Érdekességek II.

József életéből
Élt: 1741-1790
Uralkodott:
1780- 1790-ig
 Szülei?

Mária
Terézia
és
Lotharingiai
Ferenc
Félévesen kezdte politikai pályafutását.
A legenda szerint
édesanyja a
csecsemő
trónörökössel a
karján jelent meg
Pozsonyban a
magyar rendek
előtt.
Makacs, önfejű gyermek volt.
Gyermekkorában makacs, önfejű volt.
Tanáraira alig hallgatott, inkább saját
erejéből, önművelő módon tanult. Nagy
hatással volt rá a felvilágosult
abszolutizmus, az emberek üdvéért
munkálkodó fő eszménye: „Megalázni és
elszegényíteni a nagyokat, ez a tervem.
Mindenki az államot tartozik szolgálni,
amelynek megszemélyesítője az uralkodó!”
– írta akkoriban.
Az udvari élet, a bálok untatták, inkább
magányosan, könyvei között töltötte idejét.
Húsz éves korától részt vett
az államtanács ülésein, 23
éves korában pedig már
római királlyá koronázták. A
következő évben apja,
Lotharingiai Ferenc császár
váratlan halálát követően,
övé lett a császári cím, míg a
Habsburg Birodalomban
társuralkodó lett anyja
mellett.
Miután a jeles uralkodónő
halálát követően átvette
örökségét, József már túl
volt két házasságon.
Eltemette mindkét
feleségét és két kislányát is.
Nem akart többé
megnősülni.
Első felesége Bourbon
Izabella pármai hercegnő.
Királyként!
Az uralkodó lendülete elsöprő
volt, minden apró részlettel maga
foglalkozott, mindenbe
beavatkozott.
Uralkodása alatt nem kevesebb,
mint 6206 rendeletet adott ki!

Tehát abszolutista uralkodó!

 A fordított Canossa-járás.
VI. Pius pápa, miután II. József császár a
felvilágosult abszolutizmus szellemében zárolta
a Habsburg Birodalom Rómának küldött egyházi
jövedelmeit, és ellenőrzése alá vonta a pápai
bullákat, határozottan szeretett volna fellépni
ellene, ezért 1782-ben személyesen utazott
Bécsbe. II. Józsefet próbálta meggyőzni, hogy
vonja vissza rendeleteit, de próbálkozása
sikertelen maradt, sőt, az anekdota szerint
József még csak kezet sem csókolt az
egyházfőnek, hanem kézfogással üdvözölte és a
pápai áldás alatt is a fején tartotta a kalapját. Az
egyházfő válaszként súlyos csapásokat és közeli
halált jósolt neki, de Józsefet ez nem érdekelte.
Sőt, további intézkedéseket hozott: betiltotta a
körmeneteket, a vallási társulatokat. A
papnevelést állami kézbe vette.
Elnevezései:

Az új uralkodó saját elhatározásából

lemondott a koronázásról és az ezzel
járó eskütételről. Emiatt nevezte el
Ányos Pál szerzetestanár és költő
„kalapos királynak”, amely
ragadványnév igen elterjedtté vált. A
nemzetünket megsértve Bécsbe
vitette Pozsonyból Szent István
koronáját.
„Takarékos császár”:
A takarékosságot magán és
maga körül kezdte: hajadon
nővérét kolostorba küldte,
anyja udvarhölgyeit és
személyzetét egyetlen nap
szélnek eresztette, leszállította
az állami nyugdíjakat és
lefaragta, vagy megszüntette a
kegydíjakat is.
„Engedékeny császár”:
Enyhített a cenzúrán, lehetővé
tette, hogy a közügyekről
szabadon lehessen véleményt
formálni: „Bíráljanak bárkit, akit
csak akarnak, legyen az az
uralkodó maga vagy a
legalacsonyabb rendű polgár!” –
vallotta.
 Halála
II. József halálos ágyán
egyetlen tollvonással,
azaz aláírással
valamennyi
intézkedését,
rendeletét visszavonta,
kivéve:
 a türelmi rendeletét
 a jobbágyrendeletét