ANYANYELVI FEJLESZTÉS

JÁTÉKOSAN

KISGYERMEKEK
FEJLESZTÉSE ANYANYELVI
ÉS DRÁMAJÁTÉKOKKAL

Gönczöl Andrea
2018.
 I. A közvetlen emberi
kommunikáció modellje
Kommunikáció felosztása:
1. kibernetikai-információelméleti
értelemben
2. technikai értelemben
3. társadalmi kommunikáció
4. biológiai kommunikáció
Két integrációs kísérlet:
1. Bateson és munkatársai – interperszonális
kommunikációs iskola (formális iskola)

2. Goffmann-féle megközelítés – köznapi

kommunikációelmélet
1. Interperszonális komm.elmélet:
- kommunikáció szükségszerűsége
- kommunikáció többszintűsége: tartalmi
kommunikáción kívül jelen van egy
viszonyjelző kommunikáció is
2. Köznapi kommunikációelmélet: túl
filozofikus
3. Új integrációs kísérlet:
A közvetlen emberi kommunikáció
modellje („emberi”, „közvetlen”)
- fontos: emberi magatartás társadalmi
meghatározottsága (sokan máig
túlhangsúlyozzák a biológiai szemléletet)
 INTERAKCIÓ
- tartozéka a kölcsönhatás, a megfelelő viszontválasz,
- magában foglal mindenféle cselekvéses megnyilvánulást,
nemcsak a kommunikációs csatornák működését (pl. gyári
szalagon munkások összehangolt mozgása)

KOMMUNIKÁCIÓ
- társas helyzet is lehetséges, de felbontható kétszemélyes
egységekre v. mediátorok v. audiencia-jelenség
 A kommunikáció jelenségeinek összetevői:

- kommunikátor
- befogadó
- hír, tartalom
- kód
- kontextus
- társadalmi szituáció
- társadalmilag adott viszonylat (szerepek, státuszok)
- normatív tér
- kapcsolati háttér
- közös kód, egyetértés a jelhasználatban
 ROLE-SET

- egy szerep többféle más szereppel lehet

összefüggésben, komplementer relációban
- minden szerephez tartozik role-set, amely
körülírja az egyes interakciók szociális
kontexusát
- a szerep a kommunikáció legfőbb
szituációs meghatározója
- szocializáció - szereptanulás
 A közösséghez való
kapcsolódás formái:
- tagság a kultúrában
- tagság a szubkultúrában
- társadalmi réteghelyzet
- lakóhelyi közösségek
- tagság reference groupok-ban
- családi csoport mikromiliője
Norma, normatív elvárás, szerepteória

Szerepfajták:
- pervazív szerep
- családi és rokonsági szerep
- organizációs szerep
- szituációs szerep
- privátszféra szerepei
 stratégia és taktika

- promotív oldal – meggyőzés szándéka

- stratégia: program
- impressziókeltés: tudatos és tudattalan
 A közvetlen emberi kommunikáció csatornái

1. A verbális csatorna

- kódrendszer (nyelv)
- normatív szabályozás alatt áll a nyelv
- szemantikai félreértés
- fontos: az előzményi kontextus, célzások és utalások rendszere

A verbális kommunikáció folyamata: TOTE ( Test- Operate- Test- Exit)

 A verbális csatorna problémái

1. Sematikus, formális elemek (ún.

gambitek)

2. Utalásos jelleget hordozhatnak olyan

témák is, amelyek látszólag egyszerű
közlések (pl. párkapcsolatban)

3. Elhallgatás
 2. A non verbális csatornák

a. Mimikai kommunikáció (ld. Ekman és Friesen sémája)

b. Tekintet
c. Vokális kommunikáció (ld. Mahl-féle skála)
d. Mozgásos (akciós) kommunikációs csatorna (gesztusok, érintés,
testtartás vagy poszturális kommunikáció, térközszabályozás vagy
proxemika, kinezika)

A kulturális szignálok jelentősége a kommunikációban

A metakommunikáció
 A szülő metakommunikációja

- a gyerek elsősorban a metakommunikatív

hírt fogja fel
- szülői viselkedés egész rendszere a
lényeges, nemcsak a szándék és a
nevelési mód
 A testbeszéd

- 1960-as évektől tanulmányozzák aktívan a nem verbális jeleket

- némafilmek
- alapvető gesztusok eredete: azonosak világszerte (igenlés-tagadás,
főhajtás, vállvonogatás stb.)
- gesztuscsoportok
- területek és zónák, zónatávolságok
- tenyérgesztusok
- kézfogás (lefegyverzési technika)
- kéz- és kargesztusok
- archoz illesztett gesztusok
- a láb, mint védőkorlát
- szemjelzések
- területi és birtoklásgesztusok
 Gyerek testbeszéd
(Dr. Richard Woolfson)
Arckifejezések (3-6 évesek)
1. fej helyzete
2. száj helyzete
3. szem
4. szemöldök és homlok
5. nyelv
Testtávolság
1. intim szféra (45 cm-nél kisebb)
2. személyes zóna (45-120 cm)
3. társas zóna (1,2-3,6 m)
4. közösségi vagy nyilvános zóna (3,6 m-en
felül)
 Testhelyzet
 pl. érdeklődés: széken ül, előre hajol
 Szem
 Kar- és kézmozdulatok
 Lábmozdulatok
 Érintés

 Amit gyermekünk mond

 Példák: elválás, bizonytalanság, szeretet
Hazugság
A bal kéz szerepe az érzelmek
kimutatásában
Hivatalos vagy társadalmi
összejövetel
Vidéki és városi zónatávok
A kézfogás módjai
A tenyér mint hatalmi eszköz
 A mindennapos találkozások
gesztusai, gesztuscsoportjai és
körülményei
 A mindennapos találkozások
gesztusai, gesztuscsoportjai és
körülményei
Kéz- és kargesztusok
A „toronysisak”
 VIDEÓ
 I. AZ ARCOK ÉRTÉKE
 (Paul Ekman)
 Szinkronizálás – játék:
 https://
www.youtube.com/watch?v=DGRgcYQk-9
I
 II. TESTLESEN
(Desmond Morris)
 II. AZ ANYANYELV
ELSAJÁTÍTÁSÁNAK FOLYAMATA

Elméleti kérdések, felfogások az anyanyelv elsajátításának

folyamatáról:
empirista ↔ racionalista vita

1. empiristák:
„tabula rasa” (John Locke, XVII. század)

2. racionalisták:
„innáta hipotézis”
- Arisztotelészig vezethető vissza az elmélet, Piaget
3. Noam Chomsky: „univerzális grammatika”

- kompetencia és performancia

- felszíni és mély szerkezet

4. utánzás, ismétlés szerepe a gyermeknyelvben

- Berko Gleason, Réger Zita

 A GYERMEKNYELV

hazai kutatói:

Ponori Thewrewk Emil (A gyermeknyelvről, 1871.)

Balassa József
Sarbó Artúr
Lengyel Zsolt
S. Kádár Júlia
Réger Zita
Gósy Mária
 A „vad gyermekek” és a nyelvelsajátítás

Vajon emberi környezet hiányában képesek lennének –e

a gyermekek megtanulni beszélni?

„ősnyelv” kutatása

I. Psamtik fáraó (Kr. e. 664-525.) „bekosz” → frígiai nyelv

IV. Jakab skót király (XV- XVI. század)→ héber nyelv

Nagy Akbár mogul fejedelem (nem sikerült a vizsgálat)

Az anyanyelv-elsajátítás kritikus periódusa

- első biológiai sorompó (6-7 éves kor)

- második biológiai sorompó (10-13 éves kor)

„Vad gyermekek” története

Viktor (1800. Franciaország)

Genie (1970. USA)

Izabella (1938. USA)

A nyelvi szocializáció útjai, nyelvi
szocializációs modellek
- fogalma:

- szocializáció olyan részfolyamatait foglalja magában,

amelyek a nyelv segítségével valósulnak meg

- az a folyamat, amely során a gyermek elsajátítja

a különböző beszédhelyzeteknek megfelelő, adekvát
nyelvhasználati módokat
 Nyelvi szocializációs modellek:

1. Gyermekcentrikus:

- beszéd prozódiai elemei

- tartalmi elemek, elvárás
- cél: motoros válasz kiváltása a gyermekből

Ferguson: egyszerűsített regiszter (hangtani egyszerűsítések,

hangalak redukálása, dajkanyelvi szókincs)

- szemantikai kibővítés módszere

 2. Helyzetközpontú:

- rangcentrikus, a gyermek alkalmazkodik a felnőtt kommunikációjához

 Néhány típus bemutatása:

1. Új-guineai kaluli nyelvi közösség:

- felszólítás, tiltás
- közvetlen tanítás elve (mintaadás és gyakoroltatás)

2. Szamoa szigetvilág:

- hierarchikus, rangcentrikus modell

- többszereplős kommunikáció
3. Tracton (fekete közösség) és Roadville (fehér közösség):

Tracton:
- a gyerek a kommunikáció szakadatlan áramlatában él
- nevelési módok nemtől függően alakulnak 12-14 hónapos kortól
- fiúk: „próbatételek”, színlelt agresszív cselekvési forma
- lányok: fussing („faksznizás”) – sajátos női beszédműfaj

Roadville:
- gyerekközpontú modell
- visszakérdezés módszere
- tesztkérdés
4. Hagyományos cigány nyelvi közösségek:

- improvizáció
- laza szerkesztésmód
- erős párbeszédes jelleg
- párbeszéd-modellálás
- tesztkérdés
 Hogyan kapcsolódnak az eddig elmondottak az iskolai nyelvi
hátrány problémaköréhez?

Basil Bernstein (50- es évek) elmélete: iskolai esélyegyenlőtlenséget

a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó gyermekek eltérő
nyelvhasználatából eredezteti.

A módszer magyar követői: Pap Mária és Pléh Csaba

Magyarországi próbálkozások a nyelvi hátrány kérdésének megoldására

(intézmények és programok ismertetése)
III. Hangtani alapismeretek

A nyelvtanulás fiziológiája, idegrendszeri

alapjai:

- hibátlan beszédszervek
- a hallóapparátus tökéletes működése
- többi analizátor megfelelő működése (pl.
látási-hallási, látási-tapintási)
A beszédszervek és működésük

A beszédszervek és működésük

TÜDŐ

GÉGEFŐ

HANGJÁRAT (TOLDALÉKCSŐ)
 TÜDŐ

Néma légzés – élettani légzés

Hangos légzés (ének- és beszédlégzés)

Ritmikus 3 fázis:
- inspiráció
- exspiráció
- pausa
 Mikor sérül a beszédlégzés?

- inspirációs beszédindítás
- nyílt orrhangzós beszéd
- dadogás
- fontos: gondolkodás és beszéd összehangolása
(alaplevegő, pótlevegő, szólamok stb.)
Cél: helyes beszédlégzés megtanítása, gyakorlása
(vegyes mélylégzés)
 Légzéstechnikát fejlesztő
anyanyelvi játékok
- Légzésgyakorlatok (néma légzés
gyakorlása, szöveges légzési gyakorlatok)
- Fúvógyakorlatok és a lágy szájpad tornája
- „H” hangos gyakorlatok, hangindítási
gyakorlatok
 GÉGEFŐ

- kannaporcok, pajzsporc, gyűrűporc, gégefedő

porca, hangszalagok
- hangszín, hangminőség elváltozása: diszfónia
A gégefő és a toldalékcső
 HANGJÁRAT (TOLDALÉKCSŐ)

- üregrendszer és tartozékai
- garatüreg
- orrüreg
- szájüreg (pitvar és a tulajdonképpeni szájüreg): szájpadlás, fogak,
nyelv, ajkak

Problémák:
- zárt és nyílt orrhangzósság
- fogközi szigmatizmus
- lenőtt nyelvfék
- makroglossia
- gótikus szájpadlás (főleg a réshangok és az l,r hangok képzésében
okozhat zavart)
 Hallóapparátus
- hallószerv: külső fül, középfül, belső fül
- Mire kell figyelni a kisgyerek beszédénél?
– „halandzsa” beszéd, következetlen hangcserék
- nem megfelelő válasz
- gyakori visszakérdezés
- szóban közölt feladatokat nem érti
- zavarja mások hangos beszéde
- A részképesség-zavarok tünetei (ismertetés)
 A beszédfolyamatok
szervezése
- beszéd: agyműködés produktuma
(információ felfogása, tárolása,
megválaszolása)
- Alkmaion gr. orvos (Kr. e. VI. sz.): a
pszichikum fő szerve: agy
- cerebrális lokalizáció: az ember egyes
funkciói az agy meghatározott területén
helyezkednek el
 Az agy felépítése
- szürke- és fehérállomány
- a beszéd agyi központjai csak az egyik, a bal
féltekében találhatók
- agyi aszimmetria: a beszédprodukció és a
beszédmegértés központja csupán az egyik, a
bal agyféltekében van, ugyanakkor a jobb
félteke is részt vesz a beszédfolyamatok
szervezésében
- bal féltekében: fogalomalkotás, fogalmazás,
irányfelismerés, látás, színérzékelés
 Agyfélteke-dominancia
- kettő közül az egyik domináns, meghatározó a vezérlési
folyamatokban
- jobb fül-fölény: pontosabb szófelismerés
- kritikus periódus: 6-7 éves kor után
- jobbkezesség-balkezesség: Paul Broca (1865.) – a kéz
használata és a nyelvre vonatkozó agyféltekei
dominancia között kapcsolat van
- balkezeseknél is a bal féltekében van a „beszédközpont”,
csak a félteke-dominancia más
- társadalmi normarendszer a jobbkezesség-balkezesség
megítélésében
- ambidexter: gyakorlatban nem találtak
ilyen embert, kimutatható náluk is a
kézpreferencia
 A kisgyermek
agyműködésének funkciói
- 3 éves korig: szenzomotoros intelligencia
(mindenre mozgásos tevékenység útján kap
választ)
- óvodáskorban fontos: információ-együttesek
összerendezése (keresztcsatornák), egyes
agyterületek közötti kapcsolatok megerősítése
- fogalmi gondolkodás kialakulása
- GMP - diagnosztika
 Emlékezés, emlékezet
- felidézés gondolatban anélkül, hogy a létrehozó eredeti
ingerek vagy ingeregyüttesek éppen hatnának ránk
- emlékképek: múltbeli észlelések reprodukciói
- emléknyom: ismétlés során bevésődik
- emlékezés tudatosan fejleszthető
- emlékezési folyamat: hosszú távú memória (tanulási
emlékezet) – szándékos tanulás útján rögzül
rövid távú memória (egymással kapcsolatban nem lévő
egységek bevésése, pl. betűk, betűsorozatok
elsajátításánál)
Bevésés formái:
- mechanikus (nincs összefüggés az
ismeretanyag részei között)
- kognitív feldolgozás: van összefüggés

Felejtés (lehet pozitív és negatív)

 A magyar beszédhangok
felosztása, képzési jellemzői
A beszédhangok általános tulajdonságai:
1. minőség (képzés helye, módja)
2. időtartam (hosszabb, rövidebb)
3. hangerő (intenzitás)
4. magasság (zenei tulajdonság)
A magyarban az 1. és 2. fonémaértékű, tehát
jelentés-megkülönböztető szerepe van:
szegmentális eszközök
A 3. és a 4. : szupraszegmentális eszközök
A magyar beszédhangok felosztása,
képzése
Magánhangzók: vokálisok
Mássalhangzók: konszonánsok

Magánhangzó:
- zönge
- szájhang
- nyíláshang
- szótagmag
- hangzósság
 Magánhangzók felosztása
1. Képzési sajátosságaik szerint:
nyelv vízszintes (magas-mély) és függőleges
(felső, középső, alsó, legalsó) mozgása szerint
2. Ajakműködés szerint:
- ajakkerekítéses (labiális), ajakréses (illabiális)
3. Időtartam szerint:
- rövid és hosszú
 Mássalhangzók

- akadályhang
- hangszalag rezgése másodlagos (egy- és
kétvariációs)
- többségük szájhang (kisebb részük
orrhang)
- általában nem szótagmag
- csökkentett hangzósság
 Mássalhangzók felosztása
1. Képzési sajátságaik szerint:

- képzés helye: két ajakkal képzett, ajak-foghang, fog-elülső

fogmederben képzett, hátsó fogmederben képzett, szájpadláshang,
hátsó szájpadláshang, gégehang

- képzés módja: felpattanó zárhangok, réshangok, zár-réshangok,

orrhangok, oldalsó réshangok, pergőhang

2. Hangszalagok működése szerint: zöngés, zöngétlen

3. Időtartam szerint: hosszú, rövid

 Játék a hangokkal

- Metaforásdi játék gyerekekkel

(in: Fónagy Iván: A költői nyelv
hangtanából)
- A vers hangspektruma
- Gyermek, vers, költészet (Miért kell az
irodalom a gyereknek? ld. Bódis Zoltán)
 IV. A beszédfolyamatok
szervezése. A beszédészlelés
és beszédmegértés folyamata
1. A beszédfolyamatok szervezése

Alkmaión görög orvos, Hippokratész

- cerebrális lokalizáció
- agyműködés
- agyfélteke-dominancia
- bal félteke: motoros kimenetel, beszédprodukció, fogalomalkotás,
irányfelismerés, látás, színérzékelés
- jobbkezesség-balkezesség
- emlékezet, emlékezés, emlékképek, emléknyom
- emlékezési folyamat:
→ hosszú távú memória (tanulási emlékezet)
→ rövid távú memória
 A beszédfeldolgozás fő
területei
- A beszédészlelés folyamatai
- A beszédmegértés folyamatai
- Az emlékezeti működések folyamatai
- A vezérlés folyamatai
2. A beszédészlelés és beszédmegértés
részfolyamatai, jellemzői

- fogalma
- a hallás (perifériás hallás, centrális hallás)
 3. A beszédmegértési folyamat
sajátosságai
1. A szegmentálás (a beszélőnek ösztönösen kell segítenie
a hallgatót, írásban nem szükséges)

2. A visszacsatolás (késleltetett kötés elve)

- ang. feedback: az egyik szerv kifejti hatását a másikra,
ugyanakkor a másik szerv funkciója visszahat arra,
amely funkcióját kiváltotta (pl. önkorrekció félreértésnél)
- késleltetett kötés elve (a visszacsatolás módosított
értelmezése): nem biztos, hogy a hallgatónak azonnal
döntést kell hoznia, késleltetheti a döntést
3. Az elemi percepciós egység elve (fonéma)

4. Az invariancia (az állandó) jelensége

(mindegy ki, hol, mikor stb. beszél)
4. A beszédmegértés fogalma, szintjei

- szóértés
- mondatértés: toldalékok pontos
ismeretének jelentősége
- szövegértés: részletek, összefüggések
megértése, behelyezése egy tágabb
ismeretanyagba
 A beszédmegértés
hierarchikus modellje
 5. Mentális lexikon

Mentális lexikon

A nyelvi és beszédjelek tárolása az anyanyelv-elsajátítással kezdődik és életünk

végéig tart
„agyi szótár” (egyénhez kötődik, nem állandó)

részei:
- aktív szókincs (gyakori)
- passzív szókincs (ritka)
- éppen aktivált szókincs (beszédhelyzethez kötött)

A mentális lexikon nagysága:

- tanult felnőtt átlagosan 150.000 szót ismerhet
- gyermekkorban nehéz meghatározni a pontos szókincset, 3 éves min. 150 és
max. 2500 szó
- a szómorfémák tárolása megoszlik az aktív
és passzív rész között
- a toldalékmorfémák általában az aktív
szókincs részei
 A mentális lexikon felépítése és
működése
Két modell:
1. ún. atomgömb-elmélet
2. ún. pókhálóelmélet
Kérdés:
- az egyén mentális lexikona egységeket és azok összefüggéseit
tartalmazza –e (jelentésmezők, pl. ad jelentés alatt: adom, adod
stb.)
- vagy a szemantikai egységek és a relációk külön kódoltak, külön-
külön hozzáférést igényelnek? (pl. ad + tárgyas ragozás)
- a hangzási reprezentáció is jelen van a mentális lexikonban (pl.
képesek vagyunk logikai összefüggés nélkül szavakat mondani
meghatározott kezdőhanggal)
 A lexikális hozzáférés tényezői
- akusztikai szerkezet, szógyakoriság, artikulációs
tempó, kontextus
- téves riasztások: tévesen azonosított lexikai elem
(pl. „arázs”: garázs, darázs, varázs, parázs),
-hibás szegmentálás (pl. itt áll, ittál)
- ritmusazonosság („innen jelentette, Kína
jelentette”)
Kísérlet ismertetése
6. A beszédmegértés zavarai

Típusai:
- jó szövegértés, elmaradott mondatértés
- jó mondatértés, elmaradott szövegértés
- mindkettő elmaradott
A szóaktiválás zavara:
- a megfelelő beszédmegértéshez szükséges
a mentális lexikon (a szókincs) kívánt
szintű aktiválása
- feladat: megadott szókezdettel szavak
gyűjtése
 A rövid idejű verbális memória
zavara
- gyakoribb
- célzott fejlesztés szükséges
- a beszédértési zavar nem feltétlenül jár
együtt emlékezeti zavarokkal
- beszédhangok egymásutániságának
felidézési nehézsége
- beszédhang-differenciálás, szótag-
időtartamok reprodukálási problémája
 A rövid idejű vizuális memória
zavara
- gyakori a kézdominancia kialakulásának
hiánya
- betűazonosítási nehézségek, vizuális
egymásutániság felismerésének (a
szerialitásnak) bizonytalansága
 A vezérlés zavarai
- kétkezesség, irány-felismerési nehézség
- társulhat a centrális szintézis zavara
A kapcsolódó részfolyamatok zavara
1. A kézdominancia kialakulásának zavara
(ép fejlődés esetén 3 éves korra kialakul)
2. Irány-felismerési zavarok
(saját testen, síkban, hármas irányultság, jobb-bal,
fent-lent irányok)
 7. A GMP-diagnosztika
1. Hallás szűrése
2. Mondatazonosítás zajban
3. Szóazonosítás zajban
4. Szűrt mondatok azonosítása
5. Gyorsított mondatok
6. Természetes mondatok azonosítása
7. A vizuális észlelés vizsgálata
8. A rövid idejű verbális memória vizsgálata
9. A rövid idejű vizuális memória vizsgálata
10.A szeriális észlelés vizsgálata
11. Szókincsaktiválás
12. A szövegértés vizsgálata
13. A kézdominancia vizsgálata
14. A beszédritmus észlelésének vizsgálata
15. A centrális (szintetizálási) működés vizsgálata

16. A mondatértés vizsgálata

17. A beszédhang-differenciálás vizsgálata
18. A transzformációs észlelés vizsgálata
19. A lateralizáció vizsgálata
20. Megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermek vizsgálata (3-4 éves gyermekek beszédpercepciós folyamatát
próbáljuk megítélni, akik gyakorlatilag nem beszélnek, ill. beszédprodukciójuk erősen korlátozott)
GMP-diagnosztika
 8. A beszédmegértés
fejlesztése (Gósy Mária)
1. Kommunikációs helyzetek (spontán
beszédhelyzet, háttérbeszélgetés, mesélés
képeskönyvből, könyv nélküli mesélés)
2. Szókincs
3. Visszamondatás
4. Értésellenőrzés
 Az irányfelismerés fejlesztése és a
kezesség kialakítása
- térben a jobb-bal gyakorlása, majd a gyerek
saját testén
- mozgás összekapcsolása az irányok
felismerésével (pl. tárgyak felemelése a földről
sorrendben)
- babán fent-lent gyakoroltatása, majd
fekvő helyzetben
- levegőben alakzatok rajzolása, majd síkban
papírra
9. A beszédészlelés részfolyamatai
és lehetséges zavarai
A beszédészlelés részfolyamatai :

-akusztikai szint: elsődleges hallási elemzés

-fonetikai szint: nyelvészeti-fonetikai
szempontból ítéljük meg a bejövő jelet,
beszédhangok szegmentálása
- fonológiai szint: a fonémadöntés
meghozatala
 A beszédészleléshez
kapcsolódó részfolyamatok
-szeriális észlelés

-beszédhang-differenciálás

-transzformációs észlelés

-ritmusészlelés

-vizuális észlelés

- szupraszegmentumok
észlelése
 10. A beszédészlelés
fejlesztése
(Gósy Mária)
1. Szóismétlés
2. Szóismétlés súgás alapján
3. Hangsor ismétlése
4. Szógyűjtés
5. Szólánc
6. Hangfelismerés
7. Hangkeresés
8. Szókígyó
9. Hangidőtartam
10. Hangokból szóalkotás
 11. A magyar gyermek
beszédprodukciójának és
beszédmegértésének fejlődése
Magzati kommunikáció

12-14 hónapig:-
hónapig:-
kétszavas közlések
- telegrafikus beszéd
- első toldalékok

20-36 hónapig:
- alaktani, mondattani szabályok
- szituatív beszéd
- főnév elsőbbsége
- önálló szemantikai egységek
- időviszony felismerése problémás

3-4 évesek:
- igék szerepe
- alárendelő mondatok
- névutó, feltételes mód
- dialógusok
- időfogalom konkrét (példa)

4-6 évesek:
- kontextusos beszéd
- fejlett toldalékrendszer
- szókincs bővül
- beszédhangok rendszere stabilizálódik
Egyszavas kijelentések szakasza
(10-18 hónap
 Kettős tárolás: minden szemantikai
egységet két formának feleltet meg: pcsu,
sócsi= papucs, zokni
 Halandzsanyelv (expresszív zsargon)
 Szituatív beszéd
 Két gyerek beszéde:
 https://www.youtube.com/watch?v=ksl6B
-HUIEs
 1,5-3 éves kor
 Távirati beszéd és szókincsfejlődés
 „apabú”: apa haragszik, „kap tej”: kérek tejet
 Ez az első lépés a nyelv, mint kombinatorikus
szabályok által vezérelt szimbólumrendszer
elsajátításához.
 Flexiós beszéd: megjelennek a különböző
nyelvtani elemek: toldalék, igekötő, névelő
stb.
 3-6 éves kor
 Toldalékrendszerek kiépülése
 Időviszonyok felismerése
 Bonyolultabb mondatszerkezetek
 Logika, értelmező képesség
 Egocentrikus beszéd (monológok)-
pszichikailag belső beszéd, fiziológiailag külső
beszéd, iskoláskorra belső beszéddé,
gondolkodásbeszéddé alakul át.
 Kontexusos beszéd
 Kommunikációs stratégiák gazdagodnak
 Kommunikációs funkciók: referenciális (közlő,
tájékoztató), konatív (felhívó, felszólító), emotív
(érzelemnyilvánító)
 Fatikus funkciók szűk körben érvényesülnek
(köszönések, megszólítások)
 Poétikai funkció (mondókák, versek, mesék)
 Metanyelvi funkció: iskolában alakul ki.
GYAKORLATOK, JÁTÉKOK
 A beszédmegértés fejlesztése
-Találd meg! c. játék (eseménykép alapján mondatok alkotása, a
hallott mondat jelentéstartalmának megfelelő kép kiválasztása)
-Személyleírás (kapott instrukció alapján a megfelelő kép kiválasztása)
-Körmese (személyleírás külső, majd belső tulajdonság alapján)
-Találós kérdés (a megfejtés lerajzolása vagy kiválasztása a képek
közül)
-Közmondások (szó szerinti és átvitt értelmű jelentések eljátszása)
-Sűríts! (Milyen táblát helyeznétek el egy bölcsődében, pilótafülkében,
barlangbejáratnál?)

A gyors reakció előhívása (asszociációs képesség fejlesztése)

- Mi piros, selymes, kerek stb.?
-„Ma kedd van…” (mondat befejezése)
-Cselekedj! (szavakra mozdulat, cselekvéssor rögtönzése: teve, csónak,
szúnyog, lekvár stb.)
Személyleírás
 A verbális, vizuális, motoros
emlékezet fejlesztése
- Holnap, ha hozzád indulok… c. játék (mondat
befejezése mozdulattal, cselekményépítés)
- Mi van a terítő alatt? (pontos leírás színre,
formára, elhelyezkedésre vonatkozóan)
- Mit láttam a vonatból?
- Bababeszéd c. játék (Mondd azt, amit én! Pl.: pa-
ve-ti-zó)
- Szó a szavak között c. játék („Tapsolj, ha a lepke,
virág, kendő szavakat hallod!”)
 A vizuális észlelés fejlesztése
(vizuomotoros készség, szem-kéz
koordináció
alakállandóság, alak-háttér felfogás, vizuális

megfigyelő- és elemzőkészség fejlesztése)

Szem-kéz koordináció:
- Várostrom
- Szemmel követés
- Labirintus
- Történet összerakása képekből (vizuális
időrendiség)
Alakállandóság:
- Keress hasonlót! (az adott formához –
téglalap-ajtó, kör-óra – hasonló tárgyak
keresése környezetünkben)
- Formák körbejárása, körberajzolása ujjal,
majd kitöltés (festés, színezés)
- Formaszőnyeg (a tanult forma lefedhető
ugyanolyan nagyságú és alakú
kartonformával)
-Összerakós játékok (puzzle, mozaik,
fakocka)
Az alakállandóság fejlesztése
Formaszőnyeg I.
Vizuális elemzőkészség
fejlesztése
 Alak-háttér felfogás
fejlesztése
- Utcanév tábla keresése házakon, kör alakú
tárgyak felfedezése
- Formaszőnyeg II.
Az alak-háttér felfogás fejlesztése
Formaszőnyeg II.
Téri tájékozódás fejlesztése

- Körberajzolás
- Testrészek oldaliság szerinti mozgatása
- Azonos oldalon lévő testrészek együtt
mozgatása
- Domináns oldal erősítése (ceruzafogás,
gyűrés, fél lábon ugrálás)
 Térészlelés

- Képolvasás (síkban)
- Mozgásos játék térben (Pl. „Legyél az asztal alatt! Mássz
a csúszda mellett!”)
- Feladatok síkban (Pl. „Rajzolj egy pontot a virág alá!”)
- Kártyajáték (adott téri helyzet önálló szóbeli
megfogalmazása analógiás kártyákkal)
- Szimmetria megismertetése (középvonal mentén elvágott
emberi test kiegészítése, megkettőzés tükörrel)
- Keresztezési gyakorlatok
 Kártyajáték
(Térbeli helyzetek megfogalmazása
analógiás mondatokkal)
A keresztcsatornák fejlesztése
- Figyeld a zajokat! Figyeld a hangokat! (zajok,
hangszerek hangjának felismerése csukott
szemmel)
- Figyelj a szóra! (az elhangzott szavaknak
megfelelő tárgyképek kirakása)
- Válaszolj hangszerrel! (mozgásminta-hangszer
összekötése, pl. Kinyújtom a karom - Üsd meg a
dobot!)
- Mi van a kezedben? Milyen színű?
- Mit rajzoltam rád?
 Az irányfelismerés fejlesztése
és a kezesség kialakítása
- Térben a jobb-bal gyakorlása, majd a gyerek saját
testén
- Mozgás összekapcsolása az irányok felismerésével
(pl. tárgyak felemelése a földről sorrendben)
- Babán fent-lent gyakoroltatása, majd
fekvő helyzetben a fent, lent fogalmak
megfigyeltetése
- Levegőben alakzatok rajzolása, majd síkban
papírra
Tájékozódás síkban
 A finommotorika és a taktilis
észlelés fejlesztése
(grafomotoros fejlesztés)
- Tornáztatás (ujjak, kézfej)
- Gyurmázás (csukott szemmel)
- Önmagunk körberajzolása, kitöltése
V. GYERMEKKORI BESZÉDHIBÁK
JAVÍTÁSA INDIREKT MÓDON
A megkésett beszédfejlődés
(fejlődési diszfázia) tünetei,
lehetséges okai, terápiái
- fázia: beszélés
- diszfázia: nem
beszélés
- időzítés szerepe!
 Jellemzői:

- lassú beszédfejlődés
- hibás kiejtés
- beszédteljesítménye korlátozott
- ritmusérzék zavara
- beszédhangok elsajátítása viszonylag későn történik
(kihagyás, helyettesítés)
- fiúknál gyakoribb
- a szemantikus emlékezet jól működik
Társulhat a részképesség-zavarok különböző
megjelenési formáival:
- vizuális észlelés, vizuomotoros koordináció, alak-
háttér percepció, alakállandóság, téri irányok és
összefüggések felismerése, testséma, akusztiko-
motoros integráció, szerialitás,
mozgáskoordináció, figyelem, magatartás
 Lehetséges okok:

- örökletesség, neurológiai zavar, mentális retardáció,

agyi károsodás, ingerszegény környezet

Felosztása (Seeman):

- egyszerű
- beszédszervek rendellenessége
- környezeti tényezők (izoláció, hospitalizáció)
 A megkésett beszédfejlődés
terápiája
Schilling módszere: a beszédfejlődés szintje alapján
végzi a terápiát
A beszéd fejlődési fázisai (Goda és Irwin):
1. izolált hangok
2. szótag-láncok
3. izolált hangok és összefüggő hangsorok
4. mások hangjainak és hangsorainak utánzása
https://www.youtube.com/watch?v=sCyoJ9ZOTxU
(4.24-12)
 Vizsgálat
-Hogyan reagál a saját és mások hangjaira?
- Ismétli-e a hangmegnyilvánulásait?
- Hogyan reagál a vizsgáló nyújtotta
hangingerekre?
- Elhárítja-e a hangokat?

A terápia középpontja az önutánzás.

Cél: beszédszervek ügyesítése, beszédkedv
fokozása, minél több érzékszerv bevonása
 Dr. Juhász Ágnes-Bittera
Tiborné: A megkésett
beszédfejlődés terápiája

- a terápia kiindulási alapja a gyermek

aktuális tudása
-cél: a nyelv közlő, jelölő, kifejező
funkciójának kialakításával képessé tenni a
gyereket a nyelvi jelek befogadására,
feldolgozására, a beszédbeli
kommunikációra
 A megkésett beszédfejlődésű
gyermek fejlesztése
1. Beszédre serkentő játékok
- Félmondatos játék
- Hangzó pantomim
- Összetett kommunikációs játékok
- Halandzsa nyelv
- Szinoníma játék
- Ellentétek gyűjtése
- Találós kérdéses játék
 Érzékszervfejlesztő játékok
Látás:
- Kacsintó
- Cipőünnep játék
- Tekintettel irányítás
- Tükörjáték
- Farkasszemnézés
- Improvizációs kígyó ( több elemből álló mozgássorok pontos utánzása:
kinesztézia-látás)
- Színskála
Hallás:
- Szinesztéziás játék
- Dallam rögtönzése saját névre
- Gurulás lábra szerelt csengővel (kinesztézia-hallás)
- Zene-szín, zene-évszak, dallam-korszak társítása
- Hangszerek felismerése hangról és tapintásról (tapintás-hallás)
Ízlelés:
- Édes mese
- Savanyú ábrázat, csípős természet,
keserű vigyorgás eljátszása testünkkel

Szaglás:
-Hangstilisztika
-Gyümölcsök felismerése illatuk és

formájuk alapján (tapintás-szaglás)

Tapintás:
- Kézfogás
- Felfedező körút (Mi a simább? Az inged
vagy a nadrágod? stb.)
- Fogd meg, érintsd meg! ( a gyors reakció
előhívása)
- Mit adtam a kezedbe? Milyen színű
lehet?
 Vizuomotoros készség fejlesztése

- Önmegfigyelés (Milyen vagyok? – tükörjáték)

- Rendőrjáték, telefonos játék (személyleírás)
- Testrészek tudatosítása (Testrészek tornája,
Mivel csinálom?)
- Testrészek stimulációja (Hol szúrt meg?,
Hiányfelismerési gyakorlat)
- Szimmetria felfedeztetése
- Egyensúlyérzék (Kakasviadal, Vidd a tojást!,
Kötéltáncos, Bobath labda)
 Téri tájékozódás fejlesztése

- Körberajzolás
- Testrészek oldaliság szerinti mozgatása
- Azonos oldalon lévő testrészek együtt
mozgatása
- Domináns oldal erősítése (ceruzafogás,
gyűrés, fél lábon ugrálás)
 Térészlelés
- Képolvasás (síkban)
- Mozgásos játék térben (Pl. „Legyél az asztal alatt! Mássz
a csúszda mellett!”)
- Feladatok síkban (Pl. „Rajzolj egy pontot a virág alá!”)
- Kártyajáték (adott téri helyzet önálló szóbeli
megfogalmazása analógiás kártyákkal)
- Szimmetria megismertetése középvonal mentén elvágott
emberi test kiegészítése, megkettőzés tükörrel)
- Keresztezési gyakorlatok
 Kártyajáték
(Térbeli helyzetek megfogalmazása
analógiás mondatokkal)
 A vizuális észlelés fejlesztése
(szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér
felfogás, vizuális megfigyelő- és elemzőkészség
fejlesztése)
Szem-kéz koordináció:
Várostrom
- Szemmel követés
- Történet összerakása képekből (vizuális időrendiség)

Alakállandóság:
- Keress hasonlót! (az adott formához – téglalap-ajtó, kör-óra –
hasonló tárgyak keresése környezetünkben)
- Formák körbejárása, körberajzolása ujjal, majd kitöltés (festés,
színezés)
Formaszőnyeg (a tanult forma lefedhető ugyanolyan nagyságú és alakú
kartonformával)
-Összerakós játékok
Az alakállandóság fejlesztése
Formaszőnyeg I.
Az alak-háttér felfogás fejlesztése
Formaszőnyeg II.
 Alak-háttér felfogás fejlesztése

- Utcanév tábla keresése házakon

- Formaszőnyeg
- Csomagolópapíron alakzatok keresése,
körberajzolása
 A finommotorika és a taktilis
észlelés fejlesztése (grafomotoros
fejlesztés)
- Tornáztatás (ujjak, kézfej)
- Gyurmázás
- Önmagunk körberajzolása, kitöltése
- Láblenyomat (minták kilépése), kéz- és
ujjlenyomat
A beszédészlelés és a beszédmegértés
fejlesztése megkésett beszédfejlődés
esetén (Gósy Mária gyakorlatai)

Első szakasz:

1. Az élet hangjai
2. Hangutánzás
3. Szemtől szembe beszélgetés
4. Képfelismerés
5. Cselekvés felismerése
6. Szóismétlés
7. Képmegnevezés
8. Cselekvés megnevezése
Második szakasz:

1. Szóelőhívás
2. Mondóka, versike
3. Éneklés
4. Kérdésfeltevés
5. Háttérbeszélgetés
6. Hangutánzás
7. Mondatismétlés
2. A beszédfolyamat hibái

DADOGÁS
HADARÁS
BRADYLALIA
PATTOGÁS
LEPPEGÉS
 Dadogás

- élettani dadogás
- klónusos dadogás
- tónusos dadogás (görcsös megakadások,
extrapiramidális gátlás, logofóbia,
együttmozgások, aritmia, monotónia:
fontos az ún. ritmusterápia, logopédiai
ritmika foglalkozás, zeneterápia)
 Személyiségjegyek, pszichés
sajátosságok
Cél: megtanítani együtt élni a
beszédhibájával
- szülő-gyermek kapcsolat attitűdjei
- nincs szignifikáns összefüggés a dadogás
és az intelligenciaszint között
 A dadogás eredete

1. szervi (organikus)
2. beszédfejlődési zavarból ered
3. neurózisból ered
 A dadogás lehetséges okai

- Pszichikai és szociális okok

- Anatómiai-fiziológiai okok
- Rendellenes beszédfejlődés (korai v. késői beszédfejlődés, pl.
veleszületett beszédgyengeség)
- Örökletesség
- Laterális dominancia zavara (pl. átállítás esetén)
- Konstitució (hajlam, pl. epilepszia, migrén)
- Gyermekkori agyi sérülések
- Betegségek (fertőzés, anyagcsere zavarai, asztma)
- Utánzás (ritka)
 A dadogás terápiái

1. Pedagógiai módszer

2. Cselekvéssel kapcsolt beszéltetés módszere

3. Pszichológiai módszer

4. Orvosi és gyógyszeres terápia

5. Komplex módszer
https://www.youtube.com/watch?v=qKLPh6Mcluc
https://www.youtube.com/watch?v=OCUcWNKrpsA
 A logopédiai ritmika
foglalkozás
Cél: mozgás-beszéd-gondolkodás ritmusának összerendezése (Csobay Katalin)
A foglalkozás felépítése:

Bevezető rész
1. Indirekt légzőgyakorlat
2. Játékos feszítő-lazító gyakorlatok
3. Utánzómozgások

Főrész
1. Zenei és emocionális alapfogalmak gyakorlása
2. Vers ritmikai feldolgozása (ritmus-lelkiállapot kapcsolata, szavak letapsolása, gondolatritmus
bevezetése)
3. Irányított vagy kreatív mozgás zenére

Levezető rész
1. Kreatív ábrázolás
2. Relaxáció
 Rituálinnovatív terápia
(RIT-program)
- Juhász Sándor 1981.
- Rudas Zsuzsanna, Lajos Péter
- forrásai: non verbális pszichoterápiák, vallási
rítusok, Peter Brook színházszemlélete
- cél: lehetőséget adni a gyermeknek, hogy más
helyzetekben, más szinteken is sikerélményhez
jusson, illetve más csatornákon is hatni kell a
beszéd fejlődésére
 RIT fogalma

Az egyének szokás- és rituális rendszereinek átalakítására

és befolyásolására kialakított terápiás módszer, amelyben a
fő terápiás eszköz a rítusok együttese.
A dadogás rögzülésében szerepet játszó kóros rítusok
helyett újakat hoz létre.
Rítus
-A rítus szokáscselekvések egysége

-Társas viselkedések szabályozója

-Fontos időstrukturálási forma

 Terápia célja

A hibásan rögzült kapcsolati és

kommunikációs minták megváltoztatása, és
helyettük új minták kialakítása.
3 szint:
- Mozgásos gyakorlatok szintje
- Csoportdinamikai szint
- Interakciós szint
 Feladatok (RIT-program)
1. Érzelmi feszültség feloldása mozgásban
2. A kommunikáció újjáépítése rituális keretek között, a
gyakorlatok a kommunikáció szintjeit követik:
- képi kommunikáció (képzeleti játék)
- mozgásos kommunikáció (néma játék,
gesztusgyakorlatok)
- verbális kommunikáció (beszédgyakorlatok, beszélgetés)
- taktilis kommunikáció (emelés, páros játék)
3. Interperszonális struktúra fejlesztése
4. A problémák másfajta megoldásának megtanulása
5. A non verbális kifejezőeszközök fejlesztése
 A foglalkozás felépítése
Bevezető rész
- labdázás, a kiemelt tér biztosítása, kézfogás
Rituális játékok
-Járás közben vonatozás
- Emelés, gurítás
- Tárgyexploráció (kapcsolatba lépünk a
tárgyakkal, magunkkal, egymással)
- Néma játék (regressziós állapot)
Szabadon változó részek

- Imaginációs gyakorlatok
- Gesztusjátékok, pantomim, mimika
- Páros játékok
- Beszédtechnikai játékok
- Beszélgetés

Befejezés
- Járás
- Jutalom
- Kézfogás

Házi feladat
 Hadarás

Tünetei:
- gyors beszéd
- szótagelnyelés, szótagismétlés
- torzítás, hibás ejtés, monotónia
- pontatlan artikuláció
- dekoncentráltság, szétszórt figyelem
 A hadarás javítása
(Vinczéné Bíró Etelka)
- fontos: idegrendszer erősítése, figyelemkoncentráció, beszédtechnika
fejlesztése
Gyakorlatok:
- beszéd ütemének lassítása (dallammal bemutatkozás, szókígyó,
körmese)
- memóriagyakorlatok (történetmesélés)
- megosztott figyelem gyakorlása (két szöveget egyszerre hall,
felidézés)
- szövegfonetikai gyakorlat (tévénézés közben a szöveget ismétli)
- figyelemkoncentráció (versmondás közben ellentétes szöveggel
„megzavarjuk”)
- monotónia kiküszöbölése (versmondás hangerő-váltakozással)
- Páros versmondás c. játék
 Bradylalia

- lassú mozgás, beszéd

- monoton beszédhangsúly
- pontatlan kiejtés
- makroglossia
 Pattogás és leppegés

- rossz beidegződés
- pattogás: rövid szótag
- leppegés: hosszú szótag
 3. A hangképzés hibái. A zöngeképzés és a
hangszínezet zavarai.

A hangképzés hibái – a pöszeség:

Az anyanyelv hangjainak helytelen kiejtése

Felosztása:

- okok szerint: szervi és működéses

- tünetek szerint: torzítás, hangcsere, hangkihagyás
- kiterjedtség mértéke szerint: általános és részleges
 Vizsgálatok

- beszélgetés (táblázat!)
- képmegnevezés
- szó-, illetve szövegismétlés
 A Montágh-féle terápia általános felépítése

1. Artikulációs mozgásügyesítő gyakorlatok

2. Hallási differenciáló gyakorlatok
3. Hangfejlesztés (direkt és indirekt)
4. Rögzítés
5. Automatizálás

https://www.youtube.com/watch?v=DO8VTL5gFKs
 Pöszeség típusai

- selypítés (szigmatizmus): sz, z, c, s, zs, cs

- lambdacizmus: l hiba
- kappacizmus és gammacizmus: k, g
- raccsolás: r
- f, v hiba
- b, d hiba
- j hiba
- ty, gy, ny hiba
- ö, ü hiba
- h hiba
 Az egyes kiejtéshibák javítása

1. Selypítés (sz, z, c, s, zs, cs)

Oka: selypítő környezet, nyelvi ügyetlenség, foghiány

SZ hang (sz: s, c, cs, f, t)
Előkészítő gyakorlatok, hallásgyakorlatok: nevetés
mérgelődés, pince-padlás
Hangfejlesztés (indirekt: hangutánzás)
Rögzítés: szótagban ajakréses, majd ajakkerekítéses mgh.-
val
Automatizálás: szó elején, végén, közepén, majd
összefüggő szövegben
Z hang (z: sz, dz, zs, dzs, v, d, c…)
Előkészítő gyakorlatok: zöngésség érzékeltetése,
hangos-hangtalan kilégzés, szuszogás-
zümmögés „i” helyzetben
Hallásgyakorlat: kígyó (sz) - méhecske (z)
Hangfejlesztés (direkt: „i” hangoztatása közben
„sz” kiejtése, nevettetés „sz” kiejtése közben
Rögzítés: zi,zé,ze,iz,éz,az,izzi,ézzé, ezze
Automatizálás: szavakban, szövegben
 2. Lambdacizmus
Oka: rövid nyelvfék, nyelvi ügyetlenség
L hang (l: j, hangkihagyás)
Előkészítés: lapos nyelvemelés ajkakon
kívül, majd belül
Hallásgyakorlatok: helyes-helytelen játék
(malom-majom)
Hangfejlesztés (direkt: „á” közben
nyelvemelés)
 3. Raccsolás

R hang (r: j, h, p, l, hangkihagyás)

Előkészítés: nyelvtorna
Hallásgyakorlat (helyes-helytelen: róka-jóka)
Rögzítés: tr, dr, sr, hr, utána szótag eleje,
vége, közepe
 4. F,V hiba

F hang (f: p, hangkihagyás)

Előkészítés: alsó ajak beharapása-
elengedése
Rögzítés: szűk résű magánhangzókkal
kezdjük!
V hang (v: f, b, p, hangkihagyás)
Előkészítés: zöngésség
Hangfejlesztés (direkt: „u”, ujjunkkal a
gyerek felső ajkát az alsóhoz érintjük vagy
„f” hangon dúdolás)
 5. B,D hiba
(zöngétlenítő tendencia)
B hang (b: p)
Előkészítés: ajakzárlat pattintása zöngétlenül
(p-p-p), majd zöngésen (b-b-b), lufival
(„bababa”)
Hangfejlesztés (direkt: „u” , ujjal ajkak
ütögetése: „bububu”)
 6. TY, GY, NY hiba

GY hang (gy: ty, d, t)

Rögzítés: ngy, nygy kapcsolattal kezdjük, így
könnyebb lesz a zöngésítés (ingyi, éngyé,
engye)
Automatizálás: lengyel, angyal
 7. Ö, Ü hiba

Ö hang (ö:o, bödön:bodon)

Hangfejlesztés (direkt: az „é” ejtése „o”
ajakállasban befogott fülekkel: „ö” majd,
ugyanez szabad hallással)
 8. J hiba

J hang (j: l, hangkihagyás)

Előkészítés: nyelvközép-emelgetés (iáiá, io,
iuiu)
Rögzítés: kezdetben magánhangzók közé
ágyazottan, csak később szótagkezdőként,
végül szótagzáróként (uju,ojo,áju,
oj,aj,áj,ej, ju,jo,ja)
 9. H hiba

H hang (hangkihagyás)
Előkészítés: hangszalaggyakorlat, „á”
hangosan, hangtalanul, suttogva
 A zöngeképzés és a
hangszínezet zavarai
- jó hangképzés feltétele: légzőszerv, gége, toldalékcső
közötti anatómiai arányosság
- mutáció
- mutatio tarda, mutatio prolongata
- időskori hangszínezet
- rekedtség (raucedo)
- diszfónia
- zöngeképzés zavara (pszichés okokra is visszavezethető –
fononeurózis, pszichogén afónia – hangadási-
zöngeképzési képtelenség)
- orrhangzós beszéd
 Diszfónia

Tünetek:
- hangminőség: fátyolos
- hangfekvés: mély v. nagyon magas
- hangindítás: kemény
- hangtartás: rövid
- légzés és beszéd: görcsös izomfeszülés
 Vizsgálat, anamnézis

- disztonométer
- kérdések a szülőkhöz
 Gyakorlatok

1. Előkészítő gyakorlatok
- lazító gyakorlatok
- hallás-figyelemfejlesztő gyakorlatok
- ajak-nyelvgyakorlatok
- csendjáték
- zümmögő gyakorlatok
- hangerőjáték, ritmusgyakorlatok
2. Alapgyakorlatok
- hangindítási gyakorlatok
- rezonancia-gyakorlatok
- hangerő változatásai
- játék a hangokkal
- játék az énekhanggal
3. Automatizálás
Cél: a feltisztult hang rögzítése
- spontán beszéd gyakorlatai
- mondóka, versike
- Montágh Imre gyakorlatai

- https://www.youtube.com/watch?v=bUT-I
3Zjluk
 Orrhangzós beszéd

Okok:
- szervi (organikus rinolália)
- működéses (funkcionális rinolália)
Típusai:
- nyílt orrhangzósság
- zárt orrhangzósság

- https://www.youtube.com/watch?v=MFSP
R8elFwI
 Anyanyelvi játékok

- Hangutánzó gyakorlatok
- Ajak- és nyelvgyakorlatok
- Lágy szájpadlás tornáztatása
- Mondat- és szövegfonetikai eszközök
gyakorlatai
 6. Diszlexia és diszgráfia

Kritériumok:

- iskolai teljesítményzavarok körébe tartozik

- analizálás, szintetizálás részleges zavarai jellemzőek
- magasabb kérgi funkcionális rendszerek sérülése
- normálpedagógiai módszerekkel nem korrigálható
 Zavarok és hibázások típusai
(diszlexia)

I. Optikai hibák

- felcserélések (hóra-bóra, lába-láda)

- összeolvasások (vágja-vágya)
- előrehelyezések (A tanulók szorgalmasan tanultak
tegnap. – A tanulók tegnap szorgalmasan tanultak.)
- áthelyezés (köntös-kötnös, korsó-kosró)
II. Akusztiko-motoros hibák

- ismétlések (szó első szótagjának ismétlése)

- hangátvetés (korom-komor, szemes-meszes)
- rövidítések, elhagyások (monda-mond, asztalos-aszlos)
- toldások (eleség-ellenség)
- hangtáv-hasonulások (körút-között, mulató-mutató, fedő-födő)

Az I. és II. típus a FELSZÍNI olvasási zavar körébe tartozik: az

egyén képes a szavakat betűre bontani, de nem tudja szóalakká
összeilleszteni, képtelen a kapcsolásra
III. Szemantikai zavarok

- a lexémák tárolása és a szemantikai blokk közötti hibás

kapcsolatból származik
Egy ember fuldoklott a vízben.
Egy ember haldoklott a vízben.

- szubjektív természetű képzetek részesülnek előnyben

IV. Grammatikai hibák

- hasonló hangzású toldalékok felcserélése (erdőből-

edőtől)

- igék olvasási hibái (igeidők, modalitás)

A III. és IV. típus a MÉLY diszlexia körébe tartozik: az

egyén képtelen a globális szóképek betűre bontására
 Az olvasás- és írászavarok
lehetséges okai
- részleges teljesítményzavar, az agy egy
részének késedelmes érése miatt jön létre
- integráció
- az agyi dominancia fejlődése
- Vizsgálatok
 A vizuális észlelés fejlődése
- szemek hibás állása esetén: kettős kép (A két szem önmagában
működőképes, de együttműködés nem alakul ki közöttük.)
- nystagmusok
- fixálás, akkomodáció, konvergencia
- olvasóablak, szövegfelező (ld. képek)
- prizmás üvegű olvasószemüveg

- Kontúrlátás: tanult folyamat, 12-14 éves korra alakul ki.

- Ld. stroke a bal oldalon: jobb látótér esik ki, téri

teljesítménygörbe stroke-os felnőtteknél és „disz-es

gyerekeknél: hasonló.
 Vizuális észlelés
 - szemmozgás-vezérlés: perifériás figyelem
összefüggései
 - diszlexiás nem képes fókuszálni a tekintetét, így a
figyelmét sem – tanulni kell!
 - ha a mozgásrendszer érett: reális énképe lesz,
önismerete fejlett lesz, nem neurotizálódik a gyermek
 - egyensúlyozó játékok: hinta, lovaglás
 „ a szimbolikus megértés arra az alapra épül rá, melyet a
gyermek mozgásvilága képezett” – kognitív folyamatok
Szövegfelező
Olvasóablak
 A vizuális észlelés
ideglélektana
(M. Frostig)
1. vizuomotoros koordináció (látás-mozgás közötti
együttműködés, a szem vezeti a
kézmozdulatokat)
2. alak-háttér észlelés (egy forma szelektív
kiválasztása a többi közül)
3. alakállandóság észlelés (általánosító készség)
4. térbeli helyzet észlelése (jobb/bal, fent/lent)
5. térbeli kapcsolatok észlelése (figurák
elrendezése valamilyen rend szerint)
 Az auditív észlelés fejlesztése
- latenciaidő-kitolódás
- nehéz irányhallás, hangdifferenciálás,
egyensúlyzavar
- dichotikus (kétoldali) Feldmann-teszt
- jól artikulált beszéd szükséges
- magas frekvencia szerepe a
hangelemzésben
- Esetek (Beate Lohmann)
 A motorika fejlődése
- mozgáskényszer
- enerváltság
- ritmus – zene - euritmia
Az észlelés alapjait is a mozgás határozza meg.
Film:
Így olvas egy diszlexiás (25.17-28.58-ig)
Felső látótér hiányossága (29-33.58-ig)
https://www.youtube.com/watch?v=PF6TD6OTLfU
(Dr. Donauer Nándor - A diszlexia mítosza)
 A diszlexiások magatartása

- idődrukk – félelem
- stressz miatt pszichoszomatikus
megbetegedések
fontos: aktivitás újjáéledése, kompenzációs
tevékenységek, megvalósítható célok
kijelölése
 Meixner Ildikó- féle módszer

- gyógypedagógiai, terápiás indíttatású

- egyéni haladási tempóhoz alkalmazkodik

- pozitív megerősítés

- homogén gátlás elkerülésének elve

 Az olvasás és írás zavarainak
kiszűrési lehetőségei
 MSSST
 (Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségeinek vizsgálatára)

 Sindelar – program

 Diszlexia Prevenciós Tesztcsomag (DPT)

 Inizan-teszt

 Delecato- Kulcsár Mihályné

 Edtfeldt – teszt

 Diszlexia prognosztika teszt

 Marositsné-féle gyorsteszt

 Frostig-teszt

 Goodenough-féle rajzvizsgálat

 Ayres-terápia
 Diszlexia prevenció nagycsoportban:
 https://www.youtube.com/watch?v=SjLkYAoHO_M
Inizan teszt
A tanulás sikerességéhez szükséges
pszichikus funkciók megfigyelése és
gyakorlása (alapkultúrtechnikák)

- Szókincs, grammatika, beszédészlelés,

beszédmegértés, grafomotorika, laterális
dominancia, vizuális képességek,
keresztcsatornák működésének
megfigyelése
 Gyakorlatok, játékok
I. A beszéd és a nyelvi funkciók
- fújó, szívó gyakorlatok: síp, lufi, papír
zsebkendő, szívószállal vattagombóc, papír
megtartása, gumiember, lufiember,
hóember építése és elolvasztása
- szókincsfejlesztés: Mi a kapcsolat? (lámpa-
gyertya), Keresd a párját! (virág, könyv,
fa, hó – cserép, szekrény, kanál, ember)
- grammatika: Mit visz a kishajó?, Kérdezz-
felelek (cselekvéseket ábrázoló képek),
Most mutasd meg! (súgott cselekvés
megnevezése, eljátszása), Fejezd be a
mondatot!, Körmesék
- beszédészlelés: Tapsolj rá!, Hol ketyeg az
óra?, Földrengés
- beszédhangok differenciálása: Morzézás (i-í, o-ó,
ö-ő, koronggal, pálcikával kirakjuk, utána
„elolvassuk”), zöngés-zöngétlen (Szigetlakók),
Hangtorna („s” hang – terpeszállás, „sz” hang –
zárt állás), Rímjáték (képekkel)
- zenei hangok differenciálása: zene-lelkiállapot,
évszak, életkor, magas-mély, hangos-halk,
hosszú-rövid, Tulipános játék (vizuális minta
letapsolása), Vágd le az elejét! (zár-ár, fél-él,
víz-íz)
- verbális, vizuális, motoros emlékezet:
Bababeszéd (pa-ve-ti-zó, mondd azt, amit én!),
Mit láttam a vonatból?, Holnap, ha elmegyek
hozzád…, Szó a szavak közt
- tájékozódás testen, térben, síkban: gyurmázás,
tükörjáték, bújócska (Hová bújtál?), Merre
fordul? (nyílak kiszínezése), Mocsárjárás,
Szemmel követés (pl. bábfigura útja), Történet
összerakása képekből, Keress hasonlót!, Formák
körbejárása, tapogatása, Összerakós játékok
- alak-háttér felfogás fejlesztése: a gyerek
figyelmét egy adott ingerre kell irányítani,
lényeges-lényegtelen elkülönítése, Keress kör
alakú tárgyakat!
- térérzékelés: a saját magunkhoz való viszonyítás
után, olyan tárgyak viszonyításával folytatjuk,
amelynek határozott eleje, oldala van (ház,
autó), majd, amelyiknek nincs (pohár-kanál)
- vizuális észlelés, finommotorika, taktilis észlelés,
vizuomotoros készsés fejlesztése: Várostrom,
Halász játék, Megfigyeltetés (ld. Gabnai Katalin
Látás c. gyakorlatait), Tornáztatás, Tükör előtt
önmagunk megfigyeltetése, Rendőrjáték,
Testrészek tornája (tükör előtt pl . biccentés
fejjel, ugrálás lábon), Mivel csinálom? (egyszerű
testmozgás utánzása, megnevezése, pl.
fésülködés-kéz)
- testrészek stimulációja (különböző anyagok –
bársony, toll, hajszárító – bevonásával), Hol
szúrt meg? (testtájak megnevezése),
Hiányfelismerési gyakorlat (Mi hiányzik a fej
képéről?)
- egyensúlyérzék (Kakasviadal, Vidd a tojást!,
Kötéltáncos, Bobath labda, Body –Roll,
gördeszka, ugrálás apró tárgyak fölött előre-
hátra)
- téri tájékozódás: kiindulópont a saját test,
tapasztalati élményhez kötjük:
szívdobogás-bemutatkozás, körberajzoljuk
a test, kéz, láb lenyomatát
Tájékozódás síkban
Vizuális elemzőkészség
 Az alapkultúrtechnikák
elsajátítását fejlesztő terápiás
eljárások
I. Ayres-terápia
Cél: a vesztibuláris rendszer sokoldalú
ingerlése
- ősi, archetipikus konstellációk
- - alapeszköze: háló (magzati testtartás)
- - a gyerek öngyógyító képességeire épít
- - „veszélyes játékok”
- - népi játékok
- - biztonság, ősi mozgásos helyzetek, majd
komplexebb mozgásfolyamatok elsajátítása
Ayres terápia
 II. Frostig terápiás program a
vizuális észlelés fejlesztésére
Dr. Marianne Frostig koncepciója:
szenzoros és motoros funkciók szoros
összefüggése
- elmélete: mozgáspedagógia,
táncművészet, fejlődéspszichológia
 A Frostig-terápia elemei

1. Mozgásnevelés
2. Vizuális észlelés fejlődésének előkészítése
3. Fejlesztő program
4. Speciális fejlesztő program
 Diszlexia prevenció
- cél: kialakuljanak a betűtanítás elemei
- mozgásfejlesztés: a fejlődés korai szakaszába
lépünk vissza, hogy az agyi mechanizmusok
szervezettségi szintjét emeljük, elősegítsük az
érettebb, integráltabb mozgásos válaszok
megjelenését
- eszközhasználat nélkül: fogócska, bújócska,
körjáték
- eszközhasználattal: labdázás, célbadobás
- egyensúlygyakorlatok: a vesztibuláris
ingerek befolyásolják a vizuális testérző
rendszert (ringatás, hintázás)
- izomtónus érzékelését fejlesztő
gyakorlatok: lazító-feszítő, láthatatlan fal
eltolása, súlyemelő utánzása, kötélhúzás
- utánzó játékok: természetes mozgások
(Mássz úgy, mintha fájna a karod!, Fuss
vidáman, szomorúan!), munkamozgások
(asztalos, kovács), szoborjáték (öröm,
szomorúság szobra, növekedés),
mozgásfajták utánzása (képpel), csukott
szemmel begyakorlott mozgás végzése
(pl. dobás)
- ritmusérzék fejlesztése: ritmikus sorok
kirakása, ritmusvisszhang-játék, fonológiai
kódolás (letapsolni, leugrani)
- testséma és egyensúlyérzék fejlesztése:
világ hangjai, sorrendiség (Mi szólt?,
Hányszor?, Milyen sorrendben szóltak? –
képkirakással kísérjük), hang és hívókép,
hosszú-rövid
- taktilis észlelés: A kismanó varázsol (kendő alatt
ismert tárgyak – párosítás)
- kinesztetikus észlelés: vizualitás kizárásával,
behunyt szemmel
- beszédkészség fejlesztése: mesereprodukció,
képleírás (vizuális élmény átfordítása a nyelvi
jelrendszerre), játék a homonímákkal,
Rétesnyújtás, Varázsló játék : Mi szeretnél lenni,
ha egy kismanó elvarázsolna?
- az olvasás tanítása: hívóképek,
különbségek kiegészítése
Az egyenletes ritmus kialakítása
(kép és vers)
 Nyelvi játékok
Ellentétpárok tanítása
Nyelvi játékok
Rímjátékok
 Nyelvi játékok
Mit jelent?
(többjelentésű szavak)
 Nyelvi játékok
Képtörténet elmondása
 Az olvasás tanítása
(Betűk tanítása hívóképekkel)
 7. Anyanyelvi játékok rendszerezése.
Óvodai anyanyelvi foglalkozások,
tevékenységek felépítése, megtervezése

1. Az anyanyelvi játékok rendszerezésének

lehetőségei, az anyanyelvi gyakorlatok
fejlesztési területeinek, alkalmazhatósági
körének meghatározása
2. Videó I.
Közös megbeszélés
3. Anyanyelvi foglalkozások tervezése, felépítése.
Az egyéni fejlesztés lépései. Az anyanyelvi
foglalkozások integrációja más fejlesztési
területekkel
Mintatervezetek
Házi dolgozatok beszedése

4. Videó II. (Tesztvizsga)

A videós teszt közös értékelése
 5. Videó (Gabnai Katalin: Drámajátékok)
 8. Kommunikációs és
anyanyelvi fejlesztés a
drámapedagógia eszköztárával
1. A drámapedagógia története
- TIE
- a hazai drámapedagógia társulatai
2. A TIE-programok tervezése
- színházi nyelv
- elsődleges, másodlagos színházi elemek
- kérdéstípusok
- munkaformák (drámamódok)
- a színházi forma elemei
 Drámamódok (munkaformák)

1. Fizikai bemelegítés
2. Mimes játék (Pl. „Tégy úgy, mint…”) –
szöveggel vagy anélkül
3. Élőkép (tabló) – megállítja az akciót,
időt hagy az elemzésre
4. Rajz (a folyamaton belül készített rajzok)
 Drámamódok
5. Csoportos jelenet (kidolgozása és
bemutatása) „Készítsetek egy jelentet
arról, hogy…”
6. Szimuláció („A jelenet három szereplője
A, B és C …Beragadtak egy liftbe – mi
történik?”)
7. Interjú (feltárja a médiában
tapasztalható magatartásformákat)
 Drámamódok
8. Gyűlés (a csoport szerepbe helyezésének
könnyű módja, lehetőséget ad a tanárnak
vezetői szerepbe lépésre, a gyűlés szerkezete
kontrollként szolgál)
9. Egész csoportot bevonó improvizáció a
tanár szerepbe lépésével (a tanár a drámán
belül irányít)
10. Gyakorlat (színészmesterség, beszéd,
gondolkodás, non verbális játékok) Pl.
szoboralkotás, szövegfonetikai gyakorlatok,
körmesék különböző stílusokban
Drámamódok (munkaformák)
Drámamódok (munkaformák)
Tanár és tanuló partneri viszonya a
drámában
- tanári attitűdök
- tanulói attitűdök
Az egyeztetés formái, fázisai
A drámát szabályozó elemek
- térképzet
- szerep
- rítusok
- munkaformák, mint szabályozó elemek
- az anyag megválasztása
A tervezés folyamata
Drámajátékok az óvodában

A gyermeki kommunikáció fejlesztése

drámajátékokkal
A verbális és a non verbális csatorna játékai
Összetett kommunikációs játékok
Metakommunikációs gyakorlatok
 JÁTÉKOK

1. Ismerkedés (járás közben)

2. Bizalomjáték (autó-sofőr)
3. Tekintettel irányítás
4. Ismerkedés (korszak, hasonló érdeklődés)
5. Híres emberpárok
6. Szoborjáték (szobor: előre megtervezett,
állókép: megállítom a mozgást)
7. Székjáték
8. Ismerkedős játék (testsúly, magasság
stb.)
9. Halandzsajáték (halandzsázó és tolmács)
10. Földrengés-játék
11. Kakukktojás
12. Mesélés egy témakörben (tűz, víz,
levegő, föld)
13. Mi jutott most az eszedbe? (3 fogalom
kiválasztása, körmese, némajáték,
szinkronizálás, címadás)
14. Történetmesélés és improvizáció
(mondatfoszlányok)
15. Tenyérszurkálós
16. Saját felhő
17. Tükörjáték (néma, majd hangos tükör)
18. Esőjáték
19. Ki fáradt, aktív, vidám? (Ülj mellé!)
20. Közmondások
21. ALMA játék
22. Érvelés – meggyőzés (Kitalálod-e, mit találtunk
ki rólad?)
23. Pletykázó asszonyok (beszélgetés
mondatfoszlányokban)
24. Ismerkedős játék a név kezdőbetűje alapján
(memóriajáték)
25. Rongyos játék (Milyen színű?, bábkészítés,
körmese)
26. Kalózos játék
27. „Okos” királyfi
28. Párbeszéd (mondatfoszlányokból
jelenetek alkotása)
29. Filmszinkron
30. Váltóláz
 Kaposi László: Játékkönyv
28. Mi lenne, ha…?
29. Telefonos játék
30. Egy percünk a tiéd!
31. Páros versmondás
32. Szinkronizálás
33. Életút-térkép
34. Hirdetés
35. Időgép
36. Névjegykártya
37. Képzeletbeli ajándék
Drámaóratervek

Zelk Zoltán: Párácska

Imants Ziedonis: Színes mesék

 Zelk Zoltán: Párácska
(drámaóraterv)
1. A felhő születése
- Lassított felvétel néma játékkal (kiscsibe -tojás,
mag – növény, pára – felhő)
- Érzékszervfejlesztő játékok: hideg – meleg játék
2. Vihar és unokái, a szellők
- Hangutánzás + mozgás (szél)
- Hang és hívóképe (s – süvít a szél, auditív
zártság)
- szoborcsoport: a Szél családja, szélgyerekek
- hangfelismerés (természeti jelenségek
hangjainak felismerése)
- ajak- és nyelvgyakorlatok (tükör előtt fújás)
- arcmimika – gyakorlatok: pl. grimasztükör
- hallási differenciálás, figyelemkoncentráció: ld. a
szél meg a nap c. játékot!
3. Zivatar
- szókincsbővítés, integráció a környezet megismerésére
neveléssel: pára, eső, zápor, zivatar, vihar, jégeső,
havas eső, ónos eső, hó, hóvihar, köd
- a fenti fogalmak közül néhány megformázása állóképpel,
szoborjátékkal, mozgással
- ritmusjáték: napszakok, életkori szakaszok, évszakok
ritmusának érzékeltetése, jégeső – hóesés hangjának
differenciálása
- Fehér mese (Imants Ziedonis) – integráció irodalmi
neveléssel
4. Villám, mennydörgés
- non verbális játék (arcmimika, testtarás):
büszke – szelíd
- lazító – feszítő gyakorlatok: gumiember,
fogorvosnál – otthon kádban pihenés,
feszítés és lazítás fokozatosan az egész
testen
- szoboralkotás: villám
5. Szivárvány
- rajz: csomagolópapírra közös festés, kéznyomat,
lábnyomat
- színskála
- színek, formák keresése a csoportszobában, a
természetben
- szinesztéziás gyakorlatok: színek – hangok
összekapcsolása, színek – ízek társítása
- gyors reakció előhívása (verbális, mentális lexikon
aktiválása): Mi piros?
- gyors reakció előhívása (mozgás, érintés): Fogd meg,
érintsd meg a kéket, hideget, hosszú hajút!
- szoborcsoport: Állítsunk szobrot a
szivárványnak!
- Tarka mese (Imants Ziedonis): Tarka mese
- Alak – háttér differenciálás: tarka
csomagolópapíron adott formák
megkeresése, körberajzolása
6. Erdő
- állókép: erdő
- ágak, fűszálak sóhajtozása: esőhívogató, naphívogató
mondókák

7. Gazda
- állókép: szomorú – vidám

8. Befejezés: Hogyan fejezhetjük be a történetet! Van –e

„boldog befejezés”? Szükség van –e a happy end-re?
9. Esőjáték
10. Körmese (befejezés másképp)
11. Állóképekre bontva előadni a
mesét (iskolásoknak, felnőtteknek)
 9. Tesztvizsga, óvodai
anyanyelvi fejlesztés
1. Tesztvizsga
Videó III.
Közös értékelés
Házi dolgozatok írásos és szóbeli értékelése
 Tükröződő holdmesék
Öngyógyító gyerektörténetek
(Bimbó Zoltánné)