GÉPJÁRMŰVEK AKTÍV ÉS

PASSZÍV BIZTONSÁGI
RENDSZEREI

GÉPJÁRMŰ SZAKÉRTŐI
ISMERETEK
ELŐADÁS
Szabó József Zoltán főisk. adjunktus
 A közúti biztonság napjainkban
• A motorizáció fejlődésének velejárójaként növekedett a
forgalomban a balesetek száma és súlyossága is. Egy
1990-ben elvégzett felmérés szerint a közlekedési
balesetek több mint 65%-a következett be emberi
mulasztás vagy figyelmetlenség miatt. Míg a balesetek
csak kb. 15-20%-áért a jármű meghibásodása volt a
felelős, a fennálló hányadot a környezeti hatások
okozták. Ebből is látható, hogy a biztonság érdekében le
kell csökkenteni az emberi tényező szerepét. E cél
megvalósításához hathatós segítséget nyújtanak a
gépjárműben alkalmazott biztonsági berendezések.
 A jármű balesetek természete szerint 8
veszélyes helyzet kölönböztethető meg:
• Szembe haladó járművek összeütközése
• Azonos irányba haladó járművek összeütközése
• Keresztirányba haladó járművek összeütközése
• Álló járműnek ütközés
• Szilárd tárgynak ütközés
• Kifarolás, az úttest elhagyása
• Felborulás
• Egyéb
 A balesetet előidéző okok :
• A járművezető hibája (figyelmetlensége)
• Nem megfelelő sebesség alkalmazása
• Előzési szabályok be nem tartása
• Elsőbbség meg nem adás
• Hirtelen irányváltoztatás, bekanyarodás
• Megállási kötelezettség elmulasztása
• Világítási szabályok megsértése
• Egyéb hibák (pl. mobil használat, úthiba,
gyalogosok hibája, figyelmetlensége, utasok,
állatok, okozta figyelem elvonás)
 A közúti biztonság rendszere
A közúti biztonság fokozásának célja a gépjármű-
vekkel történő személy- és áruszállítás lehető
legbiztonságosabb lebonyolítása. A gépjár-
művek helyváltoztatásának befolyásoló tényezői:

• az irányító szerepét betöltő ember,

• a helyváltoztatás eszközéül szolgáló jármű
• a jármű mozgását lehetővé tevő pálya

(külön fólia)
 A gépjárművek műszaki biztonságával
szemben kettős követelményt támasztunk :
• A gépjárműnek olyan kialakításúnak kell
lennie, hogy csökkentse a baleset
előfordulásának valószínűségét, kritikus
helyzetben segítse a vezetőt a helyzet
megoldásában, műszaki megoldásainál
fogva működjön az ember akaratának
megfelelően. E képességek összessége
adja a gépjármű aktív vagy más néven
primer biztonságát.
• A legnagyobb műszaki biztonságra való
törekvés ellenére is előfordulnak balesetek (pl.
emberi mulasztás vagy figyelmetlenségek
következtében). Emiatt a gépjármű kialakítása
során gondoskodni kell arról, hogy baleset során
- amikor a gépjármű vezetője és utasai csak
passzív résztvevői az eseményeknek - a
személyek sérülése a lehető legkisebb legyen.
• Azok a szerkezeti megoldások, amelyek
ezt a követelményt kielégítik a passzív
biztonság, vagy más néven szekunder
biztonság fogalomkörébe tartoznak
 AZ AKTÍV BIZTONSÁG ELEMEI :
• a szervofék, a fékerőszabályzó, a többkörös
fékrendszer,
• a szervokormány,
• az utastér fűtése-hűtése, szellőzése,
• a szélvédő pára- és fagymentesítő,
• az ablakmosó és törlő (elől-hátul), a fényszóró törlő,

• a visszapillantótükör a gépkocsi mindkét oldalán,

• a tökéletesebb világító- és fényjelző berendezések,
• a blokkolásgátló (ABS),
• a kipörgésgátló (ASR)
• a menetdinamikai szabályzórendszer (ESP), stb.
A vezető helyének kialakítása.
Az aktív biztonság fontos tényezője a vezető
helyének olyan kialakítása, hogy az a
vezetőnek kényelmes elhelyezkedést, jó
kilátást, fárasztó mozdulatoktól mentes
vezetést biztosítson. Ennek érdekében a
vezető környezetét ún. ergonómiai
szempontok alapján tervezik meg, mint
például:
• a vezetőülést és
• a kezelőszerveket.
 Lassítóképesség, fékezés :
A fékberendezés az egyik legfontosabb
biztonsági elem. A fékezési rendszerek
megbízhatóságának két lényeges
összetevője:
– a működésbiztonság és
– a fékezés hatásossága.
A fékezés hatásosságát a tárcsafékek,
szervóhatású dobfékek fékrásegítővel, a
terheléstől függő dinamikus
fékerőszabályozóval és blokkolásgátló
(ABS) berendezésekkel növelik
 Látási viszonyok :
Ezen a gépjárművezető látási viszonyait és
a gépkocsi láthatóságát értjük. A vezető
látási viszonyait az ablakok és tükrök
kialakítása, valamint az alkalmazott
fényszórók, ködlámpák befolyásolják. A
gépjármű láthatóságát a gépjármű színe
és csillogó felületei, a beépített
fényforrások és fényvisszaverő elemek
határozzák meg.
A gépkocsi dinamikai tulajdonságai:
• - a jó gyorsulóképesség, megfelelő teljesít-
mény tartalék (előzések biztonságos
elvégzése),
• - megfelelő karosszériaforma (oldal-
széllel szembeni érzéketlenség miatt)
kedvező tömegelosztás,
• - úttartás, menetstabilitás,
biztonságos útfekvés
A gépjármű irányítása, kormányozhatósága:

• - a kormányzásnak könnyűnek kell lennie,

de nagyobb elkormányzáshoz arányosan
nagyobb elkormányzási erő tartozik
• az útegyenetlenségekből származó rez-
gések nem adódhatnak át a
kormánykerékre.
 A passzív biztonság elemei
• A külső biztonság körébe tartoznak azok
a megoldások, amelyek a balesetet
szenvedett járműben ülők számára a
túléléshez szükséges védett teret
biztosítják, (az utastér szilárdsága) a
közlekedés más résztvevőinek
veszélyeztetését (a jármű agresszivitását),
valamint a jármű ütközése során ható
lassulást csökkentik. Ezen a ponton a
külső és a belső biztonság egymással
kapcsolatba hozható.
 A passzív biztonság elemei
• A belső biztonság mindazon tényezők
összességén értendő, amelyek a járműben ülő
személyek járművön belüli sérülésének
megakadályozása szempontjából lényegesek.
Ilyenek például az utasokra ható, főképp
lassulásból eredő terhelések csökkentésére
szolgáló utasvisszatartó eszközök, az utasok
lehetséges felütközési helyeinek megfelelő
energiaelnyelő kialakítása. A belső biztonság
kérdéseinek vizsgálatához elengedhetetlen az
ember különböző terhelésekkel szembeni
tűrőképességének ismerete.
 Utasvédelem
Túlélési tér biztosítása
• Tető és tetőtartó elemek, illetve
védőkeretek szilárdsága
(felborulás esetére).
• A vázszerkezet ütközési szilárdsága:
- frontális és ferde ütközés esetére hátulról
ütközés esetére,
- oldalról ütközés esetére.
• Ajtó, ajtózárak, sarokpántok szilárdsága
 A passzív biztonsági
berendezések a következők:
• az energiaelnyelő lökhárító (elől-hátul),
• az energiaelnyelő karosszériaelemek,
• a tetőszerkezet merevítése,
• a magszerű utastér kialakítása (megerősített
cella),
• a fejtámasszal ellátott biztonsági ülések,
• a párnázott műszerfal,
• a süllyesztett ajtózárak és fogantyúk,
• a biztonsági szélvédőüveg,
• az ütésre elmozduló kormányoszlop,
• az aszimmetrikus világítás (fényszóró),
• a hárompontos biztonsági öv,
• az ütésre felfúvódó légpárna (légzsák) stb
 Utasvédelem Belső kialakítás
• Biztonsági övek, gyermekvédő berendezések, egyéb
utasvisszatartó rendszerek.
• Fejtámaszok, légzsák
• Párnázott, energiaelnyelő képességű ülések, az ülések
optimális rögzítése.
• Vezető környezetének kialakítása:
• - műszerek
• - kapcsolók
• - kormányműködtető berendezések.
• Belső burkolatok
• Nagyobb deformációs munka felvételére alkalmas és
biztonsági üvegek alkalmazása.
• Kapaszkodók
 Partnervédelem
• A közlekedésben résztvevő többi jármű
védelme
• Agresszivitás
• Kiálló szerelvények (pl. vonóhorog, stb.)

Gyalogosok védelme
• Burkoló felületek kialakítása
• Kiálló díszek, szerelvények (pl. visszapillantó
tükrök, antenna, stb.)
• Esetleges gyalogos védő berendezések