Babits Mihály életműve

A külvilágtól való elszigeteltség

állapotától a prófétaszerep
felvállalásáig
 „Babits Mihály nagy ember és nagy költő” - írta
Ady 1908-ban a Duk-duk afférhoz című
cikkében.
 A két költő viszonya némileg Petőfi és
Arany kapcsolatára emlékeztet:
 Ady forradalmár volt, Babits gyakran nézett
vissza a múltba és nem mindig bízott
abban, hogy van fejlődés a történelemben.
 A latin mellett görögül, franciául, németül,
angolul és olaszul is beszélt.

 Rendkívüli intelligenciája miatt poéta

doctusnak (tanult költőnek) is nevezik.
 Eleinte bölcselettel akart foglalkozni,
filozófiai ismertetéseket közölt
folyóiratokban, műfordításokat készített.
 Barátságot kötött Zalai Béla filozófussal,
Juhász Gyulával és Kosztolányival is.
 Első verseit is ekkor írja.
 1908-ban a Holnap című versgyűjteményben az ő
műveiből is közöltek →

 Osváth Ernő, a Nyugat főszerkesztője figyel fel

írásaira, és ettől kezdve folyóiratában rendszeresen
szerepeltette mint költőt és értekezőt.
 E korai szövegek azt mutatják, hogy Babits
Kosztolányihoz hasonlóan vidékiesnek, elmaradottnak:
 hol nótázónak, hol szónokiasnak érezte a
századfordulón divatos költészetet.
 Fiatalos daccal idegen mintákhoz nyúlt, Baudelaire-
hez és a XIX. század közepén alkotó angol költők
műveihez fordult ösztönzésért.

 Később már felismerte a magyar kultúra mélyét

is, kissé külsőségesnek érezte, és ezért némi
iróniával szemlélte költői indulását.
 Halálfiai (1927) című önéletrajzi ihletésű
regényében minősítette ifjúkori dekadenciáját.
 Babits a nálánál fiatalabb Kosztolányihoz képest
mint költő lassabban indult, de már
pályafutásának legelején egyértelműen szakított
a századvég uralkodó költői divatjával, és
érettebb költészetet jelentetett meg.
 Levelek Irisz koszorújából (1909) című
kötete nyíltan szembefordul az arany
középszer eszményével.
 In Horatium című versében - az arany középszer ellen
fordulva - a soha-meg-nem-elégedést ünnepli.
 Óda a bűnhöz című verse a mértéktelenséget emeli értékké.
 Babits kiüresedettnek, érzelgősnek és retorikusnak érezte az
1900 körüli magyar köznyelvet.
 Tárgyiasabb költészetet akart teremteni, és bölcseleti igénnyel
lépett fel (Horváth János figyelt fel rá).
 Nemcsak lírikusként, de értekező műveiben is filozófiai
kérdésekre keresett választ.
 Babits rendkívüli tudatossággal szerkesztette meg első
könyvét.
 Húsvét előtt című, 1916 húsvétja előtt írt versében
már az igék jutnak meghatározó szerephez,
 tipikus expresszionista alkotás.
 Egyetlen fokozás, amely kiáltásba torkollik.
 A beszélő a malom jelképével idézi fel a pusztítás erőit.
 (Schöpflin Aladár, a Nyugat értekezője ír erről
tanulmányt.)
 Dithürambuszt alkalmaz, amelyben a tanító célzat
önkívületszerű lelkiállapot kifejezésével társul.
 A késleltetés módszerével él, akárcsak Vörösmarty A
Guttenberg-albumba vagy Petőfi A XIX. század költői
című versében.
 Babits már igen hamar szembefordul a háborús
uszítással,
 ezzel a versével pedig nyíltan, a nagyközönség elé is
kiállva utasítja el a háború humánumpusztító
erkölcstelenségét.
 Játszottam a kezével című, 1915-ös költeménye
megjelenése után Babits ellen hadjárat indult.
 1916-ban felfüggesztették tanári állásából.
 Babits háborúellenessége visszhangot talált a baloldali
értelmiség körében.
 Fortissimo című, 1917-es háborúellenes verséért
elkobozták a Nyugatot, őt magát pedig perbe fogták.
 A közös sors tovább mélyítette kapcsolatát Adyval.
 1919 januárjában Babitsot egyetemi tanárnak nevezték
ki,
 de a Tanácsköztársaság után elbocsátották, és
visszavonult a közélettől.
 Az ellenforradalom bekövetkeztével Babits a
műfordításokban keresett menedéket.
 A romlás virágai című Baudelaire kötet
lefordítására 1923-ban vállalkozott Szabó
Lőrinccel és Tóth Árpáddal.
 Magyar írókortársai többségéhez hasonlóan őt is
mélyen megrázta a trianoni békeszerződés,
 de távol állt tőle, a nemzetek közti
ellenségeskedés.
 Petőfi koszorúi című versét 1923-ban, Petőfi 100.
születési évfordulójára írja,
 amelyet Babits szerint „Csak a Megszokás és a
süket Hivatal ünnepel".
 Babits verse arra figyelmeztet, hogy a múlt
öröksége csak a jelenre vonatkoztatva kelthető
életre.
 Felhívással fordul az új nemzedékhez,
 tőlük várja a nemzeti megújulást.
 A költeményben a múlt, jelen és a jövő idő
szembesítése játssza a formaszervező szerepet.
 Az 1920-as években nemcsak politikailag, hanem
szellemileg is kétségbeejtőnek látja az ország
belső helyzetét.
 Ebből a kilátástalanság-élményből születik a
Sziget és tenger (1925), negyedik verseskötete.
 1927-ben Baumgarten Ferenc esztéta
végrendelete alapján irodalmi alapítványt hozott
létre.
 Babitsot kérte fel arra, hogy ő döntse el, kinek
adják oda évenként a díjat.
 1929-től, Osváth Ernő halála után a Nyugat egyik
szerkesztője.
 Az istenek halnak, az ember él (1929) címmel jelenik meg
az ötödik verseskötete,
 melynek egyik legismertebb darabja:
 A gazda bekeríti házát.
 Ebben a versben már egészen más költői magatartást fogalmaz
meg.
 A vers keletkezésének háttere:
 Esztergomba költözik feleségével, és visszavonuló magatartást
tanúsít.
 A klasszicizálódó törekvés felerősödésének oka:
 Babits eltávolodott a romantikus elképzelésektől.
 Visszatér a szecessziós és az expresszionista korszakához.
 Vesrenyt az esztendőkkel:
 az 1934-es kötet a prófétaság vállalásának kötete.
 Híres verse a Csak posta voltál,
 melyben az egyéniség szerepére mutat rá.
 Körkörös felépítésű mű.

 Az 1930-as években Babits nem csak versíróként, hanem

értekezőként is arra törekedett, hogy saját feladatkörét kijelölje a
magyar kultúrában.
 Ebből az indíttatásból keletkezett Az európai irodalom története
című összefoglaló irodalomtörténeti munkája (1936).
 700 oldalon annak összefoglalására vállalkozott, amit közös európai
hagyománynak vélt.
 Rendíthetetlenül hitt az európai kultúra egységében.
 Leginkább a klasszikus görög és római kor, a Biblia és a középkor
állt közel hozzá.
 Babits vallásossága két okból erősödött az 1930-
as években.
 Egyrészt a náci Németország terjeszkedése,
 másrészt az erdélyi magyarság sorsa töltötte el
egyre inkább aggodalommal,
 és csak az Isten és a Gondviselés segítségében
bízott.
 1934-ben Babitsot nehéz légzés kezdte gyötörni,
és e betegség hatására a halálra való felkészülés
gondolata foglalkoztatta.
 Délszaki emlék című kötetében szinte minden
versében a halállal foglalkozik.
 1937 áprilisában kiderül, hogy Babitsnak
gégerákja van, súlyos műtéten esik át.
 Beszélni nem tud, ún. beszélgetőfüzetekben
kommunikál feleségével, melyeket még ma
is őriznek.
 Balázsolás című, a műtét előtt írt 1937-es versében Szent
Balázshoz,
 a 303-ban vértanúságot szenvedett (lefejezett) püspökhöz könyörög,
 aki a hagyomány szerint gyerekek életét mentette meg a halszálka
okozta fulladástól.
 Az elégikus költemény iróniával és humorral vegyül.
 A beszélő arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet elviselni a
szenvedést.
 A végkövetkeztetés a halálnak olyan nyugodt tudomásulvételére
ösztönöz, melyre egykor a keresztény mártír adhatott példát.
 1938 februárjában súlyos gégeműtéten esett át,
 és ettől fogva haláláig betegeskedett.
 A műtét utáni lábadozás idején írta a Jónás
könyvét.
 Még kórházba kerülése előtt hozzáfogott e lírával
ötvözött négyrészes elbeszélő művéhez.
 Saját léttörténetét, önéletrajzát ismerteti a bibliai
história mögött.
 Az ótestamentum egyik kis prófétájáról, Jónásról
szól,
 de Babits írása sokban eltér a Szentírástól.
 Például: Babits hőse a hajófenéken akar megbújni, azt akarja,
hogy őt egy magányos erdőszélen tegyék ki,
 míg a Szentírásbeli próféta azt ajánlja a hajósoknak : vessék a
tenger mélyére.
 Míg a bibliai próféta belátja sorsát, addig Babits hőse lázad.
 Először magányba próbál menekülni, majd látomásai után a
bűnös világvégét jövendöli.
 Először gyáva, aztán kevély.
 Mindkétszer vétkezik és bűnhődik.
 Az Úr gyarló szolgája küldetését mégis teljesítette, tiltakozott a
megáradt gonoszság ellen:
 „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma, atyjafiáért számot ad a
testvér".
 A Biblia szerint Ninive megtért Jónás szavára, Babits művében
a város lakói csúfot űznek belőle.
 Ugyanúgy nem hittek a prófétának, mint Babitsnak a fasizmus
veszélyeit hirdető versei esetében.
 Ez a mű már nyílt tiltakozás, felszólítás a fasizmus ellen.
Jónás könyve
 A négyrészes elbeszélő költemény hőse a bibliai próféta, akinek
 alakjában a költő szellemi önarcképét alkotja meg. A történet látszólag
 hűen követi az Ótestamentum
 eseményeit, az első rész végén azonban élesen eltér attól. Míg a Biblia
 Jónása maga kéri a matrózokat, hogy vessék a habokba, addig Babits
 hőse el akar rejtőzni. Ugyanígy az Ószövetség Ninivéjében hisznek a
 prófécia beteljesülésében, a XX. századi történetben azonban kinevetik
 Isten küldöttét.
 Jónás esendő, de patetikus alak is egyben. Egyszerre vív kilátástalan
 harcot az Úr és a bűnös város ellen. Nem élhet annak, amire született,
 nem hagyják, hogy a maga értékrendjének megfelelően alakítsa sorsát.
 Az Isten és Jónás viszonya ugyan idilli, szinte patriarchális kapcsolat, de
 az Úr kegyetlen, kettejük közül ő az aktív, az irányító, a próféta csupán
 reagál, de nem futamodhat meg a küldetése elől. A prőfétaság vállalását
 felsőbb hatalom, erkölcsi parancs követeli: a személyes érdekek ellenére
 is a jót kell szolgálni, hiszen " vétkesek közt cinkos, aki néma". A próféta
 kötelessége szólni az embertelenség ellen, még akkor is, ha a küzdelem
 komikus és eredménytelen.
 A mű befejezése mégis reménykeltő: Ninive nem pusztul el - a bűnös
 város is méltó lehet a kegyelemre.
 A költemény szerkezetét a próféta önmagával, szerepével való
 küzdelme határozza meg. A négy rész sematikus ábrája ennek
 megfelelően a következőképpen épül fel:
 Szerkezete
 1-2. rész 3-4. rész
 beteljesülő be nem teljesülő
 várakozások várakozások
 (Jónás prófétai vállalása) (Ninive pusztulása)
 1., 3. rész 2., 4. rész
 a külvilág mozgalmas Jónás perlekedése
 eseményei Istennel
 - a tengeren példázat-jelleg: - cethal
 - Ninivében - tökinda
Verselés
 A jambikus és magyaros ritmus, a hangnemek váltakozása (ironikus,
 patetikus, archaikus, népies) a régi és a modern kor közötti párhuzamot
 erősíti.
 A kortársak egyértelműen az erősödő fasizmus bírálatát olvasták ki a
 Jónás könyvéből, de a tágabb értelmezés szerint a humánum, az erkölcs
 védelmének egyetemes érvényű szándéka minden korokon átível.
 Hogy maga költő is önarcképének szánta a Jónás könyvét, a Jónás
 imája bizonyítja leginkább. Az egyes szám első személyű könyörgésben
 "mértékül kívánja még a költő
 Istent és a Bibliát, költészetének művészi és erkölcsi tökélyéért, a
 hibátlan szavak hadsorának bátor kimondásáért, Isten sugallata
 szerint." (Melczer Tibor)
 A költeményhez utólag függelékként illeszti hozzá a Jónás imáját
(1939).
 A költő önvizsgálatát tárgyiasította,
 Jónás az imában önbírálatot mond magáról.
 Rendkívül félénk, kicsinyes, hiú ember volt,
 ezzel magyarázható, hogy más világnézetű művészt sosem
jutalmazott Baumgarten-díjjal.
 Írásmódját tekintve a Jónás könyvében Babits klasszicizáló
törekvése valósult meg (újklasszicizmus).
1941. augusztus 4-én éri a halál
Budapesten.