Táblázatkezelés elmélete

Táblázatkezelő felhasználása

• Segít a mindennapi kalkulációk automatizálásban

• „Számolótáblázat” ami helyettesíti a papírt, ceruzát és a számológépet
• Eszköz a problémák megoldásában DE: nem gondolkodik helyettünk
• Példák a felhasználásra:
• Költségvetés nyilvántartás (saját, vállalati, stb…)
• Statisztikák, kimutatások készítése
• Diagram készítés
• Adatbázis
Excel részei
Alapfogalmak (I.)

• Munkafüzet
• Állomány (leggyakrabban használt
kiterjesztés .xls vagy .xlsx)
• Munkalap
• Alapból 1db nyílik meg
• Max kb 255 lehet
• Hivatkozása: névvel
• Pl.: Munka1, ….
• De: átnevezhető
• Műveletek munkalapokkal
• Átnevezés, Másolás, Áthelyezés, Törlés, Elrejtés,
Védelem, Lapfülszín
Alapfogalmak (II.)

• Oszlop
• Verziószámtól függően változhat, hogy hány db van
• Legalább 16384 (2007-től)
• Hivatkozás: betűvel (A,B,C, ... Z, AA, AB, …, AAA, AAB, …)
• Sor
• Verziószámtól függően változhat, hogy hány db van
• Legalább 1 048 576 (2007-től kezdődően)
• Hivatkozás: sorszámmal (1,2,3,4,5,6,….)
Alapfogalmak (III.)

• Cella
• Egy sor és oszlop metszés pontja
• Hivatkozás: koordinátákkal (A3, B99, ….)
• Táblázatkezelés alapegysége (1 cella = 1 adat)
• Aktív cella: a következő művelet helye
• Tartalma és a megjelenítendő kép nem
feltétlen azonos
• Pl.: Egyéni formátumú cella esetén
• Segítség: szerkesztőléc
Alapfogalmak (IV.)

• Tartomány
• Cellák együttese
• Alapértelmezés szerint téglalap alakban
• Speciális eset: ha nem összefüggő a tartomány
• Hivatkozás: Átellenes sarokcellák koordinátái kettősponttal elválasztva
• Pl.: A1:C12
• Adhatunk nekik saját elnevezést
Mozgás a munka füzetben

Sok adat esetén nehéz lehet elérni a szükséges cellákat

• Mozgás konkrét cellára: • Mozgás a munkalap utolsó cellájára: • Mozgás a munkalapok között
• Egérrel • Tartalomtól függő pozícionálás • Navigátor gombokkal
• Referencia mezőbe írt • Ctrl + kurzor mozgató
cellacímmel billentyűkkel
• Szerkesztés/Ugrás (F5) • Munkalap utolsó tartalommal
bíró cellájára ugrik
Cellák adatainak lehetséges típusai (I.)

• Szám: 0..9, +, -, . , E • Logikai: IGAZ/HAMIS

• Legfeljebb 15 értékes jegy • Konstansként is megadható, de
• Értéktartomány: 1 E307 jellemzően képlet eredménye lesz

• Dátum: 2003.05.10. 14:00:01 • Szöveg:

• Számként tárolja el az excel • Ami nem fér bele az előző
• Számozást 1900 január 1-hez képest kategróiákba
kapja
(Egészrész)
• Legfeljebb kb. 1024 jelenik meg
• Az idő a 24 óra arányában (törtrész) cellánként
• Megjelenített alakja függ a
beállításoktól (Windows-tól is)
Cellák adatainak lehetséges típusai (II.) – Speciális
szimbólumok
• Pénznem: szám típusú
• Pl.: 200Ft, $10
• A Windows területi beállításaitól függ

• Százalék: szám típusú

• 10%
• FONTOS: A százalék számításból a /100 műveletet beleérti

• ’(aposztróf): szöveg
• ’2003-as év adatai
• Bár szám típus lenne, az aposztróf miatt mégis szövegként kerül a cellába
Munkafüzeten belüli formázások

• Hasonlóan mint a prezentáció készítésnél és a szövegszerkesztésnél

• De: itt a cellák kiemelésének lehet jelentősége – feltétel alapján formázás
• Pl.: piros – adósság, kék – plusz bevétel, stb…
Képletek az Excelben (I.)

• Adatok elemzésénél, kiértékelésnél nagy segítséget jelentenek a képletek

• Definíciója
• A képlet egyenlőségjellel (=) kezdődik, és nem más, mint állandók és operátorok kombinációja.
Célja egy új érték előállítása.
• Lehetséges végrehajtandó műveletek operátorai:
• + (összeadás)
• - (kivonás)
• * (szorzás)
• / (osztás)
• % (százalék)
• ^ (hatványozás)
• & (szövegegyesítés)
• = , <, >, <=, >=, <> (összehasonlítás)
Képletek az Excelben (II.)

• Az excel hibaértéket jelez ki egy cellában, ha a cella képletét nem tudja

helyesen kiértékelni. A hibaértékek mindig # karakterrel kezdődnek
Képletek az Excelben (III.)

• Képletek/függvények írása:
• „Kézzel” vagy Függvényvarázsló segítségével

• A képletet tartalmazó cellában általában a képlet eredménye jelenik meg, de ha rákattintunk egy ilyen
cellára, akkor a képlet megjelenik a Szerkesztőlécben.
Képletek az Excelben (IV.) – Használandó
függvények
• Alapfüggvények: SZUM, MIN, MAX, ÁTLAG, KICSI, NAGY

• Kerekítésre való függvények: KEREKÍTÉS, KEREK.FEL, KEREK.LE

• Megszámoló Függvények: DARAB, DARAB2, DARABÜRES

• Logikai/feltételt vizsgáló függvények: HA, DARABTELI, DARABHATÖBB, SZUMHA, SZUMHATÖBB, ÁTLAGHA,

ÁTLAGHATÖBB

• Szöveg függvények: BAL, JOBB, ÖSSZEFŰZ

• Dátum és idő függvények: MA, MOST, ÉV, HÓNAP, NAP, NAPOK, ÓRA, PERCEK, MPERC, HÉT.NAPJA

• Bonyolultabb kereső függvények: FKERES, INDEX, HOL.VAN

Hivatkozások a képletekben (I.)

• A hivatkozásokkal azt közölhetjük az Excellel, hogy hol találhatók azok az

értékek, amelyeket a képletben használni szeretnénk.
• A hivatkozások a munkalap sor- és oszlopazonosítóin alapulnak.
• Példák beírás szempontjából speciális hivatkozásra
Hivatkozások a képletekben (II.)

• A munkalapon 3 hivatkozás típus használható:

• Relatív hivatkozás (Pl.: A1)
• Abszolút hivatkozás (Pl.: $A$1)
• Vegyes hivatkozás (Pl.: A$1; $A1)
Hivatkozások a képletekben (III.)
• Relatív hivatkozás: A relatív hivatkozás (például A1) azt közli az Excellel, hogy a képletet tartalmazó
cellából elindulva hogyan található meg egy másik cella. A relatív hivatkozás hasonló ahhoz, mint
amikor valakit a jelenlegi tartózkodási helyétől számítva igazítunk útba: "menjen két háztömbnyit
előre, majd egyet jobbra".

• Abszolút hivatkozás: Az abszolút hivatkozás (például $A$1) azt mutatja meg, hogy a program hogyan
találhat meg egy cellát a munkalapon a cella pontos helye alapján. Az abszolút hivatkozások jelzésére
az oszlop betűje és a sor száma elé egy-egy dollárjelet ($) kell tenni. Az abszolút hivatkozás hasonló
ahhoz, mint amikor valakit a pontos cím megadásával igazítunk útba: "Rákóczi út 13.„

• Vegyes hivatkozás: A kevert hivatkozás (például A$1 vagy $Al) azt közli az Excel programmal, hogy
hogyan találhat meg egy cellát egy olyan hivatkozás alapján, amelyben vagy csak az oszlop-, vagy
csak a sorhivatkozás abszolút, a másik relatív. Például a $A2 kevert hivatkozásban az oszlophivatkozás
abszolút, míg a sorhivatkozás relatív.
Köszönöm a figyelmet!