Gépelemek

1. EA

A gépelemek szilárdsági méretezésének alapjai

 1. lecke 1. oldal

1.A gépelemek szilárdsági méretezésének alapjai

Tevékenység:

• Milyen kö vetelményeket kell kielégítenie egy gépnek vagy

szerkezeti egységnek?
• Hogyan tö rténhet a gépalkatrészek méretezése?
• Hogyan hatá rozzuk meg az ébredo˝ feszü ltséget a kü lö nbö zo˝
egyszeru˝ igénybevétel esetén?
• Mit jelent az ö sszetett igénybevétel?
• Hogyan hatá rozható meg a redukált feszü ltség tö bbirá nyú
ö sszetett igénybevétel esetén?
• Mit értü nk megengedett feszü ltségen, hogyan hatá rozzuk meg?
• Milyen anyagjellemzo˝t vá laszthatunk hatá rfeszü ltségnek?
• Hogyan hatá rozhatjuk meg a megengedheto˝ normá l és csú sztató
feszü ltség értékét kü lö nbö zo˝ anyagok esetén?
 1. lecke 2. oldal

Kulcsszavak: igénybevétel, hú zá s, nyomá s, nyírá s, hajlítá s, csavará s,

egyszeru˝ igénybevétel, ö sszetett igénybevé- tel, megengedett
feszü ltség, hatá rfeszü ltség, biztonsá gi tényezo˝.

1.1. Igénybevételek és alakváltozások

A gépalkatrészeket leggyakrabban szilá rdsá gi alapon, a
megengedheto˝ feszü ltség vagy a megengedheto˝ alakvá l- tozá s
figyelembe vételével méretezzü k.
A szilá rdsá gi méretezéshez elso˝ lépésként mindig mechanikai
modellt készítü nk.
 1. lecke 3. oldal

Húzás: (1.1)

Nyomás (1.2)

Nyírás (1.3)

Hajlítás (1.4)
 1. lecke 4. oldal

A hajlító nyomaték M = F · k [Nm] (1.5)

Csavará s - csú sztató feszü ltség

(1.6)

ahol: T = P/ω [Nm]

• P: az átviendő teljesítmény [W]

• ω: a forgó rendszer szö gsebessége [1/s]

K p : poláris keresztmetszeti tényezo˝, ami a polá ris vagy má s néven

pontra szá mított másodrendu˝ nyomatékbó l szá mítható ,
mértékegysége mm 3 .
 1. lecke 5. oldal

(1.7)

(1.8)

1.2. A megengedett feszültség megválasztása, a biztonsági

tényező

(1.9)

• rideg anyagok a szakító szilá rdsá g (R m ) elérésével vá lnak haszná lhatatlanná :

(ö ntö ttvas és temperö ntvény esetén nyomá sra),
n=1,5-3 (ö ntö ttvas, mű anyagok, kerá mia – ahol nincs
folyá si jelensé g),

• képlékeny anyagokná l az R e H folyá shatá r jelenti a hatá rfeszü ltséget, mert ennek
elérésével az anyag alakvá ltozá sa már megengedhetetlenü l nagy:
n=1,5-2 (acé l, acélö ntvény, kö nnyu˝fémek és ö tvö zeteik),

• magas hő mérsékletű helyeken az anyag meleg folyá shatá ra ( R L ) vagy a tartó s

folyá shatá r a mérvadó ;
 1. lecke 6. oldal

• hosszú , nyomott rudak esetében a tö rő feszü ltség elérése a ká ros

• vá ltozó igénybevétel esetén a kifá radá si hatá r

A megengedhető feszü ltségek megengedett értéke :

• acé l, acélö ntvény, ré z, bronz: τmeg = 0,65 σmeg

• alumínium és ö tvö zetei: τmeg = 0,7 σmeg
• ö ntö ttvas és temperö ntvény: τmeg = σmeg

A minél pontosabb meghatá rozá sá hoz szü kséges, kü lö nbö ző

szempontokhoz tartozó részértékeit tá blá zatok tartalmazzá k. Ezeket
ö sszeszorozva 1,7 . . . 6 kö zö tti értékeket kapunk. A gyakorlatban, a
biztonsá gi tényező értéke 3 kö rü l van.
 2. lecke 2. oldal

1.4. A kifáradási határfeszültség

A fáradt tö rés jelenségére Wö hler figyelt fel,
- a vasú ti kocsik tengelyei ismételten vá ltakozó terhelés eseté n, a
statikus vizsgálattal megá llapított szilá rdsá gná l jó val kisebb
feszü ltségen tö nkremennek.

1.1. á bra. Hajtórúd fáradt törése

 2. lecke 3. oldal

A fentiekbő l kö vetkezik, hogy mintegy 10000 ismétlő désig nincs

kifá radá s.
A fá rasztó kísérletek során á ltalá ban szinuszos lefolyá sú vá ltakozó
igénybevétellel terhelt alkatrészeket, pró ba- testeket vizsgá lnak.
2. lecke 4. oldal
 2. lecke 5. oldal

1.5. A kifáradási határt módosító tényezők

Feszü ltségtorló dá sok  tö bbtengelyű feszü ltségá llapot

• geometriai jellegű ek (bemetszések, peremek, hornyok, furatok),

• az alkatrésszel érintkezo˝ má s elem hatása á ltal (illesztés, sajtolá s)
kivá ltott, erő hatás á ltal (Hertz feszü ltség, felü leti érintkező ero˝)
létrejövő k.
 2. lecke 6. oldal

A K f tényező nemcsak a geometriá tó l, hanem az anyag

sajá tossá gaitó l is fü gg

-érzékenységi tényeztő , ami a K f és a K t tényező kö zö tti ö sszefü ggés a

feszü ltségekre vonatkoztatva:

Az érzékenységi tényezo˝ jellemzo˝ értékei:

• ö tvö zetlen acé l: q = 0,5 - 0,8

• ausztenites acé l: q = 0,1 - 0,3
• rugó acé l: q = 0,95 – 1,0
 2. lecke 7. oldal

Tapasztalatok szerint durvá bb felü leti minő ség esetén a teherbírá s csö kken.

Az alkatrész méretének növekedése hozzáveto˝legesen a felü leti érdesség

nö velésével azonos mértékben csö kkenti a kifá radási hatá rt
A hő mérséklet hatá sa igen érdekes. Az acélok ho˝mérsékletének nö velésekor a
kifá radási határ kb. 300 ◦ C-ig no˝, majd csö kken, de 400 ◦ C-on is meghaladja
a 20 ◦ C-on mérheto˝ értéket. Gyakori ezé rt, hogy a kifá radá si határ nagyobb
az alsó folyá shatá rná l. A gyakorlatban természetesen nem engedjü k meg a
nagyobb feszü ltséget.
A nagyon kis hő mérsékletek tartomá nyá ban (de már -20 ◦ C-on is) jelentő sen
nő nek a statikus szilá rdsá gi értékek s velü k a kifá radási hatá r is. Ugyanakkor
az acélok elridegednek, ami ó vatossá gra int a méretezés sorá n.

1.6. A kifáradási biztonsági terület

Wö hler vizsgá latai kimutattá k, hogy a fá radt tö rést okozó feszü ltség és az
ismétlő dések szá ma kö zö tt igen hatá rozott ö sszefü ggés van.
 2. lecke 8. oldal

σ – N, σ – lgN. Vagy lgσ – lgN

Acélná l N = 2 · 106 ciklusszám fö lö tti igénybevétel esetén kifáradási

hatá rra méretezü nk.
N = 104 ciklusszá m alatt a statikus méretezés szokásos
mó dszereit alkalmazzuk.

A gépszerkesztésekhez leggyakrabban a Smith-féle biztonsá gi

terü letet haszná ljuk.
2. lecke 9. oldal
 2. lecke 10. oldal

1.7. Méretezés egyszerű igénybevételre

A vá ltakozó terhelésű gépalkatrészek méreteinek megá llapítá sá ra
á ltalá ban csak az ellenő rző méretezési mó dszer haszná lható .
 2. lecke 11. oldal

Ahol:
σ D a = a kifáradá si hatá rfeszü ltség amplitú dó ja,
σa = az igénybevételi feszü ltség amplitú dó ja.
2. lecke 12. oldal