Az ébredők szerepe a műtéti

ellátás során
Kanizsai Dorottya Szakgimnázium
 Történeti áttekintés
• Amerikai, angol mintára (Post anesthesia care unit- PACU) kialakítás
Miért?
• Betegbiztonság, mint legfőbb szempont
• Leterhelt ITO-k, szakszemélyzet hiánya ITO és osztályok egyaránt
• Megváltozott „beteganyag”, sok társbetegség
• Megváltozott műtéti technikák (DSA-nem igényel ITO-t, de 2 órás aktív megfigyelés
kell)
• Biztonságos aneszteziológiai feltételek (monitorizálás) az almút 20 év során (ASA III-IV-
es beteg műtéti ellátása)
Hol?
• A műtőblokk területén kell legyen, legalább annyi ágy/ „állás”, ahány műtő van
 Feltételek
• Felkészült személyzet (orvos, asszisztens-lehetőség szerint
aneszteziológiában jártas legyen)
• Monitorizálási feltételek (invazív, non-invazív)
• Lélegeztetési feltételek (respirátor)
• Oxigén-terápia
• Reanimáció feltételei (reanimációs kocsi)
• Fájdalomcsillapítás feltételei (gyógyszerek, pumpák, PCA)
 Feladata
•  Az altatás vagy egyéb érzéstelenítés és a műtétet követően után a beteg
megfigyelésére és az azonnali szövődmények korai felismerésére és
elhárítására szolgáló egység
• Feladata a műtét után az állapot szoros megfigyelése fenntartása,
szövődmények megelőzése, kialakult károsodások gyógyítása
• A postoperatív ébredő segíti abban, hogy komplett képet kapjunk a betegről a
műtét után, pl. abban, hogy a betegek igényelnek-e hosszabb átmeneti vagy
tartósabb ITO felügyeletet, terápiát
• Az ébredőben minimum 30 percet, de optimálisan 2-4 órát töltenek el a
betegek és ezt követően ( a beteg állapotától függően) a műtétes osztályra
vagy intenzív osztályra kerül kihelyezésre      
 Az ébredős ápoló feladatai
• A környezet előkészítése és az gyógyszerek, eszközök ellenőrzése
• A beteg fogadása a műtőből, szóbeli, írásbeli átadással (anesztézia jegyzőkönyv másolat és betegátadáshoz szükséges
dokumentációk, pontos leírása a további teendőknek és megfigyelésnek)
• Az átvétel után gyorsított betegvizsgálat (A, B, C, D ) Kötelező!!!!
• A beteg pozícionálása a beteg igénye vagy az orvos utasítása alapján (pl. 30 fokban emelt felsőtest)
• A beteg szoros megfigyelést igényel, amíg a beteg teljesen felébred, vagy meg nem győződünk a szövődménymentes
periódusról (idegsebészeti beavatkozások, érsebészet)
• Ezért szoros monitorizálás, (RR, P, SpO2, ha kell EtCO2, , éberség, ébredés, tudat, testhőmérséklet, bőr-nyomáspontok)a
fájdalom és a fájdalomra utaló jelek megfigyelése, csillapítása és dokumentálása
• Az oxigénterápia az egyik legfontosabb eleme a posztoperatív ellátásnak, ezzel megelőzhetjük a hypoxaemiát, amely
igen gyakori szövődmény lehet általános érzéstelenítés után
• A műtét helyének megfigyelése (duzzanat, vérzés, fájdalom, kötés, dokumentálni a hozamot és szólni, ha fokozott
vérzés lép fel)
• A műtéti drainek megfigyelése, ürítése (hozam dokumentálása)
• A vizeletürítés, székletürítés megfigyelése (a mennyiség dokumentálása)
• megfelelő folyadékpótlás (bevitt, ürített mennyiség dokumentálása)
• A beteg melegítése
• Bármilyen kóros tünetet észlelésekor, az orvost értesíteni kell, általa elrendelt teendőket megvalósítani
• Bármilyen diszkomfort vagy nyugtalanság miatt fontos a biztonságos környezet kialakítása (betegvédele, rácsok)
Kialakulás okainak dokumentálása
 Fájdalomcsillapítás
• Orvosi utasítás alapján történik (VAS-skálával mérhető)
• A fájdalom esetén a betegnek mindig igaza van!
• Erős fájdalom esetén akár a kábító fájdalomcsillapítókig kell elmenni,
de a fájdalmat meg kell szüntetni
• VAS 2 alatt a beteg kiadható, VAS 3-nál meggondolandó, VAS 4 felet
nem mehet ki az ébredőből
• Hányinger, hányás (gyógyszeresen Ondanzetron, Dexamethason,
DHBP)
• Vérnyomás kezelése (hipertonia, hipotonia)
 Drainek
• Passzív drénezés: a passzív drénezés aktív szívás nélkül működik. A váladékot a sebüregbe helyezett tamponok,
csíkok, csövecskék, gumikesztyűujj (Penrose-drain) vezetik el. Ezek az eszközök hajlamosak a sebből való
kicsúszásra, ezért a lehetőség szerint a felszínen rögzíthetők.
• Aktív drénezés Aktív drénezéskor a negatív nyomás (szívás) hatására távozik a sebüregben felgyülemlett
váladék alacsonyabb (Polyvac) vagy erősebb (Redon) vákuumszívással.
• A drénezés kapcsán tehát megkülönböztethető különféle drainek használata:
• Passzív (aktív szívás nélkül): csíkok, csövecskék, gumikesztyű ujj. Külön nyíláson át az üreg alján keresztül
vezetve.
• Aktív (negatív nyomással): nyílt, félig zárt és zárt csőrendszerek.
• Félig zárt rendszer: az oldalnyílásokkal ellátott csövet külön nyíláson vezetik ki, és steril zsákkal látják el
(Robinson drainage).
• Alacsony nyomású szívás: összenyomható harmonikapalack (Polyvac).
• Zárt rendszer erős vákuum szívással: Redon
• Speciális drain – posztoperatív vérmentés (PVM)
• Mellkasi drainek: aktív mellkasi szívás, mellkasdoboz (mellüreg megnyitása, PTX, HTX)
• VAC-rendszer: (sebkezelés)
 Ápolói teendők drének esetén
• A drainek megfigyelése során fontos hogy a drain tartály lentebb legyen a
sebnél, így megakadályozható a váladék visszafolyása.
• Minden esetben meg kell figyelni, a drain hozamát, a hozam intenzitását, a
váladék színét, átláthatóságát, állagát/ sűrűségét, töredezettségét, a drain
testüregi bemeneténél a sebkörnyéket
• A drain cső soha nem törhet meg, a vákuum minden esetben megfelelő
erősségű legyen. (mellkasi szívás, de a modern dobozoknál már nincs veszély)
• Törekedjünk arra, hogy a drain rendszert a lehető legkevesebb alkalommal
nyissuk meg, ne szedjük szét , maximum mintavételkor!
• Több drain esetén a tartályokat /drain zsákokat javasolt megszámozni és
hozamukat is külön kell dokumentálni
Legyakoribb posztoperatív szövődmények az
ébredőben
• Fájdalom
• Hányinger, hányás
• Vérzések
• Neurológiai szövődmények (stroke, tia)
• Epilepsziás roham
• Légzési elégtelenség (elhúzódó relaxáns hatás)
• Dekompenzáció
• Regionális technikák miatti hipotenzió (magas SPA, EDA)
• Hipertenzió
 Későbbi szövődmények
Lázas reakció
• Műtét utáni láz a leggyakoribb: 24 órán belül jelentkezve 80%-ban
„normálisnak” tekinthető, de 20%-ban fertőzésre utalhat
• A fertőzéses eredete lehet „közösségi” amelyet a nem szelektív,
jóindulatú kórházi törzsek okozzák
• Lehetnek műtét alatti kontaminációk, műtéti terület, légutak, anesztézia,
kanülök, katéter
• A 24-48 óra körüli láz lehet tartós atelectasia, bakteriális pneumónia,
aspirációs pneumónia, szeptikus thrombophebitis következménye
• A 72 óra utáni láz húgyúti infekció, sebgyógyulási zavar, anasztomozis
elégtelenség, hasüregi tályog miatt jelentkezhet.
 Későbbi szövődmények
Sebgyógyulás szövődményei
• Haematoma (oka: antkoagláció, 2-ős TAG kezelésben részesülő
beteg),
• Jellemzően akut duzzanat, vöröses elszíneződés, a sebszéleknél vérzés
lép fel, vérképben anaemia látható
• Teendő: feltárás, hematóma eltávolítás gondos vézéscsillapítás
• Seroma (zsírnecrozis, nyirokfolyás)
• Sebfertőzés: baktériumok elszaporodása okozza ami szepszist okozhat,
gyulladásos paraméterek megemelkednek
• Sebszétválás: dehiscentia, disruptio, eventeratio VAC kezelés
 Későbbi szövődmények
Légzés szövődményei
• Ventilláció, perfúzió/diffúzió zavara. VO2/DO2
• Leggyakrabban a mellkasi és hasi sebészeti beavatkozások esetén kell erre
számítani, romlik a légzés az izomvédekezés miatt
• A légzésfunkciót csökkentő faktorok lehetnek az általános anesztézia során a
relaxánsok alkalmazása. Felfüggesztés és TOF használata
• Leggyakoribb megjelenési formák, az atalektázia ami lélegeztetési szövődmény
• Lehet aspiráció, pl. GERD miatt
• Ezért posztoperatív pneumónia, ARDS (akut légúti distressz szindróma) alakulhat ki
• Tüdőoedema
• Tüdőembólia
 Későbbi szövődmények
Szív és érrendszeri szövődmények
• Hypertonia
• Hypotonia
• Heveny keringési elégtelenség
• Arrhytmiák
• Szívelégtelenség
• Postoperatív STEMI, Non STEMI, AMI
• Akut cardiális tüdőoedema
• Hypertóniás krízis
• Sokk
 Későbbi szövődmények
Minden más
• Vizelet kiválasztás szövődménye lehet a renális, prerenális és posztrenális, akut veseelégtelenség.
• Homeosztázis zavara dehydratio, hyperhydrátió, sav-bázis eltolódás lehet.
• Haemostasis zavarai trombózis, embólia, vérzés lehetnek.
• Hasűri szövődmények a drének szövődményei, idegentest, peritonitis, tályog lehetnek.
• Gyomor és bélműködési szövődmény, ha a perisztaltika 24-48 órán belül nem tér vissza. A
vastagbélnél 48 óra után postoperatív ileus, gyomoratónia, gyomorparalysis, gyomortágulat
alakulhat ki.
• Neurológiai szövődmény lehet a laesio, ischémia, perifériás idegek sérülései, tartós tudatzavar,
convulsio (epilepsia), pszichózis, delírium.
• Metabolikus szövődmény: sav-bázis eltolódás, acidózis és alkalózis kialakulása.
• Bizonyos szövődmények elkerülhetetlenek pl. (sürgős műtétek –előkészítés hiánya, a betegség
típusa és stádiuma, a beteg alapbetegsége – állapota) miatt.
 A beteg osztályra bocsátásának feltételei
• Térben, időben tájékozott legyen
• Stabil vitális paraméterek megléte
• Súlyos szövődmény nélküli beavatkozás (aneszteziológiai, sebészeti)
• Nincs hányinger, hányás
• Nincs fájdalom vagy az gyógyszeresen uralható
• A betegnek akadálymentes vizeletürítése van, lehet katéter is
Aldrete pontrendszer