3.

Kulturá lis értékek az

(á poló i) etika tü krében
Kovácsné Kelemen Judit
SZOHE – Pécs, 2020.09.14-15.
https://hu.123rf.com/clipartok-vektorokt
Az értékek eleve kulturá lis értékek is
• amelyek érvényeseknek tekinthetők az egyének bizonyos köreiben.
• Az egyéni érték fogalmának ismeretében a kulturális érték fogalmát
általában a jelképi kultúra fogalmának megfelelően határozzuk meg.
• A kulturális értékeken belül - az egyének szintjén a személyes és az
• instrumentális értékeknek megfelelően - a közösségi és a társadalmi
értékek között teszünk különbséget.
 A KULTÚ RA FOGALMA
• A kultúra egy adott csoport által őrzött
• értékekből,
• a csoport tagjai által követett normákból
• illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll.
•
A kultúra magába foglalja a természet átformálására irányuló tudatos és emberi
tevékenységeket,
de egyben azoknak a szellemi értékeknek a kialakulását is,
amelyek meghatározzák az ember sajátságos helyzetét a világban.
A kultúra a társadalom tagjainak életmódja,
érintkezése/kommunikációja
 ANYAGI É S SZELLEMI KULTÚ RA
• Mindazt, amit az ember a társadalomban kialakít (anyagiakat és
szellemieket) kultúrának nevezzük.
• A kultúra: anyagi és szellemi kultúrára oszlik.
Kultúraváltások: Monokultúra, Multikulturalizmus, Szubkultúrák
A SZELLEMI KULTÚ RA
• A kultúra szűkebb értelmezése a szellemi alkotásokra vonatkozik.
• A szellemi kultúrához tartoznak a társadalmi tudatformák:
• tudományok
• művészet
• filozófia
• erkölcs
• vallás
• ideológiák
• társadalmi elvárások - attitűdök
A KULTÚ RA É S A TÁ RSADALOM
• nagyon szoros összefüggésben áll egymással,
• a társadalom az egyéneket egymáshoz fűző kapcsolatrendszere,
társadalom nélkül semmiféle kultúra nem létezhet,
• a társadalom sem létezhet kultúra nélkül,
• a kommunikáció az az eszköz, melynek segítségével a kultúra
mindenkori tartalmát
• az egyik generáció a következőre hagyományozhatja,
• illetve ezen belül az egyén elsajátíthatja
• a kommunikáció a kultúra hordozója - KOMMUNIKÁCIÓ = kulturális
értékek megőrzése és továbbadása
 A stílus az ember!!!!!
• Kommunikáció fajtái:
• 1. Nem verbális – testbeszéd
• 2. Verbális –a szavakkal kifejezett mondanivaló

• Az ápoló a kommunikációjával gyógyítja a beteget!!!!

• Erkölcsi vonzata: KONGRUENCIA – HITELESSÉG
• SZEMÉLYES MEGGYŐZŐDÉS, GONDOLAT, ÉRZELEM, TETT, KOMMUNIKÁCIÓ EGYSÉGE
A KULTÚ RA - NORMATÍV JELENSÉ G

• - MEGHATÁROZZA AZ EMBER VISELKEDÉSÉT

• - KULTÚRA NÉLKÜL AZ EGYÉN NEM KÉPES KAPCSOLATOT TEREMTENI MÁS
EMBEREKKEL
• - AZ EMBER IGYEKSZIK EGY-TÖBB KULTÚRÁT MAGÁÉVÁ TENNI.
• A kultúra fejlődése - AZ EMBERISÉGGEL EGYÜTT FEJLŐDIK
• BÁMULATOSAN SOKSZÍNŰ
- MULTIKULTURALIZMUS - AZ ÉRTÉKEK ÉS VISELKEDÉSI NORMÁK
KULTÚRÁNKÉNT ALAPVETŐEN KÜLÖNBÖZNEK,
GYAKRAN GYÖKERESEN ELTÉRNEK!!!
AZ EMBERI TÁ RSADALOM FEJLŐ DÉ SE A KULTÚ RA JEGYÉ BEN

• A kultúra fejlődése AZ EMBERI TÁRSADALOM FEJLŐDÉSE A KULTÚRA

JEGYÉBEN TÖRTÉNIK.
• A KULTÚRÁT A TÁRSADALOM
JOGI,
POLITIKAI FELÉPÍTÉSE ÉS
A GAZDASÁG IS BEFOLYÁSOLJA.
AZ EMBEREK KÖZÖTTI KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A TÁRSADALOM
TÍPUSOK VÁLTOZÁSÁVAL HOZHATÓK ÖSSZEFÜGGÉSBE.
KULTURÁ LIS UNIVERZÁ LÉ K
• A különböző népek sokszínű kulturális viselkedésében találunk néhány
közös vonást,
• melyeket kulturális univerzáléknak nevezünk.
• Kulturális univerzálék: nyelv
családrendszer házasság intézménye
vallási rituálék
tulajdonjogok
vérfertőzés, vagy incesztus
incesztus tilalma.
A kulturá lis idő k, erkö lcsi idő k Polübiosz ( Kr. e.200 - Kr. e 118)
ciklusai és a politikai idő ciklusai Történet író – Pun háborúk
kö zö tt az ö sszefü ggés régrő l
ismert:

„A tá rsadalmi együ ttélés

kö rforgá sá nak,
a természet rendjének
megfelelő en
az irá nyítá si formá k vá ltoznak,
egyik á tmegy
a má sikba,
s ismét visszatér.”
(Polü biosz)
KULTURÁ LIS IDENTITÁ S É S
ETNOCENTRIZMUS
• Minden kultúrának megvannak a maga sajátos viselkedésmintái,
amelyek idegenül hatnak a más kulturális környezetből érkezett
emberek számára.
• Egy kultúrát jelenségeinek és értékeinek viszonyrendszerében kell
vizsgálnunk
• – ez a szociológia legfontosabb előfeltétele.

• ETNOCENTRIZMUS - más kultúrákat a sajátunkkal összevetve ítélünk

meg.
• IDEOLÓGIÁK SZÍNTJE - ESZMERENDSZEREK SZÍNTJE
- hasonló válasz 1-1 kérdésre
idealista, materialista (halál büntetés, eutanázia)
ELŐÍTÉLETEK SZÍNTJE - POLITIKAI TÁBOR SZÍNT
jobb – bal oldal értékrendszer, az élet kérdése az
ember milyen lény? segítő/önpusztító, konzerv/liber.
XENOFÓBIA SZÍNTJE
az idegen embertől való félelem (idegen gyűlölet)
fajgyűlölet/rasszizmus, kirekesztés
ETNOCENTRIKUS MODUL SZÍNTJE
csak a saját etnikai csoportot elfogadó
HUMÁN ETIOLÓGIA SZÍNTJE - indoklás
a dolgok ok- okozati összefüggése –
Medikális: a betegségek kóroktana
Teológiai: történetek utólagos magyarázata
Etológiai mítosz: a nevek magyarázata - Nomen est
omen kifejezés jelentése: nevében a végzete
A SZUBKULTÚ RA FOGALMA
• A szubkultúra egy olyan csoport megkülönböztető
• normáira,
• értékeire,
• hiedelmeire és
• életstílusára utal, amely elhatárolódott más csoportoktól,
• s attól a nagyobb kulturális és normatív rendszertől, melynek része.
A fiatalok viselkedési kultúrája (hippy), sportrajongók, extrém
zenekedvelők stb.
Létrejötte: belső tényezők hatására létrejött különféle interakciós vagy
érintkezési sémákból kialakult szubkultúrák válaszok bizonyos problémákra
Etikai kérdés: (ETHOS=JELELM -görög-)a Pál utcai fiúk jelleme fejlődött- e a
történet alatt? A Pál utcai fiúk szubkulturális kiscsoportokból álltak össze -
Etikai problémá k a szubkultú ra vonzatá ban - probléma/nem
probléma
szemléletvá ltá s!!!!!!!

• ELŐÍTÉLETESSÉG

• ZÁRTKÖRŰ/NYITOTT KÖRŰ KAPCSOLAT

• ELŐNYSZERZÉS

• KIREKESZTÉS
A kultú ra fejlő dése stílus szakaszokra oszlik
ritmusos vá ltakozá s van…
Az élet rö vid, a mű vészet ö rö k!!!

• BELESZÜLETÜNK EGY KULTÚRÁBA

• ÉS ÉSZREVÉTLENÜL RÉSZESEI LESZÜNK,
• MÉG AKKOR IS HA LÁZADUNK ELLENE!!!!

• "Az emberi lénynek akkor vannak gyökerei, ha a valóhoz aktív és

természetes módon vesz részt egy olyan közösség életében, amely
megőriz valamit a múlt kincseiből és sejt valamit a holnapból.„
• (S. Weil) ITT AZ IDŐ!!!
A másik emberre szánt idő kulturális dimenziói az ápolásban
Az erkölcsi valóság elsajátításra csak az egyén, azaz az individuum képes.
Szent Ágoston:  „ha nem kérdezik mi az idő, akkor tudom, hogy micsoda, ha kérdezik, akkor
nem tudom”. 
Az ápolásban az ápolás ESZKÖZE, maga az ápoló személye.

„A lét a jelenvaló létben, a „van”, a jelenvalólét egzisztál.

A világhoz viszonyuló lét a gondoskodás. A gondoskodásban utunkba kerülő létezőt,
eszköznek nevezzük.” – ….valami azért hogy…. – a fájdalom csillapodjon….
A választott ápolási modell:„A mindennapi egymással lét a pozitív gondozás két
szélsősége: – a beugró-uralkodó és az elébe-ugró-felszabadító – között marad.”
Magunknak kell döntenünk, a másikból kiindulva (szükségletéből), MENNYIT adunk

A másokhoz való létviszony ily módon a saját létéhez való viszonyát fogja kivetíteni a
„másikba”. A másik az Önmaga dupluma.” Ez az erkölcsi szabály – felelősség!
 Virginia Avenel Henderson
1897.11.30 –
1996.03. 19.

• Az életműködéseken alapuló ápolási Henderson (1966)

Az egyik legelterjedtebb ápolási modell, főleg az USA-ban
A modellt továbbfejlesztette N. Roper (1976 GB)
•
Alapgondolata, hogy minden egyénnek személyes érdeke, hogy
részt vegyen azokban a tevékenységekben, amelyek az életet és a
növekedést (fejlődést) lehetővé teszik.
A modell értelmezésében az egyén élete a fogantatással
kezdődik és a halállal végződik (életpályán alapul)
Az egyén élete során a függőség – függetlenség kontinuumán
dinamikusan helyezkedik el. 14 alapszükséglet
 Dorothea Elizabeth Orem
(1914 – June 22, 2007),
A beteg önellátással kapcsolatos
szükségleteit hangsúlyozó elmélet.
•Ápolásfilozófiája:
•Az ápolás számára leginkább az ember önellátó tevékenysége, annak az élet és az
egészség fenntartása, a betegségből való felépülés és ezek következményeinek leküzdése
érdekében történő folyamatos biztosítása és irányítása érdekes. Minden embernek 
önellátásra képesnek kell lennie. Az önellátás képességének elvesztése halált okozhat.

•Az egyén minden körülmények között részt a kar venni saját maga ellátásában.??????
•Ideális eset: az önellátás joga és képessége is megvan.
•Deficit: az önellátásra irányuló igény meghaladja az egyén képességeit
• 7 alapvető szükségletet ír le
• Orem féle 7 alapszükséglet:

• Ideális eset: az önellátás joga és képessége is megvan.

• Deficit: az önellátásra irányuló igény meghaladja az egyén képességeit
• Orem szerinti alapvető emberi szükségletek
• Megfelelő mennyiségű levegő bevitelének
• Megfelelő folyadékbevitel fenntartása
• Megfelelő táplálékfelvétel biztosítása
• Salaktalanítási folyamatok rendben tartása
• Tevékenykedés és pihenés helyes egyensúlyának fennt.
• Egyedüllét és társas kapcsolatok közti egyensúly
• Az emberi életet, működőképességet és jóllétet veszélyeztető tényezők elhárítása
 Martha Elizabeth Rogers
(May 12, 1914 – March 13, 1994)
Rogers egységes emberi lény modellje:
• 1970.
• Az ember a maga teljességében, folyamatos fejlődésben van.
• Az ember állandó kölcsönhatásban van a környezetével.
• Az ápoló segít a betegnek helyre-
állítani a változásokat.
„az élet teljességének a szolgálata” 

A demens személyekről való gondoskodásba Tom Kitwood és

munkatársai hozták be a személyközpontú, humanista szemléletet.
 Hildegard E. Peplau
Reading, Pennsylvania, USA
1909. 09. 0 1- 1999.03.17)
• INTERPERSZONÁLIS MODELL
• (1952)
Személyközi kapcsolatot kell kialakítani
az egészségség megőrzésében,
az izgalomnak létezik egy produktív szintje,
az empátiás hozzáállás segít a páciensnek
a célok megvalósításában.
Az ápoló saját hitével támogatja a beteget
a gyógyulásban vetett hit növelésében.
Az ápoló interperszonális készségeinek felhasználásával
segít a páciensnek a célok kitűzésében.
A másik emberre szánt idő erkölcsi hatása az ápolásban
• „A féltés mint önmagunk féltése valamitől mindig egyformán eredendően tárja fel
– fenyegetettségére való tekintettel. A félelem a diszpozíció egyik módusza.” (MÓDUSZ =
a leggyakrabban előforduló )

• „De a féltés másokra is vonatkozhat, ez az értük való aggódás”

• „A megértés a jelenvalólét saját lenni-tudásának egzisztenciális léte, mégpedig
úgy, hogy ez a lét önmagán feltárja, hogy hányadán áll önnön létével.”
• „A lelkiismeret egyedül és állandóan a hallgatás móduszában beszél.”
• „Minden lelkiismeret-értelmezésben a „rossz”, „gonosz” lelkiismeretnek van
elsőbbsége, a lelkiismeret beszéde sohasem nyer hangos megfogalmazást.”
• A TELJES EMBER TISZTELETÉN ALAPULÓ LELKIISMERETES ÁPOLÁS, GONDOZÁS

hivatkozás a TÍZPARANCSOLATRA szeretet - a Mindenhatóé és

felebarátodé/magadé
• Az elrejtettségi szükséglet (kötődési, kapcsolati szükséglet): Az ember valami
egészen biztos, biztonságot nyújtó kapcsolatot keres, amiben benne van az el
nem múlás ígérete, bizonyossága. Ebben eljuthat az ember az Istennel való
kapcsolat kereséséig.
• Az erkölcsi orientáció szükséglete: a pszichológia a jó-rossz, a kellemes - kellemetlen,
a vonzó-taszító megkülönböztetésének szükségességéről beszél,
de tovább kell lépni.
• Az egoizmusból ki lehet lépni és képes az ember a másik
javára is odafigyelni. Hozzak-e áldozatot valamiért vagy valakiért?
Márpedig áldozathozatal nélkül nincs élet!
• Az identitásszükséglet (önbecsülés - megőrzési, - erősödési igény): önbecsülés
és hozzá a kérdés: "kivagyok én?", "mi dolgom a világon?".
Szeretnénk valamit „letenni az asztalra”.
Ez a kérdés elvezet minket az életünk legfontosabb problémáihoz!
• Értelmet, értelmességet találni az életben: Előbb utóbb rá kell kérdezni az élet
• végső értelmére! Pusztán átmeneti megoldások a rövid távú célok kitűzése
• (értelmek kitűzése), de mi a végső cél?
Jeruzsálem – Salamon király korából származó, hatalmas, háromezer éves palota
maradványait találták meg a régészek Gezerben, Izrael központi részén – jelentette a
Háárec című újság honlapja ( képzelt rekonstrukció -  palotával ékesített vá rost építettek
a Kr. e. 10. szá zad má sodik felében, Salamon kirá ly korá ban.)
Sámuel búcsúbeszéde
…. Sámuel megidősödött, megőszült, fiai is felnőttek (8,3–4), azaz eltelt az idő.
Mivel Sámuel, ifjúsága óta szolgálatban állt, elfáradt. Nem megfáradt, hanem
elfáradt. Vegyük komolyan isteni jelként azt a tényt, ha eltelt fölöttünk az idő,
mert ez eleve nehézzé teszi, hogy áldottan lássuk el a ránk bízott feladatot,
szolgálatot, legyünk akármilyen fiatalosak is.
Sokan nem akarjuk tudomásul venni azt a tényt, hogy eltelt az idő, már nem
úgy megy, ahogy korábban, ezért nem biztos, hogy áldássá lehetünk az adott
helyen.
……. A másik ilyen változás, amit ugyancsak meglát, és Istennek kedves módon
értékel Sámuel, az pedig az a tény, hogy az idő múlásával a nép, Isten népe is
megváltozott.
Sámuel önként mondott le: nem várta meg, amíg más szól.
Van itt egy fontos mondat: SÁMUEL ÜRES KÉZZEL VESZ BÚCSÚT!
….. nem ragaszkodom görcsösen semmihez….
A SZEMÉ LYTISZTELET,
A teljes ember tisztelete…
• Mezítelenül jövünk a világra
• és
• Mezítelenül lépünk ki….

• az aranyrudakat senki nem viszi el a hasán a másvilágra,

• azok a rudak itt maradnak -

NE FELEDD: A demens személyekről való gondoskodásba Tom Kitwood és

munkatársai hozták be a személyközpontú, humanista szemléletet.

• KÉRDEZZ - FELELEK!!!!
 Simeon Jeruzsá lembő l…
• Lk 2.25-32. Íme, élt egy ember Jeruzsálemben,
• akinek Simeon volt a neve.
• Igaz és kegyes ember volt, várta Izráel vigasztalását,
• és a Szentlélek volt rajta.
• Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem
látja az Úr Krisztusát.
• A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték
szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, akkor karjába vette, áldotta az
Istent, és ezt mondta:
• „Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták
szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy
megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek.”
 Megadta magá t a sorsnak
beteljesedik a sorsa
• Bibliai értelemben a halálnak
• sok jelentése van, most azokat emeljük ki,
• melyek melegséggel tudják eltölteni az ember szívét, ha tudja, hogy van tovább:
• - Elköltözés.
• - A sátor felszedése. Egy jobb hely keresése és megtalálása.
• - Kifogni az állatokat a kocsiból, az igából, ekétől stb. ►PIHENNI!
• - Hajózási kifejezés►eloldani a parttól a hajót. Elhagyni ezt a partot és a másik
• part felé elindulni.
• - A rabok szabadon bocsátása, amikor a bilincseket levették a kezükről és a
• lábukról.
• Ezeket a jelentéstartalmakat olvasva érezzük, hogy van miről beszélni az elfáradt,
• elgyötört, félelmeket hordozó, de már-már elvágyódó embernek.
A személyközpontú gondozás értékrend, attitűd és
elsajátított készségek összessége.
A demens személyekről való gondoskodásba Tom Kitwood és munkatársai hozták be a
személyközpontú, humanista szemléletet.

• szemlélet alapelveit, megközelítését

Tom Kitwood dolgozta ki

 1937  Boston - (Lincolnshire);

†1998 Bradford

Az ápolási modell: Martha Elizabeth Rogers

(May 12, 1914 – March 13, 1994)
Rogers egységes emberi lény modellje:
• A személyközpontú demens ellátás alapértékeiben és az ellátás filozófiájában
az alábbi konszenzus alakult ki: (MO- n Kovacsics Zsuzsa a szakembere)
• 1. Minden ember életének van értelme. Minden ember autentikus
személyiség, akiben a test és lélek egy, akinek karaktere, történelme,
érdeklődése, stb. van.
• IGAZ A demenciával élőkre és a betegségük minden stádiumában.
• A demens személy nem azonosítható be a betegségével. A betegsége csak
egy aspektusa az aktuális állapotának. Az ember mindig több mint a
betegsége.
• 2. Arra fókuszálunk a személyközpontú ellátásban, ami a demens személy
erőssége, megmaradt képessége, és nem arra, ami elveszett.
• 3. „Lépjünk be a demenciával élő személy világába”, hogy a lehető legjobban
megérthessük őt, hogy tudjunk vele párbeszédre lépni, hogy minél jobban
tudjuk a viselkedését értelmezni, az ő szempontját megérteni.
Személykö zpontú gondozá s fogalmá t Brooker négy elembő l á llítja ö ssze
• . Ehhez több, a szakirodalomban használt definíciót vett figyelembe.
• A négy alapvető elem a következő:
• 1. A demenciában szenvedő emberek - és mindazok, akik törődnek velük – értékesek; éppen
ezért elő kell segíteni, hogy állampolgári jogaikat gyakorolhassák tekintet nélkül korukra és
kognitív képességeik hanyatlására.
• 2. A demenciában szenvedő embereket individuumként kezeljük; értékeljük, hogy
mindegyikőjüknek van személyes történetük, személyiségük, fizikai és mentális egészségi
állapotuk, társadalmi, gazdasági erőforrásaik, amelyek mind befolyásolják, hogyan reagálnak
a neurológiai állapotromlásukra.
• 3. A világot a demenciában szenvedő szempontjából nézzük; felismerjük, hogy minden egyes
ember tapasztalata pszichológiai megalapozottsággal bír. A demens személy is a
saját perspektívája szerint cselekszik, és empátia ezzel a perspektívával terápiás hatású lehet.
• 4. Felismerjük, hogy minden emberi élet – a demenciában szenvedők élete is kapcsolatokon
nyugszik. Így a demenciában szenvedőknek gazdag társadalmi környezetre van szükségük,
amely azon túl, hogy kompenzálja a képességromlásukat, személyes növekedésüket is
elősegíti.
• VIPS A személyközpontú gondozás magában foglalja e négy alkotóelemet,
amelyeket különböző szerzők személyközpontú demens ellátásként definiálnak.
• V: értékalapú - minden emberi élet abszolút értékes tekintet nélkül korra vagy
kognitív képességekre --- Végtelenül értékes
• I: individualizált megközelítés, elismeri az egyediséget --- Individualizált
(egyénre szabott) ellátás
• P: perspektíva - a világot az ellátást igénybe vevő szemszögéből értelmezzük,
vagyis a hangsúly a demens ember megélt tapasztalatán van ---- Perspektívája
fontos
• S: olyan szociális környezetet alakítunk ki, amely támogatja a pszichológiai
szükségletek kielégítését. ---- Támogató szociálpszichológia
• A fenti négy alkotóelem egymástól független.
Azonban együtt a személyközpontú gondozás (angolul person centred care
- PCC) hathatós kultúráját határozzák meg. Tom Kitwood nyomán Dawn Brooker
az alábbi képlettel fejezi ki ezt: PCC =V + I + P + S
 A spirituá lisan gondolkodó ember
a vilá got ú gy értelmezi
A SORS = az ember tettei egy speciális ok-okozati
rendszerben hatnak vissza életére.
Ezt hívhatjuk karmának, „sors”-nak vagy „isteni elrendelés”-nek.
A spirituálisan gondolkodók szerint a világnak vannak az érzékszerveink számára
rejtett dimenziói és összefüggései, amelyek ugyanolyan erős hatással lehetnek
létünkre, mint a környezetünk érzékelhető része.
A spirituális világnézeteket követők vallják, hogy az élet több kell hogy legyen,
mint a természet véletlen egyszeri és megismételhetetlen játéka. 
Vallási hovatartozástól függetlenül szerintük a világot egy magasabb rendező
elv, egy ember felett álló kozmikus törvény, erő (dharma,  Isten stb.) irányítja

KATOLIKUS VALLÁSBAN a PANTOKRÁTOR = a MINDENHATÓ ISTEN irányítja

• Személyközpontú gondozás a kapcsolatra teszi
a hangsúlyt, a segítő és a segített kapcsolatára.
• A cél az, hogy a demens személy jól érezze magát
ebben a kapcsolatban.
• Ez a jó érzés a segítőre is visszahat.
• Tehát a személyközpontú gondozásban a segítő szakember is jól érezheti
magát.
• Ezért jó a személyközpontú gondozás.

• Az ápolásban a Rogers egységes emberi lény modellje:

• Martha Elizabeth Rogers
(May 12, 1914 – March 13, 1994)
Légy ö nmagad, hogy má sok tudjanak
benned bízni!!!!