Laposférgek és gyűrűsférgek

Laposférgek
Laposférgek

Testszimmetriájuk: kétoldali szimmetria jellemző rájuk

Kültakaró/mozgás: laposférgek bőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlőt a

kültakaróval összefüggő simaizomrétegek alkotják

Tápcsatornájuk: Tápcsatornájuk két részre, elő- és középbélre tagolódik. Az előbél

segítségével fölvett táplálék a középbélbe kerül. A középbél mirigysejtjei
emésztőnedveket termelnek és juttatnak a bélbe
Laposférgek

Anyagszállítás: Ezeknél az állatoknál a sejten kívüli emésztés már lényegesebb szerepet

játszik, mint a csalánozóknál. A középbél gazdagon elágazik, ez biztosítja, hogy a
tápanyagok a test minden részébe eljussanak. A száján keresztül végzi az anyagcserét

Kiválasztás: A szervezet számára fölösleges bomlástermékek a sejtek közötti

folyadéktérbe kerülnek. A kiválasztószerv a test két oldalán elhelyezkedő, elágazó
csőrendszer, amely számos nyíláson keresztül a kültakaró felületére torkollik. Az ilyen
típusú kiválasztószervet elővesécskének nevezzük
Laposférgek

Keringésük: Keringési rendszerük elszállítja a tápanyagokat és az oxigént. A gyűrűsférgek

keringési rendszere nagyon fejlett. Testüket behálózzák az erek, amelyekben vörös vér folyik

Érzékszervei: Az elkülönült feji végen található az érzékszervek többsége, ezek fogják fel a
külső ingereket. A fejen fényt és szagokat érzékelő szervek vannak A szabadon élő fajok
érzékszervei fejlettek. A bőrben elhelyezkedő érzékelő receptorok hő- és mechanikai ingereket
(tapintás, rezgések) fognak fel
Laposférgek

Szaporodásuk: Kevés kivételtől eltekintve hímnősek. Ivarmirigyeik a herék és a petefészkek, amelyek

járataihoz párzószervek is tartoznak. A belső (és kölcsönös) megtermékenyítés után petéket raknak. A
kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké

Légzésük: A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nincs külön légzőszervük. A
laposférgek is teljes testfelületükön, diffúz módon veszik fel az oxigént át. Ehhez állandóan nedves
környezetre van szükségük, hiszen ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni,
ezért a sejtek nem tudják felvenni. Több faj az elágazó béledényrendszer falán át, a vízből is képes
gázcserére
Gyűrűsférgek
Gyűrűsférgek

Szimmetriájuk: Testük kétoldali szimmetriájú

Tápcsatornájuk: A bélcsatornája 3 szakaszos. Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy gyomor. A középbélben emésztő
enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe elvezetődik. Az utóbél része a végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból

Anyagszállításuk: A testfolyadékot az erek szállítják zárt keringési rendszerben. Nincs szíve. A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi
érben hátra, a haránterekben lefelé. Az első két-három harántér pumpálja a vért, ez az állat „szíve”. Több funkciója is van; tápanyagot, légzési
gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. Vére vörös színű
Gyűrűsférgek

Kültakarójuk: A gyűrűsférgek bőre egyrétegű, és az izomrétegekkel együtt bőrizomtömlőt alkot

Érzékelésük: A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek. A

testtakaróban szétszórt érzősejtek,tapintó szerveik – bajuszkák , sörték, vegyi érzékszerveik
(szaglógödröcskék), látószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által a féreg csak a fényt és
sötétséget tudja megkülönböztetni
Gyűrűsférgek

Kiválasztásuk: Kiválasztószervei kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy pár belőlük. A
kiválasztás két szakasza: szűrés és visszaszívás. A szűrés során a testüregből bejut a vesékbe a víz, ionok
és a bomlástermékek. A fehérjék vesécskék végén lévő csillós tölcséren át jutnak be. Ezután az elvezető
csatornába kerülnek, ahol az állat visszaszívja, amire még szüksége van. A többi anyag kikerül a
külvilágba

Légzésük: Bőrlégzéssel lélegeznek (diffúz légzés). A légzési gázokat a vér szállítja

Gyűrűsférgek

Szaporodásuk: A gyűrűsférgek szaporodása ivarosan történik. Hímnős állat, ami azt jelenti, hogy
hím- és női ivarszervekkel is rendelkezik. Párzáskor az egyedek kölcsönösen termékenyítik meg
egymást

Mozgásuk: A bőrizomtömlőben található egy körkörös és egy hosszanti izomréteg. Ha a körkörös

izomréteg húzódik össze, akkor az állat keskenyebb és hosszabb lesz, ha pedig a hosszanti izomréteg
húzódik össze, akkor az állat rövidebb és vastagabb lesz. A gyűrűsférgek mozgását féregmozgásnak
nevezzük
Források

https://www.tantaki.hu/biologia/a_gyurusfergek_torzse

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/gerinctelen-allatok-torzsei-i/laposfer
gek-torzse

http://bio-urok.blogspot.com/2015/09/gyurusfergek-torzse-kevessertejuek.html?m=1

https://www.tantaki.hu/biologia/a_gyurusfergek_torzse

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%B1r%C5%B1sf%C3%A9rgek
Köszönjük a figyelmet!
Készítette: Borcván Ádám, Dér Anna, Nagyfalusi Ákos, Szabad Pálma