A Kert

A kert haszon- vagy dísznövények

termesztésére szolgáló, rendesen
bekerített terület. A be nem kerített -
általában gyümölcsfákat és gyümölcsöt
termő cserjéket tartalmazókat -
vadkerteknek nevezzük. Vannak
haszonkertek: gyümölcsösök,
konyhakertek, faiskolák és kereskedelmi
kertek; díszkertek: házi, virágos és
rózsakertek és parkok; tudományos
kertek: füvészeti, fatenyésztési,
gyümölcsészeti, szőlészeti és iskolakertek.
Haszonkert
Haszonkerteken vagy gyümölcsösökön rendszerint
tisztán gyümölcstermesztésre használt kerteket
értünk, a kertész minden talpalatnyi földet
kihasználni törekszik, különösen a magas törzsű,
valamint a pányvafák sorai között más növényeket
is termesztenek. A közönséges gyümölcsösben
mindenféle faalakot találhatunk, magas és alacsony
törzsűt úgy beállítva, hogy egymás fejlődését minél
kevésbé akadályozzák. Nagyon fontos a
gyümölcstermelésnél a fajták helyes
megválasztása, ami ellen különösen azok vétenek,
akik kis területen sok fajtát akarnak termeszteni.
Legcélszerűbb kevés, de jó fajtákat termeszteni s
azokat úgy összeválogatni, hogy minden évszakban
három-négy különböző fajtánk legyen minden
gyümölcsfajból.
Konyhakert
Konyhakertben zöldség- és főzelékfélék
termesztése végett a talajt legalább 50
cm mélyen megforgatják, legjobb e célra
a kevésbé kötött friss talaj. A konyhakert
fő kelléke a jó komposzt és egyéb
trágyalevek; mindenekelőtt ennek
beszerzéséről gondoskodunk s a kertnek
valamely rejtettebb félárnyékos részén
jelöljük ki számára a helyet. Kutak,
csatornák, medencék, meleg- és
hidegágyak szintén megtalálhatók a
konyhakertben. A biológiai szemlélettel
kialakított konyhakertben törekszenek
az egymás fejlődését támogató
növények párosítására. A talajélet
megkímélése érdekében a talaj
forgatása helyett az évelő és egynyári
növényeket váltogatják.
A Díszkert
Díszkerteken nemcsak szorosan a ház közvetlen
közelében levő kertet értjük, hanem általában minden
kertet, melyben valamely család üdülés vagy szórakozás,
a természet élvezete végett tartózkodni szokott, s éppen
ezért családi kertnek is nevezhetnénk. Legkellemesebb
természetesen, ha közvetlenül a ház mellett van s
különösen a lakásból közvetlenül a kertbe léphetünk. Ha
udvar választja el a kertet a lakástól, úgy legalább
kertszerű összeköttetést hozzunk létre köztük, pl.
lugassal. Egy kis gyümölcsöt, pl. szamócát, köszmétét,
ribizlit, minden házi kertben lehet termeszteni anélkül,
hogy a szépség rovására menne. Ha a hasznos növények
túlsúlyban vannak benne, úgy virágos haszonkertnek,
ellenben ha a virágok és dísznövények vannak
többségben benne, akkor hasznos díszkertnek nevezzük.
Amely házi kertben csak virágok és dísznövények
vannak, azt virágos kertnek, ha rózsák adják meg neki a
jelleget, rózsakertnek nevezzük. A nagy terjedelmű
díszkertnek park a neve.
Növényvédelem
A növények is élőlények, ebben hasonlítanak
az emberekhez. Ha az életfolyamataikba
valamilyen zavar áll be, nem fejlődnek
megfelelően. Kicsik lesznek, elsárgulnak,
termésük
rossz ízűvé, ehetetlenné válik, megcsúnyulnak.
Megbetegsznek akár el is pusztulhatnak.

A növényvédelem a beteg növényekkel

foglalkozik. Jelentősége tehát óriási, hiszen
minden
kertészeti ágazatnak célja, hogy egészséges
növényeket, jól értékesíthető termékeket
állítson elő.
A biológiai növényvédelmi eljárások a
károsítók természetes ellenségeit használják
föl,
valamint ide sorolhatók a természetes
anyagokat, kijuttató kezelések is.
Ezeknél a módszereknél sem a környezet, sem
a kezelők, sem pedig a zöldfelület használói,
elméletileg nem veszélyeztettek, bár fontos
tudni, hogy a természetben előforduló
mérgek
között is van, amelyik nagyon veszélyes lehet.
Lehetőség szerint a biológiai növényvédelem
ezeket igyekszik elkerülni, illetve az ilyen
kezelések már a kémiai eljárások csoportjába
sorolandók. A biológiai növényvédelem
jelentősége egyre nő
Köszönjük a figyelmet!