(A kép illusztráció)

A Kárpát-
medence
természeti
értékei
Készítette: Tóth Barnabás (nagyon
menő)
 (A kép illusztráció)

Élettelen környezeti
jellemzők
 Éghajlati adottságok I.

• A csapadékos óceáni, a
délnyugatról áramló
mediterrán és a keleti száraz
kontinentális légtömegek
alakítják
• Napsütéses órák száma: 1750-
2100 óra (legtöbb júliusban,
legkevesebb decemberben)
• Évi középhőmérséklet kb. 10°C,
közepes hőingás eléri a 20°C-t
 Éghajlati adottságok II.

• A csapadék eloszlását a
domborzati viszonyok, illetve a
medencejelleg befolyásolja.
• Az Alföld a legszárazabb, 500-
600 mm/év
• Az Alpokalja kapja a legtöbb
csapadékot, 900-1400 mm/év
 Talajtípusok
• Homokos és agyagos összetevők alapján:
• homoktalaj, vályogtalaj, agyagtalaj
• Zonális talajok: éghajlat és növényzet hatására létrejött
• Öntéstalaj:
• folyók ártere  száraz, sós, terméketlen szikesek
• tömött, szellőzetlen
• Mezőségi talajok:
• jó minőségű, humuszban gazdag
• alapanyag a lösz: a jégkorszak idején leülepedő
por
• Egyéb: meszes, mészmentes, savanyú, csekély
humusztartalmú talajok
Víz

• A medence egy hatalmas vízgyűjtő  bő felszíni vízkészlet

• 96%-a szomszédos országokból érkezik
• Jelentősebb folyók:
• Duna, Tisza, Dráva, Maros,
• Körös, Fekete-Körös, Hármas-Körös,
• Berettyó, Bodrog, Sajó, Hernád,
• Zagyva, Ipoly, Rába, Zala, Sió, Kapos
• Állóvizek:
• Balaton, Tisza-tó, Velencei-tó, (Fertő-tó)
 (A kép illusztráció)

Élővilága
 • Eltérő éghajlati jellemzők
hatása + különböző fajok
elterjedési területei
összetalálkoznak  sajátos
növény- és állatföldrajzi
tájegység: a pannon régió
• Élővilága sokszor változott az
évmilliók során
• Ugyan jég nem borította a
területet, a lehűlések idején
a sarkkörökön túli vidékre
tundra jellegű növénytakaró
alakult ki, míg a melegebb
időszakokban inkább
lomberdők és fenyvesek
Természeti jellemzői telepedtek meg
 • Pilisi len (dolomit len):
egyetlen termőhelye
Pilisszentiván közelében
található (5)
• Ikrás fogasír, kék
meztelencsiga: Aggteleki-
karszt bizonyos területein él
(1,3)
• Rákosi vipera, parlagi vipera:
(A kép illusztráció) az Alföldi nedves réteken élő
alfajta (4)
• Magyar tarsza: vaskos testű
szöcske (2)
Bennszülött fajok I.
 3.

1. 2. 4.

Bennszülött fajok II.

5.
 • Reliktumfajok:
• Letűnt korszak túlélői
• A jégkori reliktumok
északról érkeztek, majd
a felmelegedést
követően
hidegzugokban túléltek
(pl.: cifra kankalin,
tőzegáfonya)
• Élő kövületek:
• Jelentős változás nélkül
éltek túl 200-300 millió
évet
• Ősi típusú harasztok,
Maradványfajok korpafűfajok

(reliktumfajok), élő kövületek

 (A kép illusztráció)

Társulások
 • Döntő részt a lomberdők
zónájába tartozik
• A legnagyobb területet a
klímazonális erdők foglalják el
• Fajták: tatárjuharos
lösztölgyes, cseres-
tölgyes, gyertyános-
tölgyes, bükkös
• Kisebb területet foglalnak el
az azonális erdők
• Fajták: liget-erdő-társulás,
láperdő, nyáras-borókás,
molyhos tölgyes, hársas-
kőrises

Fás társulások típusai

 • Füves puszta
• Homoki gyep
• Szikes
• Sziklagyep
• Lejtősztyepperétek
• Láprétek
• Mocsárrétek
• Nádasok
• Magasságos társulás
• Vízinövényzet-társulás

Fátlan társulások típusai

 • Fás társulások:
• Szarvas, őz, vaddisznó, dámvad
(telepített), muflon(telepített)
• Erdei pocok, erdei egér,
mókus, nagy pele
• Meggyvágó, erdei pinty
• Borz, róka, nyuszt
• Baglyok, denevérek
• Fátlan társulások:
• Mezei pocok, ürge, hörcsög,
mezei nyúl
• Fácán, fogoly, galambfélék,
túzok, egerészölyv, vörös
vércse
• Ponty, kárász, harcsa (képen),
csuka,
• Nagy kócsag, mocsári teknősök

Társulások állatvilága
 (A kép illusztráció)

Természetvédelem
Nemzeti parkok
• Természetvédelmi
területek
• Magyarországon jelenleg
10 található
• Legidősebb a Hortobágyi,
1973-ban alapították
 (A képek illusztrációk)

Vége
(remélem jó lett)