2021/22/2 - SZAKTERÜLETI, SZAKMÓDSZERTANI

FEJLŐDÉSI IRÁNYOK - TMXKF11SLE/TVP-N1G-

SZAKFEJL
Szerk.:Lőz Erika
D0Z5Y8
A VÁLASZTOTT SZAKTERÜLET
MEGNEVEZÉSE:
Földrajz
A tantárgy helyzete:
• A földrajz tantárgy ismeretrendszere jelentős átalakuláson ment keresztül a
kilencvenes évek tantervi reformjai során. A mai földrajztudomány és
földrajztanítás már nem ugyanaz, mint évtizedekkel korábban volt.
• Napjainkban a földrajztanítás célja már nem csupán a Föld természeti és
gazdasági jelenségeinek puszta bemutatása, hanem a földi térnek és benne az
ember természeti, társadalmi-gazdasági környezetének összefüggéseiben,
kölcsönhatásaiban történő megismertetése.
• Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék az ember életteréül szolgáló
Földet, az ott zajló természeti és társadalmi-gazdasági jelenségeket,
folyamatokat, meglássák és megértsék a bennük megnyilvánuló
kölcsönhatások tér- és időbeli jellemzőit, illetve azok következményeit. 
• A természetföldrajzban az új tartalmi elemek
elsősorban a környezetünket, illetve a
különböző geoszférákat ért szennyezések,
ártalmak és ezek hatásainak bemutatásához
kapcsolódnak.
• A téma fontosságának felismerése vezetett oda,
hogy a környezeti problémák már önálló
tartalmi elemként jelennek meg a Nemzeti
alaptantervben és a kerettantervben is.
• Jelentős tartalmi átalakulás jellemezte a társadalmi-gazdasági földrajzot.
• Olyan tartalmak kerültek előtérbe, amelyek nagymértékben hozzájárulnak
napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megértéséhez, és segítik a
tanulókat a mindennapi életben való eligazodásban.
• Ilyenek például a globalizáció, a piacgazdaság, a multinacionális vállalatok
működésének jellemző vonásai, a működőtőke áramlásának jellemzői, a világ
jellemző pénzügyi folyamatai, tőzsde.
• Csökkent viszont a szerepe az úgynevezett ágazati földrajznak, illetve a
gazdaság ágazatain belül sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a szolgáltatások, az
infrastruktúra és az információs gazdaság szerepének bemutatása.
A szakterület fejlődési irányai:
• Az 1990-es évek tantervi reformjaival egy időben került sor a földrajzi ismeretek oktatására fordítható időkeret
jelentős csökkenésére
• A Nemzeti alaptanterv bevezetésétől a földrajzi tartalmak csak az általános iskola 7. évfolyamától jelentek meg
önálló tantárgyként.
• Ez a kedvezőtlen változás a kerettantervek bevezetésével is érvényben maradt. Így a természettudományos
szemlélet megalapozása, és benne az alapvető földrajzi tartalmú ismeretek elsajátíttatása az alacsonyabb
évfolyamokon a környezetismeret, illetve a természetismeret tantárgyak keretében történik.
• Bár az óraszámok változása érintette az alapfokú és a középfokú képzést, az általános iskola felső tagozatában
ez sokkal jelentősebb volt.
A szakterület tipikus oktatási módszerei:
• A tantárgyban végbemenő modernizációs folyamatok szükségessé teszik a szakítást a topográfia-
központú, leíró jellegű földrajztanítással.
• Helyette egyszerűsítésekre és általánosításokra, problémafelvetésekre és azok megválaszolására van
szükség.
• Ki kell alakítani a tanulókban a modellekben való gondolkodás képességét, amelyre a földrajz egyes
ismeretkörei különösen alkalmasak.
• Fel kell hagyni azzal a hagyományos elvvel, hogy mindenről és azonos részletességgel tanítsunk. 
Innovatív oktatási módszerek a szakterületen:

• A kerettanterv bevezetése szükségessé tette, hogy a földrajzoktatás számos területén különböző tantárgyi-
pedagógiai fejlesztések induljanak meg.
• Ezek között külön csoportot képeznek a tanártovábbképzések, amelyek a tantárgy tartalmi átalakulásának
hatására, a különféle új témakörökhöz kapcsolódóan szerveződnek.
• A tanfolyamok szervezésében egyetemek, tankönyvkiadók, pedagógiai intézetek és civil szakmai
szervezetek is részt vesznek.
• Több közülük akkreditált tanári továbbképzésnek minősül (pl. A Kárpát-medence földrajza, A
társadalomföldrajz aktuális kérdései című tanfolyamok stb.).
• Sajnos alig van módszertani jellegű tanártovábbképzés, és ezekre nagyon kevesen jelentkeznek.
Különösen igaz ez a középiskolákban tanító földrajztanárokra.
• Több iskola önálló tantárgyi programot dolgozott ki.
• Ezek olyan helyi tantervek, amelyek a kerettantervben
megfogalmazottak mellett a sajátos képzési formát, a
helyi adottságokat és lehetőségeket is figyelembe
veszik.
• Ezekben a programokban a kerettantervhez képest is
hangsúlyosabban jelennek meg a gazdasági,
közgazdasági ismeretek.
• Vannak olyan helyi programok is, elsősorban a
szakközépiskolákban, amelyekben a földrajzot -
alapvetően a természetföldrajzot - egy integrált
természettudományos tantárgy részeként tanítják.
Online játék:
• Eszközigény: laptop/számítógép, internet
• (Online oktatásban jól alkalmazható)
•  
• A játék a tőzsdei kereskedést szimulálja: négy értékpapírról kell körről körre döntést hozni az árfolyam-
alakulás és a piaci hírek alapján. A győztes, akinek a játék végén a legnagyobb a vagyona! 
• https://penziranytu.hu/tozsde
Forrás:
• https://ofi.oh.gov.hu/foldrajz-tantargy-helyzete-es-fejlesztesi-feladatai (2022.02.09)
• A Földrajztanítás Nemzetközi Chartája 1992. Magyar nyelven: Földrajztanítás, 1993. 1. sz.
(Kiemelés Probáld Ferenctől).
• PROBÁLD FERENC (1999): A földrajztanítás Magyarországon - Visszapillantás, helyzetkép,
• Nemzeti Alaptanterv. Budapest, 1995, MKM.
• Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei - Földünk és környezetünk. Budapest, 2000, OM.
A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei - Földünk és környezetünk. Budapest, 2000, OM.
• Közoktatási törvény. Budapest, 1996, Okker Oktatási Iroda.
• https://penziranytu.hu/tozsde (2022.02.09.)
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!