VEZETÉSI JELENSÉGEK

• Elektrolitnak nevezzük azokat a vegyületeket,

amelyeknek vizes oldata vagy olvadéka,
mozgékony töltéshordozók
- anionok és kationok - révén, elektromos áram
vezetésére képes.
• Az elektrolitoldatokat vagy
olvadékokat ionvezetőknek, vagy másodfajú
vezetőknek is nevezzük.
• Az elektrolitokban nem az elektronok, hanem a
pozitív és negatív ionok a töltéshordozók.
• Az elektrolízis az elektromos áram hatására
végbemenő elektrokémiai folyamat.
• Az egyenáram hatására redoxireakciók mennek végbe,
tehát elektromos energia alakul át kémiai energiává.
• Az elektrolízis törvényeinek felfedezése Faraday nevéhez
fűződik.
• Különböző anyagú elektródok elektrolitba merülésekor az
elektródok között elektromos feszültség jön létre, tehát
áramforrás keletkezik.
• Az ilyen áramforrás neve galvánelem, felfedezője Luigi
Galvani.
• Az elektródok és az elektrolit anyagától függően az
alábbi galvánelemek készíthetők
• Szárazelem(ceruzaelem, góliátelem)
• Alkáli elemek
• Újratölthető galvánelem: az akkumulátor

Az elhasznált galvánelemek és
akkumulátorok nem dobhatók a
háztartási szemétbe!
Anyaguk súlyosan szennyezi a talajt
és a vizeket.
• A gázok áramvezetésének gyakorlati alkalmazásai általában a fényhatásokkal függenek össze.
• Légüres térben(vákuumban) csak akkor folyhat elektromos áram, ha oda kívülről töltéshordozókat
juttatunk.
• A légüres tér vezetővé tételének egyik módja a termikus emisszió.
• A termikus elektronemissziót felfedezőjéről Edison-hatásnak is nevezik.
• Ilyen elven működő katód sugárcsövet tartalmaz a tévékészülék, EKG, EEG.
• A vákuumot vezetővé tehetjük fotoemisszió(fényelektromos jelenség vagy fotoeffektus) útján is.
• A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és
a szigetelők közé esik.
• Melegítés vagy megvilágítás hatására a félvezető anyagok ellenállása csökken.
Egyrétegű félvezető: a fotoellenállás és a termisztor csak egyféle szennyezett félvezető
réteget tartalmaznak.
Kétrétegű félvezető: a dióda egy p- és egy n- típusú félvezető rétegből áll. A
töltéshordozókban határréteg alakul ki. A tulajdonsága alapján felhasználható a váltakozó
feszültség egyenirányítására.
Háromrétegű félvezető: A tranzisztor három rétegének elnevezése emitter , bázis és
kollektor. A rétegek jellegétől függően van pnp-tranzisztor és npn-tranzisztor. Az
elektrotechnikában széles körben használják áramváltozások felerősítésére.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!