Kötelező szakamcsoportos továbbképzés

KAPOSVÁR, 2018. 11. 12-13.

 Európa jellemzői
Napjainkban, egész Európában valódi
forradalmat élünk meg: a hosszú élettartam
forradalmát.

Franciaországban a várható élettartam minden

évben három hónappal – negyedévvel – nő, ma
már a 80 évet is meghaladja.
 hosszú élettartam , kollektív kihívás a
társadalom számára
 a gondozási rendszerek és a nemzeti
szolidaritás előtérbe kerülése
orvosi-egészségügyi és szociális
ellátórendszeri kapacitás a magas korhoz
kötődő dependencia (függőség, alárendeltség
)állapotában lévő személyek ellátására.
aránynövekedés az idős korosztályon belül.
nő a nagyon idősek aránya.
az európai emberek tovább élnek, kevesebb
gyermeket vállalnak, korábban mennek
nyugdíjba, mint egy évtizede.
2010-től, az ún. baby-boom nemzedék
nyugdíjba vonulása, egyensúlyhiány a
generációk között
Ez a jelenség a korfa felbillenése.
Magyar népesség korcsoportok szerinti létszáma
Magyarországon, 1960–2060

 Megjegyzés: Az 1960 és 2010 közötti tényadatok az Eurostat adatbázisából

származnak, a 2011 és 2060 közötti értékek a KSH NKI (2015) népesség-
előreszámításának alapváltozatát mutatják be.
 Forrás: Eurostat, KSH NKI (2015)
A magyarországi demográfiai trendek és az abból
fakadó társadalompolitikai kihívások és lehetőségek

A demográfiai mutatók.
A hazai népesség folyamatos csökkenése a
lakosság idősödésével párhuzamosan zajlik a ’60-
as évek óta.
Emelkedik az időskorúak, az egyedül élők és a
nem házasok népességen belüli aránya.
Napjainkban 1100 fő felett van a száz éves vagy
ennél idősebbek száma, és a 90 évesnél idősebbek
száma is meghaladja a 35 ezer főt.
Hazánkban a születéskor várható élettartam – a KSH adatai
szerint :
 2010-ben férfiak esetében 70,5 év volt, 2012-ben:71,4
216-nan 72,4
nőknél 78,1 év. 2012-ben:78,4 2016 -ban 79,2
A 60 éves korban várható élettartam férfiak esetében 16,8
év, nőknél pedig 21,6 év.
Magyarországon 1990-ben a 65 éves és idősebb népesség
aránya 13,2 százalékot tett ki, és ez 2011-re 16,7
százalékra növekedett.
2050-re 29,4 százalék,
2060-ra 31,9 százalék lesz az idősebb korosztályok
aránya, ami hasonló az európai uniós átlaghoz.
A 65 éves és idősebb népesség
mindössze 10 százalékának nem
született élete során gyermeke.
 Az egygyermekesek aránya 28%,
a kétgyermekeseké 42%
és az érintett korosztály 20%-ának
legalább 3 gyermeke született az élete
során.
A demográfiai változások és az
individualizációs folyamatok miatt , a
családok egyre kevésbé töltik be:
 a természetes védőháló szerepét,
 a gondozási funkciókat,
 az intézményes ellátások aránya és
jelentősége növekedik
Veszélyezteti a társadalmi szolidaritás
fenntarthatóságát:

 a fiatalabb generációk úgy tekintenek a

nyugdíjasokra, mint kiváltságos csoportra, akik a
legtöbb hasznot húzzák a szociális költségvetésből,
ellátórendszerből.

 A fiatalok közül, a gyermekes családokból

kerülnek ki az új szegények, így elsősorban őket
kellene támogatni, amit azonban az idősek számára
nyújtott, egyre növekvő kiadások nem tesznek
lehetővé.
az 1955-ben születettekre már 64 éves nyugdíjkorhatár
vonatkozik, így ők 2019 során vonulhatnak nyugdíjba
 - részletezik az MNB közgazdászai. 
Összességében az MNB a tervezettnek megfelelő
nyugdíjkiadással kalkulál a 2018-as évre.
Az öregségi nyugdíjakra vonatkozó előrejelzésük magasabb
a törvényi előirányzatnál,
míg a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó
nyugdíjakra vonatkozó prognózisuk elmaradd az
előirányzattól a beérkező tényadatok alapján.
A költségvetési törvény 260 milliárd forintnak megfelelő
előirányzatot tartalmaz a nők korhatár alatti nyugellátására,
aminél prognózisuk érdemben alacsonyabb, 236 milliárd
forintot tesz ki.
Az aktív idősödés politikája:
magában foglal minden korcsoportot, nemcsak
lehetőségeket kínál – abban az értelemben, hogy
életet adunk az éveknek (ahogyan a WHO
fogalmaz) –, de egészségügyi és szociális
gondoskodást is.
Kölcsönös kapcsolat az egészség és az aktivitás
között:
a rossz egészségi állapot determinálja az aktivitást
(ez a fő oka a korai nyugdíjba vonulásnak),
az aktivitás hozzájárul az egészség megőrzéséhez
(Butler, Oberlink és Schecter,
Az aktív idősödés-politika:
 a megbetegedések megelőzésére összpontosít,
ha már bekövetkezett a betegség, akkor mindazoknál
javítani kell az életminőséget, akik elérték a nyugdíjas kort
Közegészségügyi megközelítés, amelynek a célja :
a rossz egészségi állapot és a rokkantság megelőzése.
hatékonyan ösztönözzük az egészséges életmódot és
az egészséges
idősödést.
Alan Walker: Az aktív idősödés stratégiája In: Kapocs (2009) VIII. évf. 1. szám (40)
A sikeres idősödés : tettrekészség fenntartása és az
élettel való elégedettség.
A WHO új koncepciója (1990) : középpontjában
az aktivitás és az egészség közti kapcsolat áll.
Az OECD 1998-as definíciója szerint az aktív
időskor, az idős emberek képessé tétele arra,
hogy minél tovább aktívak maradjanak a
társadalomban és a gazdaságban.
 Társadalmi intézkedések – tudni kell

A Semmelweis Tervben és a Nemzeti Népegészségügyi

Programban rögzítésre került a folyamatosan növekvő
számú idős lakosság életminőségének javítása:
Szemléletváltás az időskort illetően: az időskor értékes,
aktív életszakasz.
Feladat:
az egészségügyi ellátórendszer idősbaráttá tétele,
az idősek bevonása a helyi közösségek életébe, az
egészségfejlesztés különböző formáinak megteremtése
(intézmények, programok, tanulási lehetőségek).
Az aktív időskor alapelvei :
Jogok és kötelezettségek
Megelőzés és integráció
Életút-megközelítés
Az intézményi korlátok lebontása
Kulturális változás
Intergenerációs (multigenerációs)
szolidaritás
A gerontológia, a szociális
gerontológia,

Gerontoszociológia

Nemzeti Népegészségügyi
Program
 Fogalom meghatározások !!!!tudni
kell!!!

Gero = öregkor; gerontesz = öregek, görög

eredetű szó
Gerontológia:
Az öregedés és öregkor élet- és kórtanával foglalk
ozó multidiszciplináris tudomány.
Geriátria:
Az orvostudomány az időskorúak gyógyításával, p
atológiás és fiziológiás folyamataival foglalkozó á
ga.
A gerontológia eredményeinek gyakorlati
alkalmazásával foglalkozik a geriátria
Az 1993 évi Tv a szociális
ellátásról
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
 

 
 

 
Tájékoztató
 
a szociális ellátásokról 2017.
Pénzbeli ellátások !!!! JÓ TUDNI,
ISMERTETNI !!!!!!
Időskorúak járadéka
Ápolási díj
Lakásfenntartási támogatás
Átmeneti segély
Természetben nyújtott szociális ellátások
Közgyógyellátás
Adósságkezelési szolgáltatás
Szociális szolgáltatások
 Alapszolgáltatások: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása.
 Szakosított ellátások: Bentlakásos és átmeneti elhelyezést
nyújtó intézmények, Időskorúak gondozóháza (idősek átmeneti
ellátása), Ápolást-gondozást nyújtó, tartós bentlakást biztosító
intézmények – idősek otthonai
 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

szociális alapszolgáltatások szakosított ellátások

falugondnoki és tanyagondnoki ápolást, átmeneti

rehabailitációs
szolgáltatás gondozást nyújtó lakóotthonok elhelyezést nyújtó
intézmények
intézmények intézmények
étkeztetés

házi segítségnyújtás
idősek pszichiátriai pszichiátriai időskorúak gondozóháza
családsegítés otthona betegek betegek
rehab. int. lakóotthona
fogyatékos személyek
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás pszichiátriai gondozóháza
betegek otth. szenvedély- szenvedély-
közösségi ellátások betegek betegek pszichiátriai betegek
szevedélybe- rehab. int. lakóotthona átmeneti otthona
támogató szolgáltatás tegek otthona
fogyatékos fogyatékos szenvedélybetegek
utcai szociális munka fogyatékos személyek személyek átmeneti otthona
személyek o. rehab. int. lakóotthona
nappali ellátás hajléktalan személyek
hajléktalan éjjeli menedékhelye
személyek o. hajléktalan
rehabi- ápoló-
személyek litációs gondo-
rehab. int. célú zó célú hajléktalan személyek
átmeneti szállása
TARTÓS BENNTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEK

BENNTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEK
Az időseknek nyújtott szociális szolgáltatások
!!!!!!!!tudni kell

Magyarországon az idősellátásban
megkülönböztetünk alapszolgáltatásokat és
szakosított ellátási formákat.
Az alapszolgáltatások keretébe tartozik :
a szociális étkeztetés,
a házi segítségnyújtás,
a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
az idősek nappali ellátása.
Az időseknek nyújtott szociális
szolgáltatások

Szakosított ellátást nyújtanak az idősek

számára :
tartós ápolást, gondozást nyújtó
bentlakásos otthonok
valamint az átmeneti elhelyezést nyújtók

Várható változás-átmeneti nem lesz-

De adaptációs saját lakásba visszatérés igen
 Szociális étkeztetés
A szolgáltatás keretein belül azoknak a
rászorulóknak kell biztosítani legalább
napi egyszeri étkezést, akik azt koruk,
egészségi állapotuk vagy egyéb ok
(fogyatékosság, szenvedélybetegség,
hajléktalanság) miatt önmaguknak,
illetve eltartottjaiknak tartósan vagy
átmeneti jelleggel nem képesek
megoldani.
 Házi segítségnyújtás
Az ellátást minden településen kötelező biztosítani,
lakosságszámtól függetlenül.
Célcsoportja azok az idős, beteg vagy fogyatékos személyek,
akik a mindennapi életben nélkülözhetetlen feladataik
ellátásában (fürdés, bevásárlás, takarítás, hivatalos
ügyintézés, főzés, mosás, fűtés stb.) másokra szorulnak.
 A szociális törvény szerint az alapvető gondozás és az
alapápolás körébe tartozó feladatokat látja el, segítséget
nyújt az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és
lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában,
valamint prevenciós szerepet tölt be, hiszen segítséget nyújt
a vészhelyzetek kialakulásának megelőzésében.
Legfeljebb napi 4 órában kell biztosítani.
FELMÉRŐ - IGÉNYLŐ
H 4
 HÁZI GONDOZÁS IGÉNYLÉS

IGÉNYLŐ ÉS ÉRTÉKELŐ LAP

Gondozás,
Segítés
 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
 a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban
élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt
rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára
képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve
pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása
mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítását célzó ellátás.
 Megadja azt a biztonságot, amire egy idős, beteg
embernek szüksége van: a nap 24 órájában elérhetővé tesz
egy diszpécserszolgálatot, amely jelzésre az idős, beteg
emberhez kiküldi a gondozót, ha szükséges az orvost, a
mentőt, de ha kell, a rendőrséget is értesíti.
 Időskorúak nappali ellátása
a nappali szolgáltatás célja, hogy lehetőséget
biztosítson az idős ellátottak számára otthonuk
fenntartása mellett napközbeni tartózkodásra, társas
kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai
szükségleteik kielégítésére és napközbeni
étkeztetésre.
A szolgáltatások körébe tartoznak többek között a
szabadidős programok szervezése, szükség szerint az
egészségügyi alapellátáshoz és a szakellátásokhoz
való hozzájutás segítése, segítség hivatalos ügyek
intézésében, munkavégzés szervezése, életvitelre
vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése.
 Bentlakásos és átmeneti
elhelyezést nyújtó
intézmények
 a szakosított ellátások a bentlakásos intézményrendszer tagjait
ölelik fel.
 Két alaptípusát különböztetjük meg a bentlakásos
intézményeknek: az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeket,
amelynek körébe tartozik az időskorúak gondozóháza, illetve az
ápolást-gondozást nyújtó, azaz tartós bentlakást biztosító
intézményeket.
 Ebbe a körbe tartoznak a gondozó otthonok
 Napi 4 óránál több gondozás esetén jogosult
75 év felett jogosult
 Gondozó otthonok - Időskorúak
gondozóháza,idősek átmeneti
ellátása
Időskorúak gondozóháza (idősek átmeneti ellátása): a
szociális törvény vezette be ezt az átmeneti elhelyezési
formát, amelynek célja, hogy ideiglenes jelleggel
(legfeljebb egy évi időtartamra, de orvosi szakvélemény
alapján ez további egy évvel meghosszabbítható)
folyamatos ellátást biztosítson azoknak az idős
embereknek, akik betegségük vagy egyéb ok miatt
ideiglenes nem képesek önmagukról gondoskodni.
 Ápolást-gondozást nyújtó, tartós bentlakást
biztosító intézmények – gondozó otthonok -
idősek otthonai:
Ápolást-gondozást nyújtó, tartós bentlakást
biztosító intézmények – idősek otthonai: ebbe
a típusú intézménybe azok kerülhetnek be, akik
életkorúk, egészségi állapotuk vagy szociális
helyzetük következtében rászorulók, saját
otthonukban kielégítően nem gondozhatók, csak
személyes gondoskodást biztosító intézményben
láthatók el. - 4 ÓRÁT MEGHALADÓ AZ
ELLÁTÁSI SZÜKSÉGLETÜK
Kronológiai (naptári) életkori
szakaszok a WHO szerint: meg kell
jegyezni
 50-60 év: áthajlás kora,

 60-75 év: idősödés kora,

 75-90 év: időskor,

 90 fölött: aggkor,

 100 év felett: matuzsálemi kor.

Korösszetétel , korfa
A népesség korösszetétele eltolódott
az idősebb korosztályok irányába.
Minden ötödik ember betöltötte 60.
életévét, vagyis a 60 (65 év) felettiek
aránya elérte a 20 %-ot.
Társadalompolitikai
intézkedések !!!!! – érdemes megjegyezni
Alaptörvény - az időskorú nemzedék biztonsága
IDŐSKORÚAKAT ÉRÍNTŐ STRATÉGIA elkészítése
UTAZÁSI KEDVEZMÉNY FENNTARTÁSA
AZ ÖNGONDOSKODÁS ERŐSÍTÉSE
A NYUGDÍJ REÁLÉRTÉK ŐRZÉSE
EÜ. ELLÁTÁSHOZ IDŐBENI HOZZÁJUTÁS RÖVIDÍTÉSE
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)
tájékoztatása szerint a világon 2020-ra több mint
egy milliárd ember lesz 60 év feletti.
Hazánk népessége 2008. január 1-jén 10 millió 45
ezer fő volt.
Az ország lakóinak száma 1980 és 2007 között
összesen 664 ezer fővel (6,2%-kal) csökkent, 1981
óta különböző intenzitással, de folyamatosan
fogyott.
2008. január 1-jén 3 millió 54 ezren részesültek
nyugdíjban, járadékban vagy a nyugdíjszerű
rendszeres ellátások valamelyikében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)
tájékoztatása szerint a világon 2020-ra több mint
egy milliárd ember lesz 60 év feletti.
Hazánk népessége 2008. január 1-jén 10 millió 45
ezer fő volt.
Az ország lakóinak száma 1980 és 2007 között
összesen 664 ezer fővel (6,2%-kal) csökkent, 1981
óta különböző intenzitással, de folyamatosan
fogyott.
2008. január 1-jén 3 millió 54 ezren részesültek
nyugdíjban, járadékban vagy a nyugdíjszerű
rendszeres ellátások valamelyikében.
Demográfiai mutatók
A születéskor várható élettartam
függ:
az emberek kulturáltsági fokától,
a népesség egészségkultúrájától,
az orvostudomány fejlettségétől,
a technikai vívmányok szintjétől,
a lakosság élet- és lakáskörülményeitől,
a táplálkozási szokásoktól,
a szűrővizsgálatok elterjedésétől,
a védőoltások alkalmazásától.
Az öregség, öregedés: szervi és
működésbeli (funkcionális) változások
összessége.
Ez a folyamat a szervezet átalakulásához,
végül halálához vezet.
A szervezet öregedése nem az időskorban
kezdődik, hanem már a megszületés után
meginduló élettani folyamat.
A népesség korösszetétele
eltolódott az idősebb korosztályok
irányába.
Minden ötödik ember betöltötte
60. életévét, vagyis a 60 felettiek
aránya elérte a 20 %-ot.
Az idősödést az életkorral együtt járó változások
jellemzik, melyek egyrészt testi (szomatikus),
másrészt lelki (pszichés) változások.
Az öregedés üteme egyénenként változó.
Az öregedést szabályozó tényezők:
genetikai háttér,
környezeti hatások,
táplálkozási tényezők.
 Kronológiai, biológiai életkor
kronológiai kor = a naptári, anyakönyvi életkor
biológiai életkor = amikor a szervezet tényleges, élettani
(fiziológiás) állapotát vesszük figyelembe.

Minden élő fajnak, így az embernek is van maximális

élettartama.
Az orvostudomány és az életkörülmények javulása jelentősen
megemelte a várható élettartamot, azt az életkort, amelyet a
megszülető gyermek várhatóan meg fog élni, de nem
befolyásolta azt a maximális élettartamot, amit elérhetünk.
 Kronológiai, biológiai
életkor !!!!!! Naptár szerint
Biológiai életkor függ az egyén:
egészségi állapotától
testi erőnlététől (fittség)
szellemi frissességétől, teljesítőképességétől,
külső megjelenésétől.

Összességében:
az ember nem a naptári évek szerint öregszik,
nincs két egyforma öregedés,
minél inkább korosodik, annál inkább különbözik másoktól.
Az időskor testi ,lelki változásai
Testi változások
Az időskorban bekövetkező testi változások
hatással vannak:
az idős ember külső megjelenésére (bőr, haj,
szőrzet, testtartás, járás),
az érzékszervek állapotára (látás, hallás,
szaglás, ízlelés),
a belső szervek működésére (szívműködés,
légzés, emésztés, kiválasztás, mozgás).
Külső megjelenés változásai
A bőr alatti szövetek elvékonyodása,
a verejték- és faggyúmirigyek
számának és működésének
csökkenése miatt időskorban a bőr:
rugalmatlan,
laza,
ráncolható,
hajlamos a kiszáradásra.
Haj
Időskorban csökken a
szőrtüszők száma: a haj és a
szőrzet megritkul.
Férfiaknál gyakran előfordul a
kopaszodás.
Testtartás, járás
Sok esetben
előfordul hogy, a
hajlott gerincoszlop
miatt görnyedten,
púposan járnak,
mozgásszervi
elváltozások miatt
sántítanak.
 Látás
 időskori bőrjelenségek a szemhéjakon is megjelennek
 kültakaró víz- és zsírtartalmának csökkenése a szemhéjak
bőrét is lazábbá, ráncoltabbá teszi
 csökken a könnymirigyek működése, emiatt a szem kevésbé
lesz csillogó, valamint égő, viszkető érzésről is
panaszkodnak az idős egyének, ezen műkönnyel lehet
segíteni
 látás élessége és erőssége is megváltozik, de változhat a
fényérzékelés és a színlátás is
 rendszeres szemészeti vizsgálattal, megfelelő szemüveg
viselésével csökkenteni tudják ezt a problémát
Szaglás, ízlelés (1)
A szaglóérzékelés az életkor
növekedésével általában csökken, bár
az egyéni eltérések igen nagyok.
Ez a folyamat főleg az 50 év feletti
időszakra tehető, és még súlyosabb a
70 év feletti időszakban.
Az idős emberek az édes ízeket
jobban érzékelik, és ezért kívánják
többször is a cukortartalmú ételeket.
Szaglás, ízlelés (2)

Az ízérzékelés általános csökkenésén belül is nagyok az

egyéni eltérések.
Az ízérzékelés csökkenése főképp annak tulajdonítható,
hogy az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 250 helyett kb.
időskorban 100-ra csökken le.
A nyálmirigyek sorvadása csökkenti az ízérzékelést, amit
tovább ronthat a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
A látás, a szaglás és az ízérzés csökkenése az étvágytalanság
előidézője is lehet idős korban.
Belső szervek működései
Időskorban a vezető halálokok –
szív- és érrendszeri, daganatos
megbetegedések – nem
különböznek a fiatalabb
korosztályokétól.
Az idősek számának
növekedésével új betegségek, új
problémák jelennek meg mind az
egészségügyben, mind a
társadalomban.
Leggyakoribb halálokok időskorban

Szív-érrendszeri
betegségek
Daganatos betegségek

Erőszakos halálok

Idült tüdőbetegség
Szívműködés
időskorban:

szívizom tömege, teljesítőképessége csökkenése

szívbillentyűk megvastagodnak
szív ingerképző és ingervezető rendszerének működésében
kifejezett lassulás észlelhető, ami miatt csökken a pulzusszám
erek falai megvastagszanak, rugalmasságuk csökken
hajszálerek sérülékenyebbé, törékenyebbé válnak, a keringés
lassul
emiatt az idős ember jóval könnyebben fárad, kevesebbet
teljesít, több pihenést igényel
Az érrendszer változásai
az erek fala megvastagodik


a rugalmas rostok és sejtek száma kevesbedik, ezáltal az

érfal rugalmassága csökken
a rugalmatlan erek miatt a szervek vérellátása csökken, és
nő a perifériás ellenállás
 az erek megnyúlnak, tágabbak, kanyargósabbak

Verőtérfogat= 1 szívösszehúzódás alkalmával a kamrába kilökött vér

mennyisége,
Perctérfogat= 1 perc alatt a kamrából kilökött vér mennyisége,
Perifériás ellenállás: a vér elfolyásának lehetősége (nagysága)
Légzés időskorban
Idős egyén egy-egy légvétel során kevesebb levegőt
áramoltat a tüdejébe, mint a korábbi életszakaszokban.
Ennek következtében:
a légcsere volumene (mennyisége) csökken,
kevesebb oxigén kerül a vérbe,
és kevesebb oxigén kerül a vérből a sejtekbe.
A bordaporcok elmeszesednek és ezáltal a mellkas
légzési kitérései csökkennek, a mellkas hordószerűen
kitágul. Különösen jellemző ez terheléskor, amikor a
szervezet oxigénigénye hirtelen fokozódik (pl.: gyorsabb
járáskor, futás alkalmával, lépcsőn felfelé haladáskor).
Légzőtorna
Idős korban fontos a tüdő
rendszeres átlélegeztetése,
különösen fekvő vagy nehezen
mozgó gondozottnál.
Erre szolgál a légzőtorna,
melyet tornagyakorlatokkal
összekötve végeztethetünk.
Emésztés időskorban (1)
a fogat támasztó szövetek (csont- és kötőszövet)
sorvadása előbb-utóbb a fogak meglazulásához, majd
kihullásához vezet.
a folyamatot gyorsíthatja a fog támasztószövetének
elfajulása és gyulladása, melyet gyakran fogkő okozhat
a rágóképesség csökkenésével kell számolni, ezt
figyelembe kell venni egyrészt az étrend
összeállításában, másrészt az elkészítési
technológiában
Emésztés időskorban (2)
az érzékszervi ingerek hatása jóval
gyengébb
ez az összes emésztőnedv, így nyál
elválasztásának csökkenését okozza, ami
nehezebbé teszi az egyes falatok lenyelését
emésztőnedv-elválasztás csökkenése az
idősek étvágycsökkenését idézi elő
étvágycsökkenésben emellett
közrejátszanak egyes gyógyszerek (ha sok
tablettát kell bevenni), sőt lelki tényezők is
(egyedüllét, magány)
Emésztés időskorban (3)
gyengül a vékony- és vastagbél perisztaltikus
mozgása, lassul a béltartalom továbbítása
a vastagbél renyhe mozgása székrekedést
idézhet elő
gyakori a gyógyszerszedéshez kapcsolódó
székrekedés is
megváltozik a bélflóra összetétele: azok a
baktériumok, amelyek jótékony hatást
gyakorolnak a bélműködésre, fokozatosan
elveszítik ezt az előnyös befolyásukat, csökken
az anyagcserében játszott szerepük, emellett
felszaporodnak a rothasztó baktériumok
mindezek következtében megváltozik a
mikroflóra, s így felborul a vastagbél
baktériumflórájának egyensúlya.
Székrekedés
A székrekedés megelőzésére a
táplálkozásban növelni kell a
rosttartalmú ételek (pl.: körte, szilva,
kukorica, zöldborsó, barna-
magokból készült kenyerek stb.)
naponta elfogyasztott mennyiségét.

Ezek fokozzák a bélmozgást, ezzel

gyorsítják a kiürülést.
Kiválasztás időskorban (1)
Az idős ember veséje kevésbé képes
alkalmazkodni a folyadék- és sóháztartás,
valamint a véráramlás aktuális változásaihoz.
A vesefunkciók csökkenése folytán a vesén át
kiválasztódó egyes vegyületek elhúzódóan
ürülnek ki (pl.: bizonyos szívgyógyszerek), és
emiatt koncentrációjuk megemelkedik a
vérben.
A szomjúságérzet gyengülése is
jelentős problémát jelent, ugyanis a
nem megfelelő folyadékfogyasztás
hatására a vese működése Kiválasztás
beszűkülhet, és kiszáradás léphet fel.
A vizeletelvezető rendszer működési időskorban (2)
zavarai között megemlítendő a
gyakori éjszakai vizelés, amely az
idős férfiak 50 %-ában, az idős nők
mintegy 70%-ában fordul elő.
Jellemző továbbá:
nőknél a gáti izomtónus
csökkenése következtében a
vizeletűrítés sürgőssége és a
visszatartási képtelenség,
férfiaknál a prosztata
megnövekedése következtében
gyakori vizelés.
Mozgás időskorban (1)
izomzat tömege lassan csökken, az izomrostok zsírrá, illetve
egyéb kötőszövetté alakulnak, összehúzódó képességük,
ingerlékenységük ugyancsak csökken. Mindez fokozottabban
érvényesül a rendszeres erőkifejtésre, munkára nem használt
izomcsoportokban.
csontszövet is átalakul, rugalmas anyagai lassan
felszívódnak, a csontok merevvé, törékennyé válnak.
csigolyaközti porckorongok víztartalma, duzzadtsága
csökken, így a gerincoszlop és a testmagasság is kevesebb
lesz 1-2 cm-rel.
Mozgás időskorban
Az intenzív csontleépülés gyakoribb nőknél, a menopauza (klimax)
után.
Ha ez kóros mértékű, akkor csontritkulásról (osteoporozisról)
beszélünk.
A csontritkulást korunk néma járványának nevezik.
Hazánkban egy millióra becsülik a betegek számát.
Alattomos betegség, mivel gyakran már csak akkor szerzünk róla
tudomást, ha szövődményei, a csonttörések jelentkeznek. A
csontritkulásos állapot és jelenségei azonban megelőzhetők, ill. a
kockázatok csökkenthetők.
A megelőzés kulcsa: a helyes táplálkozás (tejtermékek, kálciumdús
élemiszerek) és a mozgásgazdag életmód (hetente legalább 30-60
perc torna, séta, úszás).
Lelki változások
testi hanyatlással együtt jár a lelki (pszichés)
tulajdonságok megváltozása
idős emberek figyelme, érdeklődése egyre inkább a múltra
irányul, kezdenek fontossá válni a gyermekkori események
és azok a családi hagyományok, amelyekbe beleszülettek
csökken a szellemi érdeklődésük, bár sokan megőrzik
frissességüket oly módon, hogy:
rendszeresen olvasnak,
rádiót hallgatnak,
televíziót néznek,
színházba mennek.
Mindemellett nagyon nagy a száma azoknak
az idős embereknek, akiknek érdeklődési köre
jelentősen beszűkül, szinte érdektelenné válnak
a körülöttük zajló történésekkel szemben.
Az öregkor súlyos lelki problémái:
a magányosság
és a feleslegessé válás érzése.

„A magányra nem az ellenségei ítélik az embert,

hanem a barátai.” (Milan Kundera)
A feleslegessé válás érzése szorosan összefügg a
munka és a nyugdíj, a munkanélküliség, illetve a
megbetegedés problémakörével.
A nyugdíjazás, a munkanélküliség nagyon sok idős
embernél változást okoz, mert:
anyagi, életszínvonalbeli visszaesést eredményez,
az inakativitás veszélyét hordozza,
a hasznosságtudat csökkenését eredményezi.
Ebben a helyzetben az idős egyén egyre
céltalanabbnak látja helyzetét, mindez depressziót
eredményezhet, vagy szélsőséges helyzetben
öngyilkosság is előfordulhat.
1999 - Az Idősek
Nemzetközi Éve volt,
az Egyesült Nemzetek
Szervezetének (ENSZ)
határozata alapján.
Az Idősek
Nemzetközi Napja:
október 1.
Sikeres öregedéskor az egyén:
Alkalmazkodik a változásokhoz
Jól felhasználja képességeit
Megkísérli leküzdeni gyengeségeit, de elfogadja
azokat, amelyeken nem képes változtatni
Ha elkerülhetetlen, hogy másoktól függő viszonyba
kerüljön, elfogadja a függőség állapotát
Megőrzi önbecsülését
Örömet, kielégülést nyújtó tevékenységekben vesz
részt
Továbbra is vannak életcéljai
Tápláló étrendet fogyaszt
Képességeinek megfelelően mozog, tornázik, sportol
 !!!!!! Sikertelen öregedéskor
az egyén: érdemes megjegyezni
Nem fogadja el az öregedés tényét
Megpróbál továbbra is fiatalnak látszani
Gyengeségéből, betegségeiből előnyöket formál
magának, hogy másokat manipulálhasson
Dühöt és keserűséget érez az egész világgal
szemben; sértődött, amiért nem törődnek vele
többet
Értéktelennek érzi magát, aki csak teher mások
számára
Nem törekszik arra, hogy egészséges életmódot
folytasson
Nincs semmi célja az életben
Azt eszi, amit jóízűnek talál és amit könnyű
megrágni
Abbahagy minden testi aktivitással járó állapotot
Üldögélő életmódot alakít ki
Elszigetelődhet a többi embertől
Minden változást elutasít, állandóan kritizál
Nem fogad el semmit, ami új
Állandóan összehasonlítgatja a jelent a múlttal
Napirend

A életkor előrehaladtával csökken az idős emberek

cselekvési készsége, valamint a saját személyére és a
környezetre irányuló érdeklődés.
Az idős ember mind fizikai, mind lelki okból
hajlamos arra, hogy elhanyagolja saját magát,
valamint környezetét.
Megváltozik az idős ember életmódja, felcserélődnek
a napszakok, a táplálkozás, tisztálkodás
rendszertelenül történik.
Alvás, pihenés (1)

Az életkor további előrehaladtával az alvás

összmennyisége minimálisan csökken, viszont
jelentősen megváltozhat az alvás időzítése, 24 órás
megoszlása.
A változások – nagy egyéni variációkkal – már az élet
derekán, a középkorúaknál megjelenhetnek, és az
idősödés során kifejezettebbé válhatnak.
Alvás, pihenés (2)
Az idős ember általában korán ébred – pacsirta típusúvá
válik.
Este nehezebben alszik el, éjszaka többször felébred:
minden negyedik, ötödik idősebb ember
alváselégtelenségről, álmatlanságról panaszkodik.
Felületesebben alszik éjszaka, gyakran horkol, nappal
viszont könnyebben elbóbiskol.
Nehezebben alkalmazkodik az alvásritmust megzavaró
tényezőkhöz, mint fiatalabb korban, ezért a megszokott
időben fekszik és kel, vigyáz az evéssel, kávéval, teával,
alkohollal, mert attól tart, hogy különben nem jön álom a
szemére.
Alvás, pihenés (3)
Időskorban változik az
alvásigény: jelentősen
lecsökken, kb. 4-5 óra éjszakai
alvás és 1-2 óra délutáni
pihenés elegendő.
Vannak, akik csak ritkán tudják
átaludni az éjszakát, ezért
kénytelenek altatót szedni, míg
mások aluszékonyakká válnak,
folyton csak aludnának.
Nem ritka eset az sem, amikor
az idős ember olvasás,
beszélgetés közben alszik el.
Az alvást időskorban
zavarhatják:
testi fájdalmak
közérzet zavarok
éjszakai vizelési ingerek
a mozgások beszűkülésével járó kényelmetlenségek
a különböző testi betegségekben alkalmazott, de az
alvásra elvileg nem ható gyógyszerek, amelyek
elalvási nehézséget okoznak (pl.:
vérnyomáscsökkentő, néhány daganatellenes szer stb.)
az idős kor szomorú kísérői - a magány, veszteségek
és gyász - a hangulat romlásához, szorongásokhoz
vezethetnek, mindez tovább rontja az alvást.
Táplálkozás
Idős korban két táplálkozási szélsőséggel lehet találkozni.
Az egyik az étvágytalanság és az abból adódó testi
leromlás, fogyás, a másik a túltáplálás és annak
következménye, az elhízás.
Idős korban is szüksége van a szervezetnek a rendszeres
étkezésre, valamint a megfelelő vitamin- és ásványianyag-
bevitelre.
A bevitt energiamennyiség 30-40 %-a az anyagcserét, 60
%-a a hőtermelést szolgálja.
A bevitt tápláléknak tartalmaznia kell a megfelelő
mennyiségű fehérjét, szénhidrátot, vitamint, zsírt, ásványi
anyagot és vizet.
Az étvágy a táplálékigény természetes kifejezője.
Az étvágyat serkenti: érzékszervi és pszichés hatás (pl.:
gusztusos tálalás, az étel kellemes illata, íze).
Az étvágyat csökkenti: szociális ok (magány), élettani ok
(csökkent éhségérzet) pszichés ok (idegesség, nyugtalanság),
betegségek megléte, gyógyszerszedés.
 Az időskori életminőség vonatkozásában a következő
szempontok kiemelése indokolt
 az egyének a korral mindinkább különböznek egymástól, nincs
úgynevezett egységes öregedési minta.
 egy szervrendszer vagy funkció gyors leromlása mindig
valamilyen kóros változás, nem pedig a normál öregedés
következménye.
 a kapacitás beszűkülésével járó öregedés, azonban megnöveli a
kockázatok kialakulását, ezért fontossá válik a személyes
életmód és adaptáció.
 az idősek azért betegek, mert kóros folyamatok alakultak ki, és
nem azért mert idősek.
Az idősödéssel mindinkább megjelenik az ún. "5 i":
 immobilitás,

 inkontinencia,

 instabilitás,

 intellektuális hanyatlás és az
 iatrogenia.

Mivel több működés homeosztázisának egyensúlya gyakran

egyidejűleg változik meg, többféle panasz megjelenésével
és egyidejű kifejeződésével kell számolnunk.
Több olyan tünet, mely fiatalabb korban betegségnek
tekinthető, az idősebb korban csupán a normál
idősödésből származó panasz, illetve jelenség.
Az idősebbeknél gyakran észlelhető, hogy a
kialakult tünetek mögött többféle ok is meghúzódik,
ezért az értékelésnél és a diagnosztikánál
takarékoskodni nem tanácsos.
Az idősebbeknél a már említett jellegzetességek
miatt a diagnosztikai, terápiás, rehabilitációs
stratégiák szakigényes specialitást követelnek,
idősegészségügyi fejlesztési konzekvenciákkal.
Gyógyszerelés időskorban
Az életkor előrehaladtával:
a gyógyszerek felszívódása
romlik
a keringés lassulásával a
gyógyszer-eloszlás lassúbb lesz
lassul a kiválasztás, kiürülés.
Idősek gyógyszerelésénél figyelni
kell (1):
sokszor orvosi vizsgálat nélkül szed
gyógyszereket, ez az öngyógyszerelés
az öngyógyszerelés megzavarja az
aktuálisan szükséges gyógykezelést
gyakran nem az előírás szerint szedi az
elrendelt gyógyszert
néha elfelejti, hogy bevette-e már a
gyógyszerét és ismételten beveszi
(gyógyszer-túladagolás), vagy egyáltalán
nem veszi be
Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell
szedni, mert így fejtik ki leghatékonyabban
hatásukat!
Egyes készítményeknél fontos szempont, hogy
étkezés előtt, közben vagy után kell bevenni,
mert az étkezés befolyásolja a gyógyszer
felszívódását.
Több gyógyszer együttes szedésénél
módosulhatnak a mellékhatások és olyan
tüneteket is okozhatnak, amelyeket külön-külön
nem okoznak.
Élhetővé tenni az életet

...életszeretet…
…rokoni szeretet…
…embertársi szeretet…
…társadalmi szeretet...

Köszönöm a figyelmet!