Anatómia

Dr. Markó Eleonóra

marko.eleonora@sopronigyogykozpont.hu
06 30 9693 012

Kötelező irodalom:
Donáth Tibor: Anatómia-Élettan Medicina Bp.
Donáth Tibor: Anatómia atlasz Medicina Bp.
 Anatómia fogalma
• Az anatómia a biológiai tudományok egyike, amely az
élőlények szervezetét, szerveinek alakját, nagyságát,
színét, szerkezetét, helyzetét stb. ismerteti.

• Társtudománya az élettan, amely a szervezet

életjelenségeivel, ezek törvényszerűségeivel foglalkozik.

• Az „anatómia” a görög anatemnein

(gör.: άνα-τέμvειν = metszeni, szétdarabolni) szóból
származik, amely, a boncolást jelent.
 A szervezet felépítése
Sejt
Szövetek
- hámszövet - izomszövet
- kötőszövet és támasztószövet - idegszövet

Szervek ( szív, tüdő, vese stb. )

Szervrendszerek
- mozgásrendszer
- keringési szervek rendszere
- zsigeri rendszerek
- szabályozási szervek rendszerei
- érzékszervek rendszerei
 A szervezet felépítése

sejt

szerv

szervrendszer
szövet
 A sejt
• Alakja
- rendkívül változatos
- formájukat a környezetük és a működésük
szabja meg ( gömb, henger, sokszögű, kocka
stb)
• Nagysága
- tág határok között mozog ( pl. idegsejt 4 μm,
simaizomsejt 600-700 μm )
 Sejtalakok
laphámsejt ínsejt

idegsejt

köbhámsejt
simaizomsejt

csontsejt
 A sejt felépítése
- sejthártya
- citoplazma vagy sejttest
- sejtmag ( nucleus )
- járulékos alkotórészek (sejtorganellumok)
 Sejthártya
A sejt működését tekintve a legfontosabb szerkezeti
elem.
• A sejthártya, maghártya, citoplazma alkotórészek
membránokból épülnek fel.
• A sejt rajta keresztül veszi fel a tápanyagokat a
környezetéből.
• A bomlástermékek rajta keresztül távoznak el a
sejtből.
• Rajta keresztül valósul meg a sejtlégzés.
 Citoplazma- Sejtplazma
• a sejt magon kívüli, sejthártyán belüli része
• félfolyékony anyag tölti ki
• víztartalma ( 90-70 % ) életkortól függ
• vázát fehérjéből felépülő rostrendszer alkotja
• egyes sejtekben speciális működést végző
szerkezeti elemek található
– Izomsejt – miofibrillum
– Idegsejt - neurofibrillum
 Sejtmag
• Nagysága változatos: 5-25 μm átmérőjű
• Gyakran gömb alakú, de vannak pálcika és orsó alakú magvak is.
• A sejteknek rendszerint egy magvuk van, de vannak két-, sőt
többmagvú sejtek is.
• Belsejét fehérjetartalmú folyadék tölti ki.
• Kromatin rögök találhatók benne ( DNS ), melyek a sejt
osztódásakor fonalas formát vesznek fel – ezek a kromoszómák,
amelyek az öröklődési tényezőket, a géneket tartalmazzák.
• A sejtmag nucleolusaiban ribonukleinsav található, amely átlépve
a maghártyán a citoplazma fehérjeszintézisében vesz részt.
• Irányítja a sejtben lezajló kémiai folyamatokat
• Tárolja a sejt osztódásához szükséges információkat
 Sejtorganellumok
• Citocentrum ( sejtközpont )
A sejtek osztódásában és mozgásjelenségeiben van fontos szerepe.
• Mitokondriumok
A sejtanyagcsere oxidációs folyamataiban vesznek részt. A sejt energiatermelő
szerve.
• Endoplazmás retikulum
• Riboszómák
A sejt fehérjeszintézisében van szerepük. Az endoplazmás retikulum felszínén
találhatók.
• Golgi-apparátus
A sejt szekréciós tevékenységében valamint a fehérjék és lipidek
átalakításában, elkülönítésében és szállításában vesz részt.
Festékszemcsék, zsírcseppek, vakuolumok
 Sejtjelenségek
• Sejtanyagcsere
• Sejtmozgás
• Ingerlékenység
• Sejtnövekedés
• Sejtosztódás
 Sejt- szövet
A magasabb rendű szervezetben az egyedi fejlődés során
a sejtek kizárólag egy-egy funkció elvégzésére
differenciálódnak.

Az azonos alakú és működésű sejtek összessége a

szövet.

Mindegyik szövetfajta meghatározott feladatot tölt be és

minden esetben ugyanazon embrionális telepből fejlődik
ki.
 Szövet típusok
• Hámszövet
• Kötő- és támasztószövet
• Izomszövet
• Idegszövet
 Hámszövet
• Testünk külső és belső felszínét borítja
– Bőr felszíni rétege
– Emésztő, légző- és kiválasztórendszer nyálkahártyájának külső felszíne
– Üreges szervek bélése
– Vér és nyirokerek belső felszíne
• Nincsenek erek bene
• A sejtek az intercelluláris járatokban keringő nedvből táplálkoznak
• Funkcionális felosztás
- fedő vagy védőhám
- érzékhám
- felszívóhám
- mirigyhám
Hámszövet - Fedőhám ( védőhám )
• Jellemzői
– Ellenáll a fizikai és vegyi hatásoknak
– Mechanikai hatásokat visel el sérülés nélkül
– Megakadályozza a hővesztést illetve a magasabb külső hőmérséklet
felvételét
– Zsírtartalma vízhatlanná teszi a bőrt, megvédi a kiszáradástól a mélyebb
rétegeket
– Megakadályozza idegen anyagok bejutását a légutakba
– A méhkürtben a petesejt vándorlását segíti elő
– A lerakódó festékszemcsék ( pigment ) áthatolhatatlanná teszik a hámot
a fény számára ( szem recehártyája, emlőbimbó körül )
– Az elszarusodó laphám szarurétege vagy a csillószőrős hengerhám
tartozik a csoportba
 Hámszövet - Érzékhám
• Jellemzői
– Sejtjei szoros kapcsolatban állnak az idegrostokkal,
így alkalmasak az ingerek felvételére
– Érzékszervekben fordul elő és az érzékszervek
típusai szerint ( szagló, ízlelőszervek ) más-más
felépítésűek
 Hámszövet - Felszívóhám
• Jellemzői
– A vékonybélben található, ahol az emésztett
táplálék felszívását végzi
 Hámszövet - Mirigyhám
• Jellemzői
– A mirigyek jellegzetes építő szövete
– A mirigyhámsejtek mirigyváladékot termelnek
• Szervezetre nézve hasznos – szekrétum pl. nyál, epe
• Hasznavehetetlen – exkrétum pl. vizelet
• A váladékukat a felszínre ürítik – külső elválasztású
mirigyek pl. verejtékmirigyek
• A váladékukat a vérbe ürítik - belső elválasztású
mirigyek ( endokrin mirigyek ) pl. pajzsmirigy
 Izomszövet
A magasabb rendű szervezetben olyan sejtek, illetve
rostok differenciálódtak, amelyek különböző
( fizikai, kémiai, idegi ) ingerek hatására
megrövidülnek.
E sejtek összessége az izomszövet.
Fajtái
- simaizom
- harántcsíkolt izom
- szívizom
 Izomszövet - Simaizom
• Jellemzői
– Orsó alakú, átlag 15-500 μm hosszúságú sejtekből
áll
– A tápcsatornában, a nyelőcső középső harmadától
lefelé, érfalban, bőrben, bronchusokban található
– Akaratunktól függetlenül, a vegetatív idegrendszer
hatására működik
– Összehúzódása lassú , nagy erőkifejtésre képes és
nem fárad el
 Izomszövet – Harántcsíkolt izom
• Jellemzői
– A vázizmokat építi fel
– Akaratunktól függően összehúzódó rostokból áll
– Az izomrostok vastagságát működésük befolyásolja
pl. sportolók
– Az izomrostok nyalábokká egyesülnek és ezekből
épülnek fel az izmok
– Nagy erőkifejtésre és gyors összehúzódásra képes
izom, de hamar elfárad
 Izomszövet - Szívizom
• Jellemzői
– Különleges felépítésű harántcsíkolt izom
– Működésileg és morfológiailag átmenet a
harántcsíkolt és a simaizom között
– Akaratunktól függetlenül működik, nagy
erőkifejtésre képes, nem fárad el
 Idegszövet
• Jellemzői
– Olyan szövetféleség, amely képes a környezet
hatásait felfogni, ingerületet létrehozni, a
keletkező ingerületet tovavezetni és az ingerekre
reagálni
– A szervezetünk idegrendszerét építi fel
– Az idegrendszert felépítő idegszövet anatómiai,
fejlődéstani, működési alegysége a neuron
 Idegszövet
• Neuron részei
– idegsejt (neurocyta)
– plazmanyúlvány (dendrit)
– idegnyúlvány, idegrost (neurit)
– végfácska (telodendrion)
 Neuron
Végfácska

Idegnyúlvány
 Neuron
1. Idegsejt (neurocyta)
– nagysága 5-150 μm, legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak
a gerincvelő mellső szarvi motoros sejtjei
– alakjuk rendkívül változatos, a sejttestről kiinduló rövid nyúlványok
számától és ágaitól függően. Találunk kerek, orsó, csillag, piramis alakú
idegsejteket
– a sejtmag hólyagszerű, kromatinban szegény, mert az idegsejt nem
osztódik, szaporodásra képtelen
– a magban elhelyezkedő magvacskában (nucleolus) rendkívül aktív
fehérjeszintézis folyik
– a plazmában jellegzetes szemcsézettség mutatható ki ( Nissl szemcsék),
amelyek összefüggést mutatnak az élő idegsejt funkcionális állapotával,
anyagcseréjével. Az idegsejtek kifáradásakor a Nissl-szemcsék eltűnnek,
majd pihenés során ismét reszintetizálódnak
– egyes idegsejtek speciális mirigyfunkciót is végeznek (hipothalamusz)
 Neuron
2. Plazmanyúlvány (dendrit)
- az idegsejt protoplazmájának nyúlványai
- hosszúságuk néhány mikrontól néhány mm
hosszúságig változik
- a dendritek mindazokat az organellumokat
tartalmazzák, amelyeket a sejttest, így Nissl-
szemcséket is,
- a dendritek felszínén nagy számban tűszerű
nyúlványok láthatók. Ezek az un. tövisek a szomszédos
neuronokkal képeznek szinaptikus kapcsolatot
 Neuron
3. Idegnyúlvány, idegrost (neurit)
– az idegsejtek különböző hosszúságú (1-2 mm-től az 1 m-ig),
hüvelyektől körülvett, faágszerűen végződő nyúlványai
– tengelyét, az ingerületet vezető membránnal (axolemma) körülvett
tengelyfonal (axon) képezi, amely a sejttest protoplazmájának a
nyúlványa
– a tengelyfonal nem tartalmaz Nissl-szemcséket
– a tengelyfonal körül elhelyezkedő hüvely alapján megkülönböztetünk
• Schvann-sejtes hüvelyű, más néven velőtlen (szimpatikus idegrendszer
posztganglionáris rostjai)
• Schwann- és velős hüvelyű ( perifériás idegrendszer érző és motoros
idegrostjai)
• Pusztán velőshüvelyű idegrostot (központi idegrendszer pályái)
 Neuron
4. Végfácska ( telodendrion)
– A neuron faágszerű végződése, amely
ingerületátvitelre szolgál
– Egyes esetekben a neuritnak egyetlen
idegvégződése van, más esetekben akár több száz
ágra is oszolhat, pl. harántcsíkolt izomban,
egyetlen idegrost 3-400 izomrostot is elláthat
 Kötő- és támasztószövet
• A szervezetben a legnagyobb mennyiségben
és változatosságban előforduló szövetfajta.
• Jelentős mennyiségű sejtközötti állományt
tartalmaz.
• Kötőszövet: kitölti az egyes szervek közti
tereket, összeköti a szöveteket, szerveket és a
szervezet belső közegét alkotja
• Támasztószövet: testünk vázát alkotja
 Kötőszövet
Jellemzői
- Nagy mennyiségben tartalmaz vér-és
nyirokereket, idegeket
- Védelmet nyújt a mechanikai és kémiai ártalmak
ellen
- Fontos szerepet játszik a fertőzésekkel szembeni
védekezésben ( nyirokcsomó, csontvelő, máj, lép )
- Képes a víz, a só és a zsír tárolására ( ödéma )
 Kötőszövet
Fajtái
- Laza rostos kötőszövet: a szervezetben
mindenütt előfordul, valamennyi kötőszöveti
sejt- és rosttípust tartalmazza
- Tömött rostos kötőszövet: az izmok inait
alkotja
- Retikuláris kötőszövet ( vérképzőszervek,
nyirokszervek szöveti vázát alkotja )
 Támasztószövet
• Porcszövet
- sejtekből és sejtközötti állományból áll
- ereket nem tartalmaz
- felszínét porchártya borítja
- porcsejtek gömbölyű, nyúlvány nélküli sejtek csoportosan helyezkednek
el
- sejtközötti állomány
- üveg vagy hialin porc: sejtközötti állomány egynemű
- rostos porc: rostok láthatók
- rugalmas ( Fülporc )
- kollagén rostos porc ( csigolyák közötti porckorong )
• Csontszövet
 Támasztószövet
• Porcszövet
• Csontszövet
- A csontsejtek szilvamag alakúak, magjuk ovális,
felszínükről számos nyúlvány indul ki, amelyek a
szomszédos sejtekkel kötik őket össze.
- A sejtközötti állomány rostokból és rostközötti
állományból áll, amelybe nagy mennyiségű
mészsó rakódott le. Ez adja a csont nagyfokú
szilárdságát.
 Csontszövet

harántmetszet hosszmetszet
Mozgás szervrendszere
 Mozgásrendszer
A test mozgásában, térbeli helyzetváltoztatásában
részt vevő szerveket együttesen mozgásrendszernek
nevezzük.
- aktív rész: izomzat
- passzív rész: csontok, ízületek
Részei
- Csontvázrendszer
- Izomrendszer
 Csontvázrendszer
- Az emberi szervezet csontváza 206 csontból áll
- Összsúlya a test súlyának 10 %-a

A csontváznak hármas szerepe van

- a szervezet szilárd vázául, támaszul szolgál
- életfontosságú szerveket ( pl. agyvelő ) véd a külső
hatások ellen
- üregébe zárja a vöröscsontvelőt, amely a vérképzés
szerve
 A csontok alakja
Alakjuk szerint lehetnek
- hosszú csöves csontok ( pl. combcsont )
- lapos csontok ( pl. lapocka )
- rövid csontok ( pl. kéztőcsontok )
- szabálytalan csontok ( pl. csigolyák )
A csontok alakjai
 A csontok összetétele
• Víztartalma 40 %
• Szerves anyag 30-40 % - osszein
• Szervetlen anyag 60-70 % - hidroxilapatit

Az összetevők aránya nem állandó, az élet folyamán változik

- Fiatal korban: több szerves anyag- rugalmas
- Felnőttkorban: nő a mésztartalom, szilárdság nő
- Idős korban: szerves anyag megfogyatkozása miatt
csökken a rugalmasság és a szilárdság
 A csont szerkezete
Átfűrészelt csont keresztmetszete
- kívül: kemény, egyneműnek látszó kompakt
csontállomány
- belül: szivacsos állomány, csontlemezkék és
gerendácskák hálózata
A csontok belsejét, a légtartalmú csontok és a
csöves csontok középdarabjának kivételével,
szivacsos állomány tölti ki.
A csöves csontok üregében van a csontvelő.
 A csontok fejlődése
• Az embrionális élet 2. hónapjáig a csontváz
helyén laza embrionális kötőszövet van.
• A csontosodás a 2. hónap végén indul meg és kb.
20. életévben fejeződik be.
• A porc nem egyszerre alakul át csonttá. Kisebb
gócokból – csontosodási pontok - indul ki.
• A csontosodási pontok száma, helye, megjelenési
ideje, összeolvadásuk állandó – kor
meghatározás
 A csontok növekedése
• A csontszövetet a csontképző sejtek ( osteoblasztok ) hozzák
létre. A csontosodás megindulásakor ezek a sejtek
szaporodnak, csoportokba tömörülnek, sejtközötti állományt
választanak ki, mely mészsókkal itatódik át és kialakul a
végleges csontszövet.
• A csontok hosszirányú növekedését a középső és a végrész
határán elhelyezkedő epiphysis porckorongok teszik lehetővé.
• A vastagságbeli növekedés a csonthártya felől rárakodással
indul meg.
• A csontok állandó változásban vannak
csontképző sejtek – csontfaló sejtek
A csontok járulékos részei
 A csontok járulékos részei
1. Porc
- szilárd, szívós, de a csontnál lágyabb
- a csontváz legnagyobb része átmegy a porcos állapoton
2. Csonthártya ( periosteum )
- erekben, idegekben gazdag kötőszöveti hártya
- a csontok felszínét a porcos rész kivételével ez borítja
- hármas feladata van
- a csont táplálása és védelme
- az anyaghiány pótlása, ha a csont megsérült
- a vastagságbeli növekedés
3. Csontvelő ( medulla ossium )
 A csontok összeköttetései
1. Folytonos összeköttetés
- kötőszövetes
- koponyát alkotó csontok között - varrat
- a csontok között kifeszülő kötőszöveti kötegek – szalagok
- porcos
- csigolyák között, két csigolya testet a porckorog
(discus ) kapcsolja össze egymással
- csontos
- keresztcsont
2. Megszakított összeköttetés - ízület
A csontok összeköttetései

varratos

porcos

csontos
 Ízület
Ha két szomszédos csont között a kötőanyag
felszívódása következtében rés keletkezik,
ízületről beszélünk.
Az ízületet ízületi tok zárja körül.
Ízületi fej

Ízületi árok
 Az ízület szerkezete
• Az ízület állandó alkotórészei
– Porccal borított ízfelszínek – ízületi fej, ízületi árok
– Ízületi tok
– Ízületi üreg
– Ízületi nedv
– Szalag
 Ízfelszínek
• Jellemzői
– alakjuk lehet gömb, henger, ellipszoid, nyereg
– az ízfelszínek alakja megszabja az ízületben
létrejövő mozgások lehetőségét
– az alakjuk örökletesen meghatározott
– a két ízfelszín közül az egyik rendszerint domború-
ez az ízületi fej, a másik homorú – ez az ízületi árok
– az ízfelszíneket borító üvegporc simává teszi az
érintkező csontvégeket, megkönnyíti a mozgást
 Ízületi tok
• Jellemzői
– Két rétegből áll
– a külső rostos réteg, amely az ízesülő csontok
csonthártyájába megy át
– a belső réteg, amely az ízületi folyadékot termeli
( synovia). Az ízületi folyadék sárgás, nyúlós-tapadós
folyadék, amely sikamlóssá teszi a porcfelszíneket és
az ízületi tok belső felszínét.
– Vér – és idegellátása rendkívül bő
 Ízületi szalagok
• Fő jelentőségük, hogy szilárd összeköttetést
teremtenek a csontok között.
• Sérüléskor rendszerint a csont törik el a szalag
tapadási helyénél és a szalag sértetlen marad
 Ízületi mozgások
Mozgásképességük szerint ismerünk
• feszes ízületeket, amelyekben mozgás nincs
– lapos ízület pl. keresztcsonti – csípőcsonti
ízület, kéztőcsontok közötti ízület
• mozgékony ízületeket, amelyekben a
csontvégek jelentős mozgásokat
végezhetnek.
 Mozgékony ízületek
Egytengelyű ízületek – hajlítás, feszítés lehetséges
• hengerízület pl. ujjpercek, térd
• forgóízület pl. két alkarcsont között
Kéttengelyű ízületek – hajlítás és feszítés valamint közelítés és távolítás
lehetséges
• tojásízület vagy ellipszoidízület pl. csukló
• nyeregízület pl. hüvelykujj
Soktengelyű vagy szabad ízület – minden irányú mozgás lehetséges un. szabad
ízület
• gömbízület
– a haránttengely körül: hajlítás és feszítés (flexio-extensio);
– a nyílirányú tengely körül: távolítás és közelítés (abductio-adductio);
– a csont hossztengelye körül: forgatás (rotatio).
pl. vállízület, csípőízület
Soktengelyű - gömbízület

csípőízület, vállízület
Kéttengelyű - nyeregízület

kéztő - kézközépcsontok közötti ízületek

Kéttengelyű - tojásízület

csuklóízület
 Egytengelyű - henger ízület

térd, boka , kézközépcsontok – kézujjperccsontok ízületei

 Feszesízület

csípőcsont - keresztcsont közötti ízület

 Felső végtag
Csontjai Ízületei
A vállöv csontjai
– Kulcscsont (clavicula) Kulcscsont - lapockacsont
– Lapockacsont (scapula) Kulcscsont - szegycsont

Felkarcsont (humerus) Vállízület

Alkarcsontok Könyökízület
– Singcsont (ulna)
– Orsócsont (radius)

A kéz csontjai Csuklóízület

– kéztő (carpus),
– kézközép (metacarpus),
– ujjak (digiti manus).
 Alsó végtag
Csontjai Ízületei
A medenceöv csontjai
-Medencecsont ( os coxae ) Keresztcsípőízület
- Szeméremcsont ( os pubis ) Symphysis
- Ülőcsont ( os ischii )
- Csípőcsont ( os ilium )
- Keresztcsont ( os sacrum )

Combcsont ( femur ) Csípőízület

Lábszár Térdízület
- Sípcsont ( tibia )
- Szárkapocscsont ( fibula )

Láb Bokaízület
- Lábtő ( tarsus ) Alsó ugróízület
- Lábközép ( metatarsus )
- Lábujjak ( digiti pedis )
 Törzs csontjai és ízületei
– Csigolyák ( vertebrae ): a törzs tengelyét képező
gerinc csontos elemei
– Bordák ( costae ): a mellkast abroncsszerűen
határoló csontok
– Szegycsont ( sternum )
 Koponya - agykoponya
• Agykoponya csontjai: 7 db
– Nyakszirtcsont ( os occipitale ) 1
– Ékcsont ( os sphenoidale ) 1
– Homlokcsont ( os frontale ) 1
– Falcsont ( os parietale ) 2
– Halántékcsont ( os temporale ) 2
 Koponya - arckoponya
• Arckoponya csontjai: 15 db
– Rostacsont ( os ethmoidale )1
– Orrcsont ( os nasale ) 2
– Könnycsont ( os lacrimale ) 2
– Alsó orrkagyló ( concha nasale inferior ) 2
– Ekecsont ( vomer ) 1
– Járomcsont ( os zygomaticum ) 2
– Szájpadcsont ( os palatinum ) 2
– Felső állcsont ( maxilla ) 2
– Állkapocs ( mandibula ) 1
Izomrendszer
 Izomrendszer
• Az izmok szervezetünk aktív mozgásszervei. Csontvázzal szoros
kapcsolatban állnak, akaratunktól függően működnek.

• Szerepük a mozgásban, az ízületek rögzítésében, mozgatásában,

erőkifejtésében, testtartás megtartásában, anyagcserében,
hőtermelésben és a vérkeringés serkentésében van.

• Testünkön átlag 350 izom különíthető el.

• Az izomzat súlya a test súlyának több mint harmadrésze, izmos

egyéneken elérheti az 50 %-ot.

• Az izom színe sötétvörös, mely részben a vér teltségétől, részben az

izmok festékanyagától ( miokrómtól ) ered.
 Az izom részei
• Izomhas (venter)
– az izom középső része
– ernyedt állapotban puha, tésztatapintású, működéskor megkeményedik
– az izomrostokat kötőszövet egyesíti izommá, így összetartó szerepe van

• Ín ( tendo )
– izmok végén találhatók
– fehér, selymes fényű
– nem nyújtható és nem rövidíthető meg
– az izmokat inak rögzítik a csontvázhoz
– rögzülési pontjai: eredés - tapadás
– az izom összehúzódásakor a tapadás az elmozduló pont
Az izmok eredési és tapadási módjai
• Eredés (origo)
– a test középvonalához közelebb
eredés – a végtagokon a fejhez közelebb eső
– izom rögzített része
• Tapadás (insertio)
– a test középvonalától távolabb
– a végtagokon a fejtől távolabb van
– izom szabad vége

tapadás
 Az izmok alaki sajátosságai
• Változatos alakúak
– hosszú
– rövid
– lapos
– gyűrű ( záróizmok )
• Az izmos résznek megfelelő az ín alakja
• Ha az izom húsos részét ín szakítja meg, kéthasú izom keletkezik
• Eredésük alapján lehetnek
– egyfejű
– kétfejű ( karizom, m. biceps )
– háromfejű (karizom, m. triceps )
– négyfejű ( m. quadriceps )
 Az izmok alakja
• Kétfejű
(kétfejű karizom)
• Kéthasú (nyakizmok
között ínszalag szakítja
meg)
• Három részből álló
(háromfejű karizom)
• Gyűrű alakú
kéthasú Három részből álló (testnyílások körül)
izom
kétfejű • Többszörösen elágazó
(kéz- és lábizmok)
• Széles lapos
(törzs izmai)
Széles lapos
Gyűrű alakú
izom
Többszörösen
elágazó
Anatómia - Élettan - Egészségtan
 A vállöv és felkar izmai
Deltaizom
Deltaizom

Lapocka alatti izom

Kétfejű karizom
Háromfejű
karizom

Singcsont

Elöl nézetben Hátul nézetben

Anatómia - Élettan - Egészségtan szeminárium
 Az izmok fajtái az izomrost elrendeződés szerint

Párhuzamos rostú Egyszer tollazott Kétszer tollazott

(fusiformis) (unipennatus) (bipennatus)
-párhuzamosan futó -minden rostja az izom -rostjai kétoldalt erednek
izomrostok egyik oldalán erednek -egymással hegyesszöget zárnak be
- ferde lefutás után a - madártollszerűen sugároznak az
másik oldalon található izom közepén elhelyezkedő ínba
ín felé halad
Anatómia - Élettan - Egészségtan szeminárium
Az izom felépítése
Izomnyaláb
Izomrost
 Az izmok erei és idegei
• Az izmok rendkívül gazdag ideg- és érhálózattal rendelkeznek
• Az idegek lehetnek
– Mozgató rostok
• az izomösszehúzódást kiváltó impulzust szállítják
• kiesésük az izom bénulását eredményezi
– Érző rostok
• az izomorsókból és ínorsókból indulnak ki
• izomérzést közvetítenek: állandóan tájékozva vagyunk tagjaink helyzetéről,
testtartásunkról
• a fájdalomérzést is az érző rostok közvetítik
– Vegetatív rostok
• az izomállomány táplálását
• az erek beidegzését végzik
 Az izmok járulékos részei
• Nyálkatömlők ( bursa )
– ízületek körül, ahol az ín közvetlenül a csonton fekszik, az ín és a csont között
található
– a nyálkatömlők tartalma az ízületi nedvhez hasonló
– szerepük az inak súrlódásának csökkentése

• Ínhüvelyek ( vagina tendinis )

– ahol az inak erős súrlódásnak vannak kitéve ( pl. kéztő ) az inakat savós ínhüvely
veszi körül
– kettős falúak
• külső - rostos
• belső – synovialis

– a kéz és láb hajlító illetve feszítő izmainak túlerőltetésekor az ínhüvelyek

gyulladásba jöhetnek
nyálkatömlő
Nyálkatömlő
 Az izmok működése
Működésük szerint az izmok lehetnek
• hajlító izmok: flexorok
• feszítő izmok: extenzorok
• közelítő izmok: adduktorok
• távolító izmok: abduktorok
• szűkítő izmok: szfinkterek
Egy izom csak egy fő működést végezhet
- a flexorok a végtagok ízületeit hajlítják
- az extenzorok ezekkel ellentétesen az ízületfeszítését eredményezi
- az adduktorok a törzshöz közelítenek
- az abduktorok a törzstől távolítanak
 Izomtan
Csoportosításuk
1. Testtájékok szerint
- Végtagizmok
- Felső végtag izmai
- Alsó végtag izmai
- Törzsizmok
- Mellizmok
- Hasizmok
- Hátizmok
- Fej-és nyakizmok

2. Működésük szerint
( hajlító-feszítő, közelítő-távolító, szűkítő )
A keringési rendszer
 Keringési rendszer
• A szervezet szöveteit és minden szervét vérerek
hálózata szövi át.
• Feladata a sejteknek tápanyaggal és oxigénnel
való ellátása, illetve a bomlástermékek és a
széndioxid elszállítása
• Részei
– A vérkeringési rendszer
– Vér- és vérképzőszervek
– Nyirokrendszer
 Vérkeringési rendszer
• Részei
– Szív
– Erek
 Szív ( Cor )
• Kúp alakú, izmos falú üreges szerv. A két tüdő
között a mellüreg elülső részében, a
középvonaltól kissé balra található. A
rekeszizmon nyugszik.
• A 4-6. bordaporcnak megfelelő helyen
közvetlenül az elülső mellkasfallal érintkezik.
• Nagysága egy zárt ökölnek felel meg, függ
életkortól, nemtől, alkattól és a szív munkájától
• Súlya: újszülött 20 g, felnőtt 300 g
 Szív ( Cor )
• Felépítése
– Csúcs
• Jobb és bal kamrák
– A nagyvérköri és a kisvérköri keringést biztosítják
– Izomzatuk a pitvarokéhoz képes vastagabb
– Alapi rész ( bázis )
• Job és bal pitvar
– A pitvarokba ömlenek a szívbe vezető nagy vénák és innen jutnak a
kamrákba
– Hosszanti sövény ( septum cordis )
– Billentyűk
A szív felépítés
 A szív üregei - pitvarok
• Jobb pitvarba nyílik
Vena cava inferior ( alsó fő visszér )
Vena cava superior ( felső fő visszér )
Sinus coronarius ( szív saját főgyűjtőere )
- a jobb pitvar a jobb kamrával a jobb vénás szájadékon át
közlekedik – háromhegyű billentyű
- a jobb és a bal pitvar a magzati életben közlekedik egymással
• Bal pitvarba nyílik
Vena pulmonalis ( 4 db tüdővéna )
- nagyjából kocka alakú
- a bal pitvarból a vér a bal kamrába a bal vénás szájadékon keresztül
kerül – kéthegyű billentyű
 A szív üregei - kamrák
• Jobb kamrából indul
Arteria pulmonalis ( tüdőverőér )
- átmetszetben félhold alakú
• Bal kamrából indul ki
Aorta
- ürege átmetszetben kör alakú
- fala kétszer olyan vastag, mint a jobb kamráé
 A szív üregei, ki- és belépő erek
aorta

tüdőartéria
tüdőartéria

felső testvéna
tüdővéna
tüdővéna

jobb pitvar bal pitvar

bal kamra
jobb kamra
szívsövény
alsó testvéna
 Szívbillentyűk
• Vitorlás billentyűk
– a vénás szájadékban, a pitvarok és a kamrák között
helyezkednek el
– egyenírányító szelep módjára megakadályozzák, hogy a vér a
kamrákból visszaáramoljon a pitvarokba
– részei:
• vitorla: háromszög alakú alapja a pitvar-kamrai szájadék széléhez
rögzül, a csúcs a kamra felé néz szabadon
• inhúr: a billentyűt a szemölcsizmokhoz rögzítik
• szemölcsizom
– bal pitvar szájadékban: kéthegyű billentyű
– jobb pitvar szájadékban: háromhegyű billentyű
A vitorlás billentyűk
részei működése
 Szívbillentyű
• Félhold alakú vagy zsebes billentyű
– A kamrákból kiinduló nagyartériák szájadékában
található
– Mindkét artéria szájadékában 3 db félhold alakú
billentyű van, tasakjaik a keringés irányába néznek
– Amikor a vér a kamrákból a nagyerekbe lökődik a
billentyűk megnyílnak, a tasakok az érfalhoz simulnak
– Amikor a kamra ellazul a tasakok vérrel telítődnek és
így megakadályozzák a vér visszaáramlását
A zsebes billentyűk
 A szívfal szerkezete
Három rétegből áll
- szívburok ( epicardium )
- Kettős falú savós hártya, mely a szívet körül veszi
- Külső lemeze: a szívet környezetétől , a szomszédos szervektől
választja el
- Belső lemeze: hozzánőtt a szívhez
- A két lemez között zárt üreg van, a szívburok ürege, melyet
savós folyadék tölt ki
- A kettős lemez a szív súrlódásmentes összehúzódását biztosítja
- szívizomzat ( myocardium )
- szívbelhártya ( endocardium )
 A szívfal szerkezete
Három rétegből áll
- szívburok ( epicardium ): kötőszövet
- szívizomzat ( myocardium )
- haránt csíkolt izom, akaratunktól függetlenül működik
- a pitvarok izomzata vékonyabb, mint a kamráké
- a pitvarok és kamrák izomzatát egymástól rostos kötőszövetes
gyűrű választja el
- szívbelhártya ( endocardium )
- kettőzete a szívbillentyű
- elasztikus kötőszövet, amely a szív térfogatváltozásaihoz
alkalmazkodni képes
 A szív beidegzése
A szív ritmusos működését a szívben elhelyezkedő önálló ingerképző és
ingervezető rendszer irányítja, amely külső beidegzése révén kapcsolatban áll a
központi idegrendszerrel.
1. Szív saját ingerképző és ingervezető rendszerei
Sinus csomó: jobb pitvar falában található elsődleges ingerképző
központ, amely a szívösszehúzódások ütemét biztosítja
Pitvar-kamrai csomó: a jobb pitvar alsó részében, a pitvar-kamrai
határ felett található
Pitvar-kamrai köteg ( His nyaláb ) és annak 2 szára ( Tawara szárak ): a
kamrákat elválasztó sövényen húzódik lefelé
Végelágazások ( Purkinje rostok ): a kamraizomrostok között találhatók
2. Központi idegrendszeri
Nyúltvelőben lévő szívműködési központ
A szív beidegzése
 Vérerek
• Verőerek ( artériák )
• Gyűjtőerek ( vénák ), visszerek
• Hajszálerek ( kapillárisok )
- a három szakasz erei különböző szerkezetűek
- mindháromnak a falát belülről endothelréteg alkotja, amely
megakadályozza a keringő vér megalvadását
- a hajszálerek kivételével faluk 3 rétegű
- belső réteg ( intima ): endothel sejtek
- középső réteg ( media ): simaizom sejtek
- külső réteg ( adventitia ): kötőszövet, itt találhatók az érfalat
tápláló saját kiserei valamint az érlumen tágasságát szabályozó idegek
Vérerek
 Vérerek
• Verőerek ( artériák )
– a vért a szív felöl a periféria felé szállítják
– fokozatos elágazódás után mennek át a kapillárisrendszerbe
– az artériák űrtere az oszlások szaporodásával nő
• Gyűjtőerek ( vénák ), visszerek
– a periféria felöl, a hajszálérterületről a szív irányába szállítják a
vért
– ürege tágabb az artériásénál, fala vékonyabb
– a vér visszafolyásának meggátolására semilunaris billentyűk
találhatók benne
• Hajszálerek ( kapillárisok )
 Vérerek
• Verőerek ( artériák )
• Gyűjtőerek ( vénák ), visszerek
• Hajszálerek ( kapillárisok )
– csak mikroszkóppal láthatók
– faluk rendkívül vékony, így nagyfokú, gyors
tágulásra illetve szűkülésre képesek
– a hajszálereknek kb. 10 %-a szállít vért, a többi zárt
 Vérerek
• Anasztomózisok
– az egyes erek között létrejött összeköttetés
– szerepe, valamely értörzs elzáródása esetén a hozzá tartozó területet a
szomszédos érből vérrel lássa el, így a különben ellátandó területen
nem következik be elhalás
– ha az egymással szomszédos területet tápláló artériák között nincs
összeköttetés - végartériák ( szív, agy, vese )

• Kollaterális összeköttetés
– egy értörzs proximális szakaszát az ér disztális részének ágaival kötik
össze
Vérkörök
 Vérkörök
• Kivérkör
– a kisvérkör a jobb kamrából a tüdőverőérrel ( arteria
pulmonalis ) indul ki
– behatol a tüdőbe ahol az ágak a hörgőket kísérve
hajszálerekre oszlanak
– majd a 4 db tüdő véna ( vena pulmonalis )útján a bal pitvarba
térnek vissza
– feladata, hogy a gyűjtőeres vér a tüdőben a gázcsere
következtében verőeres vérré alakuljon

• Nagyvérkör
Kisvérkör
 Vérkörök
• Kisvérkör
• Nagyvérkör
– a nagyvérkör a bal kamrából az aortával indul
– ágai mind kisebbekre végül hajszálerekre oszlanak,
majd visszerekbe összeszedődnek és
– az alsó fő visszér (vena cava inferior) valamint a
felső fő visszér (vena cava superior) útján a jobb
pitvarba ömlenek
Vérkörök
Vénás ér

A vér áramlás mechanizmusa

1. Az artéria pulzushulláma előrehaladtában
összepréseli a két kísérő véna egy-egy
szakaszát.
A sűrűn elhelyezkedő billentyűk miatt a
vénákban lévő vér csak a szív felé tud
áramlani, tehát az artéria pulzusa
pumpaszerűen elősegíti a vénás áramlást,

2. Az érköteg környezetében lévő izmok

működésük közben hol itt, hol ott nyomják
össze a vénákat ami szintén elősegíti a
vénás
keringést.
 Vénák
Kapuvisszér (vena portae)
- a páratlan hasüregi szervek ( gyomor, belek, lép,
hasnyálmirigy) vénáit gyűjti össze
- a vénák összeömléséből kialakuló v. portae a májba
belépve artéria módjára ismét hajszálerekre oszlik
- ezáltal a gyomor-bél rendszer vénás vére , amely a bélből
felszívódott összes tápanyagot tartalmazza, közvetlen
kapcsolatba kerül a májsejtekkel (méregtelenítés,
tápanyagok raktározása)
- ebből a második kapilláris rendszerből összeszedődő
vénák a májból kilépve a vena cava inferiorba ömlenek
 Keringési rendszer
• A szervezet szöveteit és minden szervét vérerek
hálózata szövi át.
• Feladata a sejteknek tápanyaggal és oxigénnel
való ellátása, illetve a bomlástermékek és a
széndioxid elszállítása
• Részei
– A vérkeringési rendszer
– Vér- és vérképzőszervek
– Nyirokrendszer
 Vér – és vérképző szervek
• A vér alakos elemeinek nincs osztódási, illetve
szaporodási képességük, a vérben rövid
élettartalmúak, így speciális szerveknek kell
gondoskodni állandó pótlásukról.
• A vérképző szerveket közös néven hemopoetikus
rendszernek nevezzük.
– Csontvelő
• sárgacsontvelő
• vöröscsontvelő
– Nyirokszervek
 Vérképző szervek
• Sárgacsontvelő
– legnagyobbrészt zsírszövetből áll és hézagpótló
szerepe van
– nagyobb vérveszteség után azonban képes
vöröscsontvelővé visszaalakulni és részt vesz a vérsejt
képzésben
• Vöröscsontvelő
– felnőttben a szivacsos csontokban foglal helyet
• hosszúcsontok végrészében (combcsont, felkarcsont)
• rövid és laposcsontokban (csigolyatest, szegycsont)
 A vér alakos elemei
• Vörösvértestek – csontvelő
• Fehérvérsejtek
– Granulociták - csontvelő
– Monociták - csontvelő és reticuloendothelialis
rendszer
– Limfociták - nyirokszervekben
• Trombociták (vérlemezkék ) - csontvelő
Csontvelő
 Nyirokrendszer
• Nyirokcsomók, nyirokerek
• Mandulák
– Szájpadi mandula – páros szerv
– Nyelvgyöki mandula – páratlan szerv
– Garatmandula – páratlan szerv
– Fülkürti mandula – páros szerv
• Lép
• Csecsemőmirigy
 Nyirokrendszer
• Nyirokerek
– a nyirokrendszer a periférián a vérkapillárisok
területén, a szövetrésekben kezdődik,
– a vénás rendszerrel párhuzamosan egyre nagyobb
törzsekbe gyűlik össze,
– a vénás rendszerbe torkollnak
• Nyirokcsomók
 Nyirokrendszer
• Nyirokerek
• Nyirokcsomók
– A nyirokerek útjába nyirokcsomók vannak iktatva
– Kis, rendszerint bab alakú képződmények,
– Nagyságuk 2mm-2 cm között ingadozik
– Keresztmetszetén
• külső kéreg
• belső velőállomány
– Az alapszövet hézagait limfociták töltik ki, melyek részben itt
termelődnek
– A nyirok a nyirokcsomón belül tág szinuszokban folyik
Nyirokcsomó
 Nyirokrendszer
Jellemzői
- a nyirokerekben a nyirok áramlását billentyűk
szabályozzák

- mielőtt a nyirok a vérpályába ömlene legalább

egy nyirokcsomón áthalad

- regionális szerveződésűek: egy-egy testterület

vagy zsiger nyirokerekhez tartozó nyirokcsomóit
tájéki ( regionális ) nyirokcsomóknak nevezzük