Reneszánsz és Humanizmus

Készítette: Szathmári Zsófia

XII.A
Reneszánsz:
(14-16. Sz)

 A reneszánsz, megújulást hozó mozgalom és művelődéstörténeti korszak is.

 Nem csak egy kort, hanem egy világszemléletet, egy művészeti irányt, egy életfelfogást tükröz.

 E korszak művészei szerint az ember a legfontosabb, valódi csoda.

 A keresztény vallást nem kérdőjelezték meg, viszont kitágult az emberek látóköre

 Itáliából indul.

 Maga a reneszánsz francia eredetű kifejezés, mely újjászületést jelent.

Humanizmus:

 Emberközpontúság

 A humanizmus a középkor végén kialakult szellemiséget jelenti.

 Az ember került mindennek a középpontjába

 A humanisták úgy gondolták, az ember el tudja dönteni saját maga azt, hogy mi a rossz és a
jó.

 A humanizmusban jelentősen megváltozott isten és ember viszonya is, mely a korábbi

rettegéssel vegyes alázat helyett egy személyes, bensőséges kapcsolattá vált. 
Balassi  A 16. Század halhatatlanul gazdag és eleven irodalmának legnagyobb alakja
Balassi Bálint.
Bálint:
 Őt tekintjük a magyar irodalom első nagy klasszikusának, világirodalmi szintű
képviselőjének.

 Ízig-vérig reneszánsz költő volt

 Költészetére jellemző az imitáció és az eredetiség elve

 Poeta doctus és poeta natus, mivel kitűnően ismerte saját korának irodalmát
viszont eredetisége és jól megszerkesztett művei miatt kitűnt.

 Balassi Bálint megkomponált versgyűjteménye a költő halála után kb. 50

évvel készült kéziratos másolatban, a Balassa-kódexben maradt ránk.

 Balassi verseit ekkor három csoportra osztották: az istenes, szerelmes,

vitézi  versekre.

Kiben a kesergő Céliáról
ír
Mely keserven kiált fülemile, fiát
hogyha elszedi pásztor,
Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva
bánattal szegény akkor,
Oly keservesképpen Célia, s oly szépen
sírt öccse halálakor.
Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja
szépen jól nem nyílt rózsát,
Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul,
kiterjeszti pirosát,
Célia szinte oly, hogyha szeméből foly
könyve s mossa orcáját.
Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll,
fejét földhöz bocsátja,
Úgy Célia feje vagyon lefiggesztve,
mert vagyon nagy bánatja,
Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve,
vagy mint tavasz harmatja
 Cím keltette előfeltevés: azt gondolhatjuk, hogy a búsuló, bánkódó múzsa portréját fogjuk
látni.
 Azonban a szövegegész megtoldja a bánatában megszépülő Célia látványával.
 Vershelyzet: konkrét, az öccsét sirató kedves alakjában gyönyörködik a lírai én.
 A versbeszéd: személytelen leíró jellegű. A távolságtartás látszólagos, hiszen  a képek,
jelzők mögül előbukkan  a lírai én csodálata, elragadtatása.
 A költemény szerkezete szimmetrikus: az első és a harmadik szakaszok egy-egy
részletesen kibontott hasonlat, melyek legfőképpen Célia kesergését és fájdalmát
érzékeltetik.
 A második versszak viszont a lírai én áhitatát fejezi ki a szenvedő kedvesével szemben.
 A vers uralkodó költői képe: a hasonlat,  a természetből vett képekkel hasonlítja össze
kedvesét a költő. Lásd fülemüle  az első versszakban, aztán a reneszánsz kedvelt
virágmotívumai a rózsa és a liliomszál melyekk a nő kecsességét, szépségét  fejezik ki.
 A tavasz, harmat a kedves fiatalságát és üdeségét sugallják.
 A zárókép " tavasz harmatja" visszautal a második szakaszra, és így a zárlatban nem a
búslakdó, hanem a sírásban felfrissülő kedves megújuló szépségére esik a hangsúly.
 A versszakok 6 sorból állnak, páratlan sorainak szótagszáma 12
  A páros sorok 7 szótagúak 
Adj már csendességet.... • Balassi istenes versei közé tartozik
• 1591-ben keletkezhetett Lengyelországi bujdosása során.
1
5
Adj már csendességet, • Hiába kereste életében a harmóniát, nem találta.
lelki békességet, Jóvoltod változást,
       mennybéli Úr! gazdagságod fogyást • Be kellett látnia, hogy ő már a földön nem fogja megtalálni a boldogságot és csalódottan
Bujdosó elmémet ódd        ereszthet-é? már csak lelki békére vágyik. Ezt a vágyat az istenes verseiben fejezi ki. Könyörög az isteni
bútól szívemet, Éngem, te szolgádat, mint megváltásért és nyugalmáért.
       kit sok kín fúr! régen sokakat, • A cím egy felszólítás, egy kérés megfogalmazása
       ébreszthet-é?
2 • A vers műfaja zsoltárhoz(istenes ének) áll legközelebb, mert egy könyörgés istenhez. De ő
Sok ideje immár, hogy 6
Nem kell kételkednem, sőt jót nem a közösség nevében kér megváltást hanem csak mint egyén.
lelkem szomjan vár
       mentségére, reménlenem • A vers hangulata: izgatott , zaklatott. A lírai én egy megfáradt ember aki türelmetlenül
Őrizd, ne hadd, ébreszd,        igéd szerint, fordul istenhez
haragod ne gerjeszd Megadod kedvesen, mit ígérsz
       vesztségére! kegyesen • Témája: a földi élet örömeit nemtaláló ember, aki élete végén a lelki békességért könyörög.
Már csak a túlvilági boldogságban bízik
3        hitem szerint,
Nem kicsiny munkával, 7 • Beszédhelyzet: a lírai én könyörög
fiad halálával Nyisd fel hát karodnak,
• A vers ütemhangsúlyos magyaros verselésű
       váltottál meg, szentséges markodnak
Kinek érdeméért most is        áldott zárját, • Strófaszerkezete Balassi strófa: a sorok végéről egy hármas ütem hiányzik.
szükségemet Add meg életemnek,
       teljesíts meg! • Rímképlete: aabccb
nyomorult fejemnek
4        letört szárnyát; • Kifejező eszközök  a versben: ellentétek, költői kérdések, ismétlés, felsorolás
Irgalmad nagysága, nem 8
• A vers egy fontos sajátossága :  a különböző mondatformák váltakozása ( kijelentő,
vétkem rútsága Repülvén áldjalak, élvén
felszólító, óhajtó, kérdő  mondatok) ez egy belső hullámzást ad a versnek
       feljebb való, imádjalak
Irgalmad végtelen, de        vétek nélkül,
bűnöm éktelen Kit jól gyakorolván, haljak
       s romlást valló. meg nyugodván,
       bú s kín nélkül!