Energetika, gazdaság,

politika, társadalom
(NXEG)

5. Energiatervezés
A lehetőségek (források) és igények összehangolása

ENERGIATERVEZÉS
 Energiatervezés
Globális, regionális, országos  hosszú távú tervezés
Források Energetika Fogyasztás

energia
tőke
szennyezés
 Fenntartható környezet, gazdaság,
politika, kultúra

hatóság
Fenntart-
Változó igények követése megfelelő Rugal-
műszaki megoldásokkal masság

Hozzáférés (piaci alapon) az

hetőség

energiahordozókhoz
Hozzáfér-

Minőségi és mennyiségi
energiaszolgáltatás
hatóság
Megbíz-

Korszerű szabályozás, magas

Haté-

technológiai színvonal
konyság

FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG Biztonságos létesítmények,

szabványok, jogszabályok
Bizton-ság
Energiatervezés – Hét pillér

STRATÉGIA – RENDSZERELVŰ MEGKÖZELÍTÉS –

Folyamatos, megbízható,
megfizethető, igazságos szolgáltatás
Ellátás-
biztonság
 Célkitűzések
• Energiapolitikai és -stratégiai célkitűzések
– függőség csökkentése,
– hatékonyság növelése,

Energiatervezés
– ÜHG kibocsátás csökkentés,
– ellátásbiztonság szinten tartása
• Eszközök
– megújulók nagyobb mértékű és hatékonyabb
használata,
– hazai energiahordozók jobb használata,
– pontosabb kép a jövőről
 Energiatervezés

Okok:
• energiahordozó-szerkezet strukturális
változásai;
• technológiai fejlődés;
• gazdasági átalakulások;
• társadalmi elvárások;
• környezetvédelmi célkitűzések.
 Energiatervezés
Szempontok:
• energiahordozókhoz való hozzáférhetőség;
• a biztonságos energiaellátás: készletezési
lehetőségek;
• gazdasági hatások;
• technikai-technológiai lehetőségek;
• társadalmi elvárások;
• igény oldali befolyásolás lehetőségi;
• környezeti hatások;
• „legkisebb társadalmi költség” elvének
érvényesítése.
 Energiatervezés
Legfontosabb befolyásoló tényezők:
1. gazdasági növekedés;
2. társadalmi lehetőségek;
3. energiatakarékosság és -hatékonyság;
4. az energetika tőkeigényessége;
5. energiahordozók árstabilitása;
6. környezeti hatások;
7. regionális fejlődés.
 Energiatervezés
Alapelvek (Római Klub)
(globális hosszú távú tervezés)
• igények kielégítésének korlátai;
• növekedés korlátai;
• hiányos információk;
• visszajelzések;
• a trendek folytatása nem a jövő;
• a jövő nem előre determinált;
• folyamatok tehetetlensége;
• komplex szemléletmód;
• növekvő kölcsönös függőség (globalizáció);
• egyedi és közösségi érdekek ütközése;
• verseny helyett együttműködés.

https://www.clubofrome.org/report/the-limits-to-growth/
 Előrejelzési módszerek
• A múltbéli folyamatok kivetítése a jövőre (forecasting):
– időben előrehaladó,
– bázis a jelenben, a cél kialakul
– ökonometriai modell, regresszió alapú.

• A jövőbeli cél kitűzése (backcasting) és visszavezetése

a jelenig:
– időben visszafelé haladó,
– bázis=cél a jövőben,
– egyes időszakokban végzendő feladatok.
 Előrejelzési módszerek
Forecasting és backcasting

elképzelt
cselekvési jövő
terv

indikátor,
közbenső cél várt,
valószínű
lál t t rend jövő
o
extrap
ya d a t ok
tén
MÚLT JELEN JÖVŐ
 Előrejelzési módszerek
• Backcasting C CÉL
VÍZI
ÓK
LEHETŐSÉGEK
L

i ó k
íz
,v
D dő
cé
lo k

DÖNTÉSEK e n
é r
BÁZIS B El
 Előrejelzési módszerek
• trend extrapoláció (GDP, energiafelhasználás)
– előny: egyszerű
– hátrány: függetlenül kezeli a mennyiségeket
– bizonytalanság: milyen szakaszt kell extrapolálni és milyen
függvénnyel (lineáris vagy hatvány vagy exponenciális)
• makrogazdasági forgatókönyv alapján
– előny: megbízhatóbb, mint az előző
– hátrány: komplexebb (mi legyen a másik változó:
hatékonyság vagy a rugalmasság)
– bizonytalanság: makrogazdasági előrejelzések
Korreláció, trend extrapoláció

MATEMATIKAI MÓDSZEREK AZ
ENERGIATERVEZÉSBEN
 Korreláció, trend extrapoláció
Két mennyiség közötti lineáris kapcsolat nagysága (0..1)
n

x i  x    yi  y 
Rx ,y  i 1

 n  1 sx sy
Tapasztalati szórás:

1 n
s    xi  x 
2 2

n i 1
 Trend extrapolációs módszer
Az extrapoláció bázisidőszaka meghatározza a jövőbeli
értékeket.
A függvény
típusának 9000.0
f(x) = 1.61504310147114E-26
megválasztása 8500.0 exp( 0.0340996865225568 x )
kritikus. R² = 0.961557123214027
8000.0
Esetünkben
GDP Mrd 1995Ft

exponenciális, de 7500.0

„ránézésre” 7000.0
lineáris is
lehetne. 6500.0

6000.0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
évek
 Trend extrapolációs módszer
Bázisidőszak megválasztása: GDP 2005-2010
reál GDP
8600.0
f(x) = 0.0146927953344454 exp( 0.00659241071971246 x )
R² = 0.113992298936386
8400.0

8200.0

8000.0

7800.0

7600.0

7400.0
2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020
 Trend extrapolációs módszer

1180

1160

1140
Primerenergia, PJ

1120
f(x) = 1.65735294117647 x − 2223.19926470588
1100 R² = 0.0686851153814384
1080

1060

1040

1020

1000
1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020
év
Primerenergia, PJ
Linear (Primerenergia, PJ)
 Cobb-Douglas függvény
Általános alak:
n
CD(xi )  c   xiai
i 1

n
  n
log CD(xi )  log  c   xi   log c   ai log x i
ai

 i 1  i 1

 folytonos,
 differenciálható,
 monoton növekvő,
 konkáv.
 Cobb-Douglas függvény

Energiaigények meghatározása
d b
E  c Y  P
c: skálázási együttható
Y: jövedelem (pl. GDP)
P: energiaár
d: energetikai rugalmasság
E E
b: ár rugalmasság b
P P
Rendszerelvű/rendszerelméleti megközelítés
Dinamikus rendszerek elmélete - Alapfogalmak

ENERGIATERVEZÉS
 Rendszerelmélet
RENDSZER = Elemek együttese, melyeket kölcsönös
függőség kapcsol össze.
Cirkuláris okság: egy elem hat a többire
Hierarchikus struktúra: rész/alrendszerek
Nonszummativitás: a részek összesége nem az egész (szinergia:
2+2=5; diszfunkció: 2+2=3)
Homeosztázis: törekvés az állandóságra
Autoregularitás: önszabályozó funkciók
Ekvifinalitás: több út, azonos cél
Morfogenezis: képesség a változásra,
alkalmazkodásra

Karl Ludwig von Bertalanffy (1901-1972)

 Rendszerelmélet
További rendszer fogalmak
Russel L. Ackoff: kölcsönös
kapcsolatban álló elemek halmaza

Mihajlo D. Mesarović (Михајло Д.

Месаровић): halmazelméleti reláció

V. N. Szadovszkij (В. Н. Садовский):

elemek meghatározott módon rendezett
halmaza
 Modellezés filozófiája
• Ockham (Occam) borotvája
– lex parsimoniae = takarékosság (tömörség) elve
– „Pluralitas non est ponenda sine necessitate”
– A sokaság szükségtelenül nem tételezendő
– általában az egyszerűbb megoldás a helyes

William Ockham (kb. 1285–1348)

angol nemzetiségű ferences rendi szerzetes
 Modellezés filozófiája
Mindent olyan egyszerűen kell csinálni,
amennyire csak lehetséges, de semmivel sem
egyszerűbben.
Everything should be made as simple as possible,
but not simpler.

Előláb-szöveg 2022.09.26.
 Modellezés filozófiája
Neumann János a modellekről:
„… a tudomány nem magyarázni próbál,
alig próbál interpretálni – a tudomány
főként modelleket állít fel. A modellen
olyan matematikai konstrukciót értünk,
amely – bizonyos szóbeli értelmezést
hozzáadva – leírja a megfigyelt
jelenségeket. Az ilyen matematikai
Budapest, 1903.
konstrukciókat kizárólag és pontosan az december 28. –
igazolja, hogy működnek.” Washington, 1957.
február 8., magyar
származású
matematikus
 Modellalkotás

Valóság (probléma)

interpretáció
ok
s ,
s

Köztes (…) modell

é
á
d
go l
s ö
a
ű
y
r
n
z e
a
s
h

Matematikai modell (megoldás)

y
l
eg
e
 Alapfogalmak
• modell
– a modell hasonló a modellezetthez, vagyis az modell, ami
a modellezettel hasonlósági relációban van
– eszmeileg elképzelt vagy anyagilag realizált rendszer,
amely visszatükrözve vagy reprodukálva a kutatás
objektumát képes helyettesíteni
• hasonlóság
– szerkezeti (vagy strukturális)
– működési (vagy funkcionális) és
– formai (vagy geometriai, tágabb értelemben: topológiai)
hasonlóság
 Alapfogalmak - Rendszertípusok
Rendszerek felosztása a IIASA szerint
• Közgazdasági rendszerek:
– nemzetközi kereskedelem és gazdaság,
– nemzetközi gazdaságtervezés, fejlesztés és irányítás,
– ágazati és ipari tervezés.
• Emberi és társadalmi rendszerek:
– népesség,
– városi és regionális tervezés, fejlesztés és vezetés,
– lakáshelyzet,
– oktatás, képzés,
– egészségügyi szolgáltatások (tervezés, szervezés, az ellátás irányítása),
– társadalmi és jóléti szolgáltatások,
– munkaerőképzés és -elhelyezés, biztonsági szolgáltatások,
– igazságszolgáltatás.

IIASA: International Institute for Applied Systems Analysis, http://www.iiasa.ac.at

 Alapfogalmak - Rendszertípusok
• Erőforrások és környezeti rendszerek:
– ásványi nyersanyagok, beleértve az energiahordozókat,
– vízforrások, beleértve az energetikai felhasználásokat,
– éghajlat,
– környezet,
– ökológia,
– mezőgazdaság, beleértve az erdőgazdaságot és állattenyésztést.
• Ipari rendszerek:
– kutatás és fejlesztés (beleértve az új technológiákat),
– tervezés és irányítás,
– termelés és elosztás,
– energiaágazat,
– petrolkémia,
– elektronika,
– szállítóeszközök tervezése (pl. gépkocsi, repülőgép),
– élelmiszerelosztás,
– textil - és ruházati ipar,
– nukleáris energia.
 Alapfogalmak - Rendszertípusok
• Biológiai rendszerek:
– elemi biológiai rendszerek,
– humán biológia és pszichológia,
– bionika: az emberi és más biológiai funkciók modellezése.
• Információs és számítógép rendszerek:
– távközlési és számítógépes hálózatok,
– információtárolás és - visszakeresés,
– számítógép hardver és szoftver tervezés és kiválasztás,
– vezetési információs rendszerek.
• Külön csoport az ún. integrált rendszerek:
– mezőgazdaság - élelmiszer - népesség,
– energia - környezet - ipar,
– ipar - környezet - egészségügy,
– területi ipari komplexumok,
– globális és regionális rendszerek.
Modellek jellemzői – osztályozás
Modell

Hasonlóság Típus Rendszer

szerkezeti anyagi gondolati pszichikai

működési elektromos szimbolikus társadalmi

formai mechanikai verbális termelési

termikus ikonikus fizikai

...
 Modellek csoportosítása
Modell

szempont
funkció struktúra jelleg folyamat
(hasonlóság)

probléma kvalitatív kvantitatív

ikonikus formai statikus
megoldó (minőségi) (mennyiségi)

leíró analóg szerkezeti gondolati heurisztikus dinamikus

előíró szimbolikus működési verbális szimulációs

szemléltető sztochasztikus
 Feladat- és problémamegoldás
• Feladat akkor, ha ismert
– a meglévő állapot, annak ellentmondásai,
– az igények és a lehetőségek közötti feszültség,
(általában) a célállapot és
– (algoritmizált) a teljes megoldási út.
• Probléma akkor, ha nincs (teljes) ismeretünk
– a meglévő helyzetről és/vagy
– a megoldás útjáról és/vagy
– a célállapotról.
 Feladattípusok
Feladat Y T X Példa
Direkt ? ismert adott Mérés, minősítés
Indirekt előírt adott ? Tervezés, fejlesztés
Induktív ismert ? ismert Kutatás, irányítástechnika

X: a rendszer (modell) bemenete

Y: a rendszer (modell) kimenete
T: a rendszer viselkedése
Feladat- és problémamegoldás
Probléma kiindulási
felismerése állapot
feltételek

megfogal- ismeretlen
saját mazás részek
tapasztalat

szükséges ismert részek elemzés

ismeretek

átvett biztos! bizonytalan!

ismeretek

terv és
lényegkiemelés kísérlet

végrehajtás végállapot
 Megoldási módszerek
• Analitikus módszer
– a feladat verbális (szöveges) megfogalmazása,
– a matematikai modell megalkotása,
– a matematikai modell transzformációja (ill.
egyszerűsítése) megoldásra alkalmas formára,
– a megoldás egymás utáni lépéseinek (algoritmusának)
rögzítése,
– a matematikai modell megoldását jelentő
összefüggések meghatározása,
– a megoldás ellenőrzése.
 Megoldási módszerek
• Numerikus módszer
– a feladat verbális (szöveges) megfogalmazása,
– a matematikai modell megalkotása,
– a matematikai modell átalakítása numerikus
megoldásra alkalmas formára (diszkretizálás),
– a megoldás egymás utáni lépéseinek (algoritmusának)
rögzítése, a blokkséma összeállítása,
– a számítási modell megoldását adó program megírása,
és annak futtatása,
– a megoldás ellenőrzése.
 Megoldási módszerek
• Kísérleti módszer
– a feladat verbális (szöveges) megfogalmazása,
– a matematikai modell megalkotása,
– a matematikai modell hasonlósági transzformációja, a kísérleti
objektum megfelelő kiválasz-tása és a kísérleti eredmények
(későbbi) általános felhasználhatósága érdekében,
– a kísérleti program (a kísérletterv) összeállítása,
– a kísérletek lefolytatása és értékelése alapján a matematikai
modell megoldását jelentő összefüggések meghatározása,
– a megoldás ellenőrzése.
 Megoldási módszerek - összefoglalás
lépés Analitikus Kísérleti Numerikus
1 A feladat verbális megfogalmazása
2 A matematikai modell megalkotása
Transzformáció megoldásra
alkalmas formára Hasonlósági
3 Diszkretizálás
transzformáció 

A megoldás egymás utáni

lépéseinek rögzítése A kísérleti terv
4 Algoritmus és blokkséma
összeállítása

A megoldást jelentő
összefüggés meghatározása Kísérletek és azok Gépi program futtatása,
5
értékelése eredménye

6 A megoldás ellenőrzése
 Összetett rendszerek
Parciális modellezés – integrált rendszerek
• részrendszerekre és
• részfolyamatokra bontás
• modellrendszer alkotás

1. szint teljes rendszer

2. szint 1. részfolyamat 2. részfolyamat

3. szint elem elem elem elem elem

Társadalmi-gazdasági folyamatok modelljei

ENERGIATERVEZÉS
 Társadalmi-gazdasági folyamatok
• Csak parciális modellek léteznek
– részrendszerek: regionális modellek (térbeli szétválasztás)
– részfolyamatok: jelenségek, folyamatok (funkcionális
szétválasztás)
• Megoldási elvek és módszerek
– analitikus módszer csak korlátozottan használható
– dinamikus kapcsolat a részek között
– jól definiált input/output változók
– számítógépi (numerikus) módszerek
 Társadalmi folyamatok modelljei
• Matematikai leírás
– differenciális mérlegegyenlet
– kapcsolt differenciálegyenlet-rendszer
• Megoldási módszer
– egyszerű modellek: analitikus
– összetett modellek: numerikus (szoftver)

dx i
Általános mérlegegyenlet: QI
xi: extenzív jellemző dt
Q: forrás erőssége, I: nyelő erőssége, t: idő
 Társadalmi folyamatok modelljei

Alapvető modellezési eszközök és módszerek

Áramfüggvények
X&  k  Δy
{ { {
e xte nzív ve ze té si inte nzitás
példák: á ra m té nye ző különbsé g
extenzív áram: termékek és szolgáltatások
int. kül.: ár
vez. tényező: szállítási költség, adók
 Társadalmi folyamatok modelljei
Alapvető modellezési eszközök és módszerek
Növekedési függvények (korlátlan)

dX t 
 g  X t 
példák: d t 
 növekedési pillanatnyi
ráta
extenzív mennyiség:
növekedés népesség, GDP
érték

növekedési ráta: növekedési ütem, szül.-hal. ráta

 Társadalmi folyamatok modelljei
Egyértelműségi feltételek

valós jellemző matematikai leképezés

vizsgált terület határai értelmezési tartomány
korlátok  értékkészlet
kiinduló adatok  kezdeti feltételek
jellemző tulajdonság  együtthatók
belső összefüggések  együtthatók közötti fgv-ek
 Egyszerű modellek
Korlátlan növekedés

dx i
Globális (időbeli) mérlegegyenlet: Q
dt
Q=g∙xi, ahol g a növekedési ráta 1/idő
g>0: növekedés
g=0: stagnálás
g<0: fogyás
 Egyszerű modellek
Korlátlan növekedés (MALTHUS-féle modell)
dx i
Megoldás  gxi x
dt i
xi(t)
dx i
 gd t
xi
ln xi  gt
xi t   egt
t
Thomas Robert Malthus
(1766-1834), angol demográfus, matematikus, 1798
 Egyszerű modellek
Népesedési (demográfiai) modell
Verbális modell
 népesség    születési  halálozási  
        népesség
növekedés    ráta   ráta  

Differenciálegyenlettel (matematikai modell):

dPOP t 
  b  d   POP t 
dt   
g
 Egyszerű modellek
A világ népessége
6

5
Népesség,milliárd fő

0
10,000 BC 8000 6000 4000 2000 AD 1 1000 2000
 Egyszerű modellek
A növekedési ráta időfüggő
2.2
2.0
1.8
Nettó növekedési ráta,%/a

1.6
1.4
1.2
1.0
0.8
0.6
0.4
0.2
0
1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040
év
 Egyszerű demográfiai modellek
Lineárisan extrapolált nettó növekedési ráta
Nettó növekedési ráta

Népesség
 Egyszerű demográfiai modellek
Exponenciálisan csökkenő nettó növ. ráta
Nettó növekedési ráta

Népesség
 Exponenciális trendek…
Népesség - Magyarország Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal

10,400,000
N  N0  e a  t  2000 
10,200,000
N0  10228037
10,000,000
a  -0,0024171
9,800,000
t : aktuális év
9,600,000

9,400,000

9,200,000

9,000,000

8,800,000
2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035

népesség, fő
Előláb-szöveg népesség BECSLÉS, fő
2022.09.26. 55
 Exponenciális trendek…
50000
GDP - Magyarország
45000
GDP 2000. évi összehasonlító áron, Mrd Ft
GDP 2000. évi összehasonlító áron BECSLÉS, Mrd Ft
40000
GDP2 2000. évi összehasonlító áron BECSLÉS, Mrd Ft

35000

30000

25000

20000

15000

10000
2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035

Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal

Előláb-szöveg 2022.09.26. 56
 Exponenciális trendek…
Villamosenergia-felhasználás, GWh
100,000
villamosenergia-felhasználás, GWh
90,000 villamosenergia-felhasználás2 BECSLÉS, GWh
villamosenergia-felhasználás2 BECSLÉS, GWh
80,000

70,000

60,000

50,000

40,000
2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035

Előláb-szöveg 2022.09.26. 57
 Korlátozott növekedés
Növekedési korlát = eltartóképesség
Korábban bevezetett mennyiségekkel :
növekedési   születési  halálozási 
   
ráta (nettó)  ráta   ráta 
Differenciálegyenlettel :
dP
 b  P t   d  P t   gP t 
dt
Megfigyelések , tapasztalatok :
1. : alacsony népesség  gyors (exp.) növekedés
2.: magas népesség  lassuló növekedés (verseny )
3.: korlátozott erőforrások  korlátos egyedszám
 Korlátozott növekedés
Legyen :
 születések 
   b  P t 
 száma 
halálozások 
   d0  d1  P t  P t 
 száma        per fő ráta

Ezzel a népességszám új differenciálegyenlete :

dP 2
 b  P t   d0  d1  P t  P t   gP t   d1 P t 
dt
 Korlátozott növekedés
Egyensúlyi népesség (állandó populáció):
dP
 0  gP  d1P 2
dt
Megoldások :
triviális megoldás : P  0 (nincs népesség)
g
P  ez az eltartóképesség
d1
Legyen C  g d1 (carrying capacity ) eltartóképesség
 Korlátozott növekedés
A k orlátozott növek edés differenciálegyenlete :
dP  P
 gP  1  
dt  C
Megoldása :
C
P t  
 C 
1   1  e  gt
 P0  
Ez a logisztikus diff. e gye nle t, ill. függvé ny.

Pierre François Verhulst

(1804-1849) belga matematikus, 1838
 Korlátozott növekedés
1: population
1: 1000
1

1: 500
Népesség
1

1
1: 0
0.00 20.00 40.00 60.00 80.00
Page 1 Time 12:26 2009. már 29.
Population

1: growth
1: 30
1

Évenkénti 1: 15
1

növekedés 1

1
1: 0
0.00 20.00 40.00 60.00 80.00
Page 1 Time 12:26 2009. már 29.
Untitled
 Korlátozott növekedés
Általánosított logisztikus függvény
(RICHARDS-féle függvény, növekedés modellezés)
C *  Pmin
P t   Pmin  1


1  Qe gt M   v
0,9

0,8
Pmin: alsó asszimptota 0,7

C*: eltartóképesség, ha Pmin=0 0,6

g: növekedési ráta 0,5

0,4
t: idő 0,3

M: a max. növ. ideje, ha Q=v 0,2

v: segédparaméter 0,1

Q: segédparaméter, P(0) függvénye 3 2 1 0 1 2 3

t
 Kimerülő erőforrások
A HUBBERT-féle elmélet: olajhozam-csúcs
alkalmas a kimerülő erőforrások leírására
1
X t  
2  2cosh t 
0,25

0,20

0,15

0,10

0,05

6 4 2 0 2 4 6
t

Marion King Hubbert (1903-1989), közzététel: 1956

 Kimerülő erőforrások
Hubbert eredeti diagramja 1956-ból

M. King Hubbert (1903–89)

 Kimerülő erőforrások

Norvégia olajkitermelése

Világtrendek

Forrás: World Energy Outlook 2013

 Kimerülő erőforrások
Többciklusú Hubbert-model
STB=Standard Stock
Barrels

n
q  t    qi t  
i 1

  att max  
n
 e 
  4qmax,i t   2
 att max 
i 1  1  e  
  i

Venezuela olajkitermelése

Forrás: Ibrahim Sami Nashawi, Adel Malallah, and Mohammed Al-Bisharah,

Forecasting World Crude Oil Production Using Multicyclic Hubbert Model
Energy Fuels 2010, 24, 1788–1800
Általános trend- és életgörbe függvények
Inflexió nélküli trendfüggvények
1
0.9
0.8
0.7
0.6
y t   K 1  e  rt 
0.5
0.4 y t   K 1  be  rt 
0.3
0.2 Kt K t  a 
y t   y t   ,a  b
0.1
t a t b
0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Mitscherlich Bertalanffy Törnquist 1. Törnquist 2. (a<b)
Általános trend- és életgörbe függvények
Inflexióval rendelkező életgörbe függvények
K
Általánosított Verhulst-féle függvény: y t  
1  e  c t  m 
K
Pearl-Reed-féle függvény: y t  
1  b  e  ct
K
Késleltetett logisztikus függvény: y t   a
T 
1 
t

Gompertz-féle függvény: y t   K exp  b  e ct 

Életkorfüggő halálozási ráta
Tumorsejtek burjánzása
 Általános trend- és életgörbe függvények

Inflexióval rendelkező trendfüggvények

1
0.9
0.8
0.7
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
0.1
0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Verhulst Perl-Reed késleltetett Gompertz
 Általános trend- és életgörbe függvények
Két inflexióval rendelkező életgörbe függvények
1
0.9 bUe bt  
y t  
a
0.8
0.7

1  bUe
bt  
 y t   2
 2 t  
e
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
τ
0.1
0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

életciklus Hubbert
 Gazdasági folyamatok
Nagy időközű ciklikusság – Kondratyev-ciklus
Technológiai változások  gazdasági változások

Vasút, Elektromosság, mobilizáció

gőzgép nehézipar (olajipar) infokomm
acélgyártás

Vitatott elmélet
50..80 éves ciklusidő Növekedés Fellendülés Visszaesés Válság

Никола́й Дми́триевич
Кондра́тьев, 1892-1938
 Kondratyev-hullám (USA)

Forrás: http://www.safehaven.com/article/23510/kondratiev-is-alive-and-well
Kondratyev-évszakok

Forrás: http://afterthemillennials.com/the-patterns-of-change/
 Kölcsönható rendszerek
Populációdinamika – Lotka-Volterra
A zsákmány (pl. nyúl ) mennyiségének változása :
mennyiségi   születési  elejtési 
   
változás   ráta   ráta 

A vadász (pl. róka) mennyiségének változása :

mennyiségi   születési  halálozási 
   
változás   ráta   ráta 
Alfred J. Lotka (1880–1949), 1910; Vito Volterra (1860–1940); 1926
 Kölcsönható rendszerek
Populációdinamika – Lotka-Volterra

Legyen X a nyulak , Y a rókák száma , továbbá

1 : nyulak per  darab születési rátája
 2 : rókák per  darab halálozási rátája
A nyulak halálozási rátája függ a rókák számától : c1Y
A rókák születési rátája függ a nyulak számától : c2 X
 Kölcsönható rendszerek
Populációdinamika – Lotka-Volterra
A differenciálegyenlet:
dX
 1 X  c1 XY
dt
dY
 c2 XY   2Y
dt
Legyenek kezdetben:
1  1;  2  0,5; c1  0,01; c2  0 ,005
 Kölcsönható rendszerek
Populációdinamika – Lotka-Volterra
1: predator population 2: prey population
1: 500
2:

2
Egyedszám – idő
2 ciklikus folyamatok leírására
1: 250
2:

1
1
1
1: 1 2 2
2: 0 predat…pulation v. prey population: 1 -
0.00 3.00 6.00 9.00 12.00
500
Page 1 Months 20:35 2005. dec 12.
Predator & Prey Populations vs Time

Egyedszám – egyedszám
250

Fázisgörbe

0
0 250 500
Page 1 prey population 20:35 2005. dec 12.
Predators vs Prey
 Kölcsönható rendszerek
Lotka-Volterra modell a valóságban

Kanadai megfigyelések
havasi nyúl -- hiúz
 Modellező/szimulációs eszköz
Kereskedelmi szoftverek:
STELLA: http://www.iseesystems.com/

PowerSim Studio: http://www.powersim.com/

Oktatási célú (ingyenes) szoftverek:

Vensim PLE (Personal Learning Edition)
www.vensim.com

Scilab www.scilab.org
Energiaigények előrejelzése

ENERGIAMODELLEK
 Energiamodellek
Az energiatervezés eszközei
Tervezési/Modellezési szintek

GLOBÁLIS WORLD3

REGIONÁLIS- MARKAL
LOKÁLIS

(V)ER
ORSZÁGOS BŐVÍTÉS
 Modelltípusok
„Top-down” fentről-lefelé, „lebontó” típus
globális (nemzetgazdasági) előrejelzés
lebontva ágazatokra, termékcsoportokra
„Bottom-up” lentről-felfelé, „építkező” típus
termékek/termékcsoportok a kiindulás
sorozatos összegzés nemzetgazdasági szintig
Köztes modellek
hasonlít a „bottom-up”-ra, de elnagyoltabb
 Globális modell
WORLD3 Népese-
dés
Termé- Munka-
kenység erőpiac

Nem le-
bomló Szolgálta-
szennye- tások
ződés

WORLD3

Nem meg-
újuló erő- Ipari ter-
források melés

Élelmi-
szerter- Vidékfej-
melés lődés
Mezőgaz-
daság
Előláb-szöveg 2022.09.26. 85
WORLD3 - 1972
 WORLD3

1972-es
modellezés

Forrás: http://theoildrum.com/node/5330
 WORLD3 - 2000
1: Population 2: Food 3: Industrial Output 4: Persis…t Pollution 5: Nonr…Resources
1: 1e+010,
2: 6e+012,
3: 4e+012,
4: 2e+009,
5: 2e+012,

1 1
1: 5e+009, 4
2: 3e+012, 2
3: 2e+012, 5 3
4: 1e+009,
5: 1e+012, 5
1
2 3
2
1: 0.00 1
2: 0.00 4 5
3: 0.00 2 4 5
4: 0.00 3 3
4
5: 0.00
1900.00 1950.00 2000.00 2050.00 2100.00
Page 1 Y ears 19:30 2009. f eb 22.
Scenario Output
 Interaktív szimuláció
Ki lesz a világ megmentője?

https://insightmaker.com/insight/1954/The-World3-
Model-A-Detailed-World-Forecaster

Előláb-szöveg 2022.09.26. 89