KÉSZÍTETTE: KAJLA BENCE

KÖLCSEY FERENC
Gyermekkora

■ Született: Sződemeter, 1790. augusztus 8.

■ édesapja Kölcsey Péter, édesanyja Bölöni Ágnes
■ 3 testvére volt
■ Édesapja korai halála miatt 6 évesen édesanyja Debrecenbe küldte iskolába
■ Jobb szeme világát gyermekkorában fekete himlő következtében elveszítette
■ 11 éves volt amikor édesanyja meghalt
 Tanulmányai:
■ 14éven át a Debreceni Református Kollégiumban tanult1
■ 1803-ban a költészeti osztályba jut buzgón olvasta Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek, Kisfaludy Sándor munkáit,
Kazinczy Ferenc Gessner- fordításait, a latin-, és ógörög nyelvű szerzők műveit Vergilius, Theokritosz pásztorkölteményeit
■ 16 éves korától kezdve enciklopédiai tanulmányokat folytatott, és társaival - akik között volt a később ismertté vált Kállay
Ferenc is - együtt tanult, olvasott és folytatott eszmecseréket
■ 16 éves kora óta írogatott verseket is, de az elsőket megsemmisítette
■ Már ekkoriban a magányt kereste, s minden örömét elvonulva, könyveiben kereste és találta meg
■ idegen nyelvek: francia, német, kevés görög
■ 1805-ben Csokonai temetésén ismerkedett meg Kazinczyval. 1808. május 19-én kelt első levele Kazinczyhoz. Ennek szíves
fogadtatása és a későbbibarátság rendkívül serkentően hatott rá, Kazinczy szellemi útmutatóul szolgáltszámára, ő pedig a
nyelvújító szinte egyedüli védelmezője lett Debrecenben, és az Árkádia-perben is mellé állt
■ Tanulmányai mellett, Kazinczy buzdítására, kivonatokat írt, és némelyikből esszé is lett; többek között Werbőczy életét is
feldolgozta, ezen kívül irt egy értekezést a poézisról (1808. december), ill. jegyzeteket a ión iskoláról. Rendszeresen látogatta
a kollégium könyvtárát, azonban mivel abból az ífjaknak magyar könyveket nem adhattak ki, maga is gyűjtött magyar nyelvű
munkákat
Felnőttkora
■ Miután 1809-ben befejezte kollégiumi tanulmányait, Pestre költözött törvénygyakorlatra, de ügyvédi vizsgára nem
jelentkezett, mert miután szoros barátságot kötött Horvát Istvánnal, Vitkovics Mihállyal és főleg Szemere Pállal, egyedül az
irodalom érdekelte, ezért lemondott a hivatalbeli és tanári pályáról
■ Álmosdra vonult, ahol kis birtokán gazdálkodva egyedül tanulmányai foglalkoztatták. Ezek mellett öccseinek gondozása is
lefoglalta
■ 1815-ben Csekére (Szatmár megye) költözött. Itt is a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak élt. Levelezett
Kazinczyval, Döbrentei Gáborral, és kétszer utazott Pécelre Szemeréhez
■ Figyelmet keltett a Mondolatra való Felelet, melyet Szemere Pállal együtt dolgozott ki 1815-ben. Kölcsey ezzel állást foglalt
a nyelvújítás mellett és előmozdította sikereit. Kazinczyval a régi Magyarország ellen küzdött Véleményét akkor
szigorúsággal mondta ki, ezért fel is zúdította maga ellen a közvéleményt és az írókat. Ekkor személyes baráti viszonyra
lépett KisfaludyKárollyal és az Aurora-körrel
■ 1827 januárjában hazamenetele után csak pár évig maradt csekej magányában Az 1829-es tisztújításkor főispánja, báró Vay
Miklós öt Szatmármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé tette. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága Pozsonyban 1830.
november 17-én a nyelvtudományi osztály vidéki rendes tagjának nevezte ki.1832-ben megyei főjegyzővé, azon év november
6-án pedig országgyűlési követté választották
■ 1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapítótagja lett. Utolsó nagy műve, Wesselényi Miklós védelme, melyet barátja
hűtlenségi perében készített.
Himnusz

■ Kölcsey írta a magyarság egyik legkiemelkedőbb művét - melyet Erkel Ferenc

zenésített meg 1844- ben.
■ a Nemzeti Színház pályázatára -1823. jan. 22.-én írta Csekén.
■ Először 1829-ben az Aurórában jelent meg.
■ Költeményét visszahelyezte a múltba, s beleéli magát egy akkori protestáns
prédikátor-költő helyzetébe s ez segít megérteni a költemény mélyen vallásos
jellegét, sajátos történelemszemléletét.
■ A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi
Könyvtár őrzi.
Parainesis

■ intelmet, buzdítást jelent

■ 1834-ben írta
■ 1837-ben az Athenaeum közölte folytatásokban
■ Intelmeit unokaöccséhez, Kálmánhoz intézte
■ tanítása az, hogy az ember a közösségé, nem pedig
önmagáé
Halála

Halála hirtelen következett

be. Egy hivatalos útja
alkalmával szekéren utazva
viharos zápor érte, meghűlt és
egyheti betegeskedés után
1838. augusztus 23-án
Szatmárcsekén elhunyt.
SZATMÁRCSEKE
SOPRON
 SOSEM HÁZASODOTT MEG, ÉLETE VÉGÉIG
AGGLEGÉNY MARADT. EMIATT, ÉS FÉRFIAKNAK
IRT, RENDKÍVÜL INTIM HANGVÉTELŰ LEVELEI
MIATT TÖBBEN ÁLLÍTJÁK, HOGY
VALÓSZÍNŰLEG HOMOSZEXUÁLIS VOLT.
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!
Források: google képek, wikipédia