Lírai műfajok

Az iambosz
Az iambosz antik görög lírai műfaj. Népi
eredetű gúnyvers jambikus,
choriambikus és trochaikus
versformákban.

(choriambus: - uu - , vagy uu - uu)

 Az elégia

A görögök elégiának tartottak

minden hosszabb, disztichonban írt
verset.
 Az elégia
Témák szerint voltak
harci,
szerelmi,
filozofikus
elégiák.
 Az elégia

Schiller szerint: az elégia olyan lírai

műfaj, amelyben - ha az alkotó nem
találja fel ideálját a valóságban - az
ábrázolási attitűd rezignált lesz.
 Az epigramma

Az epigramma eredetileg sírvers

(felirat).
 Az epigramma

Az ókori görög és római költők

disztichonban írták.
 Az epigramma

Előkészítés és csattanó tagolja a

szerkezetét.
 Az epigramma

Témája és formája az
irodalomtörténet folyamán változik.
 Az epigramma

pl. Szimonidész sírfeliratához képest

témát vált Catullus az
Gyűlölök és szeretek c.
költeményben,
 Az epigramma

illetve formát vált

Zrínyi a Nem írom pennával...
kezdetű epigrammában.
 A dal

A dal olyan lírai költemény, amely

egyetlen gondolatot, témát énekel
meg.
 A dal

Szapphó és Alkaiosz óta

strófaszerkezetes műköltészeti alkotás.
 A népdal

A népdal szerzője ismeretlen.

 A népdal
A magyar népdal olyan
folklorisztikus lírai alkotás, amely
történetileg
kétféle stílust mutat:
ősi és új stílusú
népdalokat ismerünk.
 A népdal

Az ősi stílusú magyar népdal

dallamvonala ereszkedő, ha
kvintváltó, akkor ez lefelé történik.
 Négysoros strófa,
soronként 6-12 szótag jellemzi,
a szótagszám általában páros.
 A népdal
Az új stílusú népdal dallamvonala
rendszerint kupolás (a középső sor(ok)
magasabban szólal(nak) meg, mint az
első és az utolsó) a harmadik sorban
gyakran belső bővítmény van, ha
kvintváltó, akkor előbb fölfelé, majd
lefelé vált.
 A népdal

Szótagszáma nagyon eltérő lehet,

gyakran 12 szótag fölött.
Itt is jellemző a négy soros strófa.
 A népdal

Az új stílusú népdal sorképlete lehet A B

B A, A B B A variáns,
A A B A, illetve e képletekhez hasonló
egyéb.
 Az óda

Az óda olyan lírai költemény, amely

magasztos eszméket, filozofikus
témát énekel meg fenséges (néha
patetikus) esztétikai minőségben.
 Az óda

Horatius saját ódáit carmeneknek

nevezte.
A legelső híres görög ódaszerző
Pindarosz.
 Az idill

Az idill olyan lírai költemény,

amelyben az alkotó az ideálisat (az
eszményit) valóságosként
ábrázolja.
 Az idill

Eredetileg pásztori témák,

természetközeli élmények ihlették.
 Az idill

Eredetileg rövid, verses drámai

életkép.
 Az idill

A bukolikus (pásztoridill) líra az

elődje Vergilius (később Radnóti)
eclogáinak.
 Az idill

Az idill műfaja valószínűleg

Theokritosz idilljei nyomán terjedt
el az európai irodalomban.
 Az episztola

Az episztola költői levél.

A verses forma a bizonyíték rá, hogy
küldője nyilvánosság elé szánta.
 Az alba(dal)
Az alba-dal olyan hajnali dal,
amelyben a titkos szerelmi
találkán lévő lovagot barátja vagy
a torony őre dallal figyelmezteti,
hogy ébredjen fel, és hagyja el a
helyszínt, mert elmúlt az éjszaka.
 Az alba(dal)
(E hagyományos műfaj beépül
pl. Walter von der Vogelweide
minnesang-költészetébe,
illetve később
Shakespeare műveibe is,
pl. a Rómeó és Júliába.)
 A francia ballada

A francia (provanszál eredetű)

ballada olyan középkori lírai
költemény, amely eredetileg
táncdal.
 A francia ballada
Formailag
a három (8-10 soros) szakaszból
és (4-6 soros) ajánlásból
álló balladák
az egyszerű balladák,
 A francia ballada
a hat szakaszos, ajánlásos
(vagy ajánlás nélküli)
balladák a kettős balladák.
E műfaj legnagyobb mestere
François Villon.
 A rondó

A rondó (francia: rondeau=körtánc)

olyan folklór alapú lírai műfaj,
amely kétféle szerkezeti részt
váltogat: egy állandót és egy
állandóan változót.
 A rondó
A szerkezet a következő képlettel
leírható: A B A C A D stb.
(Népdal-rondó pl. az avignoni hídon
zajló táncról szóló dal.)
A középkorban pl. Villon is írt
rondót.
 A vágánsdal

A vágánsköltészet legfontosabb
műfaja.
 A vágánsdal

Általában refrénes, hangsúlyos,

strófikus dal
 A vágánsdal

Témája a szerelem, a barátság, a

szabad(os) életmód, az életszeretet,
életöröm, a halál(tánc) és a
természet.
 A vágánsdal

Kicsapott diákok, kiugrott papok,

művelt (csavargó) humanisták
(vágáns=vándorló, tekergő), a
goliard-ok középkori költészete a
vágánsköltészet.
 A vágánsdal

A vágánsok pápa- és Rómaellenes

indulatokkal szerzik műveiket.
 A virágének

A virágének szó a szerelmi dal neve

a régi (XVI-XVII. századi) magyar
irodalomban.
 A virágének

Kétféle változata ismert, az egyik

nemesi eredetű, a másik népi,
folklorisztikus.
 A virágének

Minden esetben virágnevekkel illeti

a férfi a lányt (asszonyt, nőt).
A virágszimbólumok sokféle
(általában erotikus) jelentésre
utalnak.
 A himnusz

Legtágabb értelemben az óda

szinonimája
 A himnusz

Szárnyaló lendületű, nagy ívű lírai

költemény, amelyet valamely
eszme, elvont fogalom, természeti
jelenség, személy, nemzet, ország
stb. magasztalására írtak.
 A himnusz

Első jelentésében vallásos jellegű,

istent vagy isteni hatalmakat
dicsőítő, hozzájuk fohászkodó lírai
költemény.
 A himnusz

Az antik himnusz időmértékes,

rímtelen, egyéni életérzést
megfogalmazó lírai alkotás.
 A himnusz

A középkori himnusz hangsúlyos

(vagy jambikus/trochaikus) vers,
rímes, közösségi érzelmeket feltáró
ének. (Pl. a Mária-himnuszok.)
 A himnusz

A bibliai himnuszokat (pszalmosz,

psalm, psalmus, zsoltár) részben
Dávid királynak tulajdonítják. (A
Biblia 150 zsoltárt tartalmaz.)
 A himnusz

A NEMZET DALA értelmében

főképp a XVIII-XIX. században
születtek himnuszok (pl. Kölcsey
Ferenc Himnusza).
 Az ecloga (ekloga)

Tágabb értelemben szemelvény-,

idézetgyűjtemény.
 Az ecloga (ekloga)

Bukolikus eredetű, az idillit és az

elégikust (de legalábbis kétféle
nézőpontot, világszemléletet)
egymásra vonatkoztató lírai műfaj.
 Az ecloga (ekloga)

Leggyakrabban párbeszédes a
megoldás
 Az ecloga (ekloga)

Mintaképpen Vergilius eclogáit

szokták emlegetni, a magyar
irodalomban Radnóti írt értékes
eklogákat.
 A haláltánc

A haláltánc (danse macabre)

középkori képzőművészeti és
irodalmi műfaj.
 A haláltánc
Témája: a Halál gazdagságra,
társadalmi rangra való tekintet
nélkül ragadja el egy könyörtelen
táncban az embereket.
Mindhárom irodalmi műnemben
előfordul a téma.
 A jeremiád

A XVI-XVII. századi magyar

protestáns költészet lírai műfaja: a
nép szenvedését panaszoló siralom-
ének.
 A minnesang

A minnesang 12-13. századi

németalföldi lovagi énekmondók
dala.
 A minnesang

A német nyelvű világi líra kezdetét

jelzi.
 A minnesang

Fő témája a középkori lovagi

szerelem.
(Pl. Walter von der Vogelweide)
 A trubadúrdal

A trubadúrdal a 12-13. századi

vándorló francia nemesi költő-
énekesek dala.
 A trubadúrdal
(Az énekmondók elnevezése
Észak-Franciaországban inkább
trouvére,
Dél-Franciaországban inkább
troubadour.)
 A petrarcai szonett

A petrarcai szonettet nem Petrarca,

hanem II. Frigyes szicíliai király
hozta létre a 13. században.
 A petrarcai szonett

Formailag 14 soros (kétszer 4 plusz

kétszer három soros strófák) lírai
költemény.
 A petrarcai szonett

Tartalmilag előkészítés és csattanó

(összegzés, kontrasztozás) jellemzi.
A petrarcai szonett

Eredetileg jambikus lejtésű,

rímképlete változatos (pl. abba-
abba-cdc-dcd).
 Az angol szonett

Az angol (vagy shakespeare-i)

szonett 14 soros lírai költemény
strófatagolás nélkül.
 Az angol szonett

Eredetileg hendekaszillabuszokból
épültek sorai.
 Az angol szonett

Rímképlete (eredetileg): abab-cdcd-

efef-gg.
Az utolsó két sor nyomdai
megoldásában elkülönül: beljebb
kezdődik.
 A zsoltár

A zsoltár (psalmus) eredetileg Dávid

királynak tulajdonított
ótestamentumi prózaköltemény.
(Lásd még a himnusz címszónál!)
 Az ekhós vers

Ismétlésen alapuló gondolatalakzatot

tartalmazó lírai költemény.
(Ekhó nimfa elsorvadt a szerelemtől,
és csak a hangja maradt - ez az
elnevezés mitológiai alapja.)
 Az ekhós vers

A magyar költészetben pl.

Csokonainak A tihanyi Ekhóhoz
(visszhang-nimfához) írott
költeménye ilyen.
 A Lied

Lírai műfaj (műdal), a francia

chanson német megfelelője.
Legismertebb művelője J. W.
Goethe.
 Az életkép

Az életkép (másképp zsánerkép) a

mindennapi élet valamely tipikus
jelenetét ábrázoló lírai vagy epikus,
verses vagy prózai mű.
 A népies helyzetdal

A népies helyzetdal a szereplíra

egyik műfaja.
 A népies helyzetdal
A költő más személy (népi figura)
helyzetébe képzeli magát, így
mondat lírai monológot a (népi)
lírai hőssel.
(Pl. Petőfi Befordultam a konyhába
c. költeménye ilyen.)