Anyja: Teleki Ilona. 1874. október 8-án született Gernyeszegen. A Bécsi Theresianumban tanult Karrierje
1904–1913-ban függetlenségi párti, 1913–1918-ban alkotmánypárti képviselő
volt. 1901-ben tagja lett az OMGE-nek és a Magyar Gazdaszövetségnek. 1914-18-ban az Erdélyi Szövetség elnöki tisztét töltötte be. 1918 és 19-ben az ellenforradalmi erők főszervezője volt. Miniszterelnöki ideje
1920-ban a trianoni békeszerződést előkészítő békekongresszus magyar
delegációjának tagja volt. Saját kormányában 1921október 4.-től december 3.-áig pénzügyminiszter volt. 1924. február 21-étől 1924. március 13-áig, majd 1929 jan. 8-ától február 4-ig igazságügyminiszter. 1924. október 7-étől november 15-éig külügyminiszter,1924. október 14-étől november 15-éig pedig földművelésügyi miniszter volt. Miniszterelnöki ideje
1921 októberében legitimista érzelmei dacára a Budaörsi csatában
meghiúsította IV. Károly visszatérését. Az 1922-es választások megnyeréséhez eredetileg saját addigi pártjából, a KNEP-ből akart kiindulni, ám annak meggyengülése miatt, illetve, mivel a második királypuccs, és a trónfosztás miatt megromlott viszonya a párt legitimistáival. 1922-ben megalapították az egységes pártot és megnyerték a választásokat. Belpolitikája
Politikája sokat tett a gazdaság stabiltásáért.
1924-ben létrehozta a Nemzeti Bankot. 1927-ben bevezette a pengőt. Horthy nem fogadta el lemondását, így Kormánya ezután egy új kultúr- és szociális politikába kezdett, kötelező nyugdíj- és betegbiztosítást vezetett be, a népiskolai hálózat és a közegészségügy fejlesztéséhez látott. A földreform
A földreform kérdésében a nagybirtokos réteg álláspontját képviselve ellenezte
a szélesebb földreformot. A magántulajdon szentségére hivatkozva elutasította a nagybirtokosoktól történő földkisajátítással történő komolyabb megoldások gondolatát. (Nagytádi- féle földreform) így a parasztság földéhségének csak más módon történő, korlátozott mértékű kielégítését patronálta. Részt vett a nagybirtokos lobbi által kirobbantott Esküdt-féle Panama Nagyatádi lejáratására való felhasználásában. Külpolitikája
Külpolitikája Trianon revíziójára, valamint a német és orosz befolyás
minimalizálására irányult, de gazdasági okból célszerűnek tartotta a kapcsolatok fejlesztését a Szovjetunióval is. Tervei szerint népszavazás nélkül kell visszakapni a határ menti magyarlakta területeket, autonómiát kell adni a Ruszinoknak és a Szolvákoknak akik dönthetnek hovatartozásukról. autonómiát akart Erdélyben a népek egyenjogúsága alapján, és népszavazást javasolt a délvidéken ahol a magyarság kisebb volt. Politikai tanácsadóként
1931-ben lemondott, de a politikában a kormánypárt vezetőjeként, később
Horthy tanácsadójaként jelentős szerepe volt. 1935-ben Gömbös Gyulával a német-politika kérdésében támadt ellentétei miatt kilépett az Egységes Pártból. 1944-ben azaz a német megszállás idején illegalitásba vonult. bujkálása idején kétszer szenvedett agyvérzést és 1944.dec-ben az oroszok fogságba vették. Köszönöm a Figyelmet!