A N A T Ó M I A

A sejt
A sejt az élő szervezet legkisebb alaki, működési és fejlődéstörténeti
egysége. Mérete mikron(4-600) nagyságú (a méter milliomod része).
Az élő sejt tulajdonságai közé tartozik az a képesség, mellyel a külső vagy
belső környezet változásának hatására anyagcseréjének megváltozásával
válaszol. A sejtnek ezt a tulajdonságát ingerlékenységnek nevezzük.
A külső vagy belső környezeti hatás az inger, s az általa
létrehozott válaszreakció az ingerület.
 A sejt
Ingerként szerepelhet a környezeti energia bármilyen változása, így vannak pl.:
hő-, kémiai-, ozmózisos, mechanikus, elektromos ingerek.
Az ingerületi folyamat megnyilvánulásának jellegét az ingerelt sejt vagy szövet
tulajdonságai határozzák meg: az inger természetétől függetlenül
az izomrost válaszreakciója izom összehúzódásban, a
mirigysejté kiválasztásban, az idegrosté ingerületvezetésben nyilvánul meg.

• Ha az inger kellő erősségű, akkor a sejt adott helyén kiváltott ingerület a

sejten tovaterjed. Ezt a jelenséget ingerületvezetésnek nevezzük.

A sejtjelenségek a következők:
• - sejtanyagcsere
• - sejtmozgás (nyúlványokkal történő amőbid mozgás)
• - ingerlékenység
• - sejtnövekedés (növekedés, visszafejlődés)
• - sejtosztódás (1 swjt 2 sejtre osztódik)
A sejtek 1-1 közös feladat elvégzéséhez szövetekbe szerveződnek.
A szövet sejtjei között található: a sejt közötti tér, amelyet sejt
közötti állomány tölt ki.
A szövetek szervet alkotnak. (többféle, meghatározott funkciót
ellátó szövetből épül fel). A legtöbb szervben valamennyi
szövetféleség megtalálható, de nem egyforma arányban.
A szervek pedig szervrendszereket alkotnak. Egy bizonyos funkció
(légzés, keringés stb.) zavartalan ellátására csoportosuló
szervek összessége.
Egy-egy életműködés végzésében több szerv is részt vehet.
(Pl.: a keringés szervrendszere.)

Az emberi test fő jellemzői:

-kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria)
a test a középsík mentén két egyforma részre osztható
-belső szerveink egy része aszimmetrikus helyzetű (pl.: lép, máj)
-szelvényezettség
erre utalnak az egyforma, hosszirányban ismétlődő részek (pl.: csigolyák és bordák)
 ALAPSZÖVETEK ALAPSZÖVET ALTIPUSAI PÉLDA
HÁM szövet Fedőhám bőr, szervekez fedő hám
verejtékmirígy, tejmirígy, belső
A hám lehet a sejtek alakja Mirígyhám elválasztású mirígyek
szerint: laphám, köbhám, Érzékhám orrüreg szaglómezeje
hengerhám; míg rétegződés Felszívóhám emésztőrendszer és vese
szerint egyrétegű vagy többrétegű Csillós hám légutak
Pigment hám szem recehártyája
TÁMASZTÓ szövet Csont szövet combcsont
üvegporc: ízületek porcai;
kollagén rostos porc: csigolyák
Porcszövet
porckorongjai;
rugalmas rostos porc: gégefő
a szervezet bármely részén
KÖTŐ szövet Laza rostos kötőszövet előfordulnak plazmasejtek, limfociták
szb
Tömör rostos kötőszövet inak
Vér vérplazma
fehér zsírszövet hason vagy szervek
Zsírszövet
között
Reticularis kötő szövet bélnyálkahártya kötőszövete
IZOM szövet Sima izom zsigetek erek falában előforduló izmok
a vázizomzat teljes egészében ebből
Harántcsíkolt izom
áll pl: delta bicepsz
harántcsíkolt és sima izom keveréke
Szívizom
csak a szívben van jelen
központi vagy környéki idegrendszer
IDEG szövet
bármely része
A test fő részei:

fej (caput)

nyak (collum)

törzs (truncus)

mellkas (thorax)

has (abdomen)

medence (pelvis)

végtagok (extremitates)
felső végtag (membrum superior)
alsó végtag (membrum inferior)
A MOZGÁS SZERVRENDSZERE

Részei:
Passzív rész: csontok, ízületek
(206 db, testsúly 20 %-a)

Aktív rész: az izmok

(vázizomzat kb 350 db, testsúly 35-60 %-a)
 Csontok
- szilárd váz, rugalmas
- 40%víz 60%szilárd alkotórész (40% szerves-60%
szervetlen)
- védik a belső szerveket (koponya,mellkas)
- fontos szerep a vérképzésben
- részt vesznek a kalcium és a foszfor
anyagcserében
 A gerinc
32-37 csigolyából áll, melyeket ízületek, szalagok és porckorongok kapcsolnak össze egymással
nyak~ (7) vertebrae cervicales
hát~ (12) v.thoracicae
ágyéki~ (5) v.lumbales
keresztcsonti~ (5) v.sacrales
farki~ (3-6) v.coccygea
A nyaki csigolyák közül az I. (atlas), a II. (axis) és a VII. (vertebra prominens) alakja jelentősen különbözik a többitől

A gerincnek oldalnézetben
kétszer S alakú élettani görbülete van:
nyaki és ágyéki szakasz előredomborodik (lordosis)
háti és keresztcsonti szakasz hátradomborodik (kyphosis)

A két lábon járás, a fölemelkedés miatt nagy súly nehezedik a gerincoszlopra

(főleg az ágyéki szakaszra).
Mozgásai:
előre- és hátrahajlás,
oldalirányú hajlások,
forgó mozgás,
rugózás (porckorongok révén)
Csigolyák részei:
-csigolyatest
-harántnyúlványok
-ízületi nyúlványok (szomszédos csigolyákhoz)
-tövisnyúlvány (hátirányban)
-csigolyaív (csigolyatesttől a tövisnyúlványhoz)
-csigolyalyuk (ezen belül helyezkedik el a gerincvelő)
 A csontok szerkezeti felépítése
Csonthártya: csontokat kívülről borítja, védi a külső hatásoktól,
biztosítja a vérellátását, biztosítja az idegellátását (érzékelő
idegrostok magában a csontszövetben nincsenek, csak itt, ezért
sérülése erős fájdalommal jár), csonttörés gyógyulása is a
csonthártya révén valósul meg, ha a csontot megfosztjuk a
csonthártyától a csont elhal
Tömött csontállomány: ez az ún. kompakt állomány
csontsejtek képzik
Szivacsos állomány: csontgerendák építik fel, ezek a
terhelésnek megfelelően alakulnak ki, sajátos elrendeződése
teherbíróvá teszi a csontokat, csontképződés ingere a terhelés
Velőűr és csontvelő: velőűr a csont belsejében található,
velőűrben a csontvelő
Csontvelő típusai:
vörös~: rövid, lapos, szabálytalan és hosszú csöves csontok
végrészeiben: vérképzés
sárga~: hosszú, csöves csontok középrészében, zsírszövetből
épül fel
Csontok növekedése:
hormonok szabályozzák
kb. a 20. életévig tart

Irány szerint:
Vastagságbeli: a csonthártyában lévő
csontépítő (osteoblastok) és csontlebontó
sejtek által (osteoclastok)
Hosszirányú csontvégeken, az ún.
növekedési porckorong segítségével
Csontok alakja:

hosszú, csöves
(alkar, felkar, combcsont)

rövid
(ujjperc, lábujjcsontok)

lapos
(szegycsont, medencecsont, koponya)

szabálytalan
(csigolya)
 Csontok összeköttetései
Folytonos:
-Kötőszövetes összeköttetés
(pl. koponyacsontok között)
-Porcos összeköttetés
(pl. csigolyaközti porckorongok által)
-Csontos
(pl. keresztcsonti csigolyák)

Megszakított:
Ízületek
 Ízületek
Részei:
Ízületi fej: finom üvegporc borítja,
íz felszínek alakja megszabja az ízületben
létrejövő mozgások lehetőségét.
Ízületi árok: ebben helyezkedik el a csont a fej
alakjának megfelelően
Ízületi nedv: olyan kis mennyiségű sűrű
folyadék, amely a csontok elmozdulását teszi
zavartalanná
Ízületi tok: ez termeli az ízületi nedvet,
légmentesen veszi körül az ízületet; védi;
biztosítja a csontvégek összetartását
Ízületi szalagok: ízületek erősítésére,
stabilitására szolgál
 Ízületek osztályozása
Az ízületet alkotó csontok száma szerint:

egyszerű~ (két csont ízesülése)

összetett~ (több csont-könyök, kéztő)

Az ízületi fej alakja szerint:

gömb~ (csípő)

tojás~ (csukló)

nyereg~ (hüvelykujj)

henger~ (ujjpercek)

A mozgástengely száma szerint :

Egytengelyű~ ujjperccsontok: hajlítás, feszítés- (henger és csukló ízület)
Kéttengelyű~ egyik kéztőcsont és az I. kézközépcsont közötti nyeregízület
első tengely mentén: hajlítás-feszítés
második tengely mentén: távolítás-közelítés
Háromtengelyű~ vállízület, csípő ízület (gömbízület)
első tengely mentén: hajlítás-feszítés
Második tengely mentén: távolítás-közelítés
Harmadik tengely mentén: forgó mozgás
+ körzés
 Izmok

Az izomrendszer a mozgás aktív része, az

izomzat az emberi test mozgató szövete.
75%víz
Izmok fajtái:
-simaizom
-szívizom
-harántcsíkolt izom
Simaizom
belső szervek erek és zsigerek (gyomor, bélfal, epehólyag) falában
található
működését a vegetatív idegrendszer irányítja
mozgása lassú, kitartó, nem fáradékony

Szívizom
egyesíti a harántcsíkolt és a simaizom tulajdonságait
-erőteljes, gyors összehúzódás, nem fáradékony
-saját inger szabályozása működteti
-”minden vagy semmi törvénye” szerint: egyetlen akár minimális
ingerre, amely már összehúzódást vált ki, maximális erővel
válaszol
Harántcsíkolt izom
vázizmok
akaratlagos mozgás
csontokon erednek(proximalis/medialis) és
tapadnak(distalis/lateralis)
Ízületet hidalnak át és mozgásra késztetik
felépítésükben az izomrostok egymással
párhuzamos izomkötegeket alkotnak
egy-egy izomcsoport izomkötegek összességéből áll
inger hatására az izomhas húzódik össze
Az izomerő a működő izomrostok számával arányos
A rendszeresen terhelt izmok rostjai
megvastagodnak, a nyugalomban lévőké
elvékonyodnak
összehúzódás után az izom kis ideig nem
ingerelhető (refrakter fázis-a szívnek is van ilyen
fázisa),
ha olyan sok inger éri, hogy nem tud elernyedni:
tartós izom-összehúzódás jön létre= izomgörcs
Az izomban több, energiát szolgáltató biokémiai
folyamat zajlik, amelyhez megfelelő mennyiségű
oxigén, tehát vér szükséges,
ha az izom nem kap elegendő oxigént (nem jó
vagy nem elégséges a vérellátás), akkor tejsav
halmozódik fel, és ekkor érezhető az izomláz.
A nyugalomban lévő izom kis fokú összehúzódása,
feszülése adja az izom tónusát.
Izmok osztályozása
működés szerint:
hajlító, feszítő, közelítő, távolító, szűkítő, emelő
alak szerint:
rövid, hosszú, széles, gyűrűs
eredési hely szerint:
egyfejű, kétfejű, háromfejű, négyfejű

Az egymás működését segítőket: szinergista

izmoknak nevezzük, az ellentétesen
működőket: antagonista izmoknak.
• Felső végtag: vállizom (deltaizom), felkarizom (két- és háromfejű karizom),
alkarizmok, kézizmok
• Alsó végtag: csípőizmok (farizmok-nagy farizom:vastagsága eléri a két
harántujjnyit, ez a musculárisan beadandó injekciók beadási helye),
combizmok, lábszárizmok, lábizmok
• Hát izmok: trapéz izom (csuklyás izom), rombusz izom, széles hátizom,
hátágyéki pólya, hosszú hátizom
• Mellizmok: nagy és kis mellizom, fűrészizom, külső és belső bordaközti
izmok, rekeszizom
• Hasizmok: egyenes, ferde és haránt hasizom
• Hátizmok: felületes hátizmok (trapézizom, széles hátizom, rombuszizom),
mély hátizmok (gerincmerevítő izmok)
• Nyakizmok: felületes nyakizmok (nyaki bőrizom, fejbiccentő izom), mély
nyakizmok, nyelvcsont feletti és alatti izmok
• Mimikai izmok: fejtető izmai (nyakszirt-, homlok- és fül körüli), arcizmok
(szem, orr és száj körüli)
• Rágóizmok: rágóizom, halántéki izom, külső és belső röpizom
 A bőr

A külvilági ingerek érzékelésének egyik szerve:

fájdalom-,hő-, nyomás- és a mozgással kapcsolatos helyzetérzés
Legnagyobb szervünk!
Feladata:
-A külvilágtól elhatárolja és védi a belső szerveket
-Közvetít a belső szervek felé:
(jelfogó érzések) tapintás, fájdalom, viszketés
-Fontos szerepe van a hőszabályozásban (hőleadás), a folyadék- és
páratartalom szabályozásában (párolgás: hő- és sóleadás)
-Jelentős zsiradékot halmozhat fel, mechanikai védelem
A bőr rétegei
-Hámréteg (EPIDERMIS) : ez érintkezik a külvilággal, állandóan kopik (pl.: korpás fejbőr);
alap sejtrétegében>> festéktermelő/ pigment sejtek; erek, idegek nincsenek

-Irha (DERMIS) : a bőr legfontosabb része;

járulékos elemei: szőrtüszők, faggyúmirigyek, verejtékmirigyek, szőr (kezdeti részén
izomnyaláb>”libabőr”- nél ez húzódik össze) és köröm; erek, idegek vannak

-Bőralja (SUBCUTIS) : ezzel csatlakozik a bőr az alatta lévő izmokhoz, csontokhoz; erek,
idegek vannak

A bőr jellemzői:
Receptorai:
-Mechanikai: nyomást, tapintást érzékelnek
-Hőreceptorok
-Fájdalomérzékelő receptorok
A hő és a mechanikai receptorok az irharétegben vannak, a fájdalomérzékelésért a szabad
idegvégződések felelősek, ezek a hám élő rétegébe is benyúlnak

A bőr működése
Receptorok átalakítják a nekik megfelelő ingert ingerületté
Az ingerületet a gerincvelői idegek a gerincvelő fehérállományába viszik
A felszálló pályákon halad tovább, ezek kereszteződnek
Talamuszban átkapcsolódnak
Eljutnak az érző kéregig, ahol kialakul az érzet
 Keringés
-Vérkeringés rendszere
(szív, érhálózat, vér)
-Nyirokkeringés rendszere
ARTÉRIÁK (verőerek, ütőerek): szív felől haladó
erek (akármilyen vért is szállítanak); a szív
összehúzódásai lüktetés formájában
jelentkeznek rajtuk
VÉNÁK (visszerek): a szív felé haladó erek; üregük
tágabb, faluk vékonyabb az artériákénál; a vér
visszafolyásának megakadályozására a vénákon
belül zsebes billentyűk szolgálnak
KAPILLÁRISOK (hajszálerek)
• Kis és nagy vérkör
 A szív
-keringés központi szerve,
pumpához hasonló
működésével a vért állandó
mozgásban tartja,
-kúp alakú,
-izmos falú,
-üreges szerv,
-tömege kb. 300 gr,
-nagysága kb. az egyén zárt
ökle,
-mellüregben, a két tüdő
között, a gátorüregben
helyezkedik el, a
rekeszizmon nyugszik
-elhelyezkedése és felépítse is
aszimmetrikus: 2/3-a a test
középvonalától balra,1/3-a
jobbra található
 Légzőrendszer

Felső légutak: -orrüreg/szájüreg,

garat, gége( gégefedő, hangszalagok),
légcső

Alsó légutak: jobb és bal tüdőfél (2-3

lebeny), főhörgők, hörgők,
hörgőcskék, léghólyagok (400-400
millió, 70-90 nm)
 Idegrendszer
Felosztása:
Anatómiai:
Központi idegrendszer:
-Agyvelő
-Gerincvelő

Környéki (perifériás) idegrendszer:

-Gerincvelői idegek
-Agyidegek
-Perifériás dúcok

Élettani:
Vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer
Szimpatikus működés
Paraszimpatikus működés
Szomatikus idegrendszer (akaratunktól függő)
Mozgató működés
Érző működés
Szimpatikus:
a támadásra,
védekezésre
való készenlét

Paraszimpatikus:
legtöbbször a
szimpatikussal
ellentétesen;
nyugalmat,
békés állapotot
jelent