Középkori hímzett emlékek

Bayeauxi kárpit, gironai Genezis, a

Magyar Koronázási Palást
 A középkor értelmezése és felosztása
Középkor – 476 - 1490
Római Birodalom bukását követően annak egykori területén a Kelet-Európa és Észak-Európa felől
érkező népek egymás után telepedtek le. A 19–20. század felfogása szerint a népvándorlás a
civilizáció és barbarizmus harca volt, és a népvándorlásban részt vevő népek között
megkülönböztetik a nomádokat (hunok, avarok, magyarok) illetve a letelepedetteket (gótok,
frankok, vandálok stb.). A népvándorlás „jövevényeinek” száma lényegesen alacsonyabb volt a
helyben lakókhoz képest, akik több-kevesebb idő elteltével beolvasztották őket.  Ugyanakkor a
bizánci csapatok által 542 körül behozott pestis és lepra átrendezte a népesség struktúráját: mivel
a járványok elsősorban a tengeri útvonalak mentén pusztítottak, a germánokat, baszkokat és
bretonokat kevésbé sújtotta. A behatoló germánok nem az államalapítás szándékával érkeztek,
csupán letelepedést kerestek a már létező birodalomban.
A kereszténység felvétele még inkább megkönnyítette a befogadókhoz való közeledést. (Az egyik
legkorábbi nem latin bibliafordítást Wulfila gót püspök készítette 350 körül). A népvándorlás korát
a 9. században Kelet-Európa felől a magyar honfoglalás, míg Észak-Európa felől a viking
népcsoportok hadjáratai és letelepülése zárta le. Az újonnan érkezett népek merőben új felfogás
alapján értelmezték a társadalom, ezzel együtt a jog, a kultúra, a vallás, a magántulajdon
fogalmát. A kiépült társadalmi kapcsolatok és a gazdasági infrastruktúra jelentős károsodást
szenvedett, amikor a helyi uralkodók helyi szabályait vezették be. A visszaesés gyakran gyors volt
és megrázó. Az utazás és az áruszállítás már csekély távolság esetén is veszélyessé vált. Ez egyúttal
az exportra készített áruk előállításának és kereskedelmének összeomlását is okozta.
 Középkor – 476 - 1490
A 7-8. században az arabok elfoglalták Levantét, Észak-Afrikát, az Ibériai-félszigetet, Szicíliát és a Földközi-
tenger szigeteit. Ezzel megszűnt az európai tengeri kereskedelem nagy része. A közigazgatási, oktatási és
katonai infrastruktúra tönkrement, általánossá vált a műveletlenség a vezetők körében.
A normannokat 911-ben sikerült nagyjából a Szajna völgyébe, azaz Normandiába visszaszorítani, a
magyarok 955, az augsburgi csata után nem indítottak nyugati hadjáratot, az arabok hadjáratai is
visszaszorultak, ahogy csökkent a Földközi-tenger gazdasági jelentősége. Sok történész ezért a korszak, a
korai középkor végét inkább 950-ben határozza meg.  A népvándorlás korát egyes történészek a „sötét
középkor” néven emlegetik, mivel a római kor fejlett írásbelisége gyakorlatilag megszűnt, az írott
források hiánya miatt ismereteink nagyon homályosak.
A Nyugatrómai Birodalom bukása előtt a keresztény egyház már eléggé meggazdagodott a császár és a
magánszemélyek adományaiból, hogy szilárd hatalmi tényezőt jelentsen a barbár támadások által
megingatott közigazgatás mellett. Az egyház nemcsak a hívek lelki szükségleteiről, hanem veszély esetén
az anyagi biztonságukról is gondoskodott, ami tekintélyét tovább növelte. A szerzetesi mozgalom
integrálásával az egyház további jelentőségre tett szert a gyakorlati életben: az Isteni szolgái (servi Dei)
gyógyítottak, tanácsot adtak és pártatlan döntőbírák voltak. Ugyanakkor a kolostorokban kialakított
könyvtárak és másolóhelyek a kultúra központját is jelentették. Európa legrégibb kolostora (Lérin-
szigetek) már 410-ben, a s középkor kezdete előtt megalakult, az alapítások nagy száma azonban a 6.
század végére - 7. század elejére esik. A korai középkor a nagy hittérítések kora is: Nagy Gergely pápa
szerzeteseket küldött Angliába, majd angol szerzetesek (Szent Bonifác és Willibrod) indulnak a germánok
megtérítésére. A keresztény egyház megerősödésének folyamatában a barbár királyok rendre felvették a
katolikus vallást, ( I. Klodvig, a száli frankok királya, majd a kenti Aethelbert, majd 627-ben a
northumbriai Edwin). A kor egyházi írói ezeket a megtéréseket Nagy Konstantinéhoz hasonlították, mivel
ez az aktus az egyház és állam szoros együttműködéséhez vezetett.
 Bayeux-i falikárpit

A bayeux-i falikárpit egy hosszú, hímzett

falikárpit, amely hímzett, színes képekben
meséli el Anglia 1066-os, normannok általi
elfoglalását.
Bayeux-i falikárpit

• Dél-Angliában 1070 körül, de legkésőbb 1082-

ben készült, szélessége 48 és 53 cm között
változik, hosszúsága 69,55 m. Gyapjúfonallal, öt
szín nyolc árnyalatával hímezték ki száröltéssel,
láncöltéssel és lapos hímzéssel. Eredetileg 70 m
fölött volt a hosszúsága, de egy része elveszett.
Feltételezik, hogy a hiányzó rész Hódító Vilmos
királlyá koronázását ábrázolta. A szőnyeg
elkészítése valószínűleg 10 évig tartott.
A késő középkorból már vannak bizonyítékok arra, hogy a szőnyeg a bayeux-i
székesegyház templomhajójában volt körben felaggatva. Első említése 1476-
ból származik, de a kutatók ma sem tudják biztosan, hogyan került oda. A
faliszőnyeg ma a bayeux-i városi múzeumban található, a székesegyházban a
másolata tekinthető meg.
 Az alkotók közel 75 különálló jelenetben képregényszerűen jelenítették meg az 1064 és
1066 közötti évek történéseit: beszámoltak Hódító Vilmos bretagne-i hadjáratáról, a Hódító
Vilmos és Hitvalló Edward közötti szövetségről, Harold hitszegéséről, a hadi
előkészületekről, a Csatornán való átkelésről és a hastingsi csata lefolyásáról.
Lineáris kárpit - A szőnyegen bemutatott eseménysor a tényleges
történéseket időrendben ábrázolja.
Az események ábrázolása erősen propagandisztikus jellegű, a normannok
szemszögéből mutatja be a történteket: előszeretettel és nagy gondossággal
ábrázolták a normannok katonai felszerelését, a hajók készítését éppen úgy,
mint a korabeli földművelést. A fő sávot mind a négy oldalán szegélydísz kíséri,
amelyet alul és felül állatfigurákkal, fantasztikus lényekkel, mindennapi
jelenetekkel népesítettek be.
A szőnyegen a jelenetek 626 emberi alak, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49
fa, 37 épület és 41 hajó ábrázolásával a középkori képnyelvre jellemző
sztereotipizált gesztusok, testhelyzetek, méretarányok alapján készültek.
A képek pontos képet adnak az udvari szokásokról, a várak berendezéseiről,
az angol és normann harcosok korabeli felszereléséről, akik közül sokan
viselték a térdig érő sodronyinget és az orrot védő sisakot, a normann pajzsot.
 A tudósok bizonytalanok a szőnyeg keletkezésének körülményeit illetően,
nem tudják, mikor, kinek a számára és hol készült. A legvalószínűbb
feltételezés szerint a Canterbury-ben készült munkát Odo, Bayeux püspöke,
Hódító Vilmos féltestvére rendelte meg lehetséges engesztelési ajándékként,
miután ismeretlen okokból kiesett fivére kegyeiből.
A szőnyegen számos más érdekes jelenet is látható, például itt találták meg a
Halley-üstökös első ismert ábrázolását, amely abban az időben ért a legközelebb a
Naphoz.
Méretek: Nem a valós méretek szerepeltek a kárpiton, hanem a
mondanivalónak alárendelve torzították a méreteket. Mint a gyermek
rajzoknál, hogy ami (vagy aki) fontos, az nagyobb.
Szegély alul fölül: Aisopus meséinek illusztrációiból mutat
odaillő tanulságos részleteket, vagy a vidéki életet ábrázoló
jelenetek (mezei munka, vadászat) , vagy a harc különböző
részleteit mutatja.
Színek: 8 fajta színt használtak: 3 féle kéket, világos-, és sötét zöldet, piros,
sárga, szürke. Van kék ló és zöld hajú ember is!
Gironai Genezis - hímzett kárpit Spanyolország,
Katalónia Gironai székesegyház 11. század
 A gironai Genezis
mérete: 3.65 m x 4.7 m
Lenvászonra gyapjúszálakkal hímzett technikával készült.
Krisztus fölötti félkörben az őselemek láthatók: balról a föld és tűz, középen a
Szentlélek szimbóluma a fehér galamb, majd jobbra haladva: Lux= fény, levegő, és a
víz (Aqua) Noé bárkája is látható. Latin feliratokkal hímzett.
A gironai Genezis
Magyar Koronázási palást
Magyar Koronázási palást
• A palást eredetileg harang
alakú, zárt miseruha volt,
amelyet később
alakítottak át palásttá. A
kazulát, a rajta olvasható
hexameterben írott felirat
szerint 1031-ben Szent
István király és Gizella
királyné rendelte meg a
székesfehérvári Szent
Mária egyház számára.
• A palást felépítése, ikonográfiája
• A miseruha hátán Y alakú, ún.
villáskereszt van, amelynek felső
szárain angyalok sorakoznak,
tengelyén pedig kétszer ábrázolták a
mandorlával (ovális dicsfénnyel)
keretelt Krisztust. Egyik a halálon és
a bűnön diadalmaskodó, két
szörnyállatot eltaposó, a másik a
trónon ülő Világbíró. Szent István
érméi mellett a palást felirata az első
magyarországi írott emlék:
ajándékozást megörökítő dedikáció
és versben írt képértelmezés. István,
Gizella és Imre herceg egyetlen
korabeli ábrázolása szintén ezen az
alkotáson található.
• Legfelül az Atyaistent
jelképező áldó kezek alatt, két
szélén angyalokkal övezett
mandorlában jobb oldalon
Krisztus áll "A mennyei
királynak ad szolgálatot a
mennyei gyülekezet"
felirattal.
• A bal oldali, szintén
mandorlában Mária áll
"Ragyog a mennyben a szent
szülő képe" felirattal. A kép a
katolikus tanítás szerint az
égbe emelt Máriát ábrázolja
• . A villáskereszt szárai
alatt a minta három
sávra oszlik. A felsőben
Krisztus álló alakja
mellett hat-hat próféta
sorakozik az egyház
által kanonizált
rendben. Nevüket -
csakúgy mint az
apostolokét- melléjük
hímezték. Alatta
donációs felirattal
elválasztva Krisztus két
oldalán (felirata: "Trón
illeti meg a kormányzó
és uralkodó Krisztust")
az apostolok ülnek
díszes árkádok alatt.
• A díszítés többi részét
sávokba rendezték, fölül az
Ószövetség prófétái, alattuk
– az adományozási
felirattal elválasztva –
gazdagon tagolt tornyos
fülkékben az apostolok
ülnek. Legalul egy-
egy madárpárral elválasztott
kerek medalionban a
kereszténység első
mártírjait ábrázolták.
Közöttük, a kereszt lábánál
foglal helyet az adományozó
királyi pár felirattal kísért
képe. 
• A miseruha hímzése
átgondolt képprogram. A
hexameterekben írt
feliratok arra mutatnak,
hogy a miseruhát művelt
klerikus, az udvar egyik
papja tervezhette. Maga a
hímzés a magyar királyi
udvarban készült, a mitizáló
hagyomány szerint maga
Gizella királyné hímezte a
veszprémvölgyi apácákkal.
A miseruhát később
alakították át királyi
palásttá, mellrészén
felhasították, és az alját
megkurtították
• Jelentőségét tovább
növeli, hogy a 20.
századig a magyar
királyok koronázó
palástjaként
használták.
A felső képen a halál legyőzőjeként, két szörnyállatot tapos el, az
alsón a világ bírájaként trónján ül.
• A kivitelezés kiemelkedő képességű
művészekből és szakemberekből álló
műhelyre utal. Rajta az ajándékozást
megörökítő dedikáció egyben
nyelvemlék is. Ezen a textilen látható
I. István, Gizella királyné és Imre
herceg egyetlen fennmaradt korabeli
ábrázolása is. A bonyolult minta
tervezője műveltsége alapján a
délnémet, reichenaui iskola
miniatúrafestészetével rokonítható.[
• A hagyomány szerint készítésében
Gizella királyné személyesen is részt
vett, s talán a veszprémi
apácakolostorban, de lehetséges,
hogy Esztergomban vagy éppen
Székesfehérvárott készült 1030 körül
• Szent Istvánt
drágaköves
pántkoronával,
jobbjában szárnyas
lándzsával,
baljában ország
almával, Gizellát
hasonló koronával,
kezében torony
alakú
ereklyetartóval ábrá
zolták.
• Közöttük, a kereszt
szárán egy kisebb,
kör alakú keretben
egy ifjú
– valószínűleg Imre
herceg – mellképe
látható. 
• A palást
szegélyét
madárfigurák
díszítik.
• Az átalakítás alkalmával a
miseruha mellrészén egy
széles sávot kivágtak, s
az egykori négyzet és
mandorla keretelésű
jelenetekből csak apró
részletek maradtak meg
(A mandorla mandula
alakú dicsfény: Jézus,
Mária és szentek alakját
övezi az ábrázolásokon.)
• A palást bőséges feliratai
egyrészt a figurák
megnevezését, másrészt a
keretekre hímzett latin
hexameteres értelmező
szövegeket tartalmazzák. A
palást a középkor egyik
legismertebb himnuszának, a
Te Deum-nak az alakjait is
ábrázolja: sorra jeleníti meg a
himnuszban megnevezett
angyali seregeket, prófétákat,
apostolokat és szenteket.