MECHANIKA

FELADATOK
Dr. Káptalan Erna Katalin, Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár
Érettségire javasolt I-es típusú feladatokat választottam, itt-ott emelt szintű kiegészítésekkel.

Feladat: Nulla nagyságú eredő erővel rendelkező, több erőből álló rendszer
hat egy m tömegű testre. (Egy testre több erő hat, és az erők eredője a
nullvektor). A test mozgásával kapcsolatban helyes a következő kijelentés:
a. a test gyorsulása pozitív;
b. a test abszolut nyugalomban van;
c. a test egyenletes körmozgást végez;
d. a sebességvektor állandó.
Feladat: Nulla nagyságú eredő erővel rendelkező több erőből álló rendszer hat egy m tömegű

testre. Milyen mozgást végez a test?

Megoldás: A tehetetlenség elve alapján, ha a testre ható erők eredője

0, akkor a test mozgásállapota nem változik, azaz egyenes vonalú
egyenletes mozgást végez, a sebességvektor állandó. Helyes válasz: d, a
sebességvektor állandó

Vagy: a dinamika alaptörvényét alkalmazzuk: . Helyes válasz: d, a

sebességvektor állandó
Feladat: Egy m = 3kg tömegű, vízszintes

felületen található testre függőlegesen

lefele egy F =10N nagyságú erő hat. A

test részéről a felületre ható nyomóerő

nagysága:

a.10N b. 30N c. 40N d. 50N

Feladat: Egy m = 3kg tömegű, vízszintes felületen található testre függőlegesen lefele egy F =10N nagyságú erő hat. Mekkora

erővel nyomja a test a felületet?

Megoldás: A test ugyanakkora erővel nyomja a felületet, mint a felület őt! A testre ható erő nagysága ugyanakkora,

mint a test által a felületre gyakorolt nyomóerő nagysága, csak azzal ellentétes irányítású, Tehát az N’=N erő

nagyságát keressük!

A testre hat: az erő, a test súlya, és a felület által gyakorolt merőleges

visszaható erő. A test nyugalomban van, a rá ható erők eredője nulla,

vagyis , ahol

N’=N=40N, a helyes válasz: c. 40N

Feladat: Egy biciklis egy 10m sugarú negyed kört 2s alatt tesz meg. A biciklis
átlagsebesség-vektorának modulusza: a. m/s b. m/s c. m/s d. m/s

Megoldás: A kerékpáros körmozgást végez, egy

negyed kört ír le. Hajlamosak lennénk gyorsan
kiszámolni a mozgás átlagsebességét, de a feladat a
középsebesség-vektor nagyságát kérte.
Az átlagsebesség vektor az elmozdulásvektor és az
időtartam aránya.
Az elmozdulásvektor a végső és kezdeti
helyzetvektorok közötti különbség; a helyvektor vagy
helyzetvektor a test pillanatnyi helyzetét jellemzi egy
vonatkoztatási ponthoz képest.
Feladat: Egy biciklis egy 10m sugarú negyed kört 2s alatt tesz meg. A biciklis
átlagsebesség-vektorának modulusza: a. m/s b. m/s c. m/s d. m/s

Készítünk egy rajzot. Legyen a vonatkoztatási pont a kör

középpontja. A két helyzetvektor és .

Az elmozdulásvektor a két helyvektor közötti különbség,
vagyis test kezdeti és végső helyzete közötti távolság, mi
esetünkben:
A középsebesség-vektor (iránya, irányítása megegyezik
az elmozdulás-vektoréval: nagysága : .
A helyes válasz tehát: d.
Feladat: Egy anyagi pont esetén a mozgási energia változásának tétele a következő

matematikai összefüggéssel írható fel (a tankönyv jelöléseit használjuk):

a. ΔEc = Ltotal b. Ec = Ltotal c. ΔEc = −Ltotal d. Ec = −Ltotal

Megoldás: Az elmélet szerint egy anyagi pont mozgási energiájának változása egyenlő a rá
ható összes erő mechanikai munkájával. Így a helyes megoldás: a.

Példa-feladat: Az m=1kg tömegű testet h=3m magasról szabadon engedjük. Mennyit változik a

mozgási energiája földet érésig?

Megoldás: A testre ható gravitációs erő hatására a mozgási energia változása egyenlő az erő által

végzett mechanikai munkával:

Feladat: Egy m = 0,3 kg tömegű testre F eredő erő hat. A test sebessége kezdetben nulla volt, de

út megtétele után v = 6m/s lett. Az F erő értéke:a. 0,3N b. 0,6N c. 0,9N d. 1,2N

Megoldás A mozgási energia változásának tétele szerint a testre ható állandó eredő

erő munkája:

= , (ahol α az erő és elmozdulásvektor által közrezárt szög, esetünkben nulla fok). Az

erő mechanikai munkája egyenlő a test mozgási energiájának változásával (végső

mínusz a kezdeti mozgási energia) , ami a teljes útra vonatkozóan : , tehát

, ahonnan és a helyes válasz: c.

Feladat: A mellékelt ábrán egy test sebességét ábrázoltuk az idő függvényében. A testre ható

eredő erő által 30s alatt végzett mechanikai munka egyenlő:

a. 0J ;
b. 100J ;
c. 200J ;
d. 300J

Ha ismerjük, és helyesen alkalmazzuk a mozgási

energia váltzosának tételét, ez egy könnyű feladat: a
testre ható eredő erő munkája egyenlő a test mozgási
energiájának a változásával, ami a teljes időtartamra
vonatkozóan , a helyes válasz: a.
Feladat: A mellékelt ábrán egy test sebességét ábrázoltuk az idő függvényében. Mekkora a testre ható eredő erő által 30s alatt végzett mechanikai
munka?
Megtörténhet viszont, hogy amikor elolvassuk a feladatot, semmilyen ötletünk nincs. Ilyenkor választhatjuk a következő
utat:

Hangya-megoldás: Jól szemügyre vesszük a grafikont

(máskor elolvassuk a feladatot), és kiszűrjük belőle a
hasznos információkat: A mozgás két szakaszra
osztható. Az első szakasz ideig tart, ez idő alatt a
sebesség nulláról –ra nő. A második szakasz
időtartama Ebben a szakaszban a sebesség -ról
nullára csökken.
Ha most sincs használható ötletünk, akkor
hangyaszorgalommal kiszámolunk mindent, amit csak
tudunk:
Feladat: A mellékelt ábrán egy test sebességét ábrázoltuk az idő függvényében. Mekkora a testre ható eredő erő által 30s alatt végzett mechanikai
munka?

A mozgás első és második szakaszára is kiszámolható  

a gyorsulás, mint a sebességváltozás és az időtartam
aránya: (sebességváltozás=a végső és a kezdeti
sebesség különbsége)

 
 

Az átlagsebességek (ez esetben) számtani középarányosként számíthatóak ki

A megtett utak a középsebességet felhasználva

Feladat: A mellékelt ábrán egy test sebességét ábrázoltuk az idő függvényében. Mekkora a testre ható eredő erő által 30s
alatt végzett mechanikai munka?

A megtett út kiszámolható az egyenes vonalú

egyenletes mozgás úttörvényéből is:
=100m

A megtett út kiszámolható grafikus módszerrel is, mint az egyes háromszögek területe.

 

A testre ható erők kifejezhetők a dinamika alaptörvényéből:

(Nem ismerjük a test tömegét, de nem adjuk föl..)

Feladat: A mellékelt ábrán egy test sebességét ábrázoltuk az idő függvényében. Mekkora a testre ható eredő erő által 30s
alatt végzett mechanikai munka?

A két szakaszban a végzett munka:

és

(Az erő és a végzett munka nem számolható ki,

mert nem ismerjük a test tömegét)

Az össz munka:

Sikerült! A feladat érdekessége, hogy a tömeg ismerete nélkül is kiszámoltuk az eredményt.

Tehát: , a helyes válasz: a.

Feladat: Egy rugó mindkét végére ellentétes irányítású, azonos 20N nagyságú erő hat. A rugó

megnyúlása 10cm. A rugó rugalmassági állandója: 2N /m b. 40N /m c. 200N /m d. 400N /m

Megoldás: Készítünk egy rajzot!

Azonnal beugrik az elmélet: a rugalmas alakváltozásról van szó, egyensúly esetén a rugalmas erő
egyenlő és ellentétes irányítású az alakváltoztató erővel (A rajzon csak a rugóra ható külső erőket

tüntettük föl, a rugalmas erőt, , nem). Tudjuk, hogy az alakváltoztató erő egyenesen arányos a

megnyúlással: . Mégis van valami zavaró ebben a feladatban! Csak be kellene helyettesíteni a

képletbe, de mit? Mekkora az F erő? Az F=20N, vagy a kétszerese? Esetleg nulla?! Ráadásul mindkét

esetnek megfelelő eredmény ott van a lehetséges válaszok között!

Feladat: Egy rugó mindkét végére ellentétes irányítású, azonos 20N nagyságú erő hat. A rugó megnyúlása
10cm . Mekkora a rugó rugalmassági állandója?

Rajzoljuk le a falhoz kötött rugót. Az ábra

szerint a rugónak mindegy, hogy

a fal vagy a kezünk húzza!

Ez esetben egyik kezünk helyett fal van, ezen a végen a fal hat ugyanakkora erővel a rugóra, mint

eddig a kezünk. A megnyújtott vagy összenyomott rugó mindkét végére ugyanakkora erő hat,

különben nem (vagy nem csak) megnyúlna, hanem gyorsulva mozogna!

Feladat: Egy rugó mindkét végére ellentétes irányítású, azonos 20N nagyságú erő hat. A rugó
megnyúlása 10cm . Mekkora a rugó rugalmassági állandója?

Következtetés: Az ideális rugóban megjelenő rugalmas erőre úgy kell

tekinteni, akárcsak az ideális szálban fellépő feszítőerőre: a rugó

mentén mindenütt ugyanakkora.

Ezek után könnyen megoldható a feladat. Adataink:

Innen . A helyes válasz tehát: c.

Feladat: Egy gyorsulva mozgó nyújthatatlan szálban megjelenő feszítőerő csak abban az esetben
azonos a szál mentén bárhol, ha:
a. a szál mindkét végén terhelt; c. a szál ideális csigán át van vetve;
b. a szál tömege elhanyagolható; d. a szál alig észrevehető alakváltozást szenved

 Válasz: A legtöbb feladatban az összekötő szálak tömege elhanyagolható, és a szál minden

pontjában ugyanakkora feszítőerő hat. A helyes megoldás: b

A jobb oldali ábrán erre látunk egy jó példát: ahány szál,

annyi különböző értékű feszítőerő. (A rajzon három különböző
szál van, tehát három különböző feszítőerő-érték: , , .)
Egy tömeg nélküli szál minden pontjában ugyanakkora a feszítőerő.
*Kérdés: Ez mindig így van-e?

Válaszként vegyünk egy ellenpéldát:

*Feladat: Egy tömegű veder vizet kell kiemelni a kútból,állandó sebességgel, és a veder tömegű,

hosszúságú lánc végén lóg. Mit tudunk a láncban fellépő feszítőerőről mondani?

Megoldás:A kezdeti pillanatban a veder víz és a lánc teljes egészét

tartjuk kezünkben, de amint húzzuk fölfele, a láncnak egyre kisebb
részét kell már emelnünk, végül csak a veder víz súlya marad.

Az tömegű lánc minden pontjában más feszítőerő van: a vedertől

távolságra levő pontban a feszítőerő (a lánc minden pontjában más!)

Ügyesebbek oldják meg otthon…

*Feladat: Egy tömegű veder vizet kell kiemelni a kútból,állandó sebességgel, és a veder tömegű,

hosszúságú lánc végén lóg. Mit tudunk a láncban fellépő feszítőerőről mondani?

• Más megközelítés: Ha a lánc tömegét darab tömegű kis láncszemre leosztjuk, (), akkor a
vedertől számított -adik láncszemre ható erők, állandó sebességgel való emelés közben: fölfele

• lefele pedig erő hat.

• A két feszítőerő különbsége éppen a láncszem súlyával egyenlő és ellentétes irányú, hiszen
egyenletes mozgás vagy nyugalom esetén a láncszemre ható eredő erőnek nullának kell lennie.

**Kérdés: lehetséges az, hogy az egyetlen láncszemre (és akkor a teljes lánc-veder rendszerre)
ható eredő erő nem nulla? (Gondolkodjatok el ezen!)
Feladat. Egy munkás egy állócsiga segítségével emel fel egy

50 kg-os testet, a mellékelt ábra szerint 600 N erővel húzza a

kötelet, miközben a test 3 métert emelkedik. Összehasonlítva

a munkás által végzett mechanikai munkát a test potenciális

energiájának növekedésével elmondható, hogy:

• a. azonosak
• b. a potenciális energia változása 300 J – lal kisebb
• c. a potenciális energia változása 300 J - lal nagyobb
• d. a potenciális energia változása 150 J – lal nagyobb
Feladat. Egy munkás egy állócsiga segítségével emel fel egy 50 kg-os testet, a mellékelt ábra szerint 600 N erővel húzza a
kötelet, miközben a test 3 métert emelkedik. Hasonlítsd össze az ember által végzett munkát a teher helyzeti energiájának a
növekedésével!

Megoldás: Ami biztos: az F erő ugyanakkora úton mozdul el, mint a teher.

Az általa végzett mechanikai munka:

A gravitációs erő munkája

A teher helyzeti energiájának megváltozása:

A helyes válasz:b. A helyzeti energia változása kisebb.

Érdemes viszont továbbgondolni a feladatot!

*Plusz feladat: Hova „tűnik” a 300J mechanikai munka? Két esetünk is van:

A. eset: A kötél ideális. Egy ideális szál minden pontjában a

feszítőerő ugyanakkora. A csiga közbeiktatása csak a feszítőerő

irányát változtatja, nagyságát nem. A csomagra tehát fölfele

akkora erő hat, mint amekkorával az ember húzza a kötelet (),

ami nagyobb, mint a test súlya (. Az előbbi feladatokból kiderül,

hogy ez esetben az ember a csomagot nem állandó sebességgel

emeli. Ezért az ember által végzett mechanikai munkának egy

része a helyzeti energia növelésére, másik része a mozgási

energia növelésére fordítódik. A mozgási energia változása a

testen végzett össz mechanikai munkával egyenlő, azaz

*Plusz feladat: Hova „tűnik” a 300J mechanikai munka?

B. eset: A kötél nem ideális, ez esetben a mechanikai munka a kötél

felemeléséhez szükséges munkát jelenti. Akár hatásfokot is számolhatunk,

hiszen a teher felemelésére fordított, munka a hasznos munka, viszont a teher

csak a kötéllel együtt emelhető, tehát az összes befektetett munka , és a teher

emelésének hatásfoka így: azaz 83%-os.

**Plusz kérdés: Mekkora erővel hat az ideális csiga a felfüggesztési pontjára?

2. *Plusz kérdés: Mekkora erővel hat az ideális csiga a felfüggesztési pontjára?

A csiga ideális, tömege tehát elhanyagolható. A

csigára 3 erő hat: a két feszítőerő, és a

felfüggesztési pontban a harmadik erő, melynek

nagysága egyenlő a két feszítőerő eredőjével, de

azzal ellentétes irányítású.

**HÁZI FELADAT: Mit mondhatunk a feszítőerőkről, és a felfüggesztési pontra ható erőkről, ha a csiga
tömege nem elhanyagolható?
Ha a bemutatott feladatokkal kapcsolatban kérdésed van írhatsz a
kaptalan.erna@bathory.ro címre.

Az érettségin kért feladatok megoldhatóak!

Sohase add föl! Kitartást és sok sikert!