A világgazdasági centrummá válás

útján: Észak-Amerika
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu

Gazdaságföldrajz
Alapszakok (BSc/BA)
2021–2022, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
 Amerika fogalma, felfedezése, főbb adatai,
térfelosztásai
 Elnevezés
– Amerigo Vespucci (név női változata: America)
– Újvilág
 Felfedezés
– 30-40 ezer éve: Ázsia felől (indiánok ősei)
– Viking halászok
– 1497.: John Cabot (Észak-Amerika)
 Egy vagy két kontinens?
– Természet: két kontinens összekapcsolódása a földtörténet során
– Társadalom: egy kontinens kettéválása a gyarmatosítás során

2
 Amerika térfelosztásai (1 vagy 2)

3
Amerika Természetföldrajz: Észak, Dél Társadalomföldrajz: Észak,
Latin
 Amerika térfelosztásai (3 vagy 4)

4 Észak, Közép, Dél Észak, Közép, Dél Észak, Közép, Dél, Karib
természetföldrajz társadalomföldrajz társadalomföldrajz
 Észak-Amerika déli határai

 K, NY és É irányába
egyértelmű határok (csak
Grönland vitatható)
 Csak D-i határa kérdéses
1. Történelem: USA-n belül:
hagyományos mexikói–
USA határ
(gyarmatosítástól 1849-
ig)
2. Társadalomföldrajz:
mai mexikói–USA
határ (Rio Grande)
3. Természetföldrajz:
Tehuantepeci-földszoros
5 (216 km) Mexikón belül
4. Külgazdaság: Mexikó déli
 Észak-Amerika méretei

 Grönland, Kanada, USA

 Terület: 22 mió km2
– (≈ Latin-Amerika)
– Európányi területű országok: Kanada VR2., USA VR4.
 Népesség: 350 mió fő
– Továbbra is nagy bevándorlás
– De: egyre inkább elmarad Latin-Amerikától
 Viszonylag alacsony népsűrűség: 16 fő/km2
– Területileg szélsőségesen oszlik meg
– BosWash, ChiPitts: 50–50 mió, SanSan: 38 mió

6
 Az észak-amerikai világgazdasági
pólus kifejlődése

7
 Az USA kialakulása

 É-Am: rövid idő alatt gyors fejlődés

– 400 éve: jelentéktelen periféria
– Ma: gazdasági centrum, politikai szuperhatalom
 Első brit telep (1607): Jamestown (Virginia)
 USA igazi megalapítóinak puritán szellemisége
– 1620: Mayflower (Új-Anglia – Massachusetts)
– Igaz: sok vallási üldözött is érkezett
– Konok kitartás, vállalkozó szellem, kemény munka
– De: „vad” őslakosság kiűzése is
– Emberfajták nem keveredtek (szemben Spo., Fro. gyarmatai)
 Kezdetben nehézségek: hajóút, fagy, éhínség, járványok
 XVIII. sz.: prosperáló 13 brit kolónia összefüggő területsáv
8
– Svéd, holland gyarmatok kiszorultak
 Brit gyarmati gazdálkodás

 Dél gazdasági alapja: nagy ültetvényeken folyó árutermelés (dohány, indigó,

rizs)
– Eleinte az óceáni átkelés költségeit dolgozták le
– 1619: első afrikai rabszolgák (Virginia)
 Észak: gazdasági alapja: halászat, fakitermelés, kézműipar (kevés művelhető
föld)
 XVIII. sz.: „háromszög kereskedelem”
– Délről Angliába: dohány, indigó, rum
– Angliából (Afrikán át) Délre: rabszolgák
 Érdekellentétek Angliával
– Adó
– Brit hajózási, kereskedelmi monopólium
– 1763.: királyi proklamáció
9
 1776: Függetlenségi Nyilatkozat, 7 évnyi háború után USA megalakulása
 Politikai hegemónia Észak-Amerikában

 Függetlenség után
– 1803.: nyugati terjeszkedés Mississippiig – Louisiana Franciaországtól
– 1819.: Florida Spanyolországtól
– 1818.: USA-kanadai határ
– 1845.: Texas (önként csatlakozott)
– 1849.: É-Mexikó (Kaliforniától Új-Mexikóig)
– 1853.: Dél-Arizóna Mexikótól
– 1867.: Alaszka Oroszországtól
 1898: Hawaii-szk, Puerto Rico, Fülöp-szk.
– Ez már inkább világpolitikai szerep
 Terület (9,8 mió km2): VR4 (Oroszo., Kanada, Kína után)
– 50 tagállam (1959: 2 külbirtok is tagállam lett: Alaszka és Hawaii-szk.)
– 2 önkormányzattal rendelkező terület: Puerto Rico, Északi-Mariana-szk.)
10
– Stratégilailag fontos külbirtokok: Guam, Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szk.
 Az USA a világhatalommá válás útján

11
 Kezdetben: „amerikai álom” = szabad
földfoglalás
 Káprázatos ütemű haladás a vadnyugat hőskorát követően
 Óriási természeti erőforrások
– Szabad földterület + mezőgazdasági (éghajlat, talaj, víz) és ásványi nyersanyagok
 Nagy, családi farmméret (65ha)
– Gazdálkodás gépesítése  állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt  műszaki fejl.
– Terménybőség  árutermelő farmok (önellátás helyett)  feldolgozóipar,
élelmiszerellátás biztosítása
– Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás
 gyors városodás  tercier szektor
 Specializációhoz vezetett
– Midwest: gabona, állattartó övezet
– Mississippi Delta: gyapot övezet
– Kalifornia (öntözött területek): szőlő (legtermékenyebb borászatok), narancs
12 – Szárazabb, magasabb nyugati részek: alacsony termelékenység  legelők
 Az ipar csak fokozatosan kerül középpontba

 XIX. század eleje

– Keleti part: Dél-Új-Anglia, New Jersey, Kelet-Pennsylvania
– Feldolgozóipar helyi erőforrásokból fejlődik (fazekasság, kovácsmesterség)
– Családi tulajdonban
– Főleg vízmalom energiájára épül
– Előállított termékek: fémek, bőrtermékek, textíliák

13
 A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési
pályájának tényezői
 Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása  városokban
munkaerőhiány  magasabb városi munkabérek
– Jólét  további bevándorlás  növekvő belső fogyasztópiac
– Drága élőmunka  technológiai fejlesztés
 Bevándorlás  humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő)
 1861–1865 polgárháború  nincs import  van tőkeimport
– É győzelme, rabszolgaság eltörlése
 Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte
(védővámok)
 Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823)

14
 Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati
országrészek felé
 Új közlekedési igények
 1858: postakocsijáratok
 1861: távíró SF és NY között
 Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése
– Finanszírozás: szövetségi beruházásból
– 1850: 14500 km (leghosszabb, több mint NBr)
– 1860-ra: vasút elérte Chicagót a Keleti Partról
– 1910: 386000 km (történelmi csúcspont)
– 1869 San Francisco elérése
– 1883-ig 4 K-Ny-i vasútvonal
–  építőipar  alapja a vasipar fejlődésének
– Van szén, vas  acéltermelés (Pittsburgh)
– Belső területek felzárkóznak a Keleti Parthoz (közel a nyersanyagokhoz + ahogy az USA
15
benépesült  újabb piacokhoz)
 Feldolgozóipar az 1860-as évektől a II.
világháborúig
 Ipari kapitalizmus kora: világgazdaság egyetlen Eu-n kívüli fejlett centruma
– 1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok
– 1900: világ legerősebb gazdasága
– Föld más nagyrégiói: periféria
 Foglalkoztatás: sokáig még mg a legnagyobb
 De: termelési érték: ipari termék = 2 X árutermelő farmtermékek
– Mezőgazdaság maga is iparosodik
– 1900: világ ipari termelésének 23,6%-a (NBr és No lemaradt)
– Vastermelés 14%-a (NBr. után VR2.)
 XX. sz. eleje: új munkahelyek
– XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak
– I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta
16
 I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű
– De: közvélemény ellenezte (izoláció)
 Ipari specializáció

 Hatalmas egységes piac előnye  gyors tőkekoncentráció

– Első óriásbankok
– Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok
 Hagyományosan fejlett ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak
környéke (New York, Chicago, Detroit)
– Gyors urbanizáció
– Városok szakosodása
 Nyugati központok
– Csak kereskedelmi funkció
 1950-ig: feldolgozóipar elsődleges motorja az USA gazdasági növekedésének
– Háztartási cikkek, közlekedési eszközök (autók, teherautók, repülőgépek)
 XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora
17
– Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás
– Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra
 Válság és konjunktúra a II. világháború végére

 1929–1933: gazdasági válság (konjunkturális)

– GDP 50%-ra csökkent
– Bankok, iparvállalatok csődje
– Munkanélküliség
 Később bevándorlás korlátozása
 Kilábalás erőteles állami beavatkozással
– F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal)
 Szövetségesek győzelme
– Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök
 II. vh: konjunktúra
– Világ ipari termeléséből 31,4% (1938)  55,8% (1950)

18
 Kulcságazatok a II. világháború után

 Feldolgozóipari tevékenységek szélesebb földrajzi kierjedése: Nyugati Part,

Dél-USA is
– Villamos áram ellátás kiterjesztése a vidéki térségekbe
– Államokat összekötő autópályák
– Légi közlekedési járatok
 Később: cél még nagyobb piaci igények kielégítése (Latin-Amerika és Ázsia)
 1970-es évek válsága  posztfordizmus
– Magas a szolgáltatások aránya (76–78%)
– Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%), de magas színvonalú
szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága)
 Termékek még inkább fejlettebb technológiával készülnek
– High-tech árúk: Kaliforniai Szilíciumvölgy, Boston, Washington

19
 USA vállalatai nemzetköziesednek
 Szolgáltató szektor: pénzügyi, informatikai szolgáltatások, kiadók
 Kulcságazatok a II. világháború után

 Turizmus: 54 mó látogató az USA-ba, 64 mó amerikai külföldön

 Föld legfejlettebb országa  gazdasági prosperitás, politikai befolyás
 Legnagyobb GNI (ppp): VR1 (ugyanakkor ingadozó a növekedés)

20
 Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II.
világháború után
 Két világháború + hidegháború nyertese
 Közvéleménye elfogadja a globális szerepet
– Világpiacra termelő tnc-k érdekei is
 Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában
– Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén
– 1940-es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség
 SZU felbomlása  Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus)
– 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan
– 2002–2003 GDP 3,7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai
kiadásainak 40%-a)

21
 Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól,
Kelet-Ázsiától)
 Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni
szabadság)
– Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése
– Szűkebb hatókörű jóléti intézmények
 Multinacionális mamutvállalatok globális terjeszkedése + erősödő KKV-szekor
– Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű
– Cégek 87%-a 20 főnél kisebb  fogl 26%-a
 Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője
– Ipari, majd információs társadalom
– Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2–2,5X-e)
– Népesség (300 mió fő): VR3 (Kína, India) – igaz EU népessége nagyobb
– GDP (világrészesedése ≈ EU)

22
 Regionális politikák

 Polgárháború után: szegénység Délen

 Dél-Appalache: dombsági farmok kis eróziós földterületen  különösen
szegények
 Világválság  1933: Tennessee Valley Authority (TVA)
– Gazdasági növekedés erősítésére hátrányos régiókban
– De: meghatározó USA-politikák: ellene vannak a kormányzat által támogatott regionális
segélynek
– Gazdasági és népesség-növekedés, később gazdasági leromlás
 1960-as évek: Appalache-i régió: legszegényebb
– 1965: Appalachian Regional Commission (ARC): pénzügyi segélycsomagok
– 1980-as évek: Ronald Reagan csökkentette az ARC-alapot és a hatékonyságát
 Vidéki problémák
23
 Metropoliszok: növekvő dominancia a gazdasági és társadalmi életben
 Kanada

 Természeti erőforrások: fa, gyémánt, vasérc és egyéb ásványok

 Követi az USA-t, de késéssel
 Iparosítás a II. világháború után
– Import helyettesítő iparágak: alumínium, járművek, fogyasztási cikkek előállítása
– Montréal, Toronto, Vancouver: pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi vállalkozások
– Hamilton: acélgyártó központ
 GNI ≈ EU-tagok, de nem azonos az USA-éval
 NAFTA: megnövekedett USA-befektetések

24
 Az észak-amerikai metropolizáció
városföldrajzi sajátosságai

25
 Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági
hasonlóság az EU-ban és Észak-Amerikában

26

É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat EU: középen sűrűsödő hálózat

 A nagyváros–vidék kettősség Észak-
Amerikában

Városok aránya
ország népesség GDP
27 USA (SMA) 38% 49%
Kanada 45% 54%
 A nemzetközi városhierarchia élén

 Világvárosok (John Friedman, 1986)

– Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles
– Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco
 Globális város (Saskia Sassen, 1991)
– (1): New York (később Los Angeles is)

28
 New York

 1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért

 1664: angoloké (cserébe Suriname hollandoké)
 Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal
 1840-es évek: 500 ezer, 2010: 8,5 mió fő
– NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő
– BosWas megapolisz 50 mió
 USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág
Mekkája
– Wall Street értéktőzsde (VR1), 10 legnagyobb reklámcég
– 2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY
 Világpolitikai rang: ENSZ székhelye
 Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton)  szellemi potenciál
29
 New York – Manhattan

 1,5 mió lakos, de 1,8 mió

munkahely
 Felhőkarcolók:
– Empire State Building (381m, 1931-től
világrekord)
– World Trade Center (412m, 2001-ig)
 Jövedelmi polarizáció
– Átlagjöv országos átlag 2x-e
– Lakosság 1/5-e szegénységi küszöb alatt
(slumok, bűnözés)
 Kevert lakosság
– 30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27%
afroamerikai, 10% ázsiai
30 – Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb
közösség, főként K-Eu-ból)
 Toronto

 Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye)

 XIX. sz.: „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés
kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar)
 5 mió (Kanada legnépesebb városa)
– Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció)
– Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994)
 Ipar, keresk., pénzügyi élet vezető
metropolisza
– Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek,
elektromos berendezések, atomerőművi
fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar
– Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay
Street)
31  Jelképe: CN Tower (553 m)
 A felhőkarcolók építésének észak-
amerikai tényezői

32
 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán
fejlődés meghatározó elemei
1. Az épületek magasságát meghatározza a társadalom technikai,
építészeti tudása a magas épületek megépítéséhez
– Ipari forradalommal párhuzamosan végbement tudományos fejlődés
– Modern nagyvárosok: lehetővé tette a magas épületek tömeges megjelenését

33
 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán
fejlődés meghatározó elemei
2. A város épített környezetének történelmi öröksége
– Számos európai város történelmi magja (pl. Budapest, Firenze, Köln, Párizs, Prága vagy
Róma) páratlan építészeti örökséggel rendelkezik
– Az acélüveg felhőkarcolók nem rivalizálhatnak a régi gótika, reneszánsz, barokk vagy
éppen romantika stílusú épületekkel
– Ezért több európai belváros esetében egy adott szintnél magasabb épületekre építési
tilalom van érvényben, így a felhőkarcolók legfeljebb a városok perifériáin jöhetnek létre
(pl. a kelet-londoni Canary Wharf)
– Mivel az Újvilág hirtelen kifejlődött nagyvárosaiban gyakorlatilag hiányzott a történelmi
városmag a maga többszáz éves építészeti örökségével, nem volt akadálya a
felhőkarcolók építésének (pl. Chicago, New York, Sydney vagy Toronto)

34
 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán
fejlődés meghatározó elemei
3. A földrajzi környezet, az építőanyag minősége
– Nem lehet mindenhol magas épületeket építeni
– Manhattan gránitsziklája kifejezetten ideális talapzat a nagy tömegű felhőkarcolók
számára, szemben egy vizenyős területtel, ahol megvan a süllyedés veszélye
– Hasonlóan hátrányosak a földrengésveszélyes területek, igaz San Francisco és Tokió
példája rácáfol erre (ezt az ellentétet a következő pont oldja fel)

35
 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán
fejlődés meghatározó elemei
4. A gazdasági fejlettség, amely finanszírozza a költséges beruházásokat
– Az impozáns, monumentális épületek az emberiség történelme során az ókori Alexandria
világítótornyától, a new york-i Empire State Building-en keresztül a kuala lumpur-i
Petronas-ikertornyokig mindig is a gazdasági és politikai erő szimbólumai voltak
– Éppen ezért válhatnak könnyen a rendszer áldozatává is (new york-i World Trade Center)
– A magas toronyházak sokáig leginkább az észak-amerikai metropoliszokat jellemezték,
mára azonban nem csak a népességszám, de a legmagasabb épületek tekintetében is
kiszorítják őket az ázsiai városok

36
 A Föld legmagasabb városai (a 10
legmagasabb épületükre átlagmagassága
alapján)
Sorrend Nagyváros 2001 Láb Sorrend Nagyváros 2011 Láb
1. New York 1010.4 1. Dubai 1176.1
2. Chicago 995.1 2. Hong Kong 1080.9
3. Kuala Lumpur 852.1 3. Chicago 1036.5
4. Hong Kong 839.6 4. Shanghai 1010.3
5. Houston 809.8 5. Guangzhou 945.7
6. Toronto 776.3 6. New York 940.8
7. Szingapúr 772.3 7. Shenzhen 907.1
8. Los Angeles 767.1 8. Kuala Lumpur 897.7
9. Tokió 754.3 9. Szingapúr 835.8
10. Shanghai 747.1 10. Pusan 834.5
37
 A Chicagoi Iskola városökológiai
modelljei

38
 Városökológiai modellek

 Előzmény: európai feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai,

vallási, foglalkozási, vagyoni stb.)
 Modern város kialakulásával ez megszűnik
– Max Weber (1864-1920): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca”
– É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében
 Városökológia (humán-, vagy szociálökológia):
– Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat
– Szociológia + ökológia
– Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás,
egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!)
– (Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért)

39
 Biológián belül virágzó ökológia kutatási
módszerei és fogalomtára
 Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát
– Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés
 Fogalmak:
– Kongregáció: a népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése
– Invázió: egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe
– Szegregáció: társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben
– Szukcesszió: egy városnegyed folyamatos népességcseréje
– Filtráció: az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán
– Társadalmi niche: városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a
jellemző
– Enklávé: városi társadalmi–kulturális zárványok

40
 A Chicagói Iskola

 1892: világ első Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930

szociológiai tanszéke
 Chicago: etnikai
tarkaság 
szociálökológiai
kutatások kiváló
terepasztala
 Részletes adatok:
1920-as
népszámlálástól 70;
1930-ban már 75
városrészre
 Vezető személyiségek:
Burgess (1886–1966),
Park (1864–1944)
41  Városökológiai
modellek sora
 A: Burgess és Park koncentrikus modellje
(1925)
 Előzmények
– Engels, F. 1845: A
munkásosztály helyzete
Angliában
– Hurd, R. 1903: Principles
of City Land Values
 Burgess – Park 1925:
Concentric zones of
urban land use
– Különböző időben
érkezett bevándorlók
erős nemzetiségi és
társadalmi elkülönülése
(szegregációja)
42 – Városok belső
koncentrikus övezetei
 „L” tracks

Burgess–Park-féle koncentrikus
modell
1. CBD (Loop)  Városrészeket a körutak
– Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus határolják el egymástól
 Szukcesszió: minden városrész
2. Átmeneti övezet lakói kifelé törekednek
– Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó
3. Ipari munkásság lakóöve
– XIX. vége: kétlakásos bérház
4. Felsőbb osztályok lakóterülete
– Családi és társas ház, középosztály
5. Ingázótelepülések
– Elővárosok (szubu.)
6. Mezőgazdasági övezet: ellátóöv
7. Metropolis hátországa:
43 – Vonzáskörzet
 B: Hoyt szektorális modellje (1939)

 Kérdés: hol élnek a magas státuszúak?

– Burgess modelljéből indult ki, de 64
amerikai városra, 3 időpontra
 Eredmények
– Koncentrikus körök mellett szektorok is
– Szektorokat a kivezető sugárutak
határolják el egymástól
– A szektorok az idők folyamán a város
pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció)
 Városrészek/szektorok:
1. City
2. Kereskedelem, könnyűipar
3. Alsó-rétegek lakónegyede
44 4. Közép-rétegek lakónegyede
5. Felső-rétegek lakónegyede
 C: Harris és Ullman többmagvú modellje
(1945)
 Városrészek
1. City
2. Kereskedelem, könnyűipar
3. Alsó-rétegek lakónegyede
4. Közép-rétegek lakónegyede
5. Felső-rétegek lakónegyede
6. Nehézipar
7. Külvárosi központok
8. Elővárosok
 Központ mellett vannak külső
központok, elővárosok is

45
 A három klasszikus modell

46