Életpályája • Reformátor, nyomdász, énekszerző, református szuperintendens. 1512. október 16.-án született. Származásáról és fiatalkoráról éveiről kevés információ áll rendelkezésre. A közvetett források alapján feltételezhető, hogy 1512-ben születhetett és Krakkóban tanult. Beszélt görögül, latinul, héberül és németül, emellett zenei ismeretekkel is rendelkezett. • 1558. április 1-jén nyomtatta ki az első könyvét. 1559-ben Kassára hívták meg papnak és 1560 márciusában (20-án iktatták be lelkipásztori hivatalába) elvállalta a több biztonságot ígérő meghívást. Ám itt sem maradhatott sokáig, 1560 októberében elfogatta az egri érsek, Verancsics Antal. Mielőtt az egri börtönbe szállították volna Kassán tartották fogva, ahol azonban tisztelői kibontották a kassai börtön falát, így megmenekült. Kassáról nyomdájával együtt Debrecenbe költözött. Debrecenben papi állást nem vállalt, csak nyomdászi feladatokat látott el. • 1575. október 23.-án elhunyt. Művei • A heidelbergi káté magyarra fordítása volt a legfontosabb momentuma a munkásságának. A fordítást ő végezte el, majd a fia adta ki először nyomtatásban. • Ajánló levél (1562. febr. 14. Debrecen). Két éneke mai nap is használatban van: a gyülekezeti énekeskönyvben a 71. és 72. dicséret. • Az Vr Iesus Christusnac Szent Vachoraiarol, kinszenvedeseröl es dichöseges fel tamadasarol valo Predicacioc. Óvár. • Az Úr Jézus Krisztusnak szent vacsorájáról, kínszenvedéséről és dicsőséges feltámadásáról való prédikációk. Magyaróvár, 1558; Egyetemi Ny., Bp., 1945 (A reformáció és ellenreformáció korának evangéliumi keresztyén (református és evangélikus) egyházi írói) • Isteni dicséretek és Psalmusok. Debrecen, 1560 Lelkészbarátság Bornemissza Péterrel • Huszár Gál Debrecenből 1562-ben Komáromba ment, s ott a magyar nemzetiségű dunai naszádosok lelkipásztora lett, nyomdásztevékenységét tíz évig szüneteltette. A hajósokkal azonban csak egy évig maradt, 1563-ban menekülnie kellett. Ezután Bornemissza Péterrel a vidék katolikus központjában, Nagyszombatban prédikáltak, de onnan is kitiltották őket. • Az Érsekújvárhoz közeli Komjáton kapott menedéket, Forgách Imre udvari papja és Csallóköz-mátyusföldi esperes lett. 1573-ban újra felállította nyomdáját az akkor a közeli Semptén lakó Bornemissza Péter segítségével. Elkészítette többek között barátja prédikációkötetének első darabját, s az evangélikusok által használt komjáti énekeskönyvet is. • Komjáton ma már nincs református gyülekezet, négyezerkétszáz lakosából csak kéttucatnyian magyarok. Huszár Gált azonban nem feledte a falu. Tanúsítja ezt a helyi szlovák nyelvű emléktábla, amely Havel Husárra emlékeztet, aki az egyik első nyomdát alapította mai Szlovákia területén. Huszár Gál nyomdászjelvénye • Egy Huszár Gál- és egy genfi Kálvin-kötet címlapjának azonossága mindennél jobban szemlélteti Genf és Debrecen párhuzamát. A Kálvin műveit kiadó genfi Crespin nyomda jelvénye tökéletesen azonos Huszár Gál debreceni nyomdaalapító jelvényével, ráadásul mindkettő Melanchthon wittenbergi professzor címeréből származik, akinek döntő hatása volt a magyar protestantizmusra, a debreceni iskolára és annak szellemei vezetőire. A nyomdászjelvényen a (keresztben végződő horgonyra tekeredő) kígyó jelképe Jézus küldetésére utal: „...ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne." (Jn 3,14) Köszönöm a megtisztelő figyelmet!