Memória

Memóriák csoportosítása
feladatuk alapján
• Elsődleges memória
– A processzor által aktívan használt, igen gyors elérésű memória, amelyet a
futó programok használnak.
– Legtöbbször ez nem maradandó tároló.
• A másodlagos memória
– Más néven háttértár olyan információk tárolására szolgál, amelyek
elérésére hosszabb idő is megfelelő.
– A háttértárak általában lassabbak, mint az elsődleges memória és
általában maradandó adathordozók.
• A harmadlagos memória
– Adatok mentésére és archiválása szolgáló, rendszerint nagyon nagy
kapacitással rendelkező, maradandó memóriák, nagy-kapacitású szalagos
tárolóeszközök, (mágnesszalagos, vagy optikai tároló rendszerek).
 Operatív tár
• Az operatív tár központi
vezérlőegység által közvetlenül
címezhető, elérhető
tárolóegység, azaz memória.
– Tartalmazza a végrehajtás alatt
álló program utasításait,
valamint adatait.
 Operatív tár felépítése
• Memóriaelemekből
(rekeszekből) tevődik
össze
• A rekeszek byte (szó)
szervezésűek
• A memóriahely
jelölésére szolgáló
sorszámot nevezzük
címnek
 Adatkiolvasás és adatírás
az operatív tárba
• A CPU a memóriát a sín
rendszeren keresztül éri
el
– adat busz
– cím busz
– vezérlő busz
 Adatkiolvasás és adatírás
az operatív tárban
• A címvezetékeket a processzor
vezérli, kijelöli a kívánt memória
rekeszt.
• Az adatbusz továbbítja a
memóriából kiolvasott vagy a
memóriába beleírt adatot
• A memóriaolvasás és írás
vezetékek pedig megmutatják,
hogy az adatvezetéken a forgalom
iránya a processzorból kifele, vagy
befele mutat.
 Adatkiolvasás és adatírás
az operatív tárba
• A memóriachipet egy
tárolómátrixként, vagy egy
táblázatként képzelhetjük
el.
• Az egyes bejegyzések
(cellák) eléréséhez szükség
van arra, hogy a
memóriacímből a
memóriamátrix számára
oszlop- (CAS) és sorcímet
(RAS) állítsunk elő.
Memóriák típusai
 Memóriák tulajdonságai
• Tárkapacitás:
– a tárban elhelyezhető adatmennyiséget jelenti bájtban.
• A RAM tárkapacitása 512 MB-tól kezdődik egy korszerű PC-ben, de ennek
többszöröse is 4-8 Gb is lehet, de a 4 GB feletti dinamikus RAM-ot a
Windows XP 32 bites változat nem tudja kezelni.
– Elérési idő
• az adatok elérése a memóriában a másodperc töredéke alatt megtörténik.
Az adatelérési idő mértékegysége a nanoszekundum.
– Működési frekvencia
• MHz-ben adják meg, és pár MHz-től 1600MHz-ig is terjedhet.
– Adatmegőrzési idő alapján:
• SRAM (Statikus RAM)-ot és
• DRAM (Dinamikus RAM)-ot
 SRAM

• A statikus memória (SRAM) több összekapcsolt tranzisztorlogika alapján

működik:
– Nem igényel jelerősítést
– Elérési ideje nagyon kicsi, éppen ezért igen gyors (10-20 ns), valamint
rendkívül energiatakarékos.
– Hátránya a bonyolult kialakítás és a magas ár.
– Méretük pl. 64-512 KB
– Gyorsító tárakban (cache memória), CMOS, perifériák RAM-jaiban
alkalmazzák.
– Az SRAM nem igényel állandó teljesítményt, az adatok tárolásához, de
ezek a memória chipek, sokkal nagyobbak és ezerszer drágábbak, mint
az azonos mennyiségű DRAM. Viszont az SRAM lényegesen gyorsabb,
mint a DRAM. Az ár és a sebesség különbségek miatt az SRAM főleg
kis mennyiségben cache memóriaként használják egy eszköz
processzoránál.
 DRAM

• A dinamikus memória (DRAM) kondenzátor-tranzisztor

logikával üzemel
– lényegesen lassabb a statikus memóriáknál.
– A kondenzátorok miatt folyamatos frissítést igényel az
adatvesztés elkerülése végett, ezért is hívják dinamikusnak.
– Igen olcsó.
– Az alaplapi memóriák dinamikusak.
– A DRAM egy tipikus számítástechnikai eszköz, amely
folyamatos teljesítményt igényel, hogy megtartsa a tárolt adatok.
DDR RAM

A DDR RAM fejlődése lassan már 5 szakaszon esett át: DDR, DDR2, DDR3
és DDR4 (és DDR5). Minden egyes iteráció megnövelte az adatátviteli
teljesítményt, sebességet és csökkentette az energia felhasználást.
Ugyanakkor a különböző verziók nem kompatibilisek a korábbiakkal, az
adatok kezelése nagyobb adagokban történik minden generációban.
DDR – a kettős adatsebességű memóriát, először 1996-ban vezették be. A DDR egyaránt
kihasználja a rendszer órajelének emelkedő és csökkenő élét, tehát potenciálisan
megduplázza a sebességét a memóriának. Ma a DDR technológia megtalálható az
videokártyákban és a számítógépek memóriájában, mint a DDR-SDRAM.

DDR2 – a második generációs DDR memória 2003-ban jelent meg. A DDR2 nagyobb
sebességgel képes működni, mint a DDR, nagyobb adatsávszélesség lehetséges, kevesebb
az energiaigénye és kevesebb hőt termel. Ez a memória telepíthető olyan alaplapba, amelyik
eredetileg az első generációs DDR memóriát támogatja.

DDR3 – a harmadik generációs DDR memória 2007-ben jelent meg, mint a DDR2 utódja. A
DDR3 órajel sebessége 1333 MHz-ről , akár 2133 MHz-es is lehet (1333-1600-2133), a
mérete 1-24 GB, és az energiafogyasztása közel 30% -kal kevesebb, mint elődeik. Itt fontos
megjegyeznünk, hogy a DDR3 RAM asztali számítógépes verziója 240 pin-el van ellátva, míg
a laptop verziója 203 pin-es! Ezt a memóriát csak olyan alaplapra telepíthetjük, amelyik
támogatja a DDR3 memóriát, tehát nem kompatibilis a DDR2 slottal.
DDR4 – a negyedik generációs DDR memória a DDR3 utódjaként, 2014-ben jelent
meg. A DDR4 órajel sebessége a 2133-3000 MHz között van (2133-2400-2666-2800-
3000), a mérete 4-128 GB, valamint sokkal hatékonyabb, hiszen 1,2 V-on képes
működni, ellenben a DDR3-al, ami 1,5-1,65 V tartomány között működik. Olyan
alaplapra telepíthetőek, amelyek támogatják a DDR4 memóriát, sajnos nem
kompatibilis a DDR3, vagy régebbi generációk slotjába.

DDR5 – az ötödik generációs DDR memória 2018-ban jelent meg. Ez a DDR4

utódja, ami kétszer gyorsabb és sokkal energiatakarékosabb mint elődje. 2020-tól
majd megvásárolni.
 ROM

• A ROM (Read-Only Memory)

– csak olvasható adatok tárolására alkalmas memória
– programok (például BIOS, firmware), illetve a programhoz
tartozó beállított értékek tárolására használják
– használata nagy darabszám esetén előnyös, mert olcsó az
előállítása.
 RAM

• A RAM (Random Access Memory)

– véletlen elérésű írható és olvasható adattároló eszköz
– az adatok csak addig maradnak meg benne, amíg a
számítógép feszültség alatt van, kikapcsoláskor a benne
tárolt adatok elvesznek
 ROM típusok
• PROM
– Programozható ROM
(Programmable Read-Only
Memory)
• Speciális készülékkel (PROM
programozó) egyszer írható
memóriatípus.
• Az írás során speciális belső
kapcsolatokat éget át a
készülék, amelyek már nem
állíthatók helyre.
• EPROM
– Törölhető, és programozható
ROM (Erasable Programmable
Read-Only Memory).
• A memóriába írt tartalom
ultraibolya (UV) fénnyel
törölhető, majd a memória
újraírható.
 ROM típusok
• FLASH memória, az EEPROM
• EEPROM Elektromosan
törölhető EPROM
(Electrically Erasable Read-
Only Memory).
– Elektromos feszültséggel
törölhető és újraírható memória.
– Írási és olvasási ciklusai
viszonylag lassúak, az egyéb
memóriákhoz képest.
speciális változata
– A számító-gépek alaplapjához kötődő
BIOS-t napjainkban legtöbbször már
flash memória tartalmazza.
– Alkalmazzák digitális audio lejátszók,
digitális kamerák, mobiltelefonok,
különféle memóriakártyákba,
pendrive-okban
– Flash memória egyfajta nem felejtő
memória, amely az adatokat a
tápfeszültség kikapcsolása után is
megőrzi, elektromosan lehet azokat
törölni és újraprogramozni
A memória alapja egy NYÁK-lap. Ezek külső burkolatokkal, érintkezőkkel vannak
ellátva, amik lehetnek DIMM, SIMM vagy SO DIMM típusúak.
• A SIMM a 80-s évek elején jelent meg a piacon, és egészen a 90-s évek végéig jelen
volt, azonban a DIMM modulok megjelenésével elvesztette jelentőségét.
• Mi a különbség a kettő között? A SIMM ( = "single in-line memory module") mind
a két oldalán redundás érintkezők vannak és csupán 32 bites adatcsatornával
rendelkezik, míg a DIMM (( = "dual in-line memory module" )) mindkét oldalán
különböző érintkezők helyezkednek el, és adatcsatornája 64 bites. Ez az Intel 64
bites sínszélességgel  gyártott processzorainak megjelenésével egyértelműen a
DIMM modulok használatát helyezte előnybe a 2000-es évek elején. Napjainkban is
ezeket a foglalatokat használjuk személyes és szervergépeinkben.

SIMM
DIMM
• A SO DIMM ((="small outline dual in-line memory module")) ennek az
érintkezőnek a kisebb méretű változata, nagyjából méretében a fele. Ezeket főleg
olyan területeken használják ahol limitált a hely a memóriáknak, például
laptopoknál, notebookoknál, kis méretű számítógépeknél, nagyobb irodai
nyomtatóknál, routereknél.

SO DIMM

RIMM: (Rambus In-line Memory Module) 184

pin-es. Napjaink egyik leggyorsabb
memóriatípusa
Egyszerre több memóriacellát képes használni
és energia felhasználása is alacsony
Ára magas

RIMM
 RAM típusok - SDRAM
• Szinkron átvitelű DRAM
– A memória működési frekvenciája
megegyetek az alaplapi
frekvenciával
• Régebbi típus SIMM
(Single Inline Memory Module)
– mindkét oldalán redundáns
érintkezésű. 30 és 72 érintkezős
változata jelent meg
• A SIMM-ek átadták a helyüket a
DIMM-eknek, amelyek kétszer annyi
memóriát tartanak ugyanakkora
helyen.
– A DIMM-ek mindkét oldalán
vannak DRAM-ok és érintkezők.
Napjainkban a memóriák nagy része
hűtőbordával szerelt, ami nevéből eredően
a memória melegedésének csökkentését
szolgálja. Ezeknek rengeteg változata létezik,
különböző színű, akár RGB-s darabokkal is
találkozhatunk.