11 - Bevezetes A Nyelvtudomanyba Nyelvunk Sokfelesege Tamm

Bevezetés a nyelvtudományba
BAA 120
11.
NYELVÜNK SOKFÉLESÉGE
2020
Tamm Anne
Kötelező olvasmány.
A diasorozat forrása
Diasorozat Kenesei
István Nyelv és a
nyelvek alapján
Kenesei István, A nyelv

és nyelvek. Akadémiai
kiadó, Budapest, 2012.
Prof. Kenesei István,
MTA Nyelvtudomány Intézetének az
igazgatója, KRE nyelvészhallgatók
látogatáson a Nyelvtudomány
Intézetébe (2009. november 10.)
• http://nytud.pbworks.com/
Nem kötelezõ
olvasmány
• https://www.youtube.com
/watch?v=FWOjGaoHjFU&
feature=youtu.be
• https://www.youtube.com
/watch?v=UlTv2Dydnac&f
eature=youtu.be
Nyelvünk sokfélesége - a nyelvtudás fogalma
• Az a nyelvtudás, amely kinek-kinek a birtokában van, és ennek a nyelvtudásnak

az alkalmazása sok tekintetben az átlagember ruhatárához és öltözködéséhez
hasonlítható.
• Először is például abban, hogy egyikünknek sincs „teljes ruhatára”: a magyar
nyelv teljes egészét senki sem mondhatja magáénak.
• Azután például nincs két ember (talán néhány ikerpáron kívül), akinek egyforma
ruhatára volna – mégis nagyon sok emberrel tudunk együtt megjelenni nagyon
sok különféle alkalommal anélkül, hogy egy is akadna közöttünk, aki öltözetében
elüt a többitől.
Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István,
Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 165.p.
Nyelvünk sokfélesége – nyelvi illemszabály
• Az egyedi nyelvtudások, nyelvi készletek óriási eltérései ellenére sincsenek

általában kommunikációs zavaraink.
• Ritkán szúr szemet valakinek a szokásostól eltérő nyelvhasználata.
• Mindannyian igyekszünk az alkalomhoz illő nyelvi kifejezéseket megtalálni.
• Ha mégsem sikerül, ez legalább annyira feltűnő és kényelmetlen, mintha egy
farmernadrágos házibulira szmokingban érkezünk, vagy egy nagykövet
fogadására rövidnadrágban.
• Vannak „szabályt erősítő” kivételek, amikor szándékosan sértjük meg az
öltözködési vagy nyelvhasználati szokásokat, hiszen ezzel éppen a szabály vagy
szokás létét ismerjük el, még ha kétségbe kívánjuk is vonni az érvényességét.
Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 165-166. p.
Nyelvünk sokfélesége – nyelvi illemszabálysértés
• Vegyünk szemügyre egy-két ilyen feltűnő nyelvi „illemszabálysértést”.

• Ha mondjuk egy összejövetel magas rangú szónoka előadását lapozgatva
hangosan így fakadna ki:
„A szentségit, hova a fenébe tettem ezt a nyavalyás papírt!”
• Nagy megütközést keltene.
• Ugyanezt otthon családtagjai előtt nyugodtan mondhatná, sőt esetleg titkárnőjének
vagy sofőrjének is.
• Nem valószínű, hogy a hónap elején családi körben üldögélve, miután mindenki az asztalra tette a
fizetését, ezzel fordulna a feleségéhez:
„Első napirendi pontként felkérem Kovácsné asszonyt, terjessze be
lakóegységünk következő havi költségvetését.”
Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. ,
166.p.
Nyelvünk sokfélesége – a nyelvközösség fogalma
• Az emberek kisebb-nagyobb közösségekben élnek.

• A közösségek jellegüknek és funkcióiknak megfelelően társadalmilag
differenciáltak – mindenkinek világosan meghatározható helyzete van a
többiekhez képest.
• A közösség tagjai valamilyen közös értékrendszert fogadnak el, ez tükröződik a
viselkedést szabályozó társadalmi normákban.
• Nyelvközösségen olyan közösséget értünk, amelynek tagjai legalább egy közös
nyelvet beszélnek, és sokkal gyakrabban érintkeznek a közösség többi tagjával,
mint más közösségek tagjaival.
• Ismerik azt a közös értékrendszert, amely a közösségben a viselkedés társadalmi
alapját jelenti.
Nyelvünk sokfélesége – normák- tulajdonképpeni nyelvtudás
• A normák a nyelvi viselkedést is szabályozzák.

• Csak az kommunikálhat a nyelvközösség egyenértékű tagjaként:
aki ismeri ezeket a normákat,
kommunikációs mintákat,
ezeknek megfelelően tudja kifejezni gondolatait,
befolyásolni mások viselkedését.
• A tulajdonképpeni nyelvtudás nemcsak azt jelenti, hogy valaki olyan
szósorokat tud létrehozni, amelyeket a nyelvközösség tagjai nyelvük
mondataiként ismernek el, hanem azt is, hogy ezeket a mondatokat a
közösségben szokásos módon tudja alkalmazni.
Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 166-167.p.
Nyelvünk sokfélesége – nyelvtudás- az elsajátítás folyamata
• A nyelvtudásnak természetellenes esete:
valaki már megtanult egy nyelvet, de még nem került sor rá, hogy a közösségben használja is
• A természetes eset az, hogy valaki anyanyelve alapján tartozik egy nyelvközösségbe.
• A kisgyerek a nyelv elsajátításával párhuzamosan „sajátítja el” a körülötte lévő világot, közösségének
szokásait.
• Ennek a folyamatnak egyes állomásait éppúgy megfigyelhető, mint a „tiszta” nyelvelsajátítás egyes
fokozatai.
• A kisgyerek még akkor szólal meg, amikor kedve támad, tegez mindenkit, szemtől szembe csúnyának
nevezi az idegeneket.
• Ezeket a közösség felnőttebb tagjai nem engedhetik meg maguknak.
• Ami talán a felnőtteket a legjobban zavarja: nem köszön.
• Próbáljuk ki: hihetetlenül nehéz nem visszaköszönni.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 167.p.
Nyelvünk sokfélesége – társadalmi jelentés
• A kisgyerek mire valóban a közösség tagjává válik az egyes elemek valóságra

utaló jelentésének elsajátításával párhuzamosan az elemekhez fűződő
társadalmi jelentést is megtanulja.
Pl., hogy a tegezés nem csupán azt jelenti, hogy mondanivalónkat egy jelen
lévő személynek címezzük.
• Éppolyan biztonsággal és automatikusan választja majd ki a helyzetnek
megfelelő kifejezési formát, mint ahogy a nyelvtanilag helyes mondatokat
megalkotja.
• Ez a képesség tényleges része nyelvtudásának, hiszen az ember mindig
bizonyos körülmények között használja a nyelvet.
• Nem mondhatjuk, hogy időnként csak úgy „nyelven” beszélünk, máskor viszont
a nyelvhasználat, a nyelvi viselkedés szabályaihoz is alkalmazkodunk.
Nyelvünk sokfélesége – horizontális, vertikális egyeztetés
• Amikor az ember megszólal, először is a helyzetnek megfelelő beszédmódot,

azaz kódot kell megválasztania.
• Ezt a választást minősítik például az olyan általános megállapítások, hogy valaki
partnerével tisztelettel vagy lekezelően beszél.
• Ez a választás azután meghatározza, hogy mondanivalóját hogyan valósítja meg.
• A nyelvhasználat szabályai közül a horizontális egyeztetés szabályai megszabják,
hogy beszédében milyen elemek követhetik egymást.
• A vertikális egyeztetés szabályai meghatározzák, hogy ezeknek az elemeknek a
nyelv különböző szintjein – jelentéstan, alaktan, hangtan stb. – hogyan kell
megvalósulniuk.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István,
Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 169.p .
Nyelvünk sokfélesége - horizontális, vertikális egyeztetés
• Például elképzelhető olyan helyzet, amikor a közbepofázni kifejezés használata

megfelelő, ha viszont valaki így szól:
Senki se pofázzék közbe!,
az már furcsa, hiszen a szókincsbeli választásnak nem fel meg az alaktani választás
• Nézzük meg, hogyan sértené meg a nyelvhasználat egész csomó szabályát az a
képviselő, aki parlamentben így szólalna föl:
A kiskésit, Tisztelt Ház, aszondom, megnézhetnők, mér áll ilyen csehül az
államháztartás!
Nyelvünk sokfélesége - horizontális, vertikális egyeztetés
• Megsérti a kódválasztás szabályait, mert egy igen formális helyzetben nagyon is családias
hangot üt meg.
• De ezen belül is következetlen.
• Az a kiskésit és a csehül áll kifejezések ütik a Tisztelt Ház és az államháztartás stílusát.
• A többi szó önmagában szókincs tekintetében a konfliktusban lévő stílusok bármelyikébe
tartozhatna.
DE: az aszondom és a mér pongyolasága egy másik szinten már nem egyeztethető
össze a megnézhetnők választékosságával.
• Így a horizontális és vertikális egyeztetéssel is bajban vagyunk.
• A felszólaló javára írható, hogy a kiskésit-ben az irodalmi nyelv é-je helyett i-t használt:
ebben az esetben betartotta a vertikális egyeztetés szabályait.
Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012.
168.p.

Nyelvünk sokfélesége – megfelelő kód használata
• A nyelvhasználat társadalmi szabályainak megsértésének következményei:

egy tökéletes mondatot nem a megfelelő körülmények között használunk,
olyan mondatok jönnek létre, amelyek semmiféle helyzetnek nem felelhetnek meg
sohasem lehet velük érvényesen kommunikálni.
• Éppúgy, ahogy a szmokinghoz felvett lakkcipőt hirtelen nem cseréljük fel tornacipőre,
egy-egy közleményen belül sem válthatunk kódot.
• Ha nem találjuk a megfelelő szavakat, nem is szólalunk meg.
• Az ilyen zavarok gyakran előfordulnak, amikor például tisztában vagyunk vele, hogy
kérvényt vagy felszólalást máshogy, más kódban kell megfogalmazni, csak éppen azt
nem tudjuk, mi van ebben a kódban.
Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 168.p
Nyelvünk sokfélesége - kódválasztás

•A nyelvhasználat „illemszabályai” a kommunikációs helyzetekhez kötődnek.

•A beszélő és hallgató személye egymáshoz viszonyított helyzetük alapján határozzák meg a
kódválasztást.
•A döntő tényező : a partnerek kora,
neme,
foglalkozása,
rokonsága stb.
ki az idősebb,
azonos neműek-e,
ki a magasabb társadalmi állású
rokonok-e,
ha igen, milyen a rokonság foka.
Nyelvünk sokfélesége – a kódválasztás társadalmi meghatározottsága
• Ezekhez a viszonylagos helyzetekhez a különböző társadalmak

különböző értékeket kapcsolnak.
• Nálunk a férfiak előre köszönnek a nőknek, az ajtóban előreengedik,
fizikai erőfeszítést kívánó munkától elvben kímélik őket.
• Japánban természetes, hogy az utcán a feleség egy lépéssel férje
mögött menjen, és ő cipelje a csomagokat.
• Az öregeket egyik helyen a legfőbb hatalommal ruházza föl a család,
másutt a munkaképtelenné válás után már csak kenyérpusztítónak
tartja.
Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek.
Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 169.p.
Nyelvünk sokfélesége – a kódválasztás társadalmi meghatározottsága
• Egyes társadalmakban a beosztott személyében is alá van vetve a magasabb

állásúaknak – megfenyíthetik, magánéletébe beleszólhatnak, emberi méltóságát
nem tartják tiszteletben.
• Egyik társadalomban érték: a női nemhez tartozás
a magas kor
• Másutt alacsonyabbrendűséget jelent.
• Egyik társadalomban: az alárendeltség a személyiség minden oldalát érintheti
• Másutt csak abban a viszonyban jelenik meg, amelyben ezt a munka irányítása
megkívánja.
• Ezek a tényezők a nyelvi viselkedésben is közrejátszanak.
Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei
István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 169.p.
Nyelvünk sokfélesége – a társadalmi helyzet és a megszólítás
kapcsolata
• A beszélő és hallgató viszonylagos társadalmi helyzete legtisztábban a megszólításokban tükröződik.
• A magyar nyelvben is számos különböző megszólítási módot ismerünk:
Pl.: a tegezés, a magázás, az önözés, a „tetszikezés”.
• A tegezésen kívül ezekben a formákban magyarul mint egy harmadik személyhez beszélünk
partnerünkhöz:
Ha a néninek el tetszik olvasni a verset... ,
Ha Ön is úgy gondolja...,
Maga mindig bajt csinál stb.
• Más nyelvekben a tisztelet jele az, hogy mint több személyhez beszélünk partnerünkhöz:
Ja prosu vasz... ’én kérem Önt, tkp. titeket’,
Avez-vous fait un bon voyage, Madame? ’Jól utazott-e Ön (tkp. ti) asszonyom?’ stb.
• Egyes ázsiai nyelvekben pedig a tiszteletet nemcsak az igeragozással fejezik ki, hanem a különböző
toldalékok közötti választással, sőt eltérő, de azonos alapjelentésű szavak használatával.
Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 169.p.
Nyelvünk sokfélesége - a társadalmi helyzet és a megszólítás kapcsolata
• A megszólítás névmásain kívül ide tartozik a különböző címek használata is:

• Nálunk a körzeti orvost doktor úrnak szólítják, a tanárt tanár úrnak, az
újságírót szerkesztő úrnak, azaz foglalkozása szerint (sőt ezekre hivatkozni is
lehet, pl. A doktor úr azt szokta mondani...)
• Az angolszász országokban ez nem szokás, ott mindenkit nevén szólítanak.
Még a bankban is kitesznek egy táblácskát minden tisztviselő elé, hogy az
életében egyszer betévedő ügyfél is megfelelően Mr. Jones-nak vagy Miss
Smith-nek szólíthassa őket.
• Nincs is az angolban olyan ’úr’ jelentésű szó, amelyet foglalkozásnévhez
lehetne hozzákapcsolni (bár egyes tisztségnevekhez, pl. Mr/Madam
Chairman ’elnök úr/asszony’ kivételesen és csakis megszólításképpen lehet).
Nyelvünk sokfélesége – tegezés-magázás szabályai
• A megszólítás megválasztásában két döntő tényező játszik közre:
az alá–fölérendeltség (azaz, a hatalmi viszony) és
a szolidaritás (az, hogy a partnerek valamilyen együvé tartozónak érzik-e magukat. )
• Ha az egyik beszélő hatalmi helyzetben van, akkor a megszólítási forma nem kölcsönös:
őt tetszikezve szólítják meg,
míg ő a partnerét letegezheti.
• Az egyenrangú helyzetben a megszólítás egyforma: mindketten ugyanazt a megszólítási formát
alkalmazzák.
• Ha ez az egyenrangú helyzet szolidáris, akkor a felek például tegeződhetnek;
ha nem szolidáris, akkor magázódáshoz folyamodnak.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp.
2012. , 170.p.
Nyelvünk sokfélesége - megszólítás szabályai
• A viszonyok átalakulásával gyakorta előállnak olyan helyzetek, amelyekben az

egyik partner hatalmi helyzetben van ugyan, de viszonyuk szolidáris:
pl. a mai munkahelyeken a vezető és beosztott viszonya,
a modern családban a gyerekek és felnőttek viszonya lehet ilyen.
• Ilyenkor a szolidaritás válik meghatározó tényezővé:
a vezető nem tegezi le a beosztottját
vagy kölcsönösen magázódnak,
vagy éppenséggel tegeződnek.
• Hasonlóképp a családban:
ha a gyerekek a nagymamát tegezik, az nem tiszteletlenség ,
hanem az összetartozás jele.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei
István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 170.p
Nyelvünk sokfélesége - tegezés-magázás szabályai
• A tegezés–magázás az alá–fölérendeltség vagy tisztelet kifejezésének csak az egyik

dimenziója.
• Ha a főnök tegeződik is a beosztottal és a keresztnevén szólíthatja, a beosztott mégsem
használhatja a főnök keresztnevét.
• A főnök tehát mondhatja, hogy „Ferikém, légy szíves, hozd be az X ügy dossziéját”,
• Ferikém viszont csak úgy válaszolhat általában, hogy „Kérlek szépen igazgató úr (vagy
legfeljebb: „János bátyám”), már láttad a múlt héten”.
• A megszólítás zavarait, a hatalom–szolidaritás viszonyok tisztázatlanságát szembetűnően
mutatják az olyan (elég gyakori) esetek, amikor jóllehet a tegezési viszony már kialakult,
a hierarchiában alul lévő egyszerűen „nem szólítja nevén” a felül lévő beszédpartnert,
hanem körmönfont eszközökkel elkerül minden erre kényszerítő alkalmat.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. ,
170.p.
Nyelvünk sokfélesége - tegezés-magázás szabályai
• A mai családokban általánossá vált a tegeződés.

• A gyerekek (az alul lévők) ritkán szólítják, szólíthatják szüleiket
keresztnevükön, nagyszüleiket pedig szinte soha.
• A gyerekeket viszont szinte mindig keresztnevükön szólítjuk.
• Ritkán: fiam-nak vagy lányom-nak.
• Persze ne felejtsük el, hogy ha a nyelvi kifejezésekben szolidaritást
mutattunk is, a hatalmi hierarchiát még nem változtatjuk meg.
• Igaz, hogy a szolidaritás látszatának felkeltésével elviselhetőbbé tettük.
• Ha az ilyen döntéseinket tudatosan megfontoltuk, akkor ez is volt a célunk.
Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.:
Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 171.p.
Nyelvünk sokfélesége – kommunikációs helyzet és viszony
•A kódválasztásban a partnerek személyén kívül a helyzetnek is nagy jelentősége van,
mi több, azt is mondhatjuk, hogy a helyzet „átértelmezheti” a beszélő felek szerepét.
•A kommunikációs helyzet és viszony alapvetően kétféle lehet:
személyre irányuló (perszonális) vagy
szerepre irányuló (tranzakciós).
•A szerepre irányuló helyzetben a partnerek nem saját magukat, hanem egy-egy
társadalmi szerepet testesítenek meg.
•Egy bizonyos meghatározott cél érdekében érintkeznek egymással, valamilyen „ügyet”
akarnak lebonyolítani.
•Az ember nagyon gyakran részese ilyen helyzeteknek:
•A boltban nem Nagy Jánosné és Kovács Éva, hanem az eladó és a vevő kommunikál
egymással, a vonaton az utas és a kalauz, az iskolában a tanár és a diák, a hivatalban a
tisztviselő és az ügyfél.
Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai
Kiadó. Bp. 2012. , 171.p.
Nyelvünk sokfélesége - kommunikációs helyzet és viszony
• Az előbbi helyzetekben a partnerek gyakran nem is ismerik egymást

„személyesen”, csak mint bizonyos szerepek megtestesítőit.
• A nagyvárosban ez az „ismeretlenségi tényező” is fontos szerepet játszik, de
nem ez a legfontosabb hiszen például egy kisvárosban, ahol mindenki ismeri
egymást, a bírósági tárgyaláson a bíró, az ügyész, az ügyvéd, a fel- és alperes,
a tanúk mégis mind csak ebben a szerepben érintkeznek.
• Sok országban régtől fogva, és ma már Magyarországon is, ezeknek a
szerepeknek a mindennapi élettől való különbözőségét jellegzetes
öltözködéssel (bírói, ügyvédi, ügyészi talárral, alkalmasint parókával) is
hangsúlyozzák – ismét rámutatva az öltözködés, a nyelvhasználat és a
társadalmi szerepek összefüggésére.
Nyelvünk sokfélesége – személyes és tranzakciós helyzetek üzenetei
• A személyes és tranzakciós helyzetekben más és más dolgok szerepelhetnek

üzenetként.
• Föntebb említettünk néhány példát arra, hogy bizonyos helyzetekben mit nem
lehet mondani.
• A felhozott példákban tranzakciós helyzetek szerepeltek.
• Ilyenkor oda nem tartozó, személyes dolgokról nem lehet beszélni.
• Képzeljük el, milyen hatást váltana ki, ha valaki odamenne a postán az egyik
ablakhoz, és így szólni:
Kisasszony, én olyan boldogtalan vagyok!
Nyelvünk sokfélesége – személyes és tranzakciós helyzet kódjai
• A tranzakciós és személyes helyzeteknek megfelelően a kódokat két nagy

osztályba sorolhatjuk:
formális és
nem-formális kódok osztályaiba.
• Természetesen ezen belül sok aleset van.
• A nyelvközösség tagja egyidejűleg sok különböző kódnak van a
birtokában.
• Nyelvét ezeknek a kódoknak az együttese alkotja.
• Csak így tud minden helyzetben a normáknak megfelelően viselkedni.
Kiadó. Bp. 2012. , 172.p.
Nyelvünk sokfélesége – a beszédhelyzetből következő kódváltás
•Előfordul, hogy egy adott helyzetben a partnerek már egy bizonyos kódot
használni, de a helyzet valamilyen szempontból megváltozik.
• Pl. Valamilyen tranzakció lebonyolítása után a felek magánügyeikről kezdenek
beszélni:
a munkatársak a jövő heti összejövetellel kapcsolatos kérdéseket beszélik meg;
közben újabb személy jelenik meg, akinek az eddigi partnerek a fölérendeltjei,
– ekkor már a maguk ügyeiről sem fognak úgy beszélni, ahogy addig;
esetleg az új szereplő csak egyiküknek ismerőse;
•Ilyenkor a partnerek kódot váltanak, másként kezdenek el beszélni az új témának,
új szereplőknek megfelelően.
• Maradva előző hasonlatunknál olyan ez, mint amikor a bírósági tárgyalás után a
jogászok leveszik a talárokat, és láthatóvá válik „civil” ruházatuk.
Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. 172.p
• Az ember mindennap sokféle helyzetben vesz részt, gyakran kell kódot

váltania.
• Azt mondtuk, hogy a nyelvközösség tagja sokféle kódnak van egyszerre a
birtokában.
• Nem igaz azonban az, hogy mindenki tökéletesen egyformán birtokában
lenne az összes kódnak, amit csak a közösségben használnak.
• Az ember bizonyos típusú helyzetekben ritkábban vagy szinte sohasem
vesz részt.
• Az egyik szembetűnő példája ennek az, amikor a serdülők a társadalom
szemében gyerekből felnőtté válnak.
Nyelvünk sokfélesége - a beszédhelyzetből következő kódváltás
• Noha a serdülő jól meg tudja ítélni, hogy édesanyjával tisztelettel beszélt-e valaki
vagy sem.
• Azaz a megfelelő kódot használta-e.
• Az ugyanakkor még nem tisztázódott számára, hogy ő maga milyen helyet foglal el a
hierarchiában a külső szemlélő számára.
• A család nőismerőseit például nap nap után zavarba hozza azzal, hogy:
nénizi
tetszikezi őket.
• Számukra ez azt jelentheti, hogy öregasszonynak tekinti őket.
• Zavarba kerül az az ember, akinek életében először akad dolga egy hivatalban.
• Zavar forrása lehet az, ha valakinek nyilvánosan föl kell szólalnia (vagy rádióban,
televízióban beszélnie).
• Ilyenkor az emberek messze eltúlozzák a kód megkívánt formálisságát:
azt hiszik, „televízióul” az elvégeztük így szól: elvégzésre került
• A formálisságot a körülményességgel azonosítják, hiszen már sokszor hallottak a
televízióban olyan dolgokról beszélni, amelyekről ők maguk nem szoktak
nyilatkozni, vagy legalábbis nagyobb nyilvánosság előtt nem.
• Ebben a helyzetben egyszerűen nincsen gyakorlatuk.
• Túlzások nem csak a szókincsben jelennek meg, mint például az említetthez hasonló kifejezések
használatában.
• A szókincsbeli választásnak van az ember még leginkább tudatában.
• A nyelv alsóbb szintjein meglévő különbségek szabálysértő használatát csak mások beszédében
vesszük észre.
• A közbeszédben például gyakran mondjuk
a gyárba dolgozok, a gyárban dolgozom helyett;
elhalasszuk a dolgot elhalasztjuk helyett;
bót-ot bolt helyett.
• A művelt köznyelv normájához képest ezek az alakok helytelenek.
• Tény azonban, hogy a beszélők jelentős részének ezek egy kód megfelelő elemei.
2012. , 172.p .
• A beszélőknek jó része tudja, hogy helyesen nem így kell beszélni.

• „Helyesen” az ember a formális kódban beszél.
• Ha viszont a formális kódot viszonylag ritkán kell használnia, akkor annak
saját szabályait nem ismeri eléggé.
• Ezért óvatosságból túlzásba viszi őket.
• Így jönnek létre az életben léptet, a könyörgöm,
a szolda (= szóda)
típusú „túlhelyes” (hiperkorrekt) alakok.
• Ezek mindig a beszélőnek az adott kódban való bizonytalanságát jelzik.

• Nyelvtudásunk nemcsak segíteni tud, hogy a kódok változtatásával a
különböző helyzetekben mindig megfelelően fejezhessük kimondandónkat.
• Akaratlan árulónk is lehet.
• Megmutatja, melyik társadalmi rétegbe tartozunk.
Nyelvünk sokfélesége – a hangrendszer
• Nyelvtudásunknak az az összetevője, amely fölött a legkevesebb tudatos

ellenőrzésünk van, a hangrendszer.
• Idézzünk először más országbeli példákat.
• A mai New York-i előkelőbb rétegek nyelvében a szóvégi r hangot általában kiejtik,
pl. a bar szót kb. bár-nak mondják.
• A New York-i köznyelv azonban ezt a szóvégi r-t nem ejti,
tehát a szó kb. így hangzik: bá.
• A felsőbb rétegek az r-es ejtést természetesen „hazulról” hozzák.
• Azok pedig, akik ezekkel a körökkel érintkezésben állnak, de otthon r nélküli ejtést
tanultak, őket követik, utánozzák.
Kiadó. Bp. 2012. , 173.p.
Nyelvünk sokfélesége - a hangrendszer
• Az oroszban a
borscs, scsi stb. szavakban a scs ejtés helyett terjed
a hosszú lágy s.
• A fiatalabb beszélők például jóval nagyobb számban használják, mint az
idősebbek.
• A budapesti köznyelvben a magasabb iskolázottságúak és a fiatalabbak
a hosszú í, ú, ű helyett gyakrabban mondanak rövid i, u, ü hangokat,
mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősebbek.
Nyelvünk sokfélesége - a hangrendszer
• Ezeket a jelenségeket folyamatukban kell látnunk.

• A társadalmi hierarchiában magasabban álló rétegek nyelve követendő minta a
hierarchiában lejjebb állók számára.
• Ők – jórészt nem is tudatosan – követik a nagyobb presztízzsel rendelkezők
példáját.
• Így próbálnak maguk is nagyobb tekintélyre szert tenni.
• Egy-egy ilyen változás a nyelv valamely részrendszerét teljes egészében
átalakíthatja, mint arra majd látunk példát.
Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp.
2012. , 174.p.
Nyelvünk sokfélesége – nyelvjárások, dialektusok
• A nyelvek azonban nemcsak

„függőlegesen” – társadalmi rétegek vagy kódok szerint –
tartalmaznak résznyelveket, hanem
„vízszintesen” is – az azonos nyelvet beszélő egyes közösségek területi
elhelyezkedése szerint is.
• Ilyenkor nyelvjárásokról, dialektusokról beszélünk.
• Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy csaknem minden mai nyelv valamikor egy-egy
nyelvjárás volt.
• Az azt beszélő közösségnek a többitől való elszakadása volt az oka, hogy az illető
nyelvjárás azóta önállóan fejlődve ma önálló nyelvként létezik.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai
Kiadó. Bp. 2012. , 174.p.
Nyelvünk sokfélesége - nyelvjárások
• A nyelvjárások kialakulásának folyamata állandó.

• Ma alig van nyelv, amelynek ne volnának nyelvjárásai.
• Nyelvészeti szempontból a magyar irodalmi köznyelv
pl. a közszolgálati rádió, az országos vagy megyei politikai napilapok stb.
csak egy a magyar nyelv nyelvjárásai közül.
• Kitüntetett szerepét tudatos kijelölés, kialakítás és szabályozás (mai
szakszóval: standardizálás) eredményeképpen kapta a felvilágosodás és a
reformkor idején.
Nyelvünk sokfélesége - nyelvjárás
• A nyelvjárás fogalmát nem könnyű meghatározni.

• Sokszor alig lehet eldönteni, vajon önálló nyelvről vagy valamely nyelv egyik nyelvjárásáról van-e .
• Ha azt tekintjük lényegesnek (ami mind a nyelvész, mind az elfogulatlan gondolkodás számára
ésszerű), hogy az egyes nyelvközösségek beszéde kölcsönösen érthető legyen, akkor
bizonyos észak-német tájszólásokat könnyűszerrel nevezhetnénk hollandnak
a hollandot a német egyik nyelvjárásának.
• A Szicíliában beszélt olaszt viszont Firenzében egyáltalában nem értik meg.
• A dél-olasz újoncoknak az olasz katonaságnál megtanítják a köznyelvi olasz vezényszavakat .
• A hajdani osztrák–magyar közös hadseregben a magyar regruta a németül elkiáltott
vezényszavakat magolta be.
• Így lett hapták a Habt acht! ’Vigyázz!’-ból)..
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 174-175.p.
Nyelvünk sokfélesége - nyelvjárás
• Kínában hat olyan, egymás számára érthetetlen „nyelvjárás” van, amelyet legalább 15
milliónyian beszélnek.
• Ha az arab nyelvet egy olyan láncként képzeljük el, amelynek egymás melletti szemei
kölcsönösen érthető nyelvjárásokat jelképeznek, a lánc távolabbi szemei között egyre csökken a
kapcsolat, az érthetőség foka.
• Két arab „nyelvjárás” között nagyobb lehet a különbség, mint mondjuk két olyan, önállónak
tekintett nyelv között, mint a norvég és a svéd.
• Mindkét skandináv nyelv a másik országban is jól érthető.
• Ha mondjuk a skandináv országok egyesülnének, s népeik úgy tekintenék magukat, mint akik a
közös skandináv nyelv svéd, dán, norvég stb. nyelvjárását beszélik, akkor ezentúl mindannyian
skandináv nyelvet emlegetnénk.
• Ha a kantoni terület elszakadna a kínai központi kormánytól, és az ott lakók kijelentenék, hogy
ők nem kínaiul, hanem kantoniul beszélnek, akkor a kantonit önálló nyelvnek tartanánk.
• Pakisztán és Banglades lakossága az arab írással lejegyzett urdu nyelvet beszéli,

amely teljesen és kölcsönösen érthető az India egyik legnagyobb nyelvét, az ún.
devanagári írással rendelkező hindit beszélők számára.
• A szemünk előtt zajlott-zajlik le egy nyelv kettéválása a felbomlott Jugoszláviában:
a korábban egységesnek tekintett és szigorúan nyelvészeti értelemben azonosnak
is tartható „szerbhorvát” nyelv mára hivatalosan két önálló, az ortodox vallású
délszlávok által beszélt szerb és a katolikus vallású délszlávok használta horvát
nyelvként él tovább.
• Sőt már a muzulmán délszlávok bosnyák nyelve is felbukkant, noha aligha
képzelhető el, hogy néhány év alatt jelentős változások következtek volna be
szerkezetükben, szókincsükben vagy hangalakjukban.
Kiadó. Bp. 2012. , 175.p.
•Mindez arra mutat, hogy nem lényegtelen a nyelvek és a nyelvjárások viszonyának
megítélésében, hogy a nyelv használói maguk hogyan vélekednek arról, milyen nyelvet is
beszélnek.
•A nyelvész regisztrálja a különbségeket és azonosságokat, óvatos ítéleteket kockáztat meg,
időnként ellentmond a hivatalos mítoszoknak, a köznapi gondolkodás tévhiteinek, de
jórészt ő is tiszteletben tartja a nyelv beszélőinek hitvallását.
•Mivel mind a pekingiek, mind a kantoniak úgy tartják, hogy kínaiul beszélnek, a nyelvész is
a „kínai nyelv” címszó alatt tárgyalja nyelvüket, legfeljebb hozzáteszi, hogy pekingi
(mandarin) vagy kantoni kínairól van szó.
•Ha pedig cinikusan szemléli a politika nyelvi fejleményeit, akkor az ismert mondást
követve azt vallja:
•„Nyelvnek azokat a nyelvjárásokat nevezzük, amelyek mögött egy-egy hadsereg áll.”
•Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp.
2012. , 175- 176.p.
Nyelvünk sokfélesége – magyar nyelvjárások
• Ilyen gondokkal a magyar nyelvjárások esetében nem kell szembenéznünk.

• A XX. század egységesítő, a köznyelvet erősítő irányzatának hatására, a
nyelvközösségen belüli sokirányú
érintkezés és keveredés,
majd különösen a sajtó, a rádió és a televízió révén
nemcsak hogy visszaszorult a nyelvjárások kialakulásának folyamata, de több
kisebb nyelvjárás már részben vagy egészben bele is olvadt a nagyobb tájegység
egyre jobban uniformizálódó ún. regionális köznyelvébe.
Nyelvünk sokfélesége - magyar nyelvjárások
• A magyar nyelvjárások beszélői minden nehézség nélkül megértik egymást.

• A legszembetűnőbb különbség közöttük hangtani.
• Könnyen fölismerhető például az ő-ző, í-ző, é-ző nyelvjárás.
• A másik szembeötlő különbség a szókincsben van.
• Ugyanazt a növényt
egyik vidéken tengerinek,
másutt kukoricá-nak, málé-nak, törökbúzá-nak nevezik.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei
• Vannak különbségek az alak- és mondattanban is:

a köznyelvi ökreitek az egyik nyelvjárásban ökrötökek-nek hangzik
• Itt azt a többesszám-jelet illesztik a birtokos személyraggal ellátott egyes szám végére.
• Ezt a köznyelv csak nem-birtokos szerkezetben használja:
könyv-ek
a megy megyen-nek,
a bíróhoz így: bírónyi,
a Pistáékhoz így: Pistáék.
• A göcseji nyelvjárásban nincs hangrendi illeszkedés a toldalékokban:

kapável;
• A suk-sükölés pedig szintén lehet nyelvjárási sajátosság.
• Előfordul az el kell mennem helyett keleten az el kellek menni,
az el kell majd mennem helyett el kell lesz menjek is.
2012. , 175.p.
• A magyar irodalmi nyelv alapja főként
az északi és keleti nyelvjárás volt (pl. a dunántúliak ellenében)
• A köznyelv őriz elemeket más nyelvjárásokból is.
• A tanít í-ző, a rég é-ző nyelvjárásból származik.
• Az alakváltozatok :csuda–csoda,
szeg–szög,
zsemlye–zsemle– zsömle–zsömlye stb.
szintén különböző nyelvjárásokból valók .
• A szókincset pedig valamennyi nyelvjárás gazdagította.
Kiadó. Bp. 2012. , 177.p.
Nyelvünk sokfélesége – nyelvjárási kódok
• A nyelvjárások - mivel hosszú ideig valamivel zártabb közösséget alkottak beszélőik -

kisebb nyelvközösségeknek felelnek meg, amelyeknek társadalmi normái,
nyelvhasználati szabályai is a föntebb leírtakhoz hasonlóan különböznek egymáséitól.
• A nyelvjárásokon belül tehát sokszor éppúgy találunk különböző kódokat, mint a
köznyelven belül.
• A nyelvjárások beszélői azonban már nagyon régóta nemcsak egymással, hanem más
nyelvjárások vagy a köznyelv beszélőivel is érintkeznek.
• Ezért a nyelvükön belül külön kódként szerepel a köznyelv is (vagy esetleg regionális
köznyelv).
2012. , 177.p.
Nyelvünk sokfélesége - nyelvjárás - köznyelv
• A köznyelv nem csupán közvetítő nyelv szerepét játssza a különböző nyelvjárások beszélői
között.
• Ha egy jellegzetes nyelvjárást beszélő közösségben nőttünk fel, s azóta máshová költöztünk,
magunk is tapasztalhatjuk, hogy amikor a nagyvárosban egy „földinkkel” találkozunk, s az
otthoni dolgokról esik szó, öntudatlanul is átcsapunk a nyelvjárásba.
• Ha viszont politikáról, munkáról beszélünk vele, általában a köznyelvnél maradunk.
• A nyelvjárás és a köznyelv tehát különböző kódokként működnek.
• Témától és partnertől függően váltjuk őket.
• A nyelvjárás használata szolidaritást fejez ki, a kapcsolat változatlanságát hangsúlyozzuk vele.
• Ha az iskolázott ember otthon nem a megszokott tájszólásban beszél, családja és ismerősei ezt
úgy értelmezik, hogy különállását, elszakadását érezteti velük.
Nyelvünk sokfélesége - nyelvjárás - köznyelv
• A nyelvjárási közösségekben a köznyelv általában mint az egyik formális kód

szerepel.
• Inkább a szerepre irányuló (tranzakciós) helyzetekben használják.
• A nyelvjárás fönnmaradása a közösség zártságától függ.
• Ha túlnyomó többségben egymást jól ismerő emberek érintkeznek (a helyzetek

személyesek), a nyelvjárás valószínűleg sokáig megmarad.
• Ha gyakoriakká válnak az ismeretlenek közt zajló tranzakciós események, a
nyelvjárás hamarabb tűnik el.
• Sabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István,
Nyelvünk sokfélesége - nyelvjárási „gúla”
• A nyelvközösség nyelvjárásrendszerét egy gúlához lehet hasonlítani, amelynek alján

a legkisebb iskolázottságú és kis településeken élő beszélők nyelvét találjuk: itt a
legnagyobb a változatosság.
• Ha feljebb haladunk a gúla csúcsa felé, egyre iskolázottabb, magasabb társadalmi
presztízsű és nagyobb helységekben élő emberek nyelvjárásaival van dolgunk, s
egyre csökken a változatok száma.
• Általában mennél szélesebb a gúla talpa, annál hegyesebb a csúcsa.
• A sok nyelvjárású Angliában például, ahol az egyes tájnyelvek sokszor alig érthetőek
egymás beszélői számára, legalábbis a közelmúltig egy olyan nyelvjárás örvendett a
legnagyobb tekintélynek, amelyet anyanyelvként mind a mai napig rendkívül
kevesen beszélnek.
Kiadó. Bp. 2012. , 178.p.
Nyelvünk sokfélesége - kétnyelvűség
• A nyelvközösség meghatározásakor nem csupán a kommunikációs események gyakoriságát
használtuk föl, hanem azt is, hogy a közösség tagjai legalább egy közös nyelvet beszélnek.
• Ez nem jelenti azonban azt, hogy csak egynyelvű közösségek léteznének.
• Kétnyelvűség (bilingizmus) alakulhat ki például a határvidékeken.
• Kétnyelvűek : a soknemzetiségű országok olyan lakói, akiknek anyanyelve nem azonos az
államnyelvvel (pl. Indiában, az egykori Szovjetunióban)
vagy olyan népcsoportok, amelyek más nyelvű országba települtek át,
• Pl. az Egyesült Államokban élő spanyol anyanyelvű Puerto Ricó-iak.
• Az esetek legnagyobb részében a közösség tagjai ilyenkor mindkét nyelvet anyanyelvi szinten
ismerik, és a különböző nyelvek a nyelvhasználatban mint különböző helyzetekhez kötött kódok
működnek.
2012. 178.p.
• Megfigyelték például egy, az Egyesült Államokban élő Puerto Ricó-i főnök

és titkárnője beszélgetését.
• A főnök angolul adott a hivatali munkával kapcsolatos utasításokat a
titkárnőnek, majd szóba került a közeli karnevál, és erről spanyolul
társalogtak.
• A spanyol azonban nemcsak elvben, de a gyakorlatban is teljesen
alkalmas arra, hogy azon főnök és titkárnő olyan témákról beszéljen
egymással, melyekről fenti példában angolul társalogtak.
• Létezik olyan kétnyelvűség is, melyben az egyik nyelv csak elvben képes a tudomány, a politika, a
kultúra dolgainak kifejezésére, a mindennapi gyakorlatban már nem.
• Az egyik legjobban feldolgozott eset a paraguayi spanyol–guaraní kétnyelvűség.
• A guaraní az őslakos indiánok nyelve volt, és azok leszármazottai a spanyol hódítókkal,
bevándorlókkal való nagyarányú keveredésük ellenére máig is többnyire ezt a nyelvet beszélik.
• Az ország hivatalos nyelve mindig a spanyol volt, s az oktatás nyelve ma is az.
• Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben nem termelődhetett ki a guaraní „nyelvújításának”
szükségessége, hiszen azokat a funkciókat, melyeket a guaraní nem tud ellátni, a spanyol tölti be.
• Guaraníul nem írnak regényt, nem mondanak beszédet, nem készítenek riportot a rádióban, nem
lehet történelmet és matematikát tanulni és így tovább.
• De a guaraní az otthon, a barátok, az udvarlás, a fecsegés nyelve. S noha az utóbbi években
lépéseket tettek annak érdekében, hogy a guaranít alkalmassá tegyék emelkedettebb
nyelvhasználat céljára, nyilván hosszú és rögös út áll a reformerek előtt.
2012. , 179.p.
Nyelvünk sokfélesége – kétnyelvűség - bilingizmus
• E példákban a két nyelv kódként működött.
Az egyik: a formális beszéd a tranzakciós szerephez kötődött,
A másik: a bizalmas, intim szférához tartozott.
• Végül egy olyan kétnyelvű helyzetet említünk meg, amely átmenet a bilingizmus és a
nyelvjárások kódváltási rendszerei között.
• Néhány nyelvközösségben (pl. az arabban, a görögben, a svájci németben és a haiti
kreolban) ugyanannak a nyelvnek két változata él egymás mellett.
• Az egyiknek óriási tekintélye van a közösség tagjai előtt.
• A másiknak sokszor még a létezését is tagadják, de „mindennapi célokra” ezt használják.
• Szentbeszédet, vezércikket, verset csakis az emelkedettebb változaton lehet megfogalmazni.
• A karikatúrák képaláírásai, a Szabó-családszerű folytatásos rádiójátékok viszont mindig a
közönséges változaton szólnak.
Kiadó. Bp. 2012. , 179.p.
Nyelvünk sokfélesége - bilingizmus
• Annyiban hasonlít a nyelvjárásokra, hogy történetileg a két változat közös ősből

származik.
• Sokszor épp az emelkedettebb változat volt a közösség korábbi nyelve.
• Annyiban viszont a kétnyelvűséget idézi, hogy az emelkedett változatot kemény
munkával kell megtanulni, anélkül sokszor nem is tudják megérteni.
• Az arabban például az emelkedettebb, a klasszikus arab nyelv az egész arab
világban a mecsetek, az iskolák, az irodalom közege.
• A tanár ideje jó részét arra fordítja az iskolában, hogy a közönséges változaton
elmagyarázza a nebulóknak a tankönyv klasszikus arab nyelven írott szövegét.
• A klasszikus arabnak igazi „rangja” van: arabok között azt mondani, hogy valaki
„nem tud arabul”, nem azt jelenti, hogy valóban nem tud arabul beszélni, hanem
azt, hogy nem ismeri a klasszikus nyelvet.
Kiadó. Bp. 2012. , 179-180.p.
Nyelvünk sokfélesége - diglosszia fogalma
• Az ilyen típusú kétnyelvűségben (amit diglossziának neveznek) az a furcsa helyzet
szokott előállni, hogy az emberek szívesebben hallgatnak verset, szónoklatot az
emelkedettebb változaton, még akkor is, ha nem értik.
• Sőt, ha olyan ritka, régies szerkezettel találkoznak, amit még a művelt olvasók sem
értenek meg némi utánajárás nélkül, akkor még meg is dicsérik a szerzőt, mondván:
„milyen jó arabsággal (vagy görögséggel) íródott ez a cikk”.
• Az emelkedettebb változatok rangja írásban van rögzítve – a szó szoros értelmében: írni
ugyanis csak ezeken lehet.
• Tekintélyüket részben máshol megszerzett törvényesítésüknek
(haiti kreol – francia; svájci német – irodalmi német),
részben történeti hagyománynak vagy vallási örökségnek köszönhetik
(a görögben az Újszövetség, az arabban a Korán nyelve).

Nyelvünk sokfélesége
• Magyarország tízmillió lakosának túlnyomó többsége (sajnos) egyetlen nyelvet beszél.

• A kétnyelvűségnek itt bemutatott fajtái ugyanúgy megvannak, mint a világ számos más országában
– hiszen, ha meggondoljuk, hogy a 3-4 ezer nyelvet kétszáznál kevesebb országban beszélik és
ezekben az országokban az állampolgárokkal szót kell tudni érteni, a többnyelvűség inkább a
szabály, mint a kivétel rovata alá tartozik.
• De ha csak a környező országokban élő magyar nemzetiségű (és általában ezzel összefüggésben:
magyar anyanyelvű) csoportokat tekintjük, akkor is világossá válik, hogy a kétnyelvűség nagyszámú
magyar beszélő mindennapi életének a része.
• Mind a hazai nem magyar anyanyelvű kétnyelvű nemzetiségek, mind pedig a határokon túl élő
magyar kisebbségek által beszélt nyelvek státusza azonos.
• Az érintett nyelv alkalmas és használatos is mindazon feladatokra, amelyet bármelyik másik nyelv
ellát, akkor is,ha adott esetben vagy egyes korokban egyik vagy másik a történelem fordulatai
következtében vissza is szorult a család keretei közé.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó.
Bp. 2012. , 180.p.
Nyelvünk sokfélesége – kisebbségi nyelvek
• Vannak Európában olyan kisebbségi nyelvek, amelyek a mai napig nem rendelkeznek az elismertség
olyan fokával, mint máshol államnyelvként törvényesített társaik.
• Az eredetileg Indiából elvándorló és többségében az indoeurópai nyelvcsalád indiai ágának egyik
nyelvét beszélő cigányság (ld. a 10. fejezetet) a X. évszázad során a Bizánci Birodalmon, majd a
Balkánon keresztül a XIV. századra Közép- és Délnyugat-Európáig jutott el.
• Vándorlásukról tanúskodik a jelentős óiráni és a görög réteg szókincsükben.
• A „cigány” népnevet másoktól kapták; ők saját magukat többféleképpen nevezik, részben attól
függően, hogy Európa melyik részén élnek.
• A hazánkban élők többségénél a rom 'ember' jelentésű szó többes számából képzett roma név terjedt
el.
• Nyelvük nemzetközi megnevezése is e szóból származik: romani, mely ezek szerint csupán véletlenül
hasonlít a 'római' jelentésű román népnévhez – amely egyébként szintén tudatos váltás volt az eredeti
népnév vlah szóról (vö. korábbi magyar: oláh, továbbá olasz), amely a szlávoknál a latin nyelvet
beszélő népeket jelölte.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó.
Bp. 2012. , 181.p.
Nyelvünk sokfélesége – romani – lovari – beás nyelv
• Egyes becslések ma 12 milliónyira teszik a romani beszélők számát a világon.
• Körülbelül 500 ezerre tehető magyarországi roma népességnek nagyjából a fele beszéli
valamelyiket az itt legjobban elterjedt két nyelv közül.
• E korábban és egyes országokban a mai napig vándorló életet folytató nép ugyanis sokszor
átvette a helyi lakosság által beszélt nyelvet, amint az a történelmi Magyarország
különböző területein is megtörtént.
• Az itt élő romák legnagyobb csoportja (akik többnyire romungróknak nevezik magukat)
tehát magyarul beszél.
• Egy másik nagyobb csoport nyelve a lovári, amely az indiai eredetű romani egyik
változata.
• Az előző kettőnél kisebb harmadik csoport pedig a beás nyelvet beszéli..
Kiadó. Bp. 2012. , 181.p.
Nyelvünk sokfélesége – beás nyelv
• A beás nyelv nem más, mint az újlatin, tehát a francia, olasz, spanyol stb.
nyelvek csoportjába tartozó román nyelv egyik területi változata.
• A legvalószínűbb magyarázat szerint – a vándorlása közben egy ideig román
nyelvi környezetben megtelepedett eredetileg romani nyelvű népcsoport
átvette a környezete nyelvét.
• Úgy, ahogy a romungrók átvették a magyart, vagy ahogy ez oly sok más
nyelvvel megesett a történelem folyamán (ld. megint a 10. fejezetet).
• A beások éppen ezért nem is tartják magukat „romáknak”, hanem inkább a
„cigány” népnevet részesítik előnyben.
Nyelvünk sokfélesége – kelderás, kárpáti cigány nyelvhasználat
• A romaninak vannak még Magyarországon.

• A magyar nyelvterületen további változatai
a kelderás és a kárpáti cigány.
• A beszélők pontos számát a statisztikai felmérése megbízhatatlan.
• A cigányság körében gyakorlatilag teljes kétnyelvűség.
• A hovatartozás kérdésének társadalmi érzékenysége miatt szinte
lehetetlen megállapítani.
Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 181-182.p.
Nyelvünk sokfélesége – romani, lovari, beás nyelv
• A romani szerte Európában, valamint a lovári, a romani további területi nyelvjárásai és

a beás hazánkban a cigány közösségekben egészen a közelmúltig nagyjából azzal a
státusszal rendelkezett, amellyel a guaraní Paraguayban.
• Egy alapvetően szóbeli kultúra hordozójaként a család, az egymás közötti érintkezés
egyébként rendkívül kifinomult és hajlékony hordozója volt csupán.
• A közelmúltban kezdődtek meg azok a változások, amelyek eredményeképpen ma
Magyarországon közép- és felsőfokú oktatás is létezik, rádió- és tévéműsorok szólalnak
meg, és nyelvvizsga is letehető e nyelveken.
• Egy tudatos nyelvtervezési folyamat indul el a szemünk előtt, és mindannyian
kíváncsian várhatjuk, maguk a beszélők és a tágabb közösség elfogadja-e e nyelvek
státuszváltását, vagy pedig a guaraní esetéhez hasonlóan ragaszkodnak-e az eddigi
magasabb státuszú nyelv, a magyar rangjának a fenntartásához e közösségekben.
Nyelvünk sokfélesége - összegzés
• Az egyén saját nyelvétől, az idiolektustól sok út, szinte egész labirintus vezet „a” nyelvig, a
teljes, minden változatot magában foglaló rendszerig, vagy inkább rendszeregyüttesig.
• A részrendszerek szinte percről percre változnak.
• Készlettárunkból hol az egyik helyi közösség dialektusát, hol egyik társadalmi szerepünk
kódját, hol pedig a másikat, a köznyelvit, az emelkedettebbet vagy éppen a bizalmasabbat
alkalmazzuk.
• Magunk is állandóan változtatjuk e részrendszereket, hiszen új környezetekben más nyelvi
mintákat követünk.
• Vagy – épp azért, mert bennünket már túl sokan követnek – különállásunkat hangsúlyozva
újra meg újra elszakadunk tőlük.
• Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István:Nyelvünk sokfélesége. In.:A nyelv és nyelvek. Szerk.: Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 182.p.

11 - Bevezetes A Nyelvtudomanyba Nyelvunk Sokfelesege Tamm

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

11 - Bevezetes A Nyelvtudomanyba Nyelvunk Sokfelesege Tamm

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bevezetés a nyelvtudományba

Kenesei István, A nyelv

• Az a nyelvtudás, amely kinek-kinek a birtokában van, és ennek a nyelvtudásnak

• Az egyedi nyelvtudások, nyelvi készletek óriási eltérései ellenére sincsenek

• Vegyünk szemügyre egy-két ilyen feltűnő nyelvi „illemszabálysértést”.

• Az emberek kisebb-nagyobb közösségekben élnek.

• A normák a nyelvi viselkedést is szabályozzák.

• A kisgyerek mire valóban a közösség tagjává válik az egyes elemek valóságra

• Amikor az ember megszólal, először is a helyzetnek megfelelő beszédmódot,

• Például elképzelhető olyan helyzet, amikor a közbepofázni kifejezés használata

• A nyelvhasználat társadalmi szabályainak megsértésének következményei:

•A nyelvhasználat „illemszabályai” a kommuniká­ciós helyzetekhez kötődnek.

• Ezekhez a viszonylagos helyzetekhez a különböző társadalmak

• Egyes társadalmakban a beosztott személyében is alá van vetve a magasabb

• A megszólítás névmásain kívül ide tartozik a különböző címek használata is:

• A viszonyok átalakulásával gyakorta előállnak olyan helyzetek, amelyekben az

• A tegezés–magázás az alá–fölérendeltség vagy tisztelet kifejezésének csak az egyik

• A mai családokban ál­talánossá vált a tegeződés.

• Az előbbi helyzetekben a partnerek gyakran nem is ismerik egymást

• A személyes és tranzakciós helyzetekben más és más dolgok szerepelhetnek

• A tranzakciós és személyes helyzeteknek megfelelően a kódokat két nagy

• Az ember mindennap sokféle helyzetben vesz részt, gyakran kell kódot

• A beszélőknek jó része tudja, hogy helyesen nem így kell beszélni.

• Akaratlan árulónk is lehet.

• Megmutatja, melyik társadalmi rétegbe tartozunk.

• Nyelvtudásunknak az az összetevője, amely fölött a legkevesebb tudatos

• Ezeket a jelenségeket folyamatukban kell látnunk.

• A nyelvek azonban nemcsak

• A nyelvjárások kialakulásának folyamata állandó.

• A nyelvjárás fogalmát nem könnyű meghatározni.

• Pakisztán és Banglades lakossága az arab írással lejegyzett urdu nyelvet beszéli,

• Ilyen gondokkal a magyar nyelvjárások esetében nem kell szembenéznünk.

• A magyar nyelvjárások beszélői minden nehézség nélkül megértik egymást.

• Vannak különbségek az alak- és mondattanban is:

• A göcseji nyelvjárásban nincs hangrendi illeszkedés a toldalékokban:

• A nyelvjárások - mivel hosszú ideig valamivel zártabb közösséget alkottak beszélőik -

• A nyelvjárási közösségekben a köznyelv általában mint az egyik formális kód

• Ha túlnyomó többségben egymást jól ismerő emberek érintkeznek (a helyzetek

• A nyelvközösség nyelvjárásrendszerét egy gúlához lehet ha­sonlítani, amelynek alján

• Megfigyelték például egy, az Egyesült Államokban élő Puerto Ricó-i főnök

• Annyiban hasonlít a nyelvjárásokra, hogy történetileg a két változat közös ősből

• Magyarország tízmillió lakosának túlnyomó többsége (sajnos) egyetlen nyelvet beszél.

• A romaninak vannak még Magyarországon.

• A romani szerte Európában, valamint a lovári, a romani további területi nyelvjárásai és

You might also like

•A nyelvhasználat „illemszabályai” a kommunikációs helyzetekhez kötődnek.

• A mai családokban általánossá vált a tegeződés.

• A nyelvközösség nyelvjárásrendszerét egy gúlához lehet hasonlítani, amelynek alján