Az erőforrásokban gazdag periféria:

Észak-Ázsia
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu

Gazdaságföldrajz
BCE alapszakok (BSc/BA)
2019/2020, II. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
 Észak-Ázsia és Szibéria földrajzi lehatárolása

 Észak-Ázsia (Oroszo. ázsiai része)

– 3 szövetségi körzet: Uráli, Szibériai és Távol-Keleti
– Terület: 13,1 mió km2 (Oroszo. 77%-a)
– Népesség: 36 mió fő (Oroszo. 25%-a)
 Szibéria
1. Társadalomföldrajzilag, történelmileg: Szibéria ≈ egész É-
Ázsia
2. Természetföldrajzi értelemben Szibéria = Szibériai körzet +
keletről Jakutföld (Szaha) + nyugatról Jamali Nyenyec és
Hanti-Manszi autonóm körzetek, Tyumenyi és Kurgáni
oblasztyok is
3. Legszűkebb értelemben: csak a Szibériai körzet (8 orosz
szövetségi körzet egyike)

2
 Szibéria elnevezése

 Mongolul: nyugodt területeket jelent

 Népekről kapta nevét
– Szibilla mongol törzsről (később beolvadtak a szibériai tatárokba)
– Szabír népről
– Sibirga népről: Akkanat, Nyugat-Szibéra utolsó sámánja
 Elnevezés a Szibériai Kánság meghódítása óta van jelen az orosz nyelvben

3
 Történelem

 Dél-Szibéria: különböző nomád törzsek (hunok, gilják, ujgurok)

 XIII. sz.: mongol hódítás  Mongol Birodalom része
 Szibériai Kánság
 XVI. sz-tól: orosz terjeszkedés K felé
– Kereskedők, kozákok letelepedése
– Cári hadsereg erődjei
– XVII. sz.: orosz befolyás, de feltáratlan, lakatlan
– Politikai foglyok, köztörvényes bűnözők
– II. Miklós, 1891–1905: transzszibériai vasút
– XX. sz.: ásványkincs-bányászat (gazdag vagyon)
– SZU: Gulág munkatáborainak jelentős része (pl. Kolimai terület bányái)

4
 Szórványos mezőgazdaság: rövid
tenyészidőszak
 DNy: kiváló feketeföldek, kedvezőbb éghajlat
– Búza, árpa, rizs, burgonya, juh, szarvasmarha
 Tajga: szegényesebb podzoltalaj, rövid tenyészidőszak
– Korlátozott mezőgazdaság
 Tundra: rénszarvastartás
– Őslakosok 10 ezer éves hagyományai
 Egyik legnagyobb erdőterület a Földön
– Fa: egyik legfontosabb bevételi forrás maradt, de: gyorsabban vágják ki, mint amilyen
mértékben megújulni képes
 Ohotszi-tenger: Föld 2–3. legfontosabb halászterülete
– Probléma: extrém hideg, erős árapály
– Szibéria: világtermelés 10%-a
– SZU szétesése után visszaesett
5
 Bányászat

 Különösen gazdag ásványkincsekben

– Szinte minden gazdaságilag hasznosítható fém
– Negyedidőszaki eljegesedés
– Ni, Au, Pb, C, Mo, Ag, Zn, gyémánt
 Olaj, földgáz (nem is tártak fel mindent)
 Hideg éghajlat, nagy távolság: sokáig nem aknázták ki
 Rossz éghajlat nem volt vonzó
– Sztálin kényszermunkatáborok – bányászat megkezdése

6
 Ipar és közlekedés

 Ipar Szibéria tervezett stratégiai

– 1920-as, 1930-as évek: fejlődésnek indult infrastrukturális hálózatai
Kőolajvezeték
– II. vh.: különösen gyors fejlődés Gázvezeték
Közúti határátkelő

– SZU szétesése: hanyatlás Vasútvonal

– 3 óriási gyár Ny-Szibériában, több a Bajkál-tó

körül
 Közlekedés
– Több város nem érhető el közúton sem
Európából, sem Ázsiából
– Transz-szibériai vasút: Moszkva–Vlagyivosztok
– Bajkál–Amúr vasút
– Legjobban a légi közlekedésen keresztül
érhetők el a vasútmenti városok is
7
 Gazdasági körzetek Észak-Ázsiában

 Régi gazdasági körzetek  Mai szövetségi körzetek

– Uráli (részben) – Uráli
– Nyugat-Szibériai – Szibériai
8 – Kelet-Szibériai – Távol-Keleti
– Távol-Keleti
 Régiók, szövetségi körzetek

 Nyugat-Szibéria
– 2,4 mió km2, 15 mió fő
– Energiatermelés (4 nagy kőolajmező,
Kuznyecki-medence szén)
 Kelet-Szibéria
– 4,1 mió km2, 9,1 mió fő
– Nincs összefüggő ipari körzet, termelés
egy-egy nagyvárosban
– Vas, nemesfémek, gyémánt, vízenergia
– Nehézgépgyártás, vegyipar
 Távol-Kelet
– 6,2 mió km2, 7,5 mió
– Kitermelő ipar, reménybeli
9 nyersanyagelőfordulások
– Városok inkább a tengerparton
 Gazdasági növekedés

 GDP-súlya (30%)
– De visszaszorulóban van,
Európai Oroszország
gyorsabban fejlődik (kiv.
Távol-Kelet)
– Urál (leglassabban fejlődik)
– Szibéria
– Távol-Kelet (legdinamikusabb
fejlődik)
 Orosz átlagnál magasabb
egy főre jutó GDP
– Legfejlettebb: Urál (166%)
– Legelmaradottabb: Szibéria
(76%)
10
– Távol-Kelet (120%)
 Észak-Ázsia népesség- és településföldrajza

 Alacsony népsűrűség (3 fő/km2): Ny-ról K felé

csökken, É-ról D felé csökken
 Sokszínű nemzetiségi összetétel
– Uráli népek: finnugorok (pl. hanti, manysi) és szamojédek
– Türk és mongol népek (burját, jakut, szibériai tatár)
– 55 ezer szahalini koreai
– Orosz, oroszosodott ukrán, 400 ezer német
– 1 mió kínai
 Sokszínű vallási összetétel
– Ortodox keresztény
– Iszlám
– Tibeti buddhizmus
– 70 ezer zsidó (Birobidzsán/Jevrej)
11
– Sámánizmus (szent helyek: Bajkál-tó egy szigete)
 Közigazgatási és autonóm egységek

 Közigazgatási egységek
– Régiók (oblasztyok)
– Szövetségi körzetek (krajok)
 Autonóm egységek
– Köztársaságok: legnagyobb fokú önállóság
– Autonóm régiók (oblasztyok)
– Autonóm körzetek (okrug): legszerényebb önállóság

12
 Mongol és kínai határ menti autonóm
egységek
 Türk és mongol népesség
 Buddhizmus
 Hagyományos nomád pásztorkodó életmód
(szovjet idők óta kevesebben)
 Később oroszok: mg., bányászat, kitermelő ipar

13
 Tuvai Köztársaság

 1944-től csatlakozott
 1993-as tuvai alkotmány
– Teljes szuverenitás, kiválás joga
– Szembemegy az orosz alkotmánnyal
– Oroszok elleni erőszak  oroszok elvándorlása

14
 Jevrej

 Zsidó Autonóm Régió (Jevrej)

– Sztálin hozta létre 1934-ben a szovjet zsidók otthonául,
Palesztinával szembeni ellenpontként
– Távoli fekvés + zord környezet  kevésbé vonzó
(1989: 9000 zsidó, 80% orosz)

15
 Északi autonóm egységek

 Több mint 30 etnikai csoport (több néhány ezres)

– Jakutoknak van köztársasága Jakutföld (Szaha)
– 7-nek van autonóm körzete
 Természeti erőforrások: pl. gyémánt, arany,
vasérc, fa
 SZU idején: orosz bevándorlás (erőforrások
kitermelése)  őslakosság 16% alatti autonóm
körzetekben
 Oroszok iparvárosokban
 Vezetékek, modern infrastruktúra, szennyezés 
zavarja az őslakosok hagyományos életmódját
(vadászat, halászat, rénszarvas-tartás)
16
 Északi Népek Szövetsége (1989): őslakosok
érdekképviselete
 Észak-Ázsia egészének
függetlenségi törekvései
 Politikai autonómiáért mozgalom
 XIX. sz. közepétől ered
– Szibériai származású szentpétervári egyetemisták
– 1863: ukránokkal és lengyelekkel együtt függetlenségi mozgalom
 Jadrincev Szibéria, mint gyarmat (Сибирь как колония) c. könyve
– Fehérek többsége, de eltér a keleti szlávoktól
– Szabadság és a magántulajdon igénye: USA mintájára új állam megteremtése
 Felerősödött az orosz polgárháború idején

17