Pitvar-kamrai csomó nodus
atrioventricularis (másodlagos
ingerképző központ)
Pitvar-kamrai köteg fasciculus
atrioventricularis (His nyaláb) és annak
két szára (TAWARA szárak) crus
dextrum et sinistrum
Végelágazódások (Purkinje rostok)
A szív saját automáciája
A szív saját automáciája
EKG (elektrocardiogram)
• P hullám: pitvari
systole
• PQ távolság:
atrioventricularis
ingerület
• QRS komplexus:
kamrai systole
• T hullám:
repolarizáció
A szív külső beidegzése
A szív külső idegei:
• Szimpatikus ingerület:
Truncus sympathicus
• Paraszimpatikus ingerület:
Nervus vagus (X. Agyideg)
A szív működése:
• Systole
• Dyastole
A szív saját erei
Artériák (koszorúserek, coronáriák)
Erednek:
aorta kezdeti szakaszából
Ágai:
• a. coronaria dextra
• a. coronaria sinistra
Hirtelen elzáródásuk:
a szívinfarktus (ún. végartériák)
Vénák
Egyetlen nagy törzsbe (sinus coronarius) gyűlnek össze,
amely a jobb pitvarba szállítja a vért
Koszorúserek
Az artériák, a vénák és a kapillárisok
ARTERIA (VERŐÉR)
Kapillárisok (Hajszálér)
VENA (VISSZÉR)
• Belhártya
• Középső réteg
• Külső réteg
Érfal szerkezete
• Belhártya (intima)
• Középső réteg (media)
• Külső réteg (adventitia)
Erek: (arteria-, vena-, capillaris)
A vérkeringés
A vérkeringés
ARTERIA
ARTERIOLA
METARTERIOLA
ARTERIO – VENO
KAPILLARISOK
VENULA
VENA
Verőerek, ütőerek (artériák)
vastag, izmos, rugalmas falú erek
a vért a szívből a test környéki részei felé
szállítják
a szívből hatalmas törzzsel (aorta)
kiindulva, fokozatos elágazódás
(arteriolák) után mennek át a kapilláris
rendszerbe
oxigéndús, élénkpiros vért szállítanak
(kivétel a tüdőartériák)
Hajszálerek (kapillárisok)
a verő- és gyűjtőereket összekötő szűk,
vékony falú erecskék, csak mikroszkóppal
láthatók
faluk rendkívül vékony, így nagyfokú,
gyors tágulásra, illetve szűkülésre képesek
egy szervben (pl. izomban) nyugalmi
állapotban a hajszálereknek csak kb. 10%-a
szállít vért, a többi zárt
Hajszálerek (kapillárisok)
össz keresztmetszetük az érpálya
legtágabb részét képezik
falukon keresztül O2 és oldott tápanyagok
áramlanak a sejtekhez, a szövetekből pedig
CO2-ot és salakanyagot vesznek fel
Szöveti kapillárisok
Gázcsere a szövetekben
Alveoláris kapillárisok
Gyűjtőerek, visszerek (vénák)
tágulékony, kevéssé izmos falú — az
artériákénál vékonyabb falú — erek
a test környéki része felöl — a
hajszálérterületről — a szív pitvarai
irányába szállítják a vért
a vénás rendszer ürege tágabb az
artériásénál
Gyűjtőerek, visszerek (vénák)
apró ágakkal kezdődnek (venulák) és nagyobb
ágakká szedődnek össze
billentyűket tartalmaznak, melyek
megakadályozzák, hogy a vér a gravitáció hatására
visszafelé folyjon.
CO2 -ot és salakanyagokat tartalmaz (kivéve
tüdővénák)
a keringést bennük a szív és a mellkas
szívóhatása segíti elő
Felületes vénák
Vérkörök
A négyrekeszes szív két vérkört tart állandó
mozgásba. Egymás után kapcsolva a kettő egy 8-as
formát mutat, a kereszteződésben található a szív
mint szívó- és nyomópumpa
JOBB KAMRA
• Tüdőverőér
• Tüdővénák (4 db)
BAL PITVAR
Nagyvérkör szerepe
v. HEPATICA
v. CAVA INFERIOR
Magzati vérkeringés
• v. umbilicalis
• Ductus venosus
Arantii
v. cava inferior
Újszülött keringés
MAGZAT ÚJSZÜLÖTT
Nagyvérkör
BAL KAMRA Vénás oldal
Artériás oldal v. cava superior
• Aorta rendszere
– Felszálló (aorta v. cava inferior rendszere
ascendens) v. portae rendszere
– Aortaív (arcus aortae)
JOBB PITVAR
– Leszálló aorta (aorta
descendens)
• Mellkasi aorta (aorta
thoracica)
• Hasi aorta (aorta
abdominalis)
A nagy vérkör
BAL KAMRA
Artériás oldal
• Fő verőér
Vénás oldal
• Felső üres visszér
• Alsó üres visszér
• Szív saját vénája
JOBB PITVAR
A vérkeringés tulajdonságai
A vérkeringés szabályozása
1. Idegi szabályozás
– KIR ingerei más területről
– Oxigén tartalom
– Hőmérséklet
2. Reflexes szabályozás
– Baroreceptorok
3. Kémiai szabályozás
– Acetilkolin
– Mediátor anyagok
– Hormonok (adrenailn, Renin, Vasopressin)
A nyirokrendszer
• A nyirok (lympha) fogalma
• Nyirokszervek
– Nyirokcsomó (lymphonodus)
– Láp (lien)
– Mandula (tonsilla)
• T. pharyngea (garatmandula)
• T. palatina (szájpadmandula)
• T. lingualis (nyelv alatti mandula)
– Csecsemőmirigy (thymus)
– Féregnyúlvány (processus vermiformis)
• A nyirokkeringés
• Trunxus lymphaticus dexter
• Ductus thoracicus
Nyirokrendszer
Nyirokerek
Vakon végződő, nyirkot
szállító csövek.
– Kezdődnek:
• a sejtközötti térben
(szövetrésekben)
– Torkollnak:
• összeszedődve a fő
nyirokérbe — a
mellvezetékbe — majd a
kulcscsont alatti vénás
rendszerbe
Nyirokrendszer
Nyirokszervek
Nyirokszövetből épülnek fel és nyiroksejteket
termelnek.
Részei:
• Nyirokcsomók
• Lép (lien)
• Mandula
• Féregnyúlvány
• Csecsemőmirigy (timusz)
A nyirokrendszer
Nyirokcsomó
Lép
Mandula
Féregnyúlvány
Csecsemőmirigy