Számrendszerek

KÉSZÍTETTE: MESTER MILÁN

Számrendszer
A számábrázolási rendszer röviden: számrendszer meghatározza, hogyan ábrázolható egy
adott szám.
A számjegy egy szimbólum (vagy azok csoportja), ami egy számot ír le. A számjegyek éppen
úgy különböznek az általuk leírt számtól, mint egy szó attól a dologtól, amit valójában jelent.
A "11" jelek a "tizenegy" és a "XI" különbözőek, de ugyanazt a számot írják le.
Egy számrendszer (vagy számábrázolási rendszer) egységes szabályok alapján meghatározza,
hogy számjegyek sorozata milyen számokat jelenít meg. A használt ábrázolási rendszer
meghatározza, hogy a "11" számot a bináris háromnak, vagy a decimális tizenegynek, vagy
a hexadecimális tizenhétnek, vagy a használt számrendszer alapszámának függvényében más
számnak kell érteni. Egyébként az "11" szám minden számrendszerben az alapszámnál eggyel
nagyobb számot jelöli.
Számrendszer
Elméletileg egy számrendszernek meg kell határoznia:
• A használt számok egy csoportjának (pl. minden egész számok vagy valós számok) ábrázolási
szabályait;
• Egy egyedi ábrázolást (vagy ábrázolási szabályt) minden számhoz ;
• Az aritmetikai (esetleg algebrai) szabályokat.
Például, a leggyakrabban használt decimális számábrázolás minden számhoz egy egyedi, a
jegyek egy véges sorozatát rendeli, megadja a megfelelő aritmetikai műveletek szabályait
(összeadás, kivonás, szorzás és osztás) illetve meghatároz egy algoritmust a számláláshoz.
Számrendszer
Egy helyiértékes számrendszerben, aminek alapszáma b, ennyi szimbólumot vagy számjegyet
használnak az első b természetes szám leírására, beleértve a nullát is. A többi szám előállításában
a szimbólumok helyének is szerepe van. Az utolsó pozícióban álló számjegy megegyezik a saját
értékével, a tőle balra lévő pedig a b alapszámmal meg van szorozva. Ezzel a módszerrel véges
számú szimbólummal bármely szám leírható.
A számábrázolási rendszereket gyakran nevezik számrendszereknek, bár ez az elnevezés
félrevezető: különböző számrendszerek, például a valós számok rendszere, a komplex
számok rendszere, a p-adikus számok stb., nem tartoznak ehhez a fogalomhoz.
Számrendszerek típusai
A legegyszerűbb számrendszer az egyes számrendszer, unáris számrendszer, amelyben
minden természetes számot megfelelő számú szimbólummal ábrázolnak. Ha a megjelenítésre a ′
szimbólumot választjuk, akkor például a hetes számot a következő képen jeleníthető meg: ′′′′′′′.
Az unáris rendszer jól használható kisebb számok esetén. A számítástechnika néhány területén,
például az Elias gamma kódolásnál, valamint az adattömörítési algoritmusok esetében gyakran
használt számrendszer.
Az unáris ábrázolás rövidebbé tételéhez gyakran használnak speciális szimbólumokat, amelyek
különleges jelentéssel bírnak. Ezek a speciális szimbólumok gyakran a 10 különböző hatványait
(10, 100, 1000 stb.) jelentik. Így például, ha ′ jelenti az 1-et, a – jelenti a 10-et, és + jelenti a 100-
at, akkor a számok tömörített formában a következő képen ábrázolhatók:
 Számrendszerek típusai
Még elegánsabb a helyiértékes rendszer: a világszerte használt 10-es alapú számrendszer csak a
0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyeket használja. A felsorolás egyben a számok un. alaki értéke, a
számjegy tényleges értéke helyiértéke attól függ, hogy a szám melyik pozíciójában áll, mert
ekkor az alaki érték még megszorzódik a 10 alapszám adott pozíciója szerint hatványával. A 304
= 3×100 + 0×10 + 4. Meg kell jegyezni, hogy a zéró, amelynek használatára az előzőekben
említett rendszerekben nem volt szükség, itt alapvetően fontos, mivel lehetővé teszi egy
hatvány nagyságrend kihagyását, illetve "átugrását". A ma világszerte elterjedt arab
számrendszer, amely valójában indiai eredetű, a 10-et alapszámnak tekintő helyiértékes rendszer.
 Számrendszerek típusai
Az aritmetikai műveletek is sokkal egyszerűbbek a helyiérték-rendszerekben, mint az előzőekben
megismert, ún. additív számrendszerekben, ugyanis az additív rendszerek elméletileg végtelen számú
különböző szimbólumot kell, hogy használjanak a 10 különböző hatványainak ábrázolásához, míg a
helyiérték-rendszerben ehhez elegendő 10 különböző szimbólum (10-es számrendszert feltételezve).
A számítástechnika néhány területén egy módosított helyiérték-rendszert használnak, az ún. k alapú
helyiérték-rendszert, amit bijektív számrendszernek neveznek, melyben a használható számjegyek az 1,
2, …, k (k ≥ 1), és a nullának egy üres karaktersorozat string felel meg. Ez a módszer biztosítja a 
bijekciót minden számjegyekből álló string halmaza és a nem-negatív egészek halmaza között, és
elkerülhetővé teszi a nem-egyértelműséget a vezető nullák használata esetén. A bijektív k-alapú
számrendszert k-adik jelölésnek is nevezik, de ez nem tévesztendő össze az un. p-adikus számokkal. A
bijektív 1-es alapú rendszer megegyezik az unáris rendszerrel.
Az informatikában 4 fő
számrendszert használunk:
Kettes (bináris) – 0, 1
Tízes (decimális) – 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Nyolcas (oktális) – 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Tizenhatos (hexadecimális) – 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, A, B, C, D, E, F
 Átváltás különböző számrendszerek
között
Egy egyszerű algoritmus segítségével
1020304 = 145757 * 7 + 5
átválthatók a pozitív egész számok egyik
számrendszerből a másikba. Az algoritmus
145757 = 20822 * 7 + 3
maradékos osztások ismételt alkalmazását írja
elő. Az algoritmus minden lépése után a 20822 = 2974 * 7 + 4
következő lépésben a kapott hányadost osztjuk 2974 = 424 * 7 + 6
tovább, egészen addig, míg a hányados 0 lesz. 424 = 60 * 7 + 4
Ekkor az osztási maradékok összeolvasva adják 60 = 8 * 7 + 4
az új számrendszerben a számot (vagyis a 8 = 1 * 7 + 1
szám alaki értékét). 1 = 0 * 7 + 1 =>
Például 1020304 10-es számrendszerbeli szám 11446435
7-es számrendszerbe váltása:
 Átváltás különböző számrendszerek
között
Például 10110111 2-es számrendszerbeli szám 5-ös számrendszerbe váltása:

10110111 / 101 = 100100 maradék 11 (3)

100100 / 101 = 111 maradék 1 (1)
111 / 101 = 1 maradék 10 (2)
1 / 101 = 0 maradék 1 (1)
=> 1213
Köszönöm a figyelmet!