Büntetőjog 1.

Jogász levelező

A büntetőjog jogági sajátosságai, funkciója és helye a jogrendszerben.

A büntetőjog-tudomány, a büntetőjogi iskolák.
A büntetőjog története. A büntetőjog alapelvei.
A törvényesség (legalitás) elve.
A büntetőjog forrásai és értelmezése.
A büntető törvénykönyv hatálya
TANKÖNYV: 17-169. o.

Dr. habil. Ambrus István

 BÜNTETŐJOG,
BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY
• Objektív

Tág értelemben
- anyagi jog
- eljárási jog
- végrehajtási jog
Szoros értelemben
- csak anyagi jogi (a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. =
Btk.)

• Szubjektív

- az állam büntetőhatalma (ius puniendi)

 A BÜNTETŐJOG JOGRENDSZERBELI HELYE

Magánjog (polgári jog)

Közjog (pl. alkotmányjog, közigazgatási jog)

Büntetőjog  közjogi jellegű, de egy harmadik,

különálló jogágcsoport!
 A BÜNTETŐJOG VISZONYA
A TÖBBI JOGTERÜLETHEZ
1)Büntetőjog & alkotmányjog  többrétű viszony

- alkotmányos követelmények

 bűncselekmények
pl. Alaptv VI. cikk (2) bek.: „otthon nyugalma”  Btk. 221. §
magánlaksértés

 szankciók
pl. Alaptv IV. cikk (2) bek.: „TÉSZ”  Btk. 42. §

- alkotmányos keretek  ‘ultima ratio’

 „alkotmányos büntetőjog-vita” (Szabó A. & Wiener A. I.)
2) Büntetőjog & szabálysértési jog

- előzmény: kihágások; 1955-től: szabálysértések

- „közigazgatási büntetőjog” = szabálysértési jog +

közigazgatási bírsággal sújtható cselekmények

- 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.)

- Eltérések: pl. elévülés, szankciók, hatóságok, eljárás, stb.

- DE: közeledés is: szabs-&bcs-fogalom!

(Szabs. tv. Preambulum  „kriminális cselekmény”!)
3) Büntetőjog & nemzetközi jog

- Jogforrások (egyezmények, nemzetközi szerződések)

- Kriminalizációs kötelezettség

- Ius cogens

- EU büntetőjog
4) Büntetőjog & polgári jog

• Graham Virgo professzor (Cambridge):

„The Criminal Law is not an Island!” (Archbold Review
2015)

• Imling Konrád (kir. Kúria magánjogi bírája):

„a magánjog és a büntetőjog között úgy
törvényhozásunkban, mint bírói gyakorlatunkban
mély űr tátong; a büntetőjog nem fordul a
magánjoghoz azokért a tanításokért és
útmutatásokért, melyek nélkül a saját tételei és
szabályai nélkülözik az alapot és meggyőzőek nem
lehetnek” (1911)
Fayer László: „a magánjog definitióit és rendelkezéseit revisio
nélkül nem fogadhatja el a büntetőjog”.
„a magánjogi oltalomra készült megállapítások nem
igényelhetik maguknak azt a magasabb érvényt, mely a
büntetőjogi téren való alkalmazást is magával hozná”, „a
büntetőjog az individualisatiót sokkal jobban kifejlesztette, mint
a magánjog”, mely utóbbi „általánosítva osztályoz” (1899)

Kiss Albert: „büntető sanctióinak egy nagy része a létező

magánjogi intézmények védelmét czélozza”, ezért „a magánjogi
fogalmaknak a büntetőjogbani elfogadása” szükséges (1900)

Kutasi Elemér: „[e]gyik jogi szak annyiban lesz köteles elfogadni a

másiknak fogalmait, amennyiben czéljai annak céljaival
congruensek. A magánjogias felfogásnak kell tehát igazat
adnunk az esetben, ha úgy találjuk, hogy a magánjog és a
büntetőjog czéljaikban megegyeznek, a büntetőjogias
felfogásnak, ha a büntetőjog czéljait a magánjog czéljaitól
különbözőnek találjuk” (1903)

Helyes felfogás  a jogrend egységére figyelemmel azonos

tartalom!
1. Btk. kifejezett hivatkozása a Ptk.-ra
- a magánindítvány előterjesztésére jogosultság [Btk. 31.
§ (3) bek.]
- a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása bűncselekményének értelmező
rendelkezésében [Btk. 409. § (3) bek.]

2. Btk. kiterjesztheti a Ptk. szerinti fogalmat

- dolog fogalma: Ptk. 5:14. § [A dolog]
(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.
(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően
alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a
dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.
Btk. 383. § a) pont: dolgon a villamos- és a gazdaságilag
hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni
jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell…
3. Implicit (rejtett) polgári jogi elem:
- sikkasztás (Btk. 372. §)  Aki a rábízott idegen dolgot
eltulajdonítja…  „rábízás” lehet: haszonbérleti
szerződés (Ptk. 6:349. §), haszonkölcsön-szerződés (Ptk.
6:357. §), lízingszerződés (Ptk. 6:409. §), bizományi
szerződés (Ptk. 6:281. §)

4. Explicit (kifejezett) polgári jogi elem:

- a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes
megszerzése (Btk. 349. §): tulajdonjog (Ptk. 5:13. §), a
haszonélvezeti jog (Ptk. 5:146. §)
- a jogtalan elsajátítás (Btk. 378. §) elkövetési tárgya a
talált dolog (Ptk. 5:54. §)
- kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §)  kiskorú
• Ptk. 6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
• (1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles
megtéríteni.
• (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles
megtéríteni
• a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
• b) az elmaradt vagyoni előnyt; és
• c) a károsultat ért vagyoni hátrányok
kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
Btk. 459. § (1) bek.

16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a

bűncselekménnyel a vagyonban okozott
értékcsökkenés = damnum emergens
[eltérő rendelkezés pl. Btk. 373. § (7) bek.]
pl. rongálás, csalás

17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése

hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt
vagyoni előny = damnum emergens + lucrum cessans
pl. hűtlen kezelés, hanyag kezelés

(„szükséges költségek” a büntetőjogban sosem jönnek figyelembe!)

BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY < BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK

- Jogi tudományok
- Segédtudományok: kriminológia, kriminalisztika,
egyéb segédtudományok
- Jogdogmatika
 BÜNTETŐJOGI ISKOLÁK

- Klasszikus iskola (Beling, F. von Liszt)

 a cselekmény akaratlagos testmozgás (a

mulasztás nem cselekmény!)
 tényállásszerűség: cselekmény külső leírása
 jogellenesség: formális
 bűnösség: tisztán pszichikai
- Neoklasszikus iskola (Mezger)

A mulasztás is cselekmény

Alanyi elemek a tényállásszerűségben

Formális és materiális jogellenesség

 Normatív bűnösség-fogalom megjelenése

- Finalista iskola (Welzel)

Finális (célorientált) cselekmény-fogalom

 szubjektivizált tényállás-fogalom (része a szándék)

Jogtalanság (Unrecht) – központi elem

 bűnösség – csak értékítélet („szemrehányhatóság”)

- Szintetizáló (közvetítő) iskola (Roxin)

szociális, perszonális cselekményfogalom

Tényállásszerűség – büntetést érdemlőség

Duális jogellenesség

Komplex bűnösség-fogalom
BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE

-A magyar büntetőjog szabályozástörténete

-A büntetőjog-tudomány nagy alakjai

-Nemzetközi kitekintés
- 1843. évi Javaslat (Deák Ferenc)

- 1878. évi V. c.  Csemegi-kódex + 1879. évi XL. tc. (Kbtk.)

• 1908 - I. Büntetőnovella
• 1928 – II. Büntetőnovella
• 1948 – III. Büntetőnovella

- 1950. évi II. tv. (Btá.)

- 1961. évi V. tv.

- 1978. évi IV. tv.

Vuchetich Mátyás
(Brinje, 1767 – Pest, 1824)
Szlemenics Pál
(Kecskemét, 1783 – Pozsony, 1856)
Pauler Tivadar
(Buda, 1816 – Budapest, 1886)
 Csemegi Károly
(Csongrád, 1826 – Budapest, 1899)
Schnierer Aladár
(Lajta, 1836 – Budapest, 1898)
 Fayer László
(Kecskemét, 1842 – Budapest, 1906)
 Balogh Jenő
(Devecser, 1864 – Budapest, 1953)
 Finkey Ferenc
(Sárospatak, 1870 – Sárospatak, 1949)
 Angyal Pál
(Pécs, 1873 – Budapest, 1949)
 Vámbéry Rusztem
(Budapest, 1872 – New York, 1948)
 Degré Lajos
(Budapest, 1882 – Dvernik, 1915)
 Heller Erik
(Győr, 1880 – Budapest, 1958)
 Földvári József
(Attala, 1926 – Pécs, 2009)
 Békés Imre
(Budapest, 1930 – Budapest, 2010)
ALAPELVEK, LEGALITÁS

A jog feladata és célja

Természettudományok:
a természet (fizikai világ) megértése a jövő
kiszámítása

Jog:
az emberek közötti viszonyok kiszámíthatóvá tétele,
az emberi magatartás „megjóslása”
Raz úgy említi Hayek ’rule of law’ definícióját, mint ennek az eszmének
az egyik legmeggyőzőbb és legvilágosabb megfogalmazását:
„Minden technikai összefüggéstől megfosztva a jog uralma azt jelenti,
hogy a kormányzatot minden cselekedetében rögzített és előzetesen
kihirdetett szabályok kötik – szabályok, melyek lehetővé teszik, hogy
tisztán előre láthassuk, miként fogja a hatalom adott körülmények
között kényszerítő erejét használni, és személyes ügyeinket ennek
ismeretében tervezhessük”
The Authority of Law. Essays on Law and Morality. Clarendon Press,
Oxford, 1979, 210.,
Jeremy Bentham (1748-
1832)
A hasznosságot és az érdeket az élet
és az életvitel alapelvévé tevő etikai
irányzat megalapítója (utilitarizmus
). 

A jogi pozitivizmus, empiricizmus

egyik alapítója:
A jog parancs, nincs szükségszerű
kapcsolat jog és erkölcs között.
John Austin (1790-1859) Bentham nyomán
felállította a jogi pozitivizmus első tételét,
miszerint a jog a közrend kormányzására sajátosan
kiválasztott szabályok összessége.
A jogi normát úgy határozta meg mint parancsot,
a parancsot. 
John AUSTIN, J (1832), The province of
jurisprudence determined
John Rawls: A theory of justice. Oxford
University Press, Oxford, 1973. 60-61.
Rawls által kialakított
igazságosság-fogalom két
alapelvből áll:

i) minden személynek egyenlő

joga van a másokéval
összeegyeztethető,
legkiterjedtebb alapszabadságra
és

ii) egyenlőség mindenkinek, mind

a társadalmi élet
alapszabadságaiban, mind pedig
a társadalmi javak más formáinak
elosztása során
Az emberek egyenlősége primer előfeltétel, mely vitathatatlan és az
igazságosság alapjául szolgál.
Az igazságosság így két egyenlőséget foglal magában:

•a) a szabadság egyenlőségét és

•b) a társadalmi javak más formáinak egyenlőségét.

A törvényesség elve

Btk.
1.§
(1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt
lehet megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog általánosan elismert
szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény az
elkövetés idején büntetni rendelt.
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést
kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés –
vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás – idején nem
rendelkezett.
A) a formális legalitás alatt azok az alkotmányos alapelvek
értendők, amelyek a büntetőjogi eljárásra vonatkoznak,
szemben az anyagi legalitással, amely az anyagi
büntetőjoggal kapcsolatos alapelveket foglalja magában
B) Létezik a formális és anyagi legalitás kettősségének egy
másik értelmezése: a jogállamiság formális jelentése
(amely így szinonim a legalitással) úgy értelmezhető, mint
a jogszabályoknak megfelelő jog általi kormányzás
C) A legalitás mint jogelv és a politikai alapelv elkülönítése az
igazságosságtól, azaz a formálissal szemben a tartalmi
(anyagi) értékektől, már nem összeegyeztethető a
büntetőjog fejlődésével sem nemzeti, sem nemzetközi
szinten, és az igazságosság fogalma nem csak a terhelt
javára (in favorem), de kárára (in malem partem) is
alkalmazandó. Az erkölcsi alapelvek részévé válnak a
legalitásnak, és bár a formális és anyagi oldalt el kell
egymástól különíteni, a legalitást nem lehet ma már csak
a formális jelentésére szorítani.
Andrew Ashworth: a) formális igazságosságot (hasonló
esetek hasonló elbírálása), b) a szerzett jogok
tiszteletben tartását, c) a visszaható hatály tilalmát, d) a
maximális pontosságot, e) az igazságos elbírálást és f) az
ártatlanság vélelmét tekinti a tágabb – azaz anyagi –
értelemben vett jogállamiság (legalitás) részének.
Glanville Williams: a) pontosság, b) hozzáférhetőség, c)
visszaható hatály tilalma, és d) megszorító jogértelmezés
J. Hall: a bűnös magatartás büntetőtörvényben való
meghatározásának követelménye: a) a jogi analógiának a
tilalma, mint az megtalálható a kontinentális
büntetőjogban, de ez a szabály a common law terén a
bírói jogalkotásra és a kiterjesztő értelmezésre
vonatkozik szemben a megszorító értelmezéssel, b) a
szavak eredeti, nyelvtani jelentéséhez való ragaszkodás,
c) a megszorító értelmezés és d) a pontatlan jog tilalmát
a nullum crimen sine lege elvet a legalitás
szinonimájának tekint
Német jogtudomány és gyakorlat:

-Nullum crimen sine lege praevia (visszható hatály

tilalma)

-Nullum crimen sine lege certa (pontos törvényi

meghatározottság követelménye)

-Nullum crimen sine lege scripta (szokásjog tilalma)

-Nullum crimen sine lege stricta (analógia tilalma)

Eur. Court H. R., Sunday Times v.
United Kingdom (1979)

„egy normát mindaddig nem lehet „törvénynek”

tekinteni, amíg elegendő precizitással meg nem
fogalmazzák, és lehetővé nem teszik, hogy az
állampolgár ehhez tudja igazítani magatartását:
képes legyen előre látni – ha szükséges, megfelelő
tanács segítségével – a körülményekhez képest
ésszerű mértékig azon következményeket, amelyeket
egy adott magatartás kiválthat”
Eur. Court H. R., Kokkinakis v. Greece (1993)
A no. 260, para. 52.
„az Egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése nem csak a vádlott
hátrányára tiltja meg a visszaható hatály alkalmazását a büntetőjogban.
Általánosan fogalmaz, így azt is kimondja, hogy csak törvény határozhat
meg bűncselekményt, és írhat elő büntetést (nullum crimen, nulla
poena sine lege), valamint, azt az alapelvet, mely szerint nem lehet
kiterjesztően értelmezni a törvényt, ha az a vádlott kárára van, például
analógia alkalmazásával; ebből következik, hogy a bűncselekményt
világosan kell a törvényben meghatározni. Ezek a feltételek
megvalósulnak, ha az egyén a vonatkozó rendelkezések szövegének
alapján, ha szükséges, akkor a bíróság értelmezésének segítségével,
tudhatja, hogy milyen tevékenységekért és mulasztásokért vonható
felelősségre”
 Magyarország Alaptörvényének
számos kinyilatkoztatása és
rendelkezése kapcsolatba hozható
• B) cikk a büntetőjogi legalitással
• (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
• (2) Magyarország államformája köztársaság.
• (3) A közhatalom forrása a nép.
• (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

• C) cikk
• (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
• (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására,
illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és
köteles fellépni.
• (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam
jogosult.
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani.
Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme
érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az
alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető
jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem
csak az emberre vonatkoznak….
II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi
méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg….
XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés,
nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti
különbségtétel nélkül biztosítja…
XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait
és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános
tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős
határozata nem állapította meg….
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely
az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa
által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan
cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint
bűncselekmény volt.
(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható
büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy –
nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más
államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték".
E fentebb ismertetett alapelvek a következő felsorolásban foglalhatók
össze:
1) a visszaható hatály tilalma
2) megszorító értelmezés
3) az analógia tilalma
4) a bűnösségen alapuló felelősség szükségessége
5) a pontos meghatározás, és a bizonytalanság tilalma
6) tisztességes figyelmeztetés (fair labelling)
7) az ártatlanság vélelme
8) a szerzett jogok tiszteletben tartása, és az alapvető egyéni érdekek
védelme
9) hozzáférhetőség
10) a parlament működésének tiszteletben tartása
11) a szavak nyelvtani jelentéséhez való ragaszkodás
12) a bírói kriminalizáció tilalma
13) a szokásjog útján történő kriminalizáció tilalma
14) a kétszeres értékelés tilalma.
Gustav Radbruch (21 November 1878 – 23
November 1949)
Radbruch, bár sosem volt
egy klasszikus
pozitivista, mégis a
fasizmus traumáit
követően
megváltoztatta nézeteit
a jogbiztonság és az
anyagi igazságosság
vonatkozásában.
Formulája szerint:
„az igazságosság és a jogbiztonság közötti
konfliktust úgy lehet kiküszöbölni, hogy a
pozitív, írott szabályban rögzített és a
hatalom által gyakorolt jog akkor is
elsőbbséget élvezhet, ha tartalmilag
igazságtalan és célszerűtlen, kivéve, ha a
tételes törvénynek az igazságossággal
való ellentéte elviselhetetlen mértékűvé
válik. Lehetetlen pontosabb vonalat húzni
a törvényi jogtalanság és a helytelen
tartalom ellenére még érvényes törvény
közé. Egy másik éles határvonalat viszont
megvonhatunk. Ahol az igazságosságra
már nem törekszenek, ahol az
egyenlőséget, ami az igazságosság magja,
a pozitív jogalkotásban tudatosan
megtagadnak, ott a törvény nemcsak
„helytelen jog”, hanem egyáltalán hiányzik
belőle a jogi jelleg.
A szükségességi és arányossági teszt
Silver v. Nagy Britannia (1983) EJEB :
a)a „szükségesség” nem rokonértelmű a „nélkülözhetetlenséggel”, valamint
nem rendelkezik a „megengedhető”, az „általános”, az „ésszerű” és a
„kívánatos” szavak rugalmasságával;
b)a Szerződő Államok egy bizonyos, de nem korlátlan szabadságot élveznek
(az emberi jogok) korlátozása tekintetében, de az EJEB hivatott eldönteni,
hogy azok megfelelnek-e az Egyezménynek;
c)ahhoz, hogy egy ilyen korlátozás megfeleljen az Egyezmény
követelményeinek, annak inter alia, összhangban kell lennie a sürgető
társadalmi igényekkel, és arányosnak a kitűzött jogos céllal;
d)az Egyezménynek a biztosított jogokkal kapcsolatos kivételekről szóló
szakaszait megszorítóan kell értelmezni.
30/1992. (V. 26.) AB hat.
[a]z állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik
alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb
alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog
korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy
az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél
érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság
követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében
okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A
törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas
legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának
korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a
korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan
a) a korlátozás szükséges egy másik alapvető jog, szabadság vagy más
alkotmányos érdek védelméhez,
b) az alkalmazott mérték alkalmas a cél eléréséhez,
c) a cél fontossága arányos a korlátozás okozta sérelmek mértékével,
d) az alkalmazott korlátozás a lehető legkisebb sérelmet vonja maga
után.
Az anyagi igazságosság
A kriminalizációs kötelezettség tágabb, mint az abszolút jogok védelme.
Ez utóbbi csak egyik eleme az állam kriminalizációs kötelezettségének.

Az alkotmányos kriminalizációs (pönalizációs) kötelezettségek két

formában jelennek meg. Egyrészt ún. valós vagy materiális
alkotmányos kriminalizációs kötelezettségként, másrészt formális
(eljárásjogi) kriminalizációs kötelezettségként. A formális
kriminalizációs kötelezettség a büntetőeljárási joghoz kapcsolódik, és
azt írja elő, hogy bizonyos súlyú joghátrány csak a büntetőeljárás által
nyújtott garanciák mellett szabható ki és alkalmazható.
A nemzetközi jogon alapuló kriminalizációs
kötelezettség
a) a nemzetközi jus cogensen alapuló kriminalizációs kötelezettség (például
háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás),
b) az Európai Unió büntetőjogából folyó kriminalizációs kötelezettség,
c) az EEJE-ből következő kriminalizációs kötelezettség:
c1) a szándékos emberölés kriminalizációja [Osman v. Nagy-Britannia
(1998)],
c2) az erőszakos szexuális bűncselekmények kriminalizációja [CR v. Nagy-
Britannia és SW v. Nagy-Britannia (1995)],
c3) a könnyű testi sértést vagy azt meghaladó sérülést okozó cselekmények
kriminalizációja [A. v. Nagy-Britannia (1998)].
S. W. v. Nagy-Britannia (1995) és a C. R. v.
Nagy-Britannia (1995)
„[b]ármennyire is egyértelműen van megfogalmazva egy jogi norma,
legyen szó bármely jogágról, beleértve a büntetőjogot is, a bírói
értelmezésnek van egy elkerülhetetlen eleme. Mindig is szükséges lesz
a kétséges részletek tisztázása és a változó körülményekhez való
alkalmazkodás (…) az Egyesült Királyságban, mint ahogy más, az
Egyezményben részes államban is, a büntetőjognak a bírói jogalkotáson
keresztül történő progresszív fejlődése a jogi hagyomány jól
körülbástyázott és szükséges része….a 7. cikket … nem lehet úgy
értelmezni, mint ami megtiltaná a büntetőjogi felelősség szabályainak
esetről-esetre, bírói értelmezés által történő fokozatos tisztázását,
feltéve, hogy az ebből eredő fejlődés a bűncselekmény lényegével
konzisztens és ésszerűen előrelátható.”
Az EJEB előtt is megfordultak a „berlini fal
lövész” perek: A Streletz, Kessler és Krenz v.
Németország ügyben (2001)

DE
Az 53/1993. (X. 13.) AB határozaton alapuló 1956-os sortűzperek jogi
kéréseit elvileg megvizsgálhatta volna az
EJEB a Korbély v. Magyarország (2008)
ügyben, de sajnos e helyett joggyakorlatának egyik legrosszabb
döntését sikerült meghoznia.
A legalitás (törvényesség) egyéb esetleges
részei
A nulla poena sine lege elv azonban szorosan az előreláthatósághoz tartozik.
Így kardinális jelentőségű, hogy mit tekinthetünk büntetésnek.
Hart nevéhez fűződik, aki a büntetés öt elemét azonosította. Szerinte egy
jogintézményt akkor kell büntetésnek tekinteni, ha megfelel az alábbiaknak:

(i) Fájdalommal vagy más kellemetlen következménnyel kell járnia.

(ii) Jogi szabályok megsértése miatt kell bekövetkeznie.
(iii) A valóságos vagy a feltételezett elkövetővel szemben kell érvényesülnie.
(iv) Azt szándékosan kell alkalmazni olyan emberi lény által, aki nem az
elkövető.
(v) Azon jogrendszer által létrehozott hatóságnak kell előírnia és alkalmaznia,
amely ellen a bűncselekményt elkövették.
 A büntetőjog forrásai

Alaki jogforrás  a jog fizikai megjelenési formája

Anyagi jogforrás  jogalkotásra jogosult

szervezet/személy (+ egyes jogalkalmazó fórumok
speciális döntései is)

(Táblázat  Tankönyv 126. o.)

• Nemzetközi jog

Ius cogens (kötelező jog)

pl. 1907. IV. Hágai Jegyzőkönyv; Nürnbergi Nemzetközi
Katonai Bíróság Alapokmánya (1946); Apartheid-Egyezmény
(1973); Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma (1998)

Önkéntes alávetéses egyezmények

pl. PPJNE (1966  Mo.-n 1976); EJEE (1950  Mo.-n 1993)
+ EJEB esetjoga!

 EU büntetőjoga  Lisszaboni Szerződés

(kerethatározatok helyett elsősorban irányelvek; + EUB
esetjoga!)
• Belső (hazai) jog

Alaptörvény

AB-határozatok

Törvények

Kúria instrumentumai
• A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
(Btk.)  főszabályként 2013. július 1-től elkövetett
bűncselekmények kapcsán (Btk. 2. §)

• A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

(régi Btk.) + Btké. tvr.  2013. június 30-ig elkövetett
bűncselekmények

• A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi

intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény

• Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és

elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában
elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi
CCX. Törvény

• a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési

nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.)
• Büntető Jogegységi Határozatok (BJE)

• Büntető Elvi Döntések (BED) (+Irányelvek)

• Büntető Kollégiumi vélemények (BKv)

• Elvi határozat (EBH)

• Elvi döntés (EBD)

• Kúriai Határozat (BH)

• Ítélőtáblai Határozat (ÍH)

DE: változások 2020. április 1-től!

 A büntetőtörvény rendszere

1.Büntetőnorma > büntetőjogszabály

2.Büntetőtörvény (Btk.)  egységes büntetőkódex

elve

3.Büntetőnovella (Bn.)
• Általános Rész
I. fejezet – Alapvető rendelkezések
II. fejezet – A magyar büntető joghatóság
III. fejezet – A büntetőjogi felelősség
IV. fejezet – A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok
V. fejezet – A büntethetőséget megszüntető okok
VI. fejezet – A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai
VII. fejezet – A büntetések
VIII. fejezet – Az intézkedések
IX. fejezet – A büntetés kiszabása
X. fejezet – Az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények és a mentesítés
XI. fejezet – A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések
XII. fejezet – A katonákra vonatkozó rendelkezések
• Különös Rész

az egyes bűncselekmények felsorolása (pl. élet, testi

épség, egészség elleni bűncselekmények, a nemi élet
szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények,
vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, stb.)

• Záró Rész

értelmező rendelkezések (pl. visszaesés,

üzletszerűség, bűnszövetség fogalma), hatályba
léptető rendelkezések
 A büntetőnorma szerkezete

[ a) hipotézis]

b) Diszpozíció

c) Szankció (jogkövetkezmény)
Diszpozíció
(általában a különös részi tényállások; kivételesen általános
részi diszpozíciók is, pl. az előkészület fogalma)

a)Egyszerű
b)Leíró
c)Hivatkozó
d)Keretdiszpozíció
• Jogszabály értelmezése  cél: a jogszabály
immanens jelentésének (ratio legis) feltárása (
ratio verborum)

 jogalkotói szándék
- objektív
- szubjektív (fikció!)

 átlagember számára közvetített jelentés

 Magyarország Alaptörvénye

28. Cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok

szövegét elsősorban azok céljával és az
Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az
Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell
feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak
megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
 Alaptörvény 7. módosítás 7. cikk:

28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok

szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel
összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának
megállapítása során elsősorban a jogszabály
preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy
módosítására irányuló javaslat indokolását kell
figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok
értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek
és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt
szolgálnak.

(Hatályba lép: 2019. január 01. napján)

 AZ ÉRTELMEZÉS MÓDJA

a)Nyelvtani
b)Logikai
c)Rendszertani
d)Történeti
e)Cél szerinti (teleologikus)

(mások szerint további értelmezési módok:

uniókonform, alkotmánykonform)
a) nyelvtani értelmezés

Becsületsértés

1978. évi Btk. 180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással
szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával,
közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű
tevékenységével összefüggésben,
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ,
vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Becsületsértés

Btk. 227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon

kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával,
közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű
tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ,
vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

1978. évi Btk. 171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak

megszegésével más vagy mások életét, testi épségét
vagy egészségét gondatlanságból közvetlen
veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget
követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Btk. 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével

más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét
gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy
testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
BH 2001. 209.

Nem a foglalkozás körében elkövetett, halált okozó

gondatlan veszélyeztetés vétségét, hanem a
gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét - és
ezzel bűnhalmazatban a méreggel visszaélés vétségét
- valósítja meg a vádlott, aki a sértett által befogott
kutya bőre alá adott, strychnint tartalmazó fecskendő
alkalmazása során, az állat megmozdulása folytán a
sértett kezét is megsérti, aki ezáltal a halálát
eredményező sérülést szenved

 a hatályos jogban foglalkozás körében elkövetett

veszélyeztetésnek minősül!!!
Gyermekpornográfia

204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött

személyről vagy személyekről pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy
évtől öt évig,
c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen
felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé
tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
 2/2018. BJE
I. A gyermekpornográfia bűntettének a Büntető
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a
továbbiakban: Btk.) 204. § (1) bekezdésében írt eseteiben
nem eredményez halmazatot önmagában az, hogy az
elkövetési magatartás – az azokon szereplő
tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek
számától függetlenül – több pornográf felvételt érint.
Ugyanakkor bűncselekményegységet csak az azonos
törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek. E
bűncselekmény tekintetében nem azonos, hanem külön-
külön törvényi tényállást tartalmaznak a Btk. 204.§ (1)
bekezdésének a), b) és c) pontjai.
II. Amennyiben az elkövető ugyanazon felvétellel
kapcsolatban különböző pontokban írt elkövetési
magatartásokat valósít meg, egységesen a legsúlyosabb
büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény valósul
meg.
A járművezetéstől eltiltás

55. § (1) A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki

a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak
megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

BH 2017. 107.

Járművezetéstől eltiltásra elítélésnek arra alapítottan,

hogy az elkövető bűncselekmények elkövetéséhez
járművet használt, csak akkor van helye, ha az elkövető
legalább két, egymástól elkülönülő cselekményt
valósított meg, egyetlen cselekmény elkövetése esetén
nem.

Az alaki és az anyagi halmazat helytelen

megkülönböztetése!
b) Logikai értelmezés

- Kevesebbről a többre következtetés

- Többről a kevesebbre következtetés
- Ellentétből való következtetés
- (A hasonlóságon alapuló érvelés)
- (A lehetetlen eredmény elvetése)
1. Kevesebbről a többre (argumentum a minore ad
maius)

Btk. 14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény

elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez
másnak szándékosan segítséget nyújt.

 szándék formája?
Szexuális visszaélés

Btk. 198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött

személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött
személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen
személyt arra bír rá, hogy mással szexuális
cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra
törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális
cselekményt végezzen, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
2. Többről a kevesebbre (argumentum a maiore ad minus)

EBH 2014. B.14.

 
I. A magánokirat-hamisítás vétségének és a hamis tanúzás
bűntettének alaki halmazata látszólagos, ha a tanúként
kihallgatott személy a hamis tanúzást a büntetőügyben a
hamis magánokirat szolgáltatásával valósítja meg. Ez
esetben csak a hamis tanúzás bűntettének megállapítása
indokolt.
II. A hamis tanúzás bűntette miatt azonban az ügy
terheltje nem büntethető. E büntethetőséget kizáró ok
akkor is megilleti, ha a hamis magánokirat
szolgáltatásakor formálisan még nincs terhelti pozícióban,
mert a szabad védekezés joga már akkor is megilleti, ha a
nyomozóhatóság az ügyben még tanúként hallgatja meg.
A hamis tanúzás tekintetében fennálló büntethetőségi
akadály miatt a büntetőjogi felelősség a magánokirat-
hamisítás vétségében sem állapítható meg.
3. Ellentétből való következtetés (argumentum a contrario)

A jogos védelem

Btk. 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját,

illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen
intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás
elhárításához szükséges.

A végszükség

23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve

más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem
hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme
érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz
nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
Emberölés

160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig
tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
[…]
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy
sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt,
közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának
teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos
vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy
védelmére kelt személy sérelmére,
[…]
követik el.
Hivatalos személy elleni erőszak

310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt

a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel
akadályoz,
b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel
intézkedésre kényszerít, vagy
c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
[…]
(5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt
az eljárása miatt bántalmaz, az (1)-(4) bekezdés szerint
büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a
bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos
személy vagy nem külföldi hivatalos személy.
c) Rendszertani értelmezés

- Horizontális  Btk.-ban belüli

Pl. előkészület és kémkedés bűncselekménye

- Vertikális  más jogágban elhelyezkedő szabály

alapján történő értelmezés
Pl. a dolog fogalma
d) Történeti értelmezés

Alaptörvény 28. cikk!

c) Cél szerinti (teleologikus) értelmezés

Pl. gyermekpornográfia (18. életév)

Segítségnyújtás elmulasztása
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy
olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen
veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a
segítségnyújtás megmenthette volna.

Cserbenhagyás
239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a
helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt
meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét
vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt
segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem
valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
 AZ ÉRTELMEZÉS ALANYA

- Jogalkotói (autentikus) értelmezés (interpretáció)

pl. Btk. Záró Rész

- Jogalkalmazói értelmezés
pl. BJE, BKv, EBH, stb.

- Tudományos (jogirodalmi) értelmezés

 AZ ÉRTELMEZÉS EREDMÉNYE

a)Megállapító

b)Kiterjesztő

c)Megszorító
 AZ ANALÓGIA KÉRDÉSE

- Legalitás (törvényesség)

- „Egy jogszabály kiterjesztése egy másik, a jog által

korábban nem szabályozott szituációra a hasonlóság
alapján.” (C. Roxin)

- Analogikus gondolkodás analógia

 Btk. II. FEJEZET
A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG

Időbeli hatály
2. § (1) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt
kivételekkel - az elkövetése idején hatályban lévő
büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új
büntető törvény szerint a cselekmény már nem
bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az
új büntető törvényt kell alkalmazni.
(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell
alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert
szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor,
ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény
szerint nem volt büntetendő.
 SZOROS ÖSSZEFÜGGÉS  A törvényesség elve

Btk. 1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak

olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet -
a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai
alapján büntetendő cselekmények kivételével -
törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan
büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni,
amelyről törvény az elkövetés - vagy a 2. § (2)
bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás - idején nem
rendelkezett.
Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bek.

Senki nem nyilvánítható bűnösnek és nem sújtható

büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az
elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi
szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által
meghatározott körben – más állam joga szerint nem
volt bűncselekmény.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 2. § (3)

bek.

A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell

megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre
a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya (1966, kihirdette: 1976. évi 8. tvr.)

15. cikk

1. Senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani olyan

cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetés
idején sem a belső, sem a nemzetközi jog
értelmében nem volt bűncselekmény. Ugyanígy nem
lehet súlyosabb büntetést kiszabni annál, mint amely
a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható
volt. Amennyiben a bűncselekmény elkövetése után
a törvény enyhébb büntetés alkalmazását rendelte
el, ennek előnyeit az elkövető javára érvényesíteni
kell.
 Emberi Jogok Európai Egyezménye
(EEJE, 1950; kihirdette: 1993. évi XXXI. tv.)

7. CIKK
Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül

1.Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy

mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy
nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény.
Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején
alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
2.Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé
állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy
mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált
nemzetek által elismert általános jogelvek szerint
bűncselekmény volt.
Elkövetés ideje?

• Magatartás- (tevékenység-)elmélet

• Cselekményegység-elmélet

• Okfolyamat-elmélet

• Eredmény-elmélet
BH 2000. 476.

A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezést a

másodfokú bíróságnak a fellebbezési eljárás során is vizsgálnia kell;
ha az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos törvényeken belül az
elbírálást megelőzően további változás is történt a büntetőtörvényt
érintően, ez a törvény alkalmazása szempontjából figyelmen kívül
marad, mivel a törvény az időbeli hatály esetében csak két
törvénynek - az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályban levő
jogszabálynak - az egybevetése alapján történő választás
lehetőségére nyújt alapot.

 Csemegi-kódex (1878. évi V. tc.) 2. §

„Ha a cselekmény elkövetésétől, az itélethozásig terjedő időközben,
egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek
hatályba: ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó.”
(„legenyhébb büntetőtörvény” elve!)
EBD 2015. B.21.

Amennyiben a másodfokú elbírálás idejére új

törvény lép hatályba, az az időbeli hatály vizsgálata
során csak az elkövetéskor hatályos
büntetőtörvénnyel vethető össze, az elsőfokú
elbírálás idején hatályos anyagi jogi szabály
figyelmen kívül marad (Miskolci Törvényszék 3. Bf.
1603/2013.)
BH 2015. 269.

I. Annak eldöntéséhez, hogy valamely ügyben az

elkövetéskori vagy az elbíráláskori törvény
alkalmazása a kedvezőbb-e - elsősorban a
bűncselekmény e két törvény szerinti -
minősítéséhez tartozó büntetési tételek
összevetésével lehet állást foglalni.
Amennyiben az elbíráláskor hatályban levő új
büntetőtörvény szerint a bűncselekmény büntetési
tétele enyhébb (pl. egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztés helyett három évig terjedő), akkor
az új törvény alkalmazása indokolt, még akkor is, ha
a korábbi törvény a feltételes szabadságra
vonatkozóan kedvezőbb.
BH 2016. 192.

A Btk. időbeli hatálya alkalmazása összetett

értékelést igényel, az ügy eseti sajátosságait szem
előtt kell tartani. Ezért, ha a büntetéskiszabási
gyakorlat szerint a büntetési nemek közül a
pénzbüntetés vetődik fel reálisan, akkor az
elkövetéskori és az elbíráláskori szabályozás
összevetésekor kitüntetett jelentősége van az erre
vonatkozó rendelkezéseknek, tehát a napi tételek
száma és az egynapi tétel forintösszege jogalkotói
meghatározásának.
BH 2016. 229.
II. A Btk. 2. § (2) bekezdésére, azaz arra figyelemmel, hogy a
cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető
jogszabályt kell alkalmazni, ha eszerint a cselekmény már nem
bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, valamely
törvényi tényállás megszüntetése esetén a bíróságnak azt is
vizsgálnia kell, hogy az adott magatartás nem ütközik-e az új
büntetőtörvény szerinti más tényállásba.
Az 1978. évi IV. törvény 297/A. §-a szerint a hitelezési csalást
az követte el, aki gazdasági tevékenység gyakorlásához
folyósítandó hitel nyújtásához, megszüntetéséhez vagy a
hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása
érdekében valótlan tartalmú okiratot használt fel.
Az elbíráláskor hatályban lévő 2012. évi C. törvény ezt a
tényállást már nem tartalmazza. Ugyanakkor a törvény 345. §-
a szerint hamis magánokirat felhasználásának vétségét követi
el az, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának
vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy
valótlan tartalmú magánokiratot használ fel. Miután a hamis
tartalmú magánokirat felhasználását az elbíráláskor hatályos
törvény is büntetni rendeli, felmentő rendelkezés
meghozatalának a Btk. 2. §-ára figyelemmel nincs helye.
BH 2015. 1.

I. A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó

rendelkezés szerint a bűncselekményt az elkövetés
idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Az
új büntetőtörvény alkalmazását a cselekmény
enyhébb elbírálásának lehetősége nyithatja meg. A
feltételes szabadságra vonatkozó kedvezőbb
rendelkezések ellenére sem állapítható meg az
enyhébb elbírálás lehetősége, ha a vád tárgyát
képező bűncselekmény az új törvény szerint 1
rendbeli helyett több rendbelinek minősülne, s a
bűncselekményre előírt különös részi büntetési tétel
három évről öt évre szigorodik.
 A bűnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett
bűncselekmény

Btk. 6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy

több cselekménye több bűncselekményt valósít meg,
és azokat egy eljárásban bírálják el.
(2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan
elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető
ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással,
azonos sértett sérelmére, rövid időközönként
többször követ el.
BH 2016. 112.
I. Ha az elkövetőnek a fiatalkorúként, majd
felnőttkorúként elkövetett cselekményeit egy eljárásban
bírálják el, úgy az elbírálás a felnőttkorúakra vonatkozó
általános perrendi szabályok szerint történik akkor is, ha
az egy eljárásban elbírálandó cselekmények a
folytatólagosság törvényi egységébe tartoznak vagy
folyamatos elkövetéssel megvalósuló természetes
egységet alkotnak.
IV. Amennyiben az elbíráláskor az elkövetéskorihoz
képest új büntetőtörvény van hatályban, az alkalmazandó
törvény megválasztásánál annak is jelentősége lehet,
hogy a büntetési tétel alsó határa az elkövetéskori
törvényhez képest miként változik, az alsó határ
növekedése ugyanis közömbösítheti az elbíráláskori
törvény alkalmazásából származó kedvezőbb helyzetet,
így a feltételes szabadságra bocsátás kedvezőbb
lehetőségét.
BH 2011. 268.

I. A cselekmény elbírálásakor hatályos új törvényt

kell alkalmazni, ha a bűncselekményi egységen belüli
részcselekmények egy részének a megvalósítása a
korábban hatályos törvény idején, míg más részének
az elkövetése az új büntetőtörvény hatályba lépését
követően történt.
BH 2004. 304.

Bűnhalmazatban lévő bűncselekmények esetén az

elkövetéskor, illetve az elbíráláskor hatályban lévő
büntetőtörvény alkalmazhatóságát akkor kell
vizsgálni, ha a bűnhalmazatban lévő valamennyi
bűncselekmény elkövetése az elbíráláskor hatályos
új büntetőtörvény hatálybalépése előtt történt, és az
új törvény szerinti kedvezőbb elbírálás lehetősége
nem valamennyi bűncselekmény tekintetében
állapítható meg. Amennyiben a bűnhalmazatban
lévő bűncselekményeket részben az új
büntetőtörvény hatálybalépése előtt, illetve annak
hatálybalépése után követték el, a bűnhalmazatban
lévő valamennyi bűncselekményt az új törvény
alkalmazásával kell elbírálni.
BH 2016. 74.

I. Amennyiben a bűnhalmazatban álló

bűncselekményeknek egy része az új Büntető
Törvénykönyv hatálya alatt elkövetett, a
büntetőtörvény visszamenő hatályának vizsgálata fel
sem merülhet, a bűnhalmazatot alkotó
cselekmények mindegyikét az új Büntető
Törvénykönyv alkalmazásával kell elbírálni.
Így van ez akkor is, ha a különböző büntetőtörvények
hatálya alatt elkövetett bűncselekmények miatt
különböző vádiratok alapján indult ügyek célszerűségi
okból történő egyesítése eredményezte a
bűnhalmazatkénti elbírálást.
 Keretdiszpozíciók és időbeli hatály

1961. évi Btk. 3. §-ához fűzött

Miniszter Indokolás:

A jogtudomány egységesen azt az álláspontot

képviseli, hogy ezek a rendelkezések osztoznak a
nem büntetőjogszabályok sorsában, azaz rájuk is
vonatkoznak a következő irányelvek: Ha a büntető
jogszabály által védett tárgy jogi minőségében
következik be változás, ezzel a büntető rendelkezés
nem tekinthető megváltozottnak, tehát azt a
rendelkezést kell alkalmazni, amely az elkövetés
idején hatályban volt.
1/1999. BJE

Ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése

ún. keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő
jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény
elkövetése után olyan mérvű változás következik be,
amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a
tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet
megszünteti, e változás – a meghatározott időre szóló
jogszabályok kivételével – a Btk. 2. §-ának második
mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban
lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú
alkalmazását alapozza meg.
EBH 2009. 2035.

A kerettényállás egyes elemeit kitöltő igazgatási

norma változása akkor alapozhatja meg az
elbíráláskor hatályos büntetőtörvény visszaható
hatályú alkalmazását, ha a kötelezettség
megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az
addigi büntetőjogi védelmet megszünteti. Ha a
behozott vámáru után mind az elkövetéskor, mind
pedig az elbíráláskor hatályos igazgatási jogszabályok
szerint kellett vámterhet fizetni, az a körülmény, hogy
annak mértéke időközben változott, a
visszamenőleges hatályú alkalmazást nem alapozza
meg.
BH 1980. 67.

A bűncselekménynek az 1961. évi V. törvény

szerinti minősítése mellett kizárt a
büntetésnek a 1978. évi IV. törvény
rendelkezései alapján való kiszabása.
A Btk. hatályba lépését követően az eljáró bíróságoknak
fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az elkövetéskor
hatályban volt vagy az elbíráláskor hatályban levő törvényt
alkalmazzák-e. Amikor azonban a bíróság ebben a kérdésben
már állást foglalt, valamennyi jogkövetkezményt […]
egységesen kell alkalmazni.

A járásbíróság ekként a terhelt bűncselekményeit az 1961. évi

V. törvény szerint minősítette, de a büntetést a 1978. évi IV.
törvény alapján állapította meg. Ez a lehetőség törvényileg
kizárt; a bűncselekmények minősítése és a jogkövetkezmények
alkalmazása […] csak egységesen, azonos jogszabály szerint
történhet.
BH 1994. 117.
A sikkasztás és a devizagazdálkodást sértő bűncselekmény
elbírálása a módosított Btk. - összhatásukat tekintve enyhébb
- rendelkezései szerint: a felfüggesztett börtönbüntetés
tartamának enyhítése mellett a pénzmellékbüntetés
mértékének emelése.

Az új törvényi szabályokat valamennyi

jogkövetkezményt illetően egységesen kell alkalmazni.
Nincs lehetőség az új és a régi törvények együttes vagy
kombinatív alkalmazására abban az esetben sem, ha
egyes rendelkezések tekintetében az elkövetéskor
hatályos törvény az enyhébb. Nem megengedhető olyan
jogértelmezés, hogy a cselekmények jogi minősítése az
új, a büntetés kiszabása pedig a régi rendelkezések
szerint történjék, mint ahogyan nem lehetséges, hogy
több bűncselekmény miatt indult egyazon büntetőeljárás
keretében különböző törvények kerüljenek egymás
mellett alkalmazásra.
BH 1995. 72.

Ha a cselekmény elbírálásának időpontjában új

törvényi rendelkezés lépett hatályba - a
büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó
rendelkezés helyes értelme szerint - több vád
tárgyává tett bűncselekmény esetén elsődlegesen azt
kell vizsgálni, hogy az újabb rendelkezések
értelmében valamely vád tárgyává tett cselekmény
bűncselekmény-e, a régi és az ezt követően
fennmaradó cselekmények vonatkozásában - a régi és
az új jogszabály szerinti rendelkezések kombinatív
alkalmazása mellőzésével - vizsgálandó, hogy az
elkövető számára melyik törvényi rendelkezés
biztosít kedvezőbb elbírálási lehetőséget.
 Területi és személyi hatály

Btk. 3. § (1) A magyar büntető törvényt kell

alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar
felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű
légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett
olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint
bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett
cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés
helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges
fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az
Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az
elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott
bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek
üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi
személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb
jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön
elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény
szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a
büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.
1. területi elv (principium territoriale)
2. quasi területi elv
3. aktív személyi (vagy honossági) elv (principium
personale)
4. képviseleti elv
5. passzív személyi elv
6. állami önvédelem elve (principium reale)
7. feltétlen (univerzális) büntetőhatalom elve
(principium universale)  abszolút/relatív
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!