FELADAT,

TESZT(FELMÉRŐ),
MUNKALAP, ITEM

2021
Kocsis Annamária
A feladat fogalma

Definíció
 Minden olyan eszköz, amelyet a tanulási
folyamatban bármilyen tanulási vagy
mérési cél érdekében alkalmaznak, és
tanulói tevékenységet igényel.
A feladat jellemzői

 A feladatok lehetnek írásbeliek, szóbeliek vagy bármilyen

médium segítségével eljuttathatók a tanulóhoz.
 Alkalmazhatóak a tanulási folyamat bármely fázisában.
 Megoldhatóak bármilyen munkaformában.
 Lehetnek egyszerű cselekvést igénylő, rövid ideig tartó
tevékenységek.
 Lehetnek komplexek, hosszadalmasak.
 A megfogalmazott követelményeiknek le kell fedniük a teljes
tartalmi és tevékenységstruktúrát, támogatniuk kell a szóbeli,
írásbeli, , gyakorlati feladatok szerkesztését.
A feladatok követelményei
Tartalmazniuk kell:
 A tartalom meghatározását;
 Az elvárt tanulói tevékenységet vagy cselekvést
(leír, felsorol, kiválaszt, kiszámít, lerajzol,
ellenőriz, véleményez, minősít);
 Az elvárt tudásszintet (egyet, többet, az összes
elemet);
 Esetenkét az alkalmazható segédeszközöket (pl. A
szöveg alapján…).
 Az írásbeli forma
 Leggyakrabban alkalmazott mód, ahol a kérdés
megfogalmazása és a válaszadás egyaránt rögzített, írott
forma, egyetlen eszközön történik.
 A nyomtatott eszközök mellett újabban az elektronikus
rendszerek használata is a tárgyilagosság, az érvényesség és
a megbízhatóság elvárásainak megvalósulását segíti.
 Az írásbeli módszerek során a tervezés, a megvalósítás és az
elemzés rögzített és dokumentált formában zajlik (feladatlap,
tesztek, Google Forms, Liveworksheets, Mentimeter stb.)
 Minden lépés és elem, valamint ezek hatásai összevethetők,
minősíthetők.
 Az objaktivítást segíti a megoldókulcs, az értékelési
útmutató.
 Csoportfeladat: Mit tesz a tanító, ha 4. osztályban
a mesék tanítását befejezte és fel szeretné mérni
feladatlappal a tanuló tudását ezen a területen?
A tesztek (feladatlapok szerkesztése)
szerkesztése
 A teszt szó angol eredetű, jelentése: próba.
 Segítségével egyszerre sok diák értékelhető.
 Először a XX. század elején az intelligencia mérésére
dolgoztak ki teszteket, majd ezek mintájára az iskolai
tanulás szempontjából lényeges képességek és
teljesítmények minél pontosabb megállapítására
sokféle mérőeszköz született.
 A ma iskolájában egyre gyakoribb a tesztekkel
történő teljesítménymérés, a megkülönböztetés és
kiválasztás céljából, a tények minél pontosabb
feltárása, illetve a javító beavatkozás elősegítése
érdekében.
Teszt (felmérő) vagy munkalap?
Saját munkájuk segítése érdekében a pedagógusok gyakran
állítanak össze teljesítménymérő teszteket (feladatlapokat).

A tanárok előszeretettel minősítenek minden olyan eszközt

feladatlapnak, amely írásos kérdéseket is tartalmaz: a teljesítménymérés
céljából összeállított tesztet ugyanúgy, mint a tanulók önálló tanulását
elősegítő és szabályozó munkalapot.

A munkalapok is tartalmazhatnak a tanulás egy-egy lényeges

szakasza végén önellenőrzésre alkalmas feladatokat, ezek rendeltetése
azonban az alkalmazás, a gyakorlás, a rendszerezés, a tanulók
tájékoztatása arról, hogy mikor tekinthetik a munkájukat befejezettnek.

A munkalapok lényegileg az önálló tanulás kellékei.

A teszttel sokszor azonosnak tekintett feladatlap és a munkalap

között tehát nagy a különbség.
 Mi az
Miből áll item?
a teszt?
 A teszt feladatokból, a feladat pedig itemekből áll.
 Az item a feladat legkisebb, önállóan értékelhető
egysége, nem bontható további részteljesítményre.
 Az itemeket kétféleképpen minősíthetjük: ha a tanuló
megoldotta, az item egy pontot ér, ha nem oldotta
meg, vagy a megoldása rossz, az nulla pontot ér.
 A teljesítménymérő tesztek esetében az itemeket
súlyozhatjuk: ekkor a nehezebb követelményt
tartalmazó item értéke magasabb lesz, így többpontos
itemek is szerepelhetnek a feladatlapban.
 A tesztek (feladatlapok) összeállításának
elengedhetetlen feltétele a tantervi követelmények és
a tananyag elemzése, továbbá a tesztszerkesztés
kialakult technikáinak az ismerete.
 A teszt szerkesztőjének tisztában kell lennie a tudás
fejlődési szintjeivel is: világosan meg kell különböztetnie
a képesség jellegű, procedurális, „tudni, hogy hogyan”
tudást és az ismeret jellegű, deklaratív, „tudni, hogy mit”
tudást.
 Figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a képességek
fontos szerepet játszanak a tudás szerveződésében, mivel
a tudás nemcsak kumulálódó ismeretekből tevődik össze,
hanem jelentős annak szervezettsége, felépülése is.
 A feladatlapoknak tehát tükrözniük kell azt a ma már
pedagógiai evidenciát, hogy a mennyiségi tudás
önmagában nem feltétlenül értékes, ha az
szervezettségét tekintve nem tekinthető minőségi
tudásnak.
 A tesztek összeállításánál ma is általánosan alkalmazzák a tudás
fejlődési szintjeit kategorizáló Bloom-féle taxonómiát.
 Bloom szerint gondolkodásunkat hat, fokonként egyre
bonyolultabb szintre lehet osztani az egyszerű tények
előhívásától (legalsóbb szint) az értékelés jelentette
folyamatokig (legmagasabb szint).
 Ebben a hierarchiában mindegyik szint sikeressége attól függ,
hogy a diák képes-e ezen szint alatt is teljesíteni: például ha egy
diák a tudást alkalmazni szeretné, akkor ehhez szüksége van a
megfelelő információkra és ezen információk megértésére.
 A diákok tanításakor, illetve értékelésekor nem szabad
elfelejtkeznünk arról, hogy a tanulás valójában egy folyamat, és
a tanárnak az a feladata, hogy a diákot abban segítse, hogy
gondolati folyamatok során lehetőleg eljusson a szintézis és az
értékelés magasabb hierarchiájú szintjeire.
 Bloom taxonómiája
A feladatírásnál fontos az egyes szintekhez kapcsolható utasítások
(igék) megtalálása:
Ismeret szintjén: ismerd fel, idézd fel, határozd meg stb.

Megértés szintjén: indokold meg, fogalmazd újra, igazold stb.

Alkalmazás szintjén: csoportosítsd, alkalmazd, használd fel stb
Analízis szintjén: különböztesd meg, hasonlítsd össze stb.

Szintézis szintjén: általánosíts, vonj le következtetéseket stb.

Értékelés szintjén: értékeld, ítéld meg, becsüld fel stb.

 Másfajta modellek
A megértés négyrészes modellje
• Globális megértés: az általános megértés egyik formája, amely egy téma vagy
tartalom nagyvonalakban való megértését biztosítja.
• Értelmező megértés: a Bloom-féle taxonómia értelmezési szintjéhez hasonló.
Ez a fajta megértés akkor következik be, ha a tanuló képes következtetések
(implikációk) megvitatására, összefüggések felfedezésére és a tartalom
különböző, egymással kapcsolatban nem álló területeiről való gondolatok
vagy információk összekapcsolására.
• Személyes megértés: az új tudást összekapcsolja a tanuló által korábban
felhalmozott személyes tapasztalatokkal és tudással.
• Kritikai megértés: képessé teszi a tanulót a tartalomtól való eltávolodásra,
elemzésre, valamint saját tudása, illetve a tartalom relatív értékének
(helytállóságának, jelentőségének) megállapítására annak fényében, amit a
tanuló már tud vagy megértett.
(CharlesTemple – Jeannie Steele – Kurtis Meredith: A kritikai gondolkodás
fejlesztése)
 Csoportfeladat: Bloom taxonómiáját követeve, fogalmazzanak A
parázs című magyar népmese alapján az egyes szintekhez kapcsolódó
utasításokat, feladatokat!