Nem tanítunk külön geometriát, hanem azt erősítjük, hogy

a geometria jelen van a matematika minden részében. A

matematika egységes egész. Az új általános iskolai
tanterv a gyerekek geometriai szemléletének ,
látásmódjának formálását vállalja és nem készre csiszolt
fogalmakat, ismereteket, megfogalmazásokat szabályokat
tanítunk . A kereső, kísérletező, többféle utat követő
megközelítést a geometriára is kiterjesztjük. A geometriai
vizsgálódások tárgya a valóság. A fogalmak tanítását egy-
egy képzethez kapcsoljuk. A fogalmakkal,
elnevezésekkel mindig egy-egy adott összefüggés közben
találkoznak nem pedig kiemelve. Fogalmakat alapozunk
meg tapasztalatokkal, nem pedig álfogalmakat rögzítünk
szavakkal. A sík és térgeometria párhuzamos
tárgyalását valósítjuk meg. Halmazelméleti
szemléletmódot érvényesítünk a geometriában.
Központi helyet foglal el a transzformációk tanítása.
(fogalma stb. matematika 2.) Az általánostól haladunk
a speciális felé. Előbb tárgyaljuk a hasonlóságot, utána
az egybevágóságot. A számtan és geometria fő
kapcsolódási területe a mérés, amely a számfogalom és
műveletfogalom tapasztalati alapját képezi.

Az algebrával való kapcsolatot a koordináta-

geometria biztosítja. Az egyes geometriai
transzformációk algebrai struktúrát alkotnak, amely
megadja az algebra és geometria közötti kapcsolatot. A
topológia fejleszti a képzeletet, gondolkodást.
A témakör anyagának részletes feldolgozása
A korábbi tantervek indokolatlanul szétválasztották
egymástól a sík-és térgeometria tanítását. Az új tanterv
a sík-és térgeometria természetes egységének
megtartására törekszik, fő célkitűzése a tanulók
térszemléletének tervszerű, céltudatos fejlesztése, a
valóság és a geometria kapcsolatának erősítése. A
kezdeti időszakban adott feladatokban folyamatosan
megismerik az eszközök jellemzői, alkalmasan
válogatott játékokkal sokféle fogalomhoz gyűjthetnek
tapasztalatot. A játékok kijelölésénél az egyik célunk a z
érzékszervek fejlesztése, a másik pedig, hogy minél több
érzékszerv felhasználásával jussanak el az alakzatok
tulajdonságainak jellemzőinek felfedezéséhez.
 I. Kezdeti időszak feladatai
Szabad játékok színes rudakkal, Dienes-készlettel,
lyukas táblával, logikai játékkal, Babylon építővel.
A geometriai tulajdonságokra irányítjuk a figyelmet,
fejlesztjük az érzékszerveket.
A tanulók csoportosíthatnak: vonalakat, síklapokat,
testeket.
Síkidomok másolása (lyukas tábla)
Modell után való építések
Kirakások építések megkötésekkel (építőelem száma,
lyukas, tömör, alapterület, szimmetriasíkok száma,
oldallapok száma stb.
Megszabjuk, milyen alakzatot feszítsenek ki a lyukas
táblákon (szegecsek száma, a lyukak száma, csak
egyenes vonalak határolják, alak stb.)
 II. Síkidomok
A sokszög fogalmának kialakítása (Különítse el a tanuló
a sokszögeket a nem sokszögektől.)
Meghatározott sokszögeket (négyszög, háromszög)
állítsanak elő.
Sokszögek oldalainak helyzete, szögeinek vizsgálata.
(Sokszögbe húzható átlók)
Téglalap, négyzet.
Kör.
Területdarabolás.
Síkidomok hasonlítása, tulajdonságok alapján
válogatása.
III. A poliéder fogalmának kialakítása
Az olyan térrészt, melyet véges sok sokszögtartomány
határol, s amely teljes egyenest nem tartalmaz,
poliédernek nevezzük. A határoló sokszögtartományok
alkotják együttesen a poliéderfelületet. További
fogalmak: lap, él, csúcs átló stb.
Szabályos test az olyan konvex poliéder, melynek élei,
élszögei és lapszögei egyenlők.
Testek csoportosítása, elkülönítése (alapja lehet
topológiai tulajdonság, összefüggő, határoló lapok,
konvex, konkáv, tükrösség, szabályos test-e stb.)
Perspektivikus rajz, alaprajz alapján való
modellezések
Adott mennyiségű elemből minél többféle test építése
Testek építése Babylon-készletből
Háló
Kocka, téglatest
Térfogat-átdarabolás
 A geometriai transzformációk tanítása
Az új tanterv a geometria anyagának
transzformációközpontú feldolgozását tűzte ki célul. A
transzformációk tanításával nagymértékben fejleszthető a
tanulók térszemlélete. A transzformációknak az oktatás
középpontjába való állításával a geometria és a többi
témakör kapcsolatát is erősítjük. A transzformációk
vizsgálata közben a függvény fogalmát is mélyítjük, hiszen
a geometriai transzformáció a sík vagy tér pontjainak
halmazán értelmezett függvény. A halmazelméletben
megismert gondolkodásmód szerint dolgozzuk fel az
anyagot. Az alakzatokat pontok halmazainak fogjuk fel, a
sík, más esetben tér pontjait tekintjük alaphalmaznak. Az
alakzatok kölcsönös helyzeteinek ponthalmazok
valamilyen jól meghatározott „kapcsolata” feleltethető
meg.
A transzformációk feldolgozása során az általánostól az
egyes felé haladunk. A hasonlósághoz viszonyítva
mélyítjük el az egybevágóság fogalmát.
Az egybevágósági transzformációk tanítása
Első és második osztályban a szimmetria a síkbeli és
térbeli alakzatok tulajdonságaként jelenik meg. Ha
valamilyen tükrözés egy alakzathoz önmagát rendeli,
akkor ezt az alakzatot tükrösnek, szimmetrikusnak
mondjuk, és az alakzatnak ezt a tulajdonságát
szimmetriának nevezzük. Egy alakzat lehet
centrálisan szimmetrikus, forgásszimmetrikus,
illetve síkszimmetrikus. (definíciók matematika 2.
stb.)
A szimmetria az alakzatok tulajdonsága
Építményeket, síkbeli alakzatokat csoportosítsanak
aszerint, hogy szimmetrikusak-e (tükrösek) vagy sem.
Szimmetriatengely helyének megkeresése.
Tükrös alakzatok készítése.
 Papírlap hajtogatás tépés nyírás.
 Szimmetrikus foltok létrehozása (festék és hajtogatás).
 Lyukas táblán tükör.
 Pontrácsra tükrös alakzatok.
 Építsenek síkszimmetrikus építményeket.
Két egyforma tárgyat úgy helyezzenek el, hogy az
egyik a másiknak tükörképe legyen.
Tükörkép játék
 Transzformációk szorzata
Térbeli alakzatok síkra való tükrözése ( tükröző síkok
párhuzamosak, illetve szöget zárnak be egymással)
Tengelyes tükrözések szorzata (matematika 2.)
Vizsgálják meg, hogy a párhuzamos tengelyek
távolsága, illetve az eltolás távolsága milyen
kapcsolatban van egymással.
 Tengelyes tükrözés mint eljárás
3. és 4. osztályban a tengelyes szimmetriát mint eljárást
tárgyaljuk. Az eljárás szempontjából a tengely helyzete
lényegtelen.
A tengely és a rács, illetve a tengely és a síkidom
helyzete tetszőleges lehet.
Hasonlósági transzformációk, affinitás
(Definíciók matematika 2.)
Szabályos háromszögrácson, négyzetrácson
végezzenek megkötésekkel
Nagyításokat
Kicsinyítéseket
Torzításokat
Elemzések
Különböző irányokhoz tartozó méretváltozások leolvasása
Hasonlóság arányának, az affinitás arányának, irányának
leolvasása (természetesen nem matematikai precizitással
megfogalmazva)
Szögek nagysága, oldalak helyzete