Barokk művészet, 16-17. sz.

fordulójától a 18. sz. közepéig

Az elnevezések
 Barokk („barroco”)
• Valószínűleg a portugál
barroco: „szabálytalan
gyöngy/kő” szóból
• A 19. századi
klasszicizmus szemléletét
tükrözi: a reneszánsszal
szembe állítva, leértékeli
ezt a stílust: a klasszikus
szabályoknak
ellentmondó,
szabálytalan, „rossz
ízlésű”
Rokokó

• A francia rocaille: „kagyló”

szóból
• A barokk folytatása vagy
utolsó szakasza a 18.
században
• A 17. sz. súlyos
ünnepélyessége után,
könnyed, kecses,
elegáns, dekorativ
• Gyakori díszítmény a
rocaille (stukkó díszek)
Stukkó: gipsz díszítmény
Copf

• Hajfonatszerűen
lecsüngő virágfüzérről
kapta nevét
• A barokk késői,
klasszicizáló változata
Ausztriában,
Magyarországon
• Visszafogottabb,
józan, kimért
Copf stílusú bútor: kétajtós szekrény,
1790 k.
Földrajzi kiterjedés: Európa
Földrajzi kiterjedés: Közép- és Dél-
Amerika
Santa Maria templom, Mexico, 18. sz.
Szellemi háttér
 Ellenreformáció

• A 16. sz. közepén

ülésező tridenti zsinat
a művészetnek a
katolikus hit
megerősítésének
szerepét szánja: a
lélek meggyőzését a
szépség, a pompa
által
 Abszolutizmus – az uralkodó réteg
reprezentációja
• Az abszolutista, centralizált
királyi hatalom és a vezető
réteg uralmának kifejezése
• A minta: XIV. Lajos francia
király, a „Napkirály”
• Az uralkodó mindent
ellenőrizni akar, a
művészetet is: erre
szolgálnak az akadémiák,
a klasszikus szabályok
 Polgári gondolkodás

• Az első polgári
országok (Hollandia,
Anglia) és az erősödő
polgárság
szellemiségét fejezi ki
 Stílus változatok: mozgalmas,
érzelmekre ható katolikus barokk
Klasszicizáló abszolutizmus
Polgári realizmus
Szélsőségek: aszkézis és érzékiség
Idealizált és közönséges,
magasztos és alantas
Építészet
Téralakítás
Tengelyes szerkesztés, irányított terek
és térkapcsolatok
Tengelyesen összekapcsolt városi
terek
Tengelyek szervezik a kerteket
Tengelyre fűzik fel a belsőtereket:
hangsúlyos középtengely
 Hatáskeltés, fokozás :
sala terrena, lépcsőház, díszterem
 Tengelyekkel irányított centrális terek:
egyesül a hosszházas és a centrális tér
Elliptikus kupolák
A tengelyek mozgást visznek a térbe:
dinamikus téralakítás
A rész elveszíti önállóságát és beolvad
az egészbe
Illuzionizmus (a latin illusio: „csalódás”):
megtéveszteni az érzékelésünket
Térlefedés
Elliptikus ívű fiókos dongaboltozat
Emelt ívű kupola
Gótikára emlékeztető megoldások
 Az épülettér illuzionisztikus
megnyitása: festett mennyezet
Tömegformálás: mozgalmas, nyitott
körvonal
Mozgalmas tetővonal: pavilonok
Manzárdtető, franciatető
Térben mozgatott tömegek: közép-,
sarok-, és közbensőrizalitok
(kiemelkedések)
A fal mozgása: homorú, domború,
hajlított falsík
Szobrászi módon alakított faltest, fény-
árnyékhatás, festőiség
Szabálytalanul használt klasszikus
elemek
A színek és a formák bősége
A társművészetek gazdagsága
Az első barokk templom: Il Gesu,
Róma
Vignola-della Porta: Il Gesu, Róma
16. sz. 2. fele
A Jezsuita rend főtemploma
Bernini: Szent Péter tér, Róma, 17. sz.
Az új Szent Péter Bazilika: a 4. században
építetett ókeresztény bazilika helyére a 16.
században Michelangelo tervei alapján egy
centrális, 9 osztású kupolás templom épült
A San Pietro - Michelangelo kupolája
A centrális épületet pogánynak találják
a bíborosok
Michelangelo épületét kibővítik a 17.
században
 Hosszházat építenek hozzá: a
hagyományos latinkereszt alaprajz
Az építkezés új problémákat szült
Homlokzat eltakarja a kupolát
Palotaszerű homlokzat
Hatalmas emberfeletti méretek
A tér kialakításával kellett kijavítani a
Bazilika átépítésével keletkezett
problémákat
Bernini tere több részes
Trapéz alakú rész: a perspektíva ellen
hat
Ovális tér: új nézési irányokat ad
Obeliszk és szökőkutak
A tervezett 3. rész nem épült meg
 A kompozíció a végigjárás során
bontakozik ki: tengelyre fűzött mozgó
térfalú részek egymásutánja
A perspektivikus játék megtéveszti
érzékelésünk: illuzionizmus
Az ovális tér új élményt kínál: eltereli a
figyelmet a homlokzatról
A kolonnád: vízszintes gerendával
lezárt többsoros oszlopfolyosó
Hatalmas méretek
Klasszikus részletek – a mozgás
teszi barokk jellegűvé
A 20. sz. fejezi be a tér alakítását
3. tér és sugárút a folyóig
Az egyház „ölelő karjai”
Francesco
Borromini
Borromini: San Carlo alle Quattro
Fontane, (San Carlino) Róma, 17. sz.
Szent Károly templom a négy kútnál
Kisméretű templom – különleges
alaprajz: ellipszis darabokból
szerkesztett
A részek elveszítik önállóságukat,
beolvadnak a tér egységébe
A hullámzó fal kitágítja a teret a
végtelen felé
Örvénylő mozgás
Elliptikus kupola
Egyedi részletek
A homlokzat utal a belsőtér jellegére
Homorú-domború falsávok hullámzása
Szobrokkal keretezett fülke
Szabálytalanul használt tagozatok
Az erősen megmozgatott felületek
festőivé teszik a kompozíciót
 Levau és Hardouin-Mansart:
Versailles-i kastély, 17. sz. vége
- az abszolutista királyi hatalom kifejezése
Levau épülete: egy reneszánsz kastélyt
bővít ki, az épület magjának
megőrzéséhez ragaszkodott a király
A kerti homlokzat és a nagy terasz
Hardouin-Mansart épülete
Mansart oldalszárnyakkal bővíti
„Galamb sasszárnyakkal”
A „nagy rizalit”: az eredeti épület az
újnak csak a középrizalitja lett
Tengelyek metszéspontjában
A „Napkirály” (XIV. Lajos) otthona – a
főhomlokzat
Díszudvar: „ölelő karok”
A kápolna
A kerti homlokzat
Klasszikus részletek: Colosseum-
motívum
A Tükörgaléria: a tükrök bővítik a teret
A festő Le Brun díszíti a falakat
A király hálószobája
Le Notre főműve: a park
Tengelyes szerkesztés, az építészet
uralja a természetet is
Teraszok, víz csatornák, medencék
Perspektíva, nyitott lezárás: kapcsolat
a végtelennel
A növényzet magassága nő az épülettől
távolodva: virágok, sövények, fák
Geometrikusra nyírt növények –
mértani vagy franciakert
Szökőkutak, szobrok
Félrevonulni az udvar nyüzsgésétől
A Nagy Trianon
A Kis Trianon, Mme de Pompadour
lakrésze
A királyné kertészháza
Bencés kolostor, Melk, Ausztria, 18. sz. e.

Jacob Prandtauer
Több udvaros, összetett elrendezés
Festői kapcsolat a tájjal: a Duna fölé
magasodó sziklára épült
A temploma két
tornyos,
négyezeti
kupolás épület
A templom főhomlokzata előtt díszudvar
 A díszudvart keretező trapéz alakban
elhelyezkedő szárnyak külön teret vágnak ki
a tájba állított templomnak
Zwinger, Drezda, Németo.,18. sz. e.

Pöppelmann
„Színpadias” díszudvar
Állandó díszlet a szász választófejedelem
és lengyel király ünnepségeihez
Négyszögletes udvart övező építmények
patkó alakú bővítményekkel
Colosseum-motívum
A kaputorony
Pavilonok és földszintes galériák
A fal szinte eltűnik a szobrászi
díszítmények alatt
 A negyedik oldal csak a 19.
században készült el, ez lett a
világhírű képtár épülete
Karmelita templom, Győr, 18. sz. e. f.
• A főhomlokzat
volutákkal (az Il
Gesu-hoz hasonlóan)
és timpanonnal
díszített

• Az épület végén
emelkedik tornya
Irányított és bővített centrális tér, elliptikus
kupola

• Előcsarnok és
négyzetes szentély
kapcsolódik a 4
homorú fülkével
kiegészített elliptikus
templom térhez
Esterházy kastély, Fertőd, 18. sz.
A „magyar Versailles”
Kovácsolt vas
díszkapu
Díszudvar (franciaudvar): lépcsőzetes
fokozás
A főhomlokzat, a középtengelyben a
legdíszesebb terek
Külső díszlépcső
Sala terrena
Díszterem, ma zeneterem
A kerti homlokzat
Mértani vagy franciakert
Fertődön volt az első magyar operaház
Itt élt és alkotott a klasszikus zene
kiemelkedő nagysága: Haydn
Fellner Jakab: Líceum, Eger, 18. sz. 2. f.
Klasszicizáló késő barokk: copf stílus
Négyszögletes kiemelkedő sarok és
középrészekkel (rizalitok)
Manzárd tetők
A középrizalitokban vannak a kiemelt
dísztermek
A könyvtár
Kracker: A tridenti zsinat
A díszterem Sigrist képe: A négy fakultás
A kápolna Maulbertsch képével
Az udvar és a csillagvizsgáló torony
Chippendale bútorok,18. sz.