MÁRIA TERÉZIA

Teremtette: Varga Szilárd

 ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÚ

• Dátum:1740–1748
• Kitörésének okai :Mária Terézia trón rákerülésé után robbant ki. Több ország is ellenezte a
leányági öröklést a szálitörvényre hivatkozva. Hiába tedte ezt lehetővé a pragmatika santió.
Európa sok országa igényt tartott a Osztrák trónra. Porosz királyság volt a legkedvezőbb
helyzetben ezt kihasználva meg is támadták őket. Anglia és Franciaország is csatlakozott a
harcokhoz és Európa több országa is csatlakozott a harcokhoz . A háborút 1748-ban az aacheni
békeszerződéssel zárták le.

• A történészek 3 nagy részre osztják fel: első sziléziai háborút (1740–1742),második sziléziai
háborút (1744–1745),harmadik sziléziai háború közismert neve hétéves háború (1756–1763).
ÖRÖKÖSÖDÉSI
HÁBORÚ
 VÁMRENDELET

• Mária Terézia az ipar fejlesztése érdekében a birodalom köré 1754-ben védvámvonalat húzott.
• Eltörölte a lajtántúli területek belső vámjait, ugyanakkor Magyarországon meghagyta a
tartományok közötti vámokat, valamint az Ausztria és Magyarország között fennálló vámhatárt.
• Belső vámhatár létrehozására azért volt szükség mert a magyar nemesség nem volt hajlandó
lemondani az adómentességükről.
• A vámrendszer segítette a magyar mezőgazdaság piacát de viszont rontott a magyar ipari
helyzeten. Ennek következtében Magyarország agrárországgá vált.
• A vámrendszer 1850-ig maradt érvényben.
VÁMRENDELET
 ÚRBÉRI RENDELET
• Mária Terézia magyar királynő, Habsburg uralkodó által 1767-ben kiadott szabályozás.
• Melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt.
•  szabályozta a jobbágytelek nagyságát, a jobbágyokat terhelő, földesurukat megillető
szolgáltatásokat.
• Az egész telekkel rendelkező jobbágy évi 52 nap igás, vagy 104 nap kézi robot végzésére volt
köteles.
• A rendelet a birodalom legtöbb részén enyhítette a korábbi jobbágyterheket és csökkentette a
jobbágyok kiszolgáltatottságát.
• Néhány helyen azomban ez növelte a jobbágyok terheit. Ugyanis a tehetősebb földesuraknak
szolgáló jobbágyoknak nem kellett ennyit dolgozniuk. Ennek következtében a a társadalmi
feszültség nőtt
 RATIO EDUCATIONIS
• A Ratio Educationis a 18. század második felében, majd a 19. század elején a
Magyar Királyság területére kiterjedő két oktatási rendelkezésnek a neve.
• Az első Mária Terézia kiadott tanügyi rendelete volt 1777-ben.
• 1848-ig volt hatályban.
• Az iskolarendszer felosztása a következő volt:
• 4 év elemi iskola
• 3 év kisgimnázium
• 5 év főgimnázium
• 2 év akadémia
• 4 év egyetem
 FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS

• A felvilágosult abszolutizmus a polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati

rendszer a XVIII. században.
• Modernizálni kívánta az országot
• Merkantilista vámpolitikával, adókedvezményekkel, az oktatás fejlesztésével kívánták fellendíteni
államuk gazdaságát.
• A felvilágosult abszolutizmus sokat merített a felvilágosodásból: vallási türelem, a reformok
erejébe vetett hit.
• Felvilágosult abszolutizmust a hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték, de
szinte minden országban jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági és társadalmi fellendüléshez.
FELVILÁGOSULT
ABSZOLUTIZMUS
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!