Alapjogok: A

véleménynyilvá nítá s
szabadsá ga
2018-2019-2
 I. cikk

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az
állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető
jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül
szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának
tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint
őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre
vonatkoznak.
Az alapjogok korlá tozá sa
•a mindennapokban az alapjogok elkerü lhetetlenü l konfliktusba kerü lnek
egymá ssal és má s alkotmá nyos célokkal, értékekkel
•ezeket az alapjogi konfliktusokat a jogalkotó nak kell feloldania, az egymá s
javá ra tö rténő alapjog-korlá tozá s azonban csak szigorú feltételek mellett
érvényesü lhet
Az alapjogok korlá tozá sa
•1. kü lö nö s alkotmá nyi korlá tok
• maga az Alaptö rvény tartalmazza ő ket
• Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben
meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali
kártalanítás mellett lehet.
Az alapjogok korlá tozá sa
•2. á ltalá nos alapjog-korlá tozá si klauzula
• magá ban az Alaptö rvényben
• „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény
állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely
alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben,
az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának
tiszteletben tartásával korlátozható.”
Az alapjogok korlá tozá sa
•3. korlá tozhatatlan jogok
• a régi alkotmá ny 8. § alapjá n meg lehetett kü lö nbö ztetni korlá tozható és
korlá tozhatatlan alapjogokat (ma is)
• 23/1990 AB hatá rozat a halá lbü ntetés eltö rlésérő l  az élethez és
emberi méltó sá ghoz való jog nem korlá tozható
• bü ntető jogi garanciá k, így az á rtatlansá g vélelme, nullum crimen sine
lege, visszaható hatá ly tilalma
Az alapjogok korlá tozá sa
•szü kségességi ará nyossá gi teszt
• korlá tozható alapjogok esetén
• AB szerint
• az á llam akkor,
• ha má sik alapvető jog és szabadsá g védelme vagy érvényesü lése,
• egyéb alkotmá nyos érték védelme má s mó don nem érhető el
• akkor alkotmá nyos, ha
• alkalmas valamely legitim jogalkotó i cél elérésére,
• megfelel a szü kségesség és ará nyossá g kö vetelményeinek.
Az alapjogok korlá tozá sa
•4. speciá lis tesztek
• kö zérdekű ségi teszt
• ésszerű ségi teszt
•5. nevesített korlá tozá sok nemzetkö zi szerző désekben
• bizonyos jogokkal kapcsolatban nemzetkö zi dokumentumok konkrét
korlá tozá si lehető séget engednek meg (PPJE: szabad mozgás és
tartózkodási hely szabad megválasztásának joga korlátozható, az állam
biztonságának, a közrendnek, közegészségügynek, közerkölcsnek valamint
mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében)
Az alapjogok korlá tozá sa
•54. cikk (1) Kü lö nleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlá sa - a II. és a III.
cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megá llapított alapvető
jogok kivételével - felfü ggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti
mértéken tú l korlá tozható .
Az alapjogok korlá tozá sa
•II. cikk: Az emberi méltó sá g sérthetetlen. Minden embernek joga van az
élethez és az emberi méltó sá ghoz, a magzat életét a fogantatá stó l kezdve
védelem illeti meg.
•III. cikk: (1) Senkit nem lehet kínzá snak, embertelen, megalá zó bá ná smó dnak
vagy bü ntetésnek alá vetni, valamint szolgasá gban tartani. Tilos az
emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen tá jékoztatá son alapuló , ö nkéntes hozzá já rulá sa nélkü l orvosi
vagy tudomá nyos kísérletet végezni.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek
haszonszerzési célú felhaszná lá sa, valamint az emberi egyedmá solá s.
Az alapjogok korlá tozá sa
•XXVIII. cikk
• á rtatlansá g vélelme
• védelemhez való jog
• bü ntető jogi visszaható hatá ly tilalma
• kettő s bü ntetés tilalma
 IX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény
kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás
érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító,
sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.25
(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a
megsértésére.
(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji
vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben
meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése
miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.
(6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó
szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A véleménynyilvá nítá s szabadsá ga
•politikai szabadsá gjog
• kitü ntetett szerepe van, má r a korai polgá ri alkotmá nyokban
megfogalmaztá k
• nemzetkö zi egyezmények
• a PPJE (Polgá ri és politikai jogok nemzetkö zi egyezségokmá nya, 1966) a
véleménynyilvá nítá s szabadsá gá bó l indul ki
• 1. Nézetei miatt senki sem zaklatható.
• 2. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra; ez a jog magában foglalja
mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli - szóban, írásban,
nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen más tetszése szerinti módon történő -
keresésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát is.
A véleménynyilvá nítá s szabadsá ga
• nemzetkö zi egyezmények
• EJEE (Emberi jogok euró pai egyezménye, 1950) 10. cikk
• Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
• Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az
információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát
országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági
szerv beavatkozhasson.
A véleménynyilvá nítá s szabadsá ga
• Alaptö rvény IX. cikk
• a kommuniká ció s jogok anyajoga
• ebbő l ered a szó lá s- és sajtó szabadsá g, tová bbá az informá ltsá ghoz való
jog, az informá ció k megszerzésének szabadsá ga.
• tá gabb értelemben ide tartozik a mű vészi, irodalmi alkotá s szabadsá ga
és a mű vészeti alkotá s terjesztésének szabadsá ga, a tudomá nyos alkotá s
szabadsá ga és a tudomá nyos ismeretek tanítá sá nak szabadsá ga.
• intézményvédelmi oldal
• a demokratikus kö zvélemény kialakulá sa feltételeinek és mű kö désének
fenntartá sá nak biztosítá sá ra irá nyuló á llami kö telezettség
A véleménynyilvá nítá s hatá rai
• nemzetkö zi egyezmények
• PPJE
• e jogok gyakorlá sa kü lö nleges kö telességekkel és felelő sséggel já r.
• korlá tozá soknak vethető alá :
• má sok jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartá sa, illető leg
• az á llambiztonsá g vagy a kö zrend, a kö zegészségü gy vagy a
kö zerkö lcs védelme érdekében szü kségesek
• 20. cikk Törvényben kell megtiltani a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet
bármilyen hirdetését, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy
erőszakra izgat.
A véleménynyilvá nítá s hatá rai
• a magyar alkotmá nybíró sá g hatá rozatai
• 30/1992: a kö zö sség elleni izgatá sró l és a gyű lö letbeszédrő l
• 12/1999: ugyanebben a tá rgykö rben
• 18/2004: a ható sá g, hivatalos személy megsértése
• 36/1994:a kö zszereplő k bírá lható sá gá ró l
• 13/2000: nemzeti jelkép megsértésérő l
• 14/2000: ö nkényuralmi jelképek haszná lata
A véleménynyilvá nítá s hatá rai
• fokozott alkotmá nyos védelem
• a véleménynyilvá nítá shoz való jog ugyan nem abszolú t és
korlá tozhatatlan, mégis kitü ntetett védelmet élvez
• ennek oka az, hogy igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a
véleményszabadsá got korlá tozó tö rvényeket megszorító an kell
értelmezni
A véleménynyilvá nítá s hatá rai
• védelem
• véleményt annak érték- és igazsá gtartalmá ra tekintet nélkü l védi, mert
egyedü l ez felel meg az ideoló giai semlegességnek.
• az alaptö rvény a szabad kommuniká ció t biztosítja
• vonatkozik a szabad véleménynyilvá nítá s alapjá ra
• helye van minden véleménynek, jó nak és ká rosnak, kellemesnek és
sértő nek egyará nt
A véleménynyilvá nítá s hatá rai
• értékítélet és tényá llítá s
• az alaptö rvény a véleménynyilvá nítá s szabadsá ga kapcsá n nem tesz
kü lö nbséget ténykö zlés és értékítélet kö zö tt
• véleménynyilvá nítá si szabadsá g minden esetben kiterjed,
fü ggetlenü l attó l, hogy érékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis,
érzelmen, vagy érzékszerven alapul
• a véleménynyilvá nítá s szabadsá ga nem terjed ki a becsü letsértésre
alkalmas való tlan tények kö zlésére akkor, ha a nyilatkozó személy
kifejezetten tudatá ban van a kö zlés való tlansá gá nak