A FŐNÉV

A főnév élőlényeket (pl. gyerek, holló), élettelen dolgokat (pl. eső,

település) tárgyakat (pl. képeslap, jégkrém) elvont fogalmakat
(pl. egészség, világbajnokság) megnevező szófaj. A magyar nyelv szavainak
körülbelül a fele főnév. Kérdései: Ki?, Mi?, Kik? + toldalék, Mik? + toldalék
Két fő fajtája van:
KÖZNÉV: a köznév, azaz a több hasonló dolog közös elnevezésére szolgáló szavak,
pl. gyerek, virág, könyv, igazság.
TULAJDONNÉV: saját megkülönböztető név, azaz a tulajdonnév, pl. József
Attila, Magyar Posta. A tulajdonnevekről a következő leckékben fogsz
részletesebben tanulni.
 A köznév fajtái:
• a) egyedi név: hasonló egyedek együttes elnevezése, pl. macska, hóvirág;
• b) gyűjtőnév: több egyedből álló csoport közös elnevezése, egyes számban is több
dolgot
jelöl. Pl.:erdőség, nyáj, konda, csorda, falka,
katonaság, osztály, csapat stb.
• c) Anyagnév: egy-egy tárgy anyagára utaló elnevezés, a legkisebb része is az anyag, Pl.:
• fűszerek: só, cukor, bors, paprika, liszt stb.
• Fa, üveg, fém, műanyag, porcelán, ezüst stb.
• d) Elvont főnév: nem kézzelfogható fogalmak, a csak gondolatban meglévő, elméleti
fogalmak neve,
pl. barátság, harag, irigység, gyűlölet, szerelem, kedvesség,
béke, jóság stb.
 A főnév toldalékai

• A jelentésen kívül fontos jellemzője egy szófajnak, hogy milyen

toldalékokat kapcsolunk hozzájuk. A főnevek esetében ezek a
következők:
• A mennyiségre utal a többes szám jele, a -k, ez a mássalhangzóra
végződő főnevekhez járulva előhangzót kap, pl. fagyi-k, vonal-ak,
macsek-ok, kenyer-ek, tök-ök. Az egyes számban álló főnév végén -Ø
toldalék van, pl. fagyi, macsek.
1.A főnevekhez többféle birtoklásra utaló toldalék is kapcsolódhat:
a.) A birtokoson az -é birtokjel (pl. Marcsi-é, lajhár-é), valamint a
birtokos jelző ragja, azaz a -nak/-nek (pl. anyu-nak a ridikülje, Peti-nek
a laptopja) jelenhet meg.
b.) Bonyolultabbak a birtokszón (amit birtoklunk) megjelenő
toldalékok: a birtokos személyjelek és a több birtokra utaló
birtoktöbbesítő jelek.
 Néhány példa

Birtokos személyjelek Birtoktöbbesítő jelek és birtokos személyjelek

egy birtok esetén több birtok esetén
hajó-m, kez-ünk, hajó-i-m, kez-ei-nk,
kesztyű-d, pad-otok, kesztyű-i-d, pad-jai-tok,
ház-a vödr-ük ház-ai-Ø vödr-ei-k
• A főnévhez kapcsolódó határozóragok igen sokfélék lehetnek.
Néhányuk: -ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből, -n/-on/-en/-ön, -ról/-ről, -
ra/-re, -nál/-nél, -tól/-től, -hoz/-hez/höz, -ig, -nak/-nek, -ként, -vá/-vé,
-val/-vel, -ért, -nként/-anként/-onként/-enként/-önként, -stul/-stül, -
kor, -nta/-nte/-anta/-ente. Pl. ablak-ban, Anná-nál, ház-ig, kutyá-vá,
tanár-ként, idő-nként, takaró-stul, tel-ente.
• A főnév családja
• A főnév az alapszófajokhoz tartozik. Vannak olyan tulajdonságai, amelyek miatt
hasonlóságot mutat a melléknévvel, a számnévvel és a névmással.
• A főnevek helyesírása
• A közneveket mondaton belül mindig kis kezdőbetűvel írjuk. Jegyezd meg! Az
ünnepek, történelmi események, hónapok, napok, tantárgyak neve nem
tulajdonnév, tehát kis kezdőbetűvel írjuk, pl. anyák napja, honfoglalás, augusztus,
kedd, matematika. A tulajdonneveket viszont mondaton belül is nagy kezdőbetűvel
írjuk, pl. Bogáncs. A toldalékkal ellátott főnevek helyesírásánál figyelembe kell
venni a helyesírási alapelveket. A különleges írásmódú és idegen eredetű
tulajdonnevek helyesírásával a következő leckékben foglalkozunk részletesebben.