Gazdaságelméleti Intézet

TURIZMUS A
STATISZTIKA
TÜKRÉBEN
3. ELŐADÁS
Kis-Orloczki Mónika
Tanársegéd
orloczki.monika@uni-
miskolc.hu
 Tartalom
I. A statisztika szükségessége
II. A fontosabb definíciók
III. Mit mérhetünk?
IV. A mérésre használt módszerek
I. Mi a statisztika feladata ?

 A társadalom és a gazdaság állapotáról, a döntéshozók, a

kormányzati-, az üzleti-, az akadémiai szféra, az Európai Unió
és a legszélesebben értelmezett közösség (a társadalom)
számára mindenkor hiteles képet alkosson.
(Információk tömörítése)
• A turisztikai piac mozgásairól, a kínálat és kereslet
alakulásáról, a folyamatok tendenciáiról, a turisztikai ágazatok
teljesítményéről gyorsan adjon: rendszeres, releváns és hiteles,
információt.
• A turizmus egy interszektorális ágazat (szálláshely-szolgáltatás,
vendéglátás, szállítás, sport, kulturális tevékenységek).
 Miért van szükség a turizmus
mérésére?
 Be-és kilépők számának mérése különböző okokból
 Nemzetközi turizmus
 Fizetési mérleg egyenlegére gyakorolt hatás:
 Import: külföldre utazó jövedelme kiáramlik
 Export: külföldi turista, akik hazánkba látogat pénzét nálunk költi el
 Folyó fizetési mérleg, reálgazdasági tranzakciók, szolgáltatások,
idegenforgalomi egyenleg
 Trendek
 Marketing és tervezés
 Belföldi turizmus
 Nehezebb mérni, kevésbé kiforrott módszertan
 Turizmus hozzájárulása a nemzetgazdasághoz
 Marketing
 Területfejlesztési politika segítése
 II. A fontosabb definíciók
 Turizmus: olyan személyek tevékenységei, akik saját szokásos
környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan nem
több mint egy évet töltenek el pihenési, üzleti vagy más
célokból, de nem keresőtevékenységet folytatnak.
 Turizmus alapágazatok: TEÁOR’08 „I” ágazat +79
 (55) szálláshely-szolgáltatás
 (56) vendéglátás
 (79) utazásszervezés, -közvetítés és egyéb foglalás
 Turizmusra jellemző ágazatok: alapágazatai, i+
 személyszállítás
 kulturális szolgáltatások
 sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások szakágazatok
 Kapcsolódó ágazatok: élelmiszer-italgyártás, dohánygyártás,
ruházati termék gyártás, jármű-üzemanyag kereskedelem,
kiskereskedelem, pénzügyi tevékenység, egyéb szolgáltatások
Turizmus gazdasági környezete
 Nemzetgazdasági szemléletben  Turizmus Szatellit Számla
szemléletben
Mezőgazd. Mezőgazd.

halászat 5% halászat

Bányászat, fel- Bányászat, fel-

dolgozó ipar 27% dolgozó ipar

Építőipar Építőipar
 4%
Kereskedelem Kereskedelem

 10% Szálláshely-szolg.
Szálláshely-szolg. és vendéglátás
.. vendéglátás
és  5-6%
.. 1,4%
Egyéb Egyéb
..
szolgáltatás szolgáltatás

 1,7%
Turizmus gazdasági környezete
ágazatai szemléletben

 „I” nemzetgazdasági ág: Szálláshely-szolgáltatás; Vendéglátás

ágazatok
 GDP-ből való részesedés: 1,5%
 Foglalkoztatottak több mint 4%-a
 Beruházások alig 1%-a
 Alkalmazásban állók bruttó havi keresete 147eFt (SUM nemzetg. 231eFt)
 Vállalkozások 5%-a
 Szolgáltatás export, importban betöltött szerepe ….
 Szálláshely szolgáltatás

 Magánszálláshely: a magánszállásadói tevékenység a

magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó
szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó
helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú, üzletszerű
hasznosítása a vendég részére.
MEGSZŰNT, helyette egyéb szálláshely típus!!!
 Falusi szállásadás
 Fizetővendéglátás

 Kereskedelmi szálláshely:minden, engedélyben feljogosított, erre

a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda,
panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping), a
létesítmény egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatosan napi
üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt.
 Vendéglátás

Kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben

fogyasztás céljából történő eladása, az azzal összefüggő
szórakoztató- és egyéb szolgáltatótevékenység, továbbá a
munkahelyen, intézményben bármely formában üzletszerűen
történő étkeztetés.

 Vendéglátóhely: rendszeresen (állandó vagy ideiglenes

jelleggel) nyitva tartó, működési engedéllyel rendelkező
szolgáltatóhely, ahol a vendégek részére étel- és/vagy
italszolgáltatást biztosítanak.
 Kereskedelmi vendéglátóhely
 Egyéb vendéglátóhely
 Munkahelyi vendéglátóhely
Látogató, kiránduló, turista
 Látogató: minden olyan személy, aki
idegenforgalmi célból a lakhelyétől különböző
helységbe (országba) utazik.
 Egynapos látogatás (kiránduló)
 Többnapos látogatás (turista)

 Kiránduló: "egynapos" látogató, illetve átutazó, aki a

meglátogatott helyen 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik
(szálláshely szolgáltatást nem vesz igénybe)
 Turista: az a látogató, aki a meglátogatott helyen legalább 24
órát vagy egy éjszakát eltölt
Jogi alapok
 239/2009 (X.10.) Kormányrendelet (Szálláshelyrendelet)
 173/2003 (X.28.) Kormányrendelet (Nem üzleti célú, szabadidős
szálláshely-szolgáltatásról)
 281/2008 (XI.28.) Kormányrendelet (Utazásszervezői és
utazásközvetítői tevékenységről)
 A 692/2011/EU. sz. Rendelet a turisztikai adatok statisztikai célú
gyűjtéséről
 Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP)
 III. Mit mérhetünk?
1. Mennyiségi statisztika
 A nemzetközi turistaérkezések, külföldre tett

utazások száma
Utazások száma=utazók száma*egy személy által
megtett utak átlagos száma
 Vendégéjszaka: Adott időszakban ténylegesen

eladott szobákban megszállt (regisztrált) vendégek

száma
2. Érték/ kiadási statisztikák

 Belföldi utak esetében: az utazás előtt, illetve után felmerülő,

de az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiadások is. Nem kell ide
számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá
azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását,
amelyet több utazás során kívánnak használni (pl. sátor)
 Turisztikai bevételek: a fogadó országban közvetlenül vagy
közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók
által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására
fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat
nem tartalmazzák.
 Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott
ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és
szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési
kiadásokat.
A bevételek és kiadások mérésének
szükségessége
 A turizmus teljesítményének más
nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítása
 A gazdaságban betöltött szerep meghatározása
 Nemzetközi összehasonlítások

A bevételek és kiadások mérési

módszerei
központibanki módszer (közvetlen)
megkérdezéses módszer (közvetett)
 A Központi Bank módszer

 a központi jegybank a különböző

pénzintézetektől, kereskedelmi bankoktól, utazási
irodáktól és egyéb külföldi fizetőeszközökkel
foglalkozó szervezetektől
 Előnye: automatikus információáramlás,
vendégek megkérdezése nélkül
 Hátránya: csak a teljes költés nagyságát mutatja,
fogyasztási szerkezetet nem
 Megkérdezéses módszer

Átlagköltés*eltöltött éjszaka

 Előnye: pontosabb adatok, fekete forgalom adatai

is, a költés szerkezetére vonatkozó információk is
 Hátránya: pontatlan és/vagy alábecsült adatok.
3. Látogató és a látogatás tipizálása

 Látogatók:
 Életkor
 Nem
 Kivel utazik (egyedül, család, barátok…)
 Iskolai végzettség, Foglalkozás
 Jövedelem

 Utazás:
 Az út eredete és célja
 Közlekedési eszköz
 Utazás célja
 A turisták tartózkodási ideje (eltöltött éjszakák száma)
 Szálláshely
 Utazási célok, motivációk:
 4. Néhány további fogalom

 Utazási aktivitás: az utazáson részt vevők aránya

a népességen belül.
 Szobafoglaltság: adott időszakban eladott szoba /
eladható szoba
 Revpar: egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel
= szobaárbevétel / kiadható szobák
 Átlagár: szobaárbevétel / eladott szoba
Mérési módszerek
 Adatforrások:

Adatgyűjtések Adatátvételek

Kötelező adatgyűjtések Önkéntes adatgyűjtések

(kínálati oldal) (keresleti oldal)

Kereskedelmi szálláshelyek, OSAP 1036 Határforgalmi statisztikák OSAP 1222

Magán szálláshelyek, OSAP 1761 (forrás: Rendőrség)
Nem üzleti céllal üzemeltetett szh. OSAP 1965 Utazásszervezési engedéllyel rendel-
Utazási irodák teljesítményei, OSAP 1035 kezők listája (forrás: MKEH)
IFA bevételek (forrás: NGM)
NAV . Áfa- és TÁSA-adatok
Lakosság belföldi utazásai (LUSZ) OSAP 1942 Big data …
Külföldiek magyarországi utazásai OSAP 1943
Lakosság külföldi utazásai OSAP 2007
Szálláshelyek típusai

Üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek

Kereskedelmi szálláshelyek

Egyéb (korábban magán-) szálláshelyek

(2009-ig Fizetővendéglátás)

Falusi szálláshelyek

Nem üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek

Rokon, barát, ismerős

 Szálláshely-szolgáltatás
Kereskedelmi szálláshelyek
 Közel 3700 kereskedelmi szálláshely havi megfigyelése
Engedélykiadás menete, a kiskereskedelmi regiszter, működési információk gyűjtésének a módja
 Az adatok begyűjtése (KSH elektronikus adatgyűjtési rendszere - Elektra, Szállodai szoftverek..)
 Adatok feldolgozása
 Ellenőrzés,
 Pótlás,
 Másodlagos ellenőrzés,
 Táblázás
 Konzisztencia-vizsgálat
 Publikálás (gyorstájékoztató, Stadat, Tájékoztatási adatbázis, évkönyvek ..)

Alapok tartalma: üzemeltetés jellege, tervezett nyitva tartás, szálláshely típusa, SZÉP-kártya
elfogadóhely, vendéglátóhely, védjegy, stb.
Gyűjtött információk (kérdések):
 Kapacitás: szoba, férőhely
 Vendégforgalom: vendég, vendégéjszaka, belföldi, külföldi (kiemelt nemzetiségek)
 Bevételek: szállásdíj (ebből külföldi), gyógy, wellness-szolgáltatások, vendéglátóhelyi bev., egyéb bev.
 Szálláshely-szolgáltatás
Kereskedelmi szálláshelyek
Legfontosabb publikált adatok: •A kiemelt nemzetek
lefedi az összes
Nemzetiség szerinti vendégforgalom v.forg. 90%-át
Kumulált vendégforgalom részesedése, 2013 •Az összes megfigyelt
nemzetiség pedig a
100,0 97%-át.
90,0
80,0
70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
ok

ia

m
ia

na

ia
Be l

n
a
Au g

Sz ág
g

ág
ho g

ág

ág
n

c
zo a

e
ki

pá
á

sá

zá

zá
nd

áj
á

án
m
ém s e

iu

án
zá

ra
t ri

aj
sz

sz
z

vá
sz

sz

Sv
lg
la

Ja
sz

rs

rs
rs

Iz
la

om
e

rs

kr

D
rs
or

or
or

or
sz

Ál
irá

lo
lo
ol

o
lo

U
et

a
sz

éd
R
H

yo
ös

b
e

lt
K

se

ci
Eg ros

yé
gy

sü
la

Sv
an
an
lt
d

C
sü

ye

Eg
en
O
N
l
fö

Fr

Sp
ye

Eg
L
l
Be

ai
ik
er
Am

Kumulált vendégforgalom részesedése

Szálláshely-szolgáltatás
Kereskedelmi szálláshelyek
Legfontosabb publikált adatok:
német vendégéjszakák megoszlása
Szálláshely-szolgáltatás
Kereskedelmi szálláshelyek

Legfontosabb publikált adatok:

osztrák vendégéjszakák megoszlása
 Szálláshely-szolgáltatás
Kereskedelmi szálláshelyek
Legfontosabb publikált adatok:
amerikai vendégéjszakák megoszlása
Szálláshely-szolgáltatás
Kereskedelmi szálláshelyek
Legfontosabb publikált adatok:
holland vendégéjszakák megoszlása
 Szálláshely-szolgáltatás
Kereskedelmi szálláshelyek 12.

Településszintű adatok kumulált vendégforgalma

100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
1 21 41 61 81 101 121 141 161 181 201 221 241 261 281 301 321 341 361 381 401 421 441 461 481 501 521 541 561 581 601
Szálláshely-szolgáltatás
Magánszálláshelyek 1.
 Magánszálláshelyek (falusi szállások) éves megfigyelése a helyi önkormányzat
bevonásával
 Az adatok begyűjtése (Elektra)
 Adatok feldolgozása
 Ellenőrzés,
 Táblázás
 Konzisztencia-vizsgálat

 Publikálás (stadat,
Harkány
évkönyvek ..)
 Top10: Hajdúszoboszló
Siófok
Zamárdi
Balatonboglár
Bük
Alsóörs
Balatonlelle
Hévíz
Balatonfenyves
Badacsonytomaj
 Szálláshely-szolgáltatás
Magánszálláshelyek 2.
Legfontosabb adatok:
 1500 településen

 36 ezer egység

 3,4 millió vendégéjszaka

 Koncentráltság hasonló a kereskedelmi szálláshelyekéhez (Top50 lefedi a 80%-ot)

 Külföld – belföld aránya 1:3,5

Vendégéjszakák száma, ezer vendégéjszaka Vendégéjszakák száma, ezer vendégéjszaka

1 000 1 400
900
1 200
800
700 1 000
600 800
500
600
400
300 400
200 200
100
0
0

tó
k

s
ny
ar
n

rt

lja
t
es

ük

rte
to
ág

ld
úl

a
ld

a-
úl

úl

ny

llá

ya
zá

-p
fö

la
nt

p
lfö

–B
nt

nt

Vé
sz
z

ka

Vi
da

Ba

on
rs

Al

eg
s
á
á

-A

Ti
ra
or

ó–
un

a
un

un
ro

Bu
k-

gh
at
él
ar

át
un

é
ya

za
t-D

i-t
D

-D

al
D

ze
y

k
D
p-

ce
:B
ag

se
És
ag
él
ga

ős
zé

n
D

ec
-M
M

l
bő
yu

le
–K
Kö
-

M
ak

Ve
ép

Eb

on
z
z

És
Kö

pr
So
Vendégéjszakák száma, ezer vendégéjszaka Vendégéjszakák száma, ezer vendégéjszaka
 Szálláshely-szolgáltatás
Non profit szálláshelyek 1.
 Non profit szálláshelyek éves megfigyelése a helyi önkormányzat és a
vállalkozások bevonásával
 Az adatok begyűjtése (Elektra rendszerrel)
 Adatok feldolgozása
 Ellenőrzés,
 Táblázás
 Konzisztencia-vizsgálat

 Publikálás (stadat, évkönyvek ..)

 Szálláshely-szolgáltatás
Non profit szálláshelyek 2.
 Legfontosabb adatok:
 Cca. 850 településen
 894 egység
 1,4 millió vendégéjszaka
 Külföld – belföld aránya 1:95

Vendégéjszakák száma, ezer

Vendégéjszakák száma, ezer
700
800
600
700

500 600

500
400
400
300 300

200
200
100
100
0

l
l
l

ld
tú

g
tú
g

ld
tú
0

zá
zá

án

lfö
án

fö
án

rs

Al
rs

-A
un

un
un

ro
Üdülő Gyermek- és Hegyi Pihenőház Diákotthon,
ro

k-

él
t-D

-D
-D

ya
ya

za

D
él
ép

ifjúsági tábor menedékház kollégium

ag
ga

És
ag

D
z

M
yu
M

Kö

k-
p-

za
zé

És
Kö
Vendéglátás

 50 ezer vendéglátó egységből 3300 vendéglátó üzlet reprezentatív

megfigyelése havonta
árbevétel
 1800, az ágazatba sorolt vállalkozás árbevételi szerkezetének megfigyelése
negyedévenként árbevétel
 750 Mrd Ft árbevétel
Vendéglátó üzletek aránya

italüzlet és zenés
szórakozóhely
42%

étterem, büfé
51%

cukrászda
7%
Utazásszervezés

 A bejegyzett, tevékenységi engedéllyel rendelkező

vállalkozások éves megfigyelése (forrás: MKEH)

kiutaztatás, beutaztatás,belföldi utaztatás egyéb

tevékenység: utaztatott vendégek,
vendégéjszakák, árbevétel
Utazásszervezők bevételei fontosabb
tevékenységcsoportok szerint

Kiutaz tatás
5%
2%

73%
Beutaz tatás
20%

Belf öldi utaz tatás

Egy éb bev ételek a s aját

s z erv ez és ű c s omagok
értékes ítés éből
 Adatforrások:

Adatgyűjtések Adatátvételek

Kötelező adatgyűjtések Önkéntes adatgyűjtések

(kínálati oldal) (keresleti oldal)

Kereskedelmi szálláshelyek, OSAP 1036

Magán szálláshelyek, OSAP 1761 Határforgalmi statisztikák OSAP 1222
Nem üzleti céllal üzemeltetett szh. OSAP 1965 (forrás: Rendőrség)
Utazási irodák teljesítményei, OSAP 1035 Utazásszervezési engedéllyel rendel-
kezők listája (forrás: MKEH)
IFA bevételek (forrás: NGM)
Lakosság belföldi utazásai (LUSZ) OSAP 1942
Külföldiek magyarországi utazásai OSAP 1943
Lakosság külföldi utazásai OSAP 2007
 A TURISZTIKAI KERESLET MÉRÉSE
Lakossági kereslet
Külföldre irányuló
Nemzeti turizmus
Vizsgált változók
Turizmusra fordított idő
Motivációk
felkeresett magyar régiók,
országok
Igénybevett szálláshelyek
Közlekedési módok
Turizmusra fordított kiadások:
turisztikai fogyasztás és
annak szerkezete
Külföldi kereslet
Belföldi turizmus Magyarországra irányuló
külföldi turizmus
Hazai turizmus
Turisztikai Vizsgált változók
fogyasztás Az utasforgalom szegmentálása:
napi ingázás (bevásárlás, munka),
tranzit utazások, turizmus
Magyarországon eltöltött idő
Motivációk
Felkeresett magyar régiók
Igénybevett szálláshelyek
Közlekedési módok
Turizmusra fordított kiadások:
turisztikai fogyasztás és annak szerkezete
A lakosság többnapos turisztikai célú utazási szokásai
(LUSZ) 1.

 Negyedéves gyakoriságú, mintavételes adatgyűjtés

 A mintavétel a Címtárból (lakossági címregiszterből)
 Mintanagyság:
2004 – 2006 25 000 cím
2007 – 2009 15 000 cím
2010 7 500 cím
2011 – 15 000 cím

 Területileg arányos minta – korrekcióval (település típusa, Bp, nem Bp.)

 Mintában maradás: alapesetben: 8 negyedév (2 naptári év)
 Az egynapos utakat nem mérjük!
LUSZ 2.

 Legfontosabb gyűjtött információk:

 Háztartások jellemzői: (vagyoni helyzet, házt. nagysága)
 Személyek jellemzői: (nem, kor, isk.végz.; gazdasági aktivitás)
 Az összes többnapos utazásról
 úti cél (külföld – belföld)
 időpont, időtartam,
 motiváció
 személy
 Az összes többnapos belföldi utazásról
 rövid/hosszú tartózkodás
 úti cél
 közlekedési eszköz (+ foglalás)
 szállástípus (+foglalás)
 út szervezettsége (utazási iroda igénybevétele)
 kiadások és azok szerkezete
 LUSZ 3.
 Legfontosabb publikált adatok: Utazási aktivitás (2012)
Utazási aktivitás, anyagi helyzet szerint Utazási aktivitás, Második otthon léte szerint

70 90,0

80,0
60
70,0
50 60,0

százalék
50,0
40
százalék

40,0
30
30,0

20 20,0

10,0
10
0,0
0 Nyaraló, hétvégi ház, Nincs Átlagosan
Jó Átlagos Szerény Nagyon szűkös Átlagosan apartman

Utazási aktivitás, t.régió szerint Utazási aktivitás, életkor szerint

50,0 45,0
45,0 40,0
40,0
35,0 35,0
30,0
százalék

30,0
25,0
százalék

20,0 25,0
15,0
20,0
10,0
5,0 15,0
0,0
10,0
úl
l

ld
g

st

an
tú
tú

ld
zá

zá
nt

lfö
pe

fö
án
án

os

5,0
ná
rs

rs

l-A
Al
da

un

un

lg
ro

ro
u

k-

Át
Dé
Bu

l-D
-D
D
ya

ya

za
p-

at

0,0
ag

Dé

ag

És
l:

zé
bő

ug
M

M
Kö
Eb

Ny
p-

k-

0–14 éves 15–24 éves 25–44 éves 45–64 éves 65 éves és Átlagosan
zé

za
Kö

És

idősebb
 Nemzetközi utazások 1.
Miért van szükség a lakosság külföldön megvalósult fogyasztásának mérésére ?

Turisztikai tárca MNB

Magyar Turizmus Zrt (fizetési mérleg idegen-
(NGM) forgalmi egyenleg)

Eurostat

OECD KSH

UNWTO

felhasználók:
vállalkozások, szálláshelyek,
vendéglátó vállalkozások,
Utazási irodák és közvetítők,
sajtó.
 Nemzetközi utazások 2.

Gyűjtött információk:
•Utazás desztinációja
•Utazás célja (motivációja)
•Utazás időtartama
•Utazás során megvalósult kiadások és annak szerkezete
•Igénybevett szálláshely
•Közlekedés módja
•Utazó kora és neme
Nemzetközi utazások 3.

Az adatgyűjtés legfontosabb jellemzői:

•Az adatfelvétel 2004-ben indult
•Mintavételes adatgyűjtés
•Kikérdezés helye: 25 közúti határátkelő + Budapest Airport
•Kikérdezés ideje 5-10 perc
•Az adatfelvétel PDA-támogatású
•Az alapsokaság a lakosság által megtett utazások, határátlépések (kivéve a
teherautóval megtett utak)….Schengen-probléma
•Az adatfelvétel folyamatos, de az adatokat negyedévente állítja elő a KSH
Nemzetközi utazások 4.
Nemzetközi utazások 5.
Nemzetközi utazások 6.
Helymeghatározás
Nemzetközi utazások 7.
 Az adatgyűjtés és feldolgozás folyamata

Schengen-külső határforgalmi
adatok (Határrendészettől
Adatgyűjtés, interjú A határforgalom adatátvétel)
elkészítése meghatározása
50.000 külföldi
20.000 magyar
2008-tól
Schengen-belső határforgalom
Teljeskörűsítés, meghatározása. (becsült adat, a
Súlyozás becslést a KSH végzi)
Kalibráció,
Utókorrekciók

Nemzetközi utasforgalmi adatok előállítása

 Nemzetközi utazások
Lakosság külföldi utazásai

Legfontosabb publikált adatok:

A külföldi utazások határszakaszok szerinti megoszlása, 2012

28%

8%
45%

6%
 Nemzetközi utazások
Lakosság külföldi utazásai 6.

Legfontosabb publikált adatok:

Lakosság külföldi utazásainak célországai, 2012

Utazások kummulált aránya célország szerint

100,0
90,0
80,0
70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
 Nemzetközi utazások
Külföldiek magyarországi utazásai

Utasprofilok: egy-egy nemzetiség utazási szokásait próbálja jellemezni

pl: ukránok: közúton érkeznek Magyarországra, üzletelnek vagy

átutaznak Nyugat-Európába, jellemzően egy napra
amerikaiak: körutazás során utolsó ország/városként látogatnak
Magyarországra és Budapestről repülnek haza. Sokan jönnek hajóval a Dunán, sokat
költenek.
hollandok, lengyelek, csehek….
 Nemzetközi utazások
Külföldiek magyarországi utazásai
Orosz turistaforgalom becslésének problémái:
Miközben a kereskedelmi szálláshelyi statisztikák szerint évente 20-30%-kal nő az
orosz piac, a keresletfelvételből nem, vagy csak jelentős hibával lehetne becsülni az
orosz beutazó-turizmus adatait.
Ennek oka:
•Nyugat-Magyarországra Bécsen keresztül érkeznek, nem orosz rendszámú autó(busz)-
val … alapsokasági probléma. Ezen nem segítenek a vízumadatok és a Liszt Ferenc
repülőtéri adatok sem.
•Kikérdezést csak a budapesti reptéren és Záhonynál hajtunk végre, azaz kimaradnak a
hévízi gyógy-turisták.
 Adatforrások:

Adatgyűjtések Adatátvételek

Kötelező adatgyűjtések Önkéntes adatgyűjtések

(kínálati oldal) (keresleti oldal)

Kereskedelmi szálláshelyek, OSAP 1036 Határforgalmi statisztikák OSAP 1222

Magán szálláshelyek, OSAP 1761 (forrás: Rendőrség)
Nem üzleti céllal üzemeltetett szh. OSAP 1965 Utazásszervezési engedéllyel rendel-
Utazási irodák teljesítményei, OSAP 1035 kezők listája (forrás: MKEH)
IFA bevételek (forrás: turisztikai tárca)
(NUSZ kameraadatok
NAV – pénztárgépadatok)
Lakosság belföldi utazásai (LUSZ) OSAP 1942 ….. Big data
Külföldiek magyarországi utazásai OSAP 1943
Lakosság külföldi utazásai OSAP 2007
Adatátvételek 1.

 Határforgalmi statisztikák
Rendőrség, Határrendészeti csoport, havonta jelent jármű- és
személyforgalmi adatokat a schengen külső határokról.
 Utazásszervezési és utazásközvetítői engedélyek listája
Magyar Közigazgatási Engedélyezési Hivatal, évente 4 alkalommal,
megadja az engedéllyel rendelkező utazásszervezők és ügynökségek
listáját. A lista tartalmaz kaucióadatokat is….a tervezett forgalom alapján
lehet-e becsülni megvalósult forgalmat?
 Idegenforgalmi adóadatok
Településszintű adóadatok átvétele a Magyar Államkincstártól.
1500 település érintett szálláshellyel, de csak 500 település gyűjt be IFA-t
Adatátvételek 2.

 Társasági adó- és Áfaadatok adatátvétele

Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az adatokat elsősorban adatvalidációra,
konzisztencia-vizsgálatra alkalmazzuk.
 Vízumadatok átvétele
Rövid és hosszútartózkodással járó vízumkiadások száma a KÜM-től.

 Tervezett adatátvételek
Minden ami az adatok pontosságának a növelését eredményezheti…

Pl:
SZÉP-kártya forgalmi adatok
pénztárgép-adatok,
autópálya-matrica adatai,
kamerás forgalomfigyelők adatai
Adatátvételek 3.
Big data
Mobil-szolgáltatók adatbázisai (koncentrál adatvagyon)
Google trends alkalmazása a mért vagy becsült adatok konzisztencia-
vizsgálatában…
Például „Ungarn” kifejezés keresési adatai Németországban, összevetve a kereskedelmi
szálláshelyek vendégforgalmi adataival
120000

100000

80000

60000

40000

20000

0
20 0

20 4

4
20 1

20 4

20 7

20 0

20 1

20 4

20 7

20 0

20 1

20 4

20 7

20 0

20 1

20 4

20 7

20 0

20 1

20 4

20 7

20 1

20 7

20 0

20 1
-0

-0

-0

-0

-0

-1

-0

-0

-1

-0

-0

-0

-1

-0

-0

-0

-1

-0

-0

-1

-0

-0
-1

-0

-0

-0
06

06

06

06

07

07

07

07

08

08

08

08

09

09

09

09

10

10

10

10

11

11

11

11

12

12
20

Kereskedelmi szálláshelyeken megszálló németek száma becsült német forgalom

 Mérési módszerek

 A vendégforgalom számbavételi lehetőségei:

 Határstatisztikai megfigyelések
 be- és kilépők száma
 belépők nemzetisége
 be- és kilépések határállomásai
 igénybevett közlekedési eszköz

 Szálláshelyi statisztikai megfigyelések

 a vendég útlevele alapján a porta
 a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, porta
feldolgozza és továbbítja
 Vendégek száma, Nemzetiségek szerinti összetétele, Vendégéjszakák
száma, Nemzetiségek szerinti összetétele, Átlagos tartózkodási idő,
Szállásdíj-bevételek
 Más lehetséges módszerek
 Háztartásokban végzett felmérések
 Helyi lakosok utazási szokásai
 En route felmérések
 Utazás közben
 Destination survey
 A népszerű úticélokon
 A kínálati felmérések
 Turisztikai szolgáltatók
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!