Az egzisztencialista

pszichológia és a
humanizmus
Ludwig Binswanger (1881-1966)
Viktor E. Frankl (1905-1997)
Erich Fromm (1900-1980)
 Az egzisztencialista filozófia
 A megismerés kiindulópontja az egyéni lét,
 A lényeg csak a lét felfokozott átélésének
pillanataiban, határhelyzetekben kerül
kapcsolatba az emberrel
 Az ember szabadságra ítéltetett lény,
választások sorában valósítja meg
önmagát
 Egyedül kell döntenie, s e felelősség
szorongással tölti el
 Egzisztencialista filozófusok
 Kirkegaard
 Nietsche
 Buber
 Husserl
 Heidegger
 Sartre
 Jean Paul Sartre
„Az egzisztencializmuson olyan tant értünk, amely lehetővé teszi az
emberi életet, és amely azt is hirdeti, hogy minden igazság és
cselekvés emberi környezetet implikál... A dolgokat bonyolítja,
hogy két egzisztencialista iskola van: először a keresztény, akik
közé Jasperset és Gabriel Marcelt számítom; azután az ateista
egzisztencialisták, akik közé Heidegger tartozik, a francia
egzisztencialistákkal és magammal együtt. Közös vonásuk
csupán az, hogy úgy vélik, az egzisztencia megelőzi az
esszenciát, vagy másként, hogy a kiindulópont a szubjektivitás...
Az ateista egzisztencializmus azt vallja, hogy ha nincs isten,
legalább van egy lény, akinél az egzisztencia megelőzi az
esszenciát, egy lény, aki van mielőtt bármilyen fogalom
meghatározhatná létezését, és hogy ez a lény az ember. Mert az
ember először létezik, előfordul, feltűnik a világban, és csak
azután határozza meg önmagát. Az egzisztencialista szemlélet
szerint az ember kezdetben semmi, csak később válik azzá ami,
és olyan lesz, amilyenné önmagát alakítja.”
Ludwig Binswanger fő tételei
 Fenomenológia: a tudat nem
epifenomén, hanem minden, amit
megtapasztalunk, szubjektív
 A létezés megelőzi a lényeget
 Dasein (ottlét, az életre való
nyitottság)
 Kitettség és esendőség
 Angst (szorongás a nemléttől)
 Bűntudat
 Felelősség, bűntudat, megbánás
 A halál
 Hitelesség és hiteltelenség. Hiteles életet
az él, aki valamivé válik
 A hiteltelenség, ha egyetlen téma köré
szervezzük életünket, és nem hagyjuk a
Dasein többi részét érvényesülni
 Egzisztencia-analízis
 Az egzisztencia-analízis
 Diagnózisa: felfedezni, hogyan látja a
kliens a világot (a fizikai, szociális és
személyes világot), milyen a viszonya
térhez és időhöz
 Terápia: Szembesülés a másikkal. Az
áttétel és viszont-áttétel természetes
részei a terápiának. Cél a kliens
autonómiájának növelése
Viktor E. Frankl
 Élete
 Alapkérdése: Hogyan
ragadható meg az
ember egységessége
azzal a feltétellel,
hogy élete értelemre
irányul, és erre az
értelemre szüksége
van?
 A tudomány pluralizmusa és az
ember egységessége
 Ha valamit a saját dimenziójánál
alacsonyabb dimenziókba vetítünk, akkor
a leképezések ellentmondanak
egymásnak
 Különböző dolgokat vetítve ugyanabba az
alacsonyabbrendű dimenzióba, a
leképezések többértelműek lehetnek.
Az öntranszcendencia értelmezése
 Az ember annál inkább önmaga, minél
inkább felülmúlja és elfelejti önmagát,
legyen bár odaadása egy ügyé vagy egy
partneré
 Motivációs tézisei
 Az embernek szüksége van a feszültségre
 Az ember keresi a feszültséget
 Jelenleg túl kevés feszültséget talál
 Ezért az ember feszültséget teremt
magának
 Az embert az értelemre törekvés jellemzi
 Neurózisokkal kapcsolatos
álláspontja
 Három patogén reakció-minta
- szorongásos neurózis: szimptóma → félelem
az ismétlődéstől → szimptóma → erősíti a
félelmet
- kényszerneurózis: kényszerképzet nyomása →
megpróbálja elnyomni → épp ezzel növeli a
nyomást
- szexuálneurózis: küzd a szexuális örömért →
hiperreflexió → önmagát kezdi figyelni
Fóbia patomechanizmusa
Kényszerneurózis
Szexuálneurózis
 Logoterápia
 Az emberi dimenzióba hatol:
öntranszcendencia és öneltávolodás
 Eszközei: dereflexió, paradox intenció
 Noogén neurózis: az értelmet nem adni
vagy létrehozni, hanem meglelni kell, és
meg is lehet találni
 Mai megfogalmazások
 Ryan és Deci: önmeghatározás
 Brehm: szabad akarat és ellenállás
(reaktancia)
 Maddi, Kobasa: lelki edzettség
Erich Fromm (1900-1980)
 Pszichológiai és
szociológiai
tanulmányok után
filozófiai doktorátus
 Marx hatása
 Fromm fontos művei
 Menekülés a szabadságtól
 Az önmagáért való ember
 A szeretet művészete
 A rombolás anatómiája
 Alapelvek
 Az embernek veleszületett természete
van
 A társadalmat az ember azért alkotta
meg, hogy az ő lényegi természetét
kiszolgálja
 Eddig egyetlen társadalom sem felelt
meg az emberi lét alapvető igényeinek
 Ilyen társadalmat létre lehet hozni
(Humanista Közösségi Szocializmus)
 Az emberi létfeltételekből eredő
specifikus humán szükségletek
 Kapcsolatigény
 Transzcendenciaigény
 Hovatartozás igénye (gyökerezettség)
 Azonosulásigény
 A tájékozódási keret igénye
 A szabadságtól való menekülés
három útja
 Tekintélyelvűséghez
 Rombolásba
 Konformitásba
 Biofília és nekrofília
 Agresszió (jó indulatú ↔ rossz indulatú)
 Kötődés
 Nem ugyanaz, mint az életösztön-
halálösztön
 A nekrofília példája: Hitler